Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-26 / 226. szám
4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Szeptember 26 Kedd H Nővér segíti a plébánost Regöly Szeptember 21-én Mayer Mihály pécsi megyéspüspök plébános kisegítői szolgálatba iktatta be Pécsi Debóra nővért, a ferences Kegyelomosztó Miasszonyunk Oblátái rend tagját. A beiktatáson jelen volt két Franciaországból érkezett Mane-Baetnce OSL klarissza apátnő, Nárai Ferenc Mária újoncmesternő és Papp Tihamér, a kárpátaljai Nagyszőlősről érkezett szerzetes is. Debóra nővér Horváth Imre plébános segítője lesz Regölyben, ahol két éve nincs katolikus lelkész. Evangélikus hálaadás Krähling Dániel, az Evangélikus Egyház Tolna-Baranya megyei esperese tartott ünnepi hálaadó istentiszteletet szombaton a gyönki evangélikus templomban abból az alkalomból, hogy befejeződött a templom belső felújítása is. Az istentiszteleten több, mint százan vettek részt. A munka tavaly a templom tetőszerkezetének rekonstrukciójával kezdődött, amelyet két nagymányoki mester, Klem Ádám és Göltz András, a belső festést az újkígyósi Putnoki István végezte. Az összesen 10,7 millió forintos felújításhoz a Magyar Evangélikus Egyház, a hívek, a gyönki önkormányzat, a Paksi Atomemőmű Rt., Gyönk testvér- városa, Griesheim járult hozzá, a gyönki gyülekezet tagjai pedig kétkezi munkával is segítették a templom elkészültét. Hadikfalva hej, de szép helyt van... Király Istvánná székely népdalai Székely napdallal lett első a szólóénekesek között a nemrég Bonyhádon rendezett Nyugdíjasok Ki mit tud?-ján egy iregszemcsei asz- szony. Király Istvánné Bukovinában született, több, mint három évtizede Iregszemcsén él. Iregszemcse- Hadikfalváról származom, a családunk 1941-ben került Szőre- gre, Újvidék mellé. Három évet voltunk ott, én hét éves múltam, amikor eljöttünk Magyarországra. Kétyre telepítettek bennünket. Harmincöt éve elmúlt már, hogy ide, Iregszemcsére jöttem férjhez- sorolja életének állomásait.- Nem érezte furcsán magát Tolnában, Iregszemcsén?- Kétyen nagyon sok volt a német, a felvidéki, mi jobban össze voltunk szokva az idegen népekkel, mint itt. Inkább az ittenieknek volt furcsa, hogy én itt voltam, mert tájszólásom egy kicsit más volt. A németek, felvidékiek, székelyek most is összetartanak. Mi kétszer hagytuk ott a mienket. Romániában új házat építettünk, tiszta fából, állataink voltak, Bácskában nyolc hold földünk volt, három év alatt annyi mindent összeszereztünk, mert a székely nagyon ügyes nép.- Miben hasonlítanak, különböznek a székely és a tolnai szokások?- A tájszólás, a szokások, az étkezés más, de most már ehhez szoktunk. A disznótorost másképp csinálták, nem paprikáztak annyit, de van, ami hasonlít, például a véreshurka. Hadikfalván nagyon sok finom krumpli, uborka volt. Az uborkát hordókba rakták el, kaprosán.- Összeszámlálta-e, hány dalt ismer?- Azt sohasem, de nagyon sok dalt ismerek. Ötéves koromban ezeket az énekeket már nagyjából tudtam, de nyolc-kilenc évesen tökéletesen ismertem. A szüleim, ha bánatuk volt azért énekeltek a családnak, ha örömük volt, azért. Édesapám, amikor szántott, a barázdában futottam utána, a virágokat összegyűjtöttem, és mindig énekelt nekem. Sok katonadalt is hallottam akkoriban. Édesapám fél évig volt katona. De azután nem lehetett őket énekelni, mert Oroszországról szólt inkább, és az igazság, hogy sokat el is felejtettem.- Iregszemcsén volt alkalma, módja énekelni a székely népdalokat?- Sohasem. Itthon magamban szoktam. Csak akkor énekeltem szabadon, amikor elmentem haza, Kétyre, a szüléimhez, lakodalomban, pinceszeren, mi a magunk formájában mulattunk. Mi meghallgattuk a felvidékieket, ők meghallgattak minket. Ha hazamegyek, ma már furcsa a székely tájszólás. Régen talán még a németek, és a felvidékiek is a székely felé irányították a szavajárásukat.- Mit énekelt Bonyhádon?- „Hadifalva hej de szép helyt van, mer' a templom a közepébe' van. Körös körül rezes csipke, rászállott egy búsgerlice”, ez az első versszaka.- Járt már áttelepülésük után Hadikfalván?- Sohasem, pedig mindig ez volt a vágyam. Régebben nem lehetett, később pedig az embernek pénze sem volt nagyon rá. ___________________________________[-H-C1 V idéki hálóhelyzet: kapcsolódnak Főként pályázati lehetőségekre jó az internet Közhasznú, közérdekű információk az internetről - ezzel ismertette volna meg a mag- yarkeszi teleház szombaton este az érdeklődő vállalkozókat, polgármestereket. A program másképp alakult, és egyelőre nem állítható, hogy ezért a hiányzó érdeklődőket, vagy a magyar (nyelvű világ ) hálót lehet felelőssé tenni. Annyi bizonyos, a magyar szörfözőt az internet nem kényezteti el közhasznú, vagy számára fontos üzleti információkkal. Tamási térsége Bár a pénztőzsdék friss adatai azonnal lehívhatók, ez legfeljebb a vidéken kevésbé jellemző brókeri ténykedéshez, esetleg valutázáshoz kínál jó lehetőséget. A Budapesti Árutőzsde honlapja ( www.arutozsde.hu ) azonban még kialakítás alatt áll, így a terményárak alakulásáról szóló talán használható magyar hírekhez legegyszerűbben most is az írott és elektronikus sajtóból lehet hozzájutni legkönnyebben (amellett, hogy köny- nyen hozzáférhetőek a tengeren túli búzaárak). Az ún. e-kereskedelem pedig on-line („háló- ”)áruházak, csomagküldők honlapjaival kimerül, a magyar cégek nagyobb hányada még most sincs jelen az interneten, s a cégbíróság nyilvános adatai sem érhetők el. A világhálón legerősebben a honi civü szféra képviselteti magát. Ez utóbbiból fakadó lehetőségeket igyekeznek kihasználni a környékbeli iskolák is elsősorban. Az alapfokú oktatásban, a környéken legalábbis az idei év lehet az „áttörésé”. A simontomyai Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézmény márciusban saját erőből oldotta meg a csatlakozást - tudtuk meg Várni István igazgatótól. Meglepetésre egy tavalyi pályázat is „befutott” az internethasználathoz A kisgimnazisták már „szörföznek” - mondta az igazgató, aki abban bízik, külföldi kapcsolataik, - főként a marpingeni diákokkal -, az elektronikus levelezés segítségével felgyorsulnak. Az iregszemcsei általános iskolában, amint Dömyei József igazgató a tanévnyitón bejelentette, idén került napirendre az internet-kapcsolat. Szakályban anyagi akadálya voltak a világhálóra jutásnak, a jövő tanévben azonban lesz internet. A gyönki általános iskolában a sulinet-program keretében január 1-től van internet-hozzáférés. Akik már tudnak internetezni, leveleznek, az informatika órákon pedig most kezdenek a tanulók ismerkedni az internettel - mondta érdeklődésünkre János Zoltán igazgató. Az intézmények vezetői az internet előnyeként a pályázati információkhoz való gyors hozzájutást, adatlapok letöltését említették. A gyönki általános iskola már adott is be elektronikus úton - végül sikeres - pályázatot. Magát a térséget is - néhány magára e téren is adó cég mellett -, jobbára teleházak, iskolák, önkormányzatok reprezentálják a világhálón. Van honlapja a tamási, a pincehelyi önkormányzatnak, Simontomya egy nem túl friss, még a napfogyatkozásra készült honlapról ismerhető meg. A tamási honlapot 2000 június 6-án frissítették, és leginkább gazdasági és idegenforgalmi információkkal szolgál. Gazdátlan zsidó temetők Önkormányzatok, magánemberek gondozzák a sírokat Tamási környékén öt jelentősebb zsidó temetőt tart nyilván a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), és több településen vannak elhagyott zsidó síremlékek. Gondozásuk nem mindenütt megoldott A tamási temtetőt most teszik rendbe. A holokauszt előtt több településen is jelentős zsidó közösség élt, erről jobbára ma a temetők tudósítanak. Simontomyán a két zsidó temető egyikében, a római katolikus temető mellett közel száz síremlék áll, pontosabban egy részük áll, egy részük pedig le van dőlve, vagy a gaztól nem látszik. Itt nyugszik többek közt a Bőrgyár alapító Fried-család több tagja, az 1918-ban elhunyt Fried Vilmos és édesapja az 1886- ban eltávozott Fried Bemát, és Bleicher József 1848-as honvéd főorvos is ide temetkezett. A Fried-sírokat néhány éve adományból tették rendbe, a munkát idén diákok végezték el. Szintén nagyobb lélekszámú zsidóság élt Pincehelyen, ahol a temetőben 1947-ben hozzátartozók emeltek százhúsz, a községből elhurcolt pincehelyi zsidó felnőttnek és gyermeknek emlékművet. A ma is a legrendezettebb temető körül a második világháborús emlékművel párhuzamosan épült kerítés szintén hozzátartozók adományaiból, a karbantartást az önkormányzat végzi, a Mazsihisz ezt kisebb összeggel támogatja. A tamási zsidó temető helyén korábban két szemétlerakó is volt, amelyeket az 1990 utáni években szüntettek meg. Ahogyan az országban sok helyen, itt is elhanyagolt állapotban voltak a sírok - mondta Klein István, aki nemrég kezdeményezte a temető állapotának rendezését. A több, mint száz síremlék a gaz kiirtása és a ledőlt sírok felállítása után, a hét végére elfogadható állapotba kerül. A zsidó hittemetőkkel foglalkozó munkatársa elmondta: az anyagiak hiánya csak az egyik probléma a temetők gondozásában. Ezek között az első, hogy azokat, akiknek gondozniuk kellene a sírokat, 1944-ben megölték, és van vallási hagyományban gyökerező akadály is, nevezetesen, a zsidó hit törvényei szerint nem lehet exhumálni halottaikat. Az 1100 vidéki temetőre egyébA simontomyai zsidó temető községek szövetsége egyébként korábban a Pan-Hol Bt. temetkezési vállalkozásnak, jelenleg az Évű Kitinek utal kisebb összeget a karbantartásra. Most van folyamatban a gyönki temető rendezése is. Van ezeken kívül elhagyott zsidó temető Magyarkesziben, Iregszemcsén azonban már csak a helye van meg a síroknak a szeméttelep szomszédságában. Tamás Péter, a Mazsihisz vidéki ként összesen 26,5 millió forint jut. - Vannak önkormányzatok, amelyek szívügyüknek tekintik a temetőket, és emlékeznek arra, hogy a településen zsidó közösség élt - mondta Tamás Péter. Hozzátette: ott dolgoznak szívesen, ahol nyitott az önkormányzat. Nem megoldott a simontomyai temető helyzete, és nincs gondnok Ozorán sem. _____________Hírek ____________ M ÓDSZERTANI HÉT. Tegnap hagyományos szakmai program kezdődött a gyönki Módszertani Otthonban. Ma dr. Kelemen Gábor addiktológus főorvos, egyetemei tanár, holnap dr. Ráday Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Módszertani Gondozási Központjának igazgatója tart előadást. Szeptember 28-án, csütörtökön kulturális műsort rendeznek a gyönki otthon lakóinak, amelyen a gyönki általános iskola kulturális csoportjai, a Szivárvány kórus, a regölyi és a pálfai rehabilitációs intézet csoportjai lépnek fel. TŰZKÁR-REKORD. Az utóbbi tíz évben idén történt a volt tamási járás területén a legtöbb káreset. 1998-ban 141,1999-ben 105, 2000 első kilenc hónapjában 155 alkalommal kellett tűzhöz vonulniuk a tűzoltóknak a térségben. Megnőtt a kárérték is: a tavalyi 10,3 millió forinttal szemben 23 millió forint az első kilenc hónap mérlege. A károkat tekintve az 1999-ben keletkezett tüzek okai közel felerészt ismeretlenek. ÁLLÁSAJÁNLAT. A térség munkáltatói a Tolna Megyei Munkaügyi Központ tamási ki- rendeltségén keresztül keresnek: Tamásiba két megváltozott munkaképességű betanított munkást, egy fafúvós zenetanárt, egy szerszámkészítőt, öt betanított munkást, Pincehelyre két általános iskolai tanárt, Iregszemcsére egy tanítót, Magyarkeszibe két általános iskolai tanárt, Hőgyészre, Belecskára és Felsőnyékre öt szakképzett varrónőt, tíz betanított varrónőt. Körzeten kívüli munkáltatók tíz üzletkötőt, egy programozót öt ácsot, gyártástervezőt, villamossági karbantartót, CNC-gépkezelőt, anyaggazdálkodót, a Videoton Holding programozót és harminc betanított munkást vesz fel. KözTörvény VITA, bordatöréssel. Egy iregszemcsei asszony jelentette fel férjét a tamási rendőrségen szeptember 18-án. A sértett elmondása szerint a férj egy családi veszekedést követően bántalmazta őt, aminek következtében nyolc napon túl gyógyuló bordatörést szenvedett. TEMETŐI LOPÁS. Ismét egy gépkocsiból lopott el értékeket ismeretlen tettes a tamási temetőben. Ezúttal egy dalmandi lakos a sértett, akinek autójából szeptember 23-án, szombaton dél körül pénztárcáját és iratait vitték el. ELSZÁLLT LÉGFEGYVER. Simontomyán, egy cserháti présházat törtek fel szeptember 22-én. A tettes egy légfegyvert egy távcsövet, és egy kaszát is magával vitt. Tamási és környéke lakossága az alábbi hirdetés felvevőhelyeken adhatja le a keretes és apróhirdetéseit, valamint gyászközleményeket a Tolnai Népújságba: Tamási Tours Iroda Tamási, Szabadság u. 59-63. /a Penny Market épületében/ Telefon: 74/471-941. Lászlóné Fülöp Zsuzsa Tamási /hirdetésszervező/ Tel.: 06-30/247-8046 Gvászközleménvek: Szabó Istvánné /hirdetésfelvevő/ Hőgyész, Zrínyi u. /plébánia/ Tel.: 74/488-378 Újra itt van... Nosztalgiatalálkozó az 58-as ifikkel Nosztalgia találkozóra hívja a szervező bizottság a negyvenegy évvel ezelőtt Tolna megyei ifjúsági bajnokságot nyert csapat tagjait. A csapat az 1958/59-es idényben 140:14 arányú gólkülönbséggel végzett az élen. Olyan csapatok szerepeltek az akkori megyei első osztályú bajnokságban; mint Dombóvár, Máza, Váralja, Paks, stb., és olyan ifjúsági csapatokkal is megmérkőzött Tamási, mint a Ferencváros, a Budapesti Vasutas és a Budapesti Spartacus, sikerrel. Ez akkor még vidéken különlegességnek számított. Az ifi csapat kiváló eredményei miatt az akkori megyei labdarúgó szövetség olyan döntést hozott, hogy a kiesett felnőtt csapat tarthassa meg első osztályú tagságát a fiatalok fejlődése érdekében. A fiatal csapat akkori segítője (ma: „szponzora”) a tamási FMSZ (Földműves Szövetkezet) volt. A mai jogutód, a Kop- Ka Áfész is jelen lesz a találkozón, és ajándékkal lepi meg volt csapatát. Végül a csapat tagjai ábécésorrendben: Ábrahám Béla, Beke József, dr. Gyenei László, Horváth Pál, Kardos József (+), Kiss János, Kurdi Gyula, dr. Lencse László, Ludas Géza, Mészáros Gábor (+), Mészáros János, Németh Lajos, Savanyú János, Schneider István, Szabó Árpád, Szabó Ferenc, Rábli Ferenc, Reich Sándor, Tóth László, Tölgyesi Lajos. Aki találkozni akar velük, 2000 szeptember 30- án, szombaton 16 órakor megteheti a Frank Sörözőben, mindenkit szeretettel várnak. TaíiAsi Fmsz fi Sportkcr JfiI abe a^ügocsarata {952-59 ** I*'1 ‘fi S’fyntrhdp attest Az 1958/59-es bajnok ificsapat
