Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

j;:. m 2000. Szeptember L, Péntek MURGAI MAGAZIN Tolnai Népújság - 5. oldal Ünnepel a falu A bizalom kötelez Murga: a megye legkisebb települése Ignácz Imre polgármester, az 1998. évi önkormányzati vá­lasztáskor került hivatalába.- Hogyan értékeli az elmúlt időszakot a község fejlődése szempontjából?- Nagyon szoros, küzdelmes csatározás után nyertem meg a választást. A választásra jogosul­tak 80%-a szavazott és csupán 7 szavazaton mú­lott a győzelmem. Ez nagy kihívás volt számom­ra, egyrészt mivel a bizalom kötelez, másrészt pedig azért, mivel cigány származású vagyok egy olyan településen, ahol túlnyomórészt felvi­déki és székelyföldi magyarok, kitelepített és visszaköltözött németek élnek. Úgy gondolom, ma már azok is elfogadnak, akik annak idején vegyes érzelmekkel voltak irányomban.- Mire a legbüszkébb?- Arra, hogy eddig minden jelentősebb problé­mát, ha nehézségek árán is, de sikerült megol­dani. Ez nemcsak az én, hanem egy jól működő, összehangolt képviselőtestület érdeme is. Tavaly kiépült a vezetékes gáz a faluban, a közműfej­lesztésbe önként belépők aránya 67%-os volt. Házanként 120 ezer forinttal kellett hozzájárulni a beruházáshoz, ami murgai viszonylatban az alacsony életszínvonal miatt is igen rendkívüli. A kormány és a kormányközi bizottság támoga­tásaként 12 miihó forintot kaptunk a viharkárok megoldására, ebből és egyéb támogatásból a rá­szoruló családoknak 3 önkormányzati bérlakást építettünk. Tavaly decemberben sajnos ismét több lakás je­lentősen meg­sérült a belvíz miatt, a helyre- állításra közel kétmülió forin­tot kaptunk. Jelenleg a laká­sok felújítása zajlik, a testü­let lakásonként 455 ezer forin­tot biztosít épí­tési szolgálta­tás formájá­ban. A telepü­lés sokat kö­szönhet a zom- bai székhellyel működő kistér­ségi területfej­lesztési tanács­nak. Lakóház és melléképület a Petőfi utcában . Murga Tolna megye legkisebb te­lepülése, lakóinak száma jelenleg 111 fő. A község a gazdaságilag hátrányos helyzetbe került települések közé tar­tozik. A munkanélküliek aránya 17,6%, az állan­dó segélyezettek száma 22. Ez jelentős anyagi teher a településnek, mivel az önkormányzat ez évi költségvetése hét millió forint. Az önkor­mányzat szociális érzékenységét mutatja, hogy minden évben tanévkezdéskor minden gyer­meknek az óvodástól a felsőfokú intézménybe tanulókig gyermekenként 10 ezer forint támoga­tást biztosít. Ezen felül egész évben átvállalja az óvodások és iskolások intézményi étkeztetési költségét, ami éves szinten 500 ezer forint kiadást jelent. A községben javarészt idős, nyugdíjas emberek él­nek az önkormányzat mégis arra kényszerült, hogy hosszú idő után bevezesse a magánszemé­lyek kommunális adóját. Erre a lépésre az intéz­ményes szemétszállítás, illetőleg annak költség- viselése miatt volt szükség. Amikor az itt élő embereknek még volt erejük s pénzük, illetve kedvezőbb hitelkonstrukciók álltak rendelkezésre az új lakásépítéshez, ak­kor nem kaptak engedélyt az építésre. Ma vi­szont már nincs tehetségük hozzá. így aztán Murgán új lakóház alig van, sok az alap, szige­telés nélküli, vályog, illetőleg vertfalú épület, amit állandóan tapasztani, simítani, és meszel­ni kell. Vissza a régmúltba Murga település-földrajzi szempontból a tolnai hegylánc­hoz tartozó 7 magyar és 22 német helység egyike. A falu neve valószínűleg puszta személynévből keletkezett. A je­lenleg ismert legrégibb írásos említési éve 1446, majd 1500. Akkori neve Morga, s a Morgai családnak volt a birtoka... A birtokot 1702. szeptember 18-i keltezésű oklevélben her­ceg Esterházy Pál nádor a római katolikus vallású, udvarhű Jeszenszky István bárónak adta. Az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztere által adományo­zott, a Honvéde­lemért kitüntető cím III. fokozatát vette át Ignácz Im­re polgármester.- Őszintén mon­dom, soha nem ju­tott volna eszembe, hogy ilyen megtisz­teltetés fog érni. És talán mások jobban megérdemelték volna. Mindenesetre rendkívül örültem neki és úgy szeretném a jövőben is végezni a munkámat, hogy a falunak miattam soha ne kelljen szégyenkeznie. A megyenapi ünnepség része­ként szeptember 1-jén Murgán mi is megünnepeljük 1000 éves államalapításunkat. Erre az alka­lomra sokat készült a falu, renge­teg társadalmi munkát végez­tünk. Sajnos, nagyon nagy lema­radást kell behozni a településen, mivel a pénzügyi források beszű­kültek, ezért csak fokozatosan tudunk eleget tenni az elvárások­nak. A murgai millenniumi napra a megyei közgyűlés elnöké­től Koltai Tamástól, az evangélikus egyháztól ka­pott segítséggel és önkor­mányzati forrásból felújí­tottuk az evangélikus templomot. Ez a környék legnívósabb népi barokk műemléke. Sajnos, a belső festésre már nem jutott pénz. Mindannyiunk vágya, hogy Murga ismét virágzó település le­gyen. Hogy milyen volt a régi Murga, azt jól szemlélteti és mu­tatja be a dr. Balogh Margit kan­didátus történész által elkészített kiadvány. A helytörténeti kiállí­tás a murgai születésű Vitéz Zsoltnak, a szekszárdi Dienes Va­léria Általános Iskola igazgatójá­nak köszönhető. Ugyancsak ezen a napon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a székely származá­sú Bíró Lőrinc bácsi fafaragásai­val is. E Tolna megyei falucska látványa megragadta a budaörsi Balogh Margit történész-kandidátust és családját. Megkapó volt számukra az itt található egységes, még le­pusztult állapotukban is gyönyörű házak sora. A gondosan megal­kotott öntöttvas oszlopok vagy a csatornatartó vasak mind-mind az időtlen szépséget mutatták. Balogh Margiték tavaly nyáron költöztek a faluba, s azóta rövi- debb-hosszabb időt töltöttek itt. A történész-kandidátus - akinek a nevéhez hat könyv megjele­nése fűződik -, egy füzetben írta meg Murga történelmét.- Nemcsak a megyéről, még Murgáról sem hallottunk, mielőtt ideköltöztünk. Érdekelt a telepü­lés történelme, a helytörténeti kutatás során összegyűjtött anya­got felhasználva írtam meg a tele­pülés múltját. A füzet megjelentetésére az önkormányzat által pályázaton nyert pénzből nyílt lehetőség, amely ezer példányban, két nyel­ven, magyarul és németül jelent meg. A füzet szerzője sok segítsé­get kapott a falubeliektől, akik a féltve őrzött családi fotóikat bo­csátották a rendelkezésére. A könyv csapatmunka eredménye, a községről készült fotókat Hor­váth Imre, a História fotósa és Kráhling János, építészmérnök készítették. Hírek Kenyérszentelő Kupa Az önkormányzat minden év­ben, augusztus 20-a tiszteletére Kenyérszentelő Kupa elnevezés­sel rendez focitomát. A bajnok­ságot az idén immár 11. alka­lommal bonyolították le. A nagyszámú érdeklődés mellett - 150-200 fő - a hat futball csapat közül a felsőnánaiak vitték el a győzelmet. Idősek Napján Ma már hagyomány, hogy az idősek napját a helyi termelő- szövetkezettel közösen rendezi meg az önkormányzat. A ven­déglátók nagy szeretettel ké­szülnek erre a napra, amelyet szeptember végén tartanak. Számítógép a fiataloknak Az önkormányzat ifjúsági klub- helyiséget biztosított a murgai fiatalok részére, s a számítógé­pes alapismeretek elsajátításá­hoz a Zomba és Vidéke Takarék- szövetkezettől 1 darab számító­gépet kaptak ajándékba. Az ön- kormányzat szeretné fokozato­san bővíteni a gépek számát és tanfolyamon oktatni az alapis­mereteket. Millenniumi program A Megyenapi ünnepség részeként Murgán, szeptember 1-jén, ma délután tartanak millenni­umi programot. A 14 órakor kezdődő ünnepé­lyes megnyitót követően 14.10- kor a gyönki fúvósegyüttes, majd 14.40-kor a Szekszárdi Ifjú Szív Tánccsoport műsorral szórakoztatják a közönséget. Ezt követően 15.10-kor a Szek­szárdi Német Nemzetiségi Kó­rus és a Dienes Valéria Általános Iskola közös műsora lesz. 15.30- tól a Kétyi Népdalkor énekel, 15.45-től Balogh József szek­szárdi általános iskolai tanuló harmonikái. 16 órakor kezdődik a Zombai Hagyományőrző Együttes műsora, 16.30-tól pe­dig a Szekszárdi Vadrózsák Ha­gyományőrző Néptánc Egyesü­let táncosai szerepelnek. 17 órá­tól Keller Antal és a Szekszárdi Ifjúság Zenekar zenél. A hábo­rús emlékműnél koszorúzás lesz, majd 17.30-kor kezdődik az istentisztelet az evangélikus templomban. Az ünnepi kö­szöntők után 18.50-kor a telepü­lésről készült monográfiát mu­tatják be, majd a helytörténeti kiállítás megnyitóját tartják. A program millenniumi bállal zá­rul 21 órától. ■ Lapunk mai száma Mur-ga Község Önkormányzata jó­voltából jutott el minden murgai háztartásba. Az evangélikus templom oltára__________________________________■ Távlati cél: falusi turizmus Az önkormányzat távlati célja, hogy a kiváló természeti adottságok­kal rendelkező településen a falusi turizmus kibontakozzon, a völgy­ben megbúvó csendre és a nyugalomra építve üdülőfaluvá váljék a település. Ez évben sikeres pályázatot nyújtottak be a Dél-Dunántú­li Regionális Idegenforgalmi Bizottsághoz turisztikai célra, s a gazda­sági miniszter döntése értelmében 700 ezer forintot nyertek el. Juhászból lett fafaragó A falu mai egyetlen székely lakója, a fafa­ragásairól méltán hí­res 80 esztendős Bíró Lőrinc. 1972-ben Hőgyészről tele­pült Murgára, tíz évre rá mint juhász ment nyug­díjba. Lőrinc bácsi Hadikfalván született, és mindössze négy elemi osztályt tanult ki.- Az apám ácsmester volt, bútorokat is készí­tett. Radóc városkában en­gem is beadott inasnak egy asztalos mesterhez. A műhelyt csak akkor lát­tam, amikor azt megmu­tatták. Az asztalos mester­séget sem tanultam ki, an­nál inkább tehenet fejni. Először a juhászkodása idejében vett kezébe bics­kát és egy fadarabot. A ku­lacs olyan jól sikerült, hogy azóta sem tette le ke­zéből a faanyagot.- Többször voltam fafa­ragó-táborban, amit a szekszárdi Törő György szervezett, neki is farag­tam emlékbe egy botot, meg Szakályban, ahol ezeket a táborokat tartot­ták, egy székely kaput. Volt kiállítása többek között Felsőnánán, Ké- tyen, Kisdorogon. Az utóbbi településen mű­vész úrként üdvözlik, amikor csak megfordul ott.- Szeretem a fát, azt megformázni, főként dió-, tölgy-, és gyümölcsfából faragok. Eleinte újságból, könyvből vettem ki az ala­kokat, később a saját fan­táziám szülte mintákat használtam fel és ma is ezeket faragom. Fazsinde­lyes házban születtem, a kicsinyített mását is meg­faragtam, és mellé a szé­kely kaput. Á kényszer most úgy hozta, hogy felhagyott a munkával, nincs kedve hozzá. A házát az idén ta­vasszal tönkretette a bel­víz, faragásait a községhá­za egyik üres helyiségé­ben őrzik.- Itt hagyom mindet, a falunak, itt jó helyen van. Ha valami újat faragok, ide teszem a többi mellé. Megőrzi az emlékeket Állandó kiállítás a murgai emberek életéről Vitéz Zsolt szenvedélyes ré­giséggyűjtő. A szekszárdi Dienes Valéria Általános Is­kola igazgatója főiskolás kora óta hódol szenvedélyé­nek. Több mint harminc éves meg­feszített munka eredménye az a megyeszékhelyen látható állan­dó kiállítás, mely a népviseleten, a berendezési tárgyakon és írásos dokumentációkon keresztül mu­tatja be a murgai emberek múlt századbeli életét. A gyűjtemény atyja, Vitéz Zsolt tősgyökeres murgai, szeretett falujából tizen­nyolc éves korában költözött el, a szekszárdi általános iskolának immár 12 esztendeje tanára. Mint mondja: még ma is ezer szállal kötődik Murgához. Német nemzetiségi környezetben nőtt fel, a nagyszülei is szenvedélyes gyűjtők voltak, ők kezdték el ösz- szeszedni a családdal kapcsola­tos tárgyi emlékeket, dokumen­tációkat, neki csak folytatnia kel­lett a megkezdett munkát. - Főis­kolás korom óta gyűjtök, a gyűj­teményem immár harminc esz­tendeje gyarapszik. Nincsenek korlátok, a tárgyi kultúrára, a vi­seletre, a lakóépületek berende­zési tárgyaira és mindenfajta do­kumentációra „vevő” vagyok - mondja. Sokat köszönhet nagy­bátyjának, aki mindent megőr­zött számára, s a rokonoknak, is­merősöknek, akik ma is segíte­nek megszerezni az értékeket, hogy tovább gyarapodhasson a gyűjtemény. 4. I I Bíró Lőrinc bácsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom