Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

Tolnai Népújság 10. OLDAL Európa és a bor ünnepe 2000. Szeptember 23., szombat Úton az Európai Unióba Politikai fórum a művészetek házában A 35. hazai Európa napot rendezte meg a szekszárdi és a megyei közgyűlés a Külügy­minisztérium és az európai bizottság anyagi támogatásával, a Szekszárdi Szüreti Napok ideje alatt. Bár mindig mindenben ekkora lenne az egyet­értés az európai kormányok között, mint teg­nap Szekszárdon az Európa napon résztvevő vendégek körében. Az Európa nap ünnepi megnyitóján, a régi megyeháza udvarán Kocsis Imre Antal polgár- mester a hely szellemének megfelelően azzal kezdte, hogy I. Béla 1061-ben az apátság meg­alapításával Európa mellett döntött. Paul Poudade francia nagykövet igen felkészült volt Szek- szárdból, s Babits Mihály azon sóhajára, hogy mesz- sze van még Európa, ma­gyarul válaszolta, hogy már nincsen messze. Mármint az idő, amikor hazánk az unió teljes jogú tagja lehet. Eckhard Jaedtke, az Eu­rópai Bizottság magyaror­szági delegációjának he­lyettes vezetője azt mond­ta, soha nem volt még pél­da a történelemben arra, hogy ilyen nagy számú or­szág fogjon össze, s azzal fejezte be beszédét, hogy az Európai Uniónak éppen olyan nagy szüksége van Magyarországra, mint Magyarországnak az Unióra. Szombati Béla a Külügymisztérium Integrá­ciós Bizottságának helyettes államtitkára szin­tén a hely szellemére utalva a múlt és a jövő találkozására, majd arról szólt, hogy a magya­rok hisznek abban, hogy demokrácia, a sza­badság, az emberi jogok és biztonság nem csupán az unió értékei, hanem egyben azok érvényesülésének a biztosítéka is. A megnyitón és az azt követő politikai fó­rumon a francia nagyköveten kívül jeleh volt Ida Mocivnik Szlovénia és Amira Kapetanovic Bosznia nagykövet asszonya. A Művészetek Házában megtartott fóru­mon, amelynek szűkebb témája a jogharmo­nizáció volt, a megjelenteket Tímár László, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte, majd a házigazda dr. Braun Márton országgyűlési képviselő frappáns megnyitója követte. Szólt azon pikáns helyzetről, hogy képviselőként részese a csatlakozási folyamatnak, az integ­rációs bizottság tagjaként pedig ellenőrzője annak, s nincs rossz véleménye a saját mun­kájáról. Komolyra fordítva a szót, a jogharmo­nizációról elmondta, hogy az uniós joganyag átvételével jól haladunk, de azon szabályok átvételével amelyek nem egyeznek meg nem­zeti érdekeinkkel, megvárjuk a csatlakozás időpontját. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter azzal kezdte hozzászólását, hogy Tolna megyénél, s ezen belül Szekszárdnál alig ismer méltóbb helyet az Európai nap megrendezésére. A kö­zel 1000 éves település kapcsolódása Európá­hoz nem most kezdődött, lévén nemzetiségi vidék, s mint ilyen a közösségek földje. Mai és napi kapcsolódásainkat pedig sokszínű testvérkapcsolatok erősítik. Előadásának szakmai részében az Igazság­ügyi Minisztérium jogharmonizációban be­töltött sokirányú szerepéről, feladataitól és azok végrehaj­tásának folyamatáról beszélt. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy az új, reményei szerint tudás alapú világban, a hu­mán erőforrásokban gazdag Magyarország egyenrangú tagja lehet az uniónak. Paul Poudade, Franciaor­szág budapesti nagykövete felidézte a kezdeteket, ami­kor túlléptek a francia és a német történelmi ellentéte­ken s megalakították a kö­zösséget, amelynek először 6 ország volt a tagja. Érdekes volt a nagykövet megfogal­mazása, miszerint az unió először 20, majd aztán nem sokára 30 tagúra bővül. Eckhard Jaedtke, a bizottság magyarországi delegációjának helyettes vezetője a csatlako­zási tárgyalások eredményeiről beszélt. El­mondta például, hogy az angolul 98 ezer ol­dalas joganyag magyar nyelven körülbelül 130 ezer oldal. Szólt a még megoldandó fel­adatokról, mint például a környezetvédelem és a szociális vívmányok átvétele. A kisebbsé­gi ügyekről szólva elmondta, hogy a bizottság anyagilag támogatja a roma gyerekek iskoláz­tatási programját. Szombati Béla, a Külügyminisztérium In­tegrációs Bizottságának helyettes államtitkára hozzászólásában több témát is érintett, majd Dávid Ibolya előadására hivatkozott, aki azt mondta, hogy az Európa Tanácsi tagsághoz két év alatt kellett megteremteni a feltételeket. Az államtitkár-helyettes úgy fogalmazott: ha ma két évet kapnánk a csatlakozás feltételei­nek a megteremtésére, nem kérnénk határidő­módosítást. Az előadásokat kövétően a fórum vendégei kérdésekre válaszoltak. IHÁROSI Fórum a szociálpolitikáról A szekszárdi Polip Ifjúsá­gi Iroda és a Pécsi Tudo­mányegyetem Illyés Gyu­la Főiskolai Kara szociál­politikai tanszékének kö­zös szervezésében, az Eu­rópa Nap kapcsolódó ren­dezvényeként ifjúsági fó­rumot tartottak tegnap délután a főiskola „E” épületében. Az „Egy uniós szociálpolitika realitásai és buktatói” címet viselő rendez­vényen a me­gyeszékhelyen zajló diáktalál­kozó résztve­vői, főiskolai hallgatók, szo­ciális munká­sok, önkor­mányzati szak­emberek vettek részt. A fórumon hallottakról a főiskola két harmadéves ta­nulója nyilatkozott lapunk­nak. Soós Kinga:- Sokat tanultam az el­hangzottakból, s az is kitűnt számomra, hogy milyen hangsúlyos az egyes országok szociálpolitikai helyzete. Az Unión belül és a csatlakozás­ra váró országokban igen kü­lönböznek a szociálpolitikára vonatkozó jogszabályok, az egyes országok nemzeti szociálpolitikát folytatnak. Természetesen lehetséges lenne ezeket egységesre formálni, de ha meg is va­lósul, ez a távoli jövőben lehetséges csak. Az Egye­sült Államokban is nagy­ban különbözik a szociál­politika tagállamonként, holott már régóta uniót al­kotnak. Szigeti Róbert:- Az elhangzottak nagy része nem volt számunkra ismeret­len, hiszen az Európai Unió ügyeit a médián keresztül nyo­mon követhet­jük, s tanul­mányainkból is sok minden ismert volt már. Az unió­hoz való csat­lakozás első­sorban gazda­sági kérdés, s nyilvánvaló, hogy nem lehet az összes tagországban egységes szociálpolitikát érvényesítem. A csatlakozás sok lehetőséget rejt magában, de óvatosan kell meg­fogalmaznunk az elvárásainkat, s semmi esetre-sem szabad azt várni, hogy egyik napról a má­sikra indulhat meg pozitív irá- nyú változás. ___________venter A z alezredes csapatjátékos Doszpot Péter, egy érdekes ember a diákok között Doszpot Péter alezredes, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság gyilkossági csoportjának veze­tője nem az a macsó, akinek néha szeretnénk látni, vagy aminek időnkét mutatja magát. Mint mindig, most is talpig feketében érke­zik, természetesen bőr­dzsekiben. A kérdésre, hogy mit jelképez a jel­mez, némi fekete hu­morral azt válaszolja, hogy semmit, éppen te­metésről jönnek. Két társa mellette talpig vi­lágosban. Inkább tar­tózkodónak tűnik, s időbe telik, mire bele­melegedik a beszélge­tésbe. Ha már feloldódott, s ar­ról kérdezik, ami a munkája, a hivatása, akkor már mesél, s színesen, elevenen fogalmaz. Idegen terepen, vagy ha arról kérdezik amire nem szívesen válaszol, akkor két szavas vála­szokat ad. Ha viszont beszél, akkor őszinte is. Az Európa nap részeként, mint érde­kes embert hívták meg tegnap a sztárzsarut Szekszárdra a Garay Gimnázium­ba. A be­szélgetést Budavári Miklós ve­zette. Kide­rült, hogy az alezredes­nek olyan a csapata, amelynek tagjai önállóan is képesek ered­ményesen dolgozni, de az együttműködésben is jók. Rá­adásul civilben barátok. Ez azért is fontos, mert észre kell venni, ha valamelyikük éppen nehezen dolgozza fel a sok gyilkosságot, tragikus sorsot, amivel nap mint nap találkozik. S, akkor segíteni kell. Lapunk kérdésére válaszol­va elmondta, hogy 20-25 gyil­kossági ügy megfejtésén dol­goznak folyamatosan. Ezen mi, azon meg ő lepődik meg, hogy Tolna megyében évente van ennyi. Már amikor nem a fele. Az ő csoportja foglalkozik az úgynevezett ismeretlen tet- teses ügyekkel. Ennek egyik új típusa, amivel 1996-ban ismer­kedett meg az ország, a bér­gyilkosság. Szakmailag a leg­nagyobb kihívás a sorozatgyil­kos felderítése. Nekik volt már két ilyen felderítésük, de le­het, hogy három. Más tudni, ki a tettes, s más azt bizonyítani is. Még sosem lőtt célzottan em­berre. Világképébe belefér, hogy a halálbüntetés híve. Miért csak a gyilkos ölhet, a társada­lom meg nem védekezhet? IHÁROSI Területfejlesztés: régiós és megyei kapcsolódások Programok és tervek a felzárkóztatás, az uniós csatlakozás érdekében Neves vendégek, szakértők bevonásával zajlott le teg­nap Szekszárdon, a várme­gyeháza dísztermében a Tol­na megyei terület- és vidék- fejlesztési konferencia. A meghívott, neves előadók azon lehetőségeket és adott­ságokat sorakoztatták fel, melyek kedvező hatást gya­korolhatnak nemcsak a dél­dunántúli régióra, de szű­kebb pátriánkra is. Esély és egyenlőség Koltai Tamás, Tolna Megye Köz­gyűlésének elnöke: - Az esély egyenlőség megteremtéséhez töb­bek között szükség van az információk közkinccsé té- — telére is. Ez a 7 W rendezvény is S ezt a célt szol- gálja, bővítve a területfejlesz­téssel foglalko­zó szakemberek, települési veze­tők tudás anyagát. Itt az ideje an­nak, hogy az EU-s csatlakozásunk ütemének felgyorsulása kistérségi szinten is érzékelhetővé váljék. S ez nemcsak információ áramlást jelent, hanem azt is, hogy a start­pisztoly eldörrent: mindenkinek ki kell vennie a részét nemcsak a források elköltéséből, hanem az együttműködésből, az unióban létező eljárások meghonosításáról is. Ebben is segíthet bennünket ez a konferencia. Kistérségek és menedzserek Mikes Éva, a miniszterelnöki hi­vatal közigazgatási és területpoli­tikai államtitkára: - Százötven - Budapesten kívüli - terve­zési és statisz­tikai kistérség fogad, illetve döntő többsé­gük már foga­dott is egy olyan megbí­zottat, aki a te­rületfejlesztési intézményrendszer nagyobb egy­ségeitől a kisebbek felé áramoltat­ja az információkat. Emellett a kistérségben érintett társulások elnökeitől - túl az általános köte­lezettségeken - helyben is felada­tokat kaphat. Az önkormányzat­ok adott esetben nagyon nehe­zen, hosszas utánjárásokkal, ko­moly pénzbe kerülő szakértői te­vékenység igénybe vételével ké­pesek hozzájutni a szükséges in­formációkhoz: ezzel szemben a jól képzett, kiváló kapcsolattartá­si képességgel rendelkező kistér­ségi menedzser a megbízási díját az állami költségvetésből kapja, tehát az érintett térségeknek az ilyen jellegű segítség nem kerül egy fillérjükbe sem. Egy program időszerűsége Szendrőné Font Erzsébet, az FVM vidékfejlesztési programok főosz­tályának vezetője: - A SAPARD program az Európai Unió agrár­szerkezet és vidékfejlesztési elő­csatlakozási tá­mogatási rend­szere. Erre azért van szükség, hogy ellensú­lyozzuk a mező- gazdaságban ta- pasztalható munkaerő kibo­csátás kedvezőt­len hatásait. Az EU el szeretné ke­rülni azt, hogy agrár konfliktu­sokkal terhelt országok csatlakoz­zanak. A SAPARD program révén lehetőség nyílik a minőségi mun­kaerő fejlesztésére, a falvak élet­minőségének javítására és az al­ternatív foglalkoztatási lehetősé­gek bevezetésére. Az EU hét évig, minden esztendőben tíz milliárd forintnak megfelelő támogatást biztosít, ehhez az országnak há­rom és fél milliárd saját erővel kell hozzá járulnia. Tudatos munka esetén ezzel a pénzzel ha többet nem is, de azt el tudjuk érni, hogy a három millió, lassanként a peri­fériára sodródó vidéki ember nem kényszerül a szociális szektor ha­táskörébe. A Széchenyi terv Dr. Balsay István, az Országgyű­lés területfejlesztési bizottságá­nak elnöke: - Igazán az a fontos, hogy a Széchenyi terv igényelte, több mint 400 milliárd forint ne csak a parlament, a kormány és a regionális ügynökségek aszta­lán legyen megtalálható: ezt úgy lehet elérni, ha minél szélesebb a csatlakozói kör! Az állam kije­löli a célokat, a gazdasági és po­litikai eszközöket, s jelzi, hogy társ-finanszírozóként hol kíván aktívan jelen lenni. Egyik ilyen terület a turiz­mus lehet, soha ennyi forrás nem ment a ter­mál-, a gyógy-, a lovas- és a borturizmusra, mint most. Tol­na megye és Szekszárd eb­ben a tervben megtalálja a maga helyét, s most nemcsak a hídra és az ahhoz csatlakozó utakra, ha­nem más területekre, pillérekre is gondolok. S bízom abban, hogy a belső térségek helyzete is hama­rosan megváltozik, éppen az elér­hetőségnek köszönhetően. Duna-híd és hatása Dr. Erdősi Ferenc, az MTA Dél- Dunántúli Re­gionális Kutatá­sok Központjá­nak tudomá­nyos tanács­adója: - Olyan helyzet állt elő, mely teljesen ellentétes a szá­zadforduló álla­potával: ekkor ugyanis volt vasút az Alföld és Fiume között, csak éppen a híd hiányzott. Most lesz egy híd Szekszárdnál, mely vi­szont - egyelőre - csak a 6-os és az 51-es útba köt be. Ebben a helyzetben az a nagy kérdés, hogy az M9-es mikor épül meg. Ettől függetlenül én reményke­dem abban, hogy a híd jótékony hatást gyakorol a kistérségre, s távolsági kooperációs kapcsola­tok is kialakulnak, például a hús­ipari vállalatok között. De a zalai, illetve az alföldi gáz- és olajme­zők közötti kontaktushoz, a kü­lönböző termékek megfelelő szin­tű cseréjéhez szintén szükség van a távolsági összeköttetést biztosí­tó hídra. Közel két milliárd a jövő évben Dr. Kovács Katalin, a Dél-Du­nántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igaz­gatója: - A magyar kormány nemrég döntött arról, hogy a PHARE 2000-res programból jö­vőre immár a Dunától nyugatra eső régiók is részesülhetnek. Ez a Dél-Dunántúlnak konkrétan 1,8 milliárd forintot fog jelente­ni 2001-ben. A regionális prog­ram az az alap, melyre építhetünk, s eredményt ér­hetünk el. Há­rom fő priori­tás körvonala­zódik jelenleg: az első a régió megközelíthe­tősége, a második a humán erő­források fejlesztése, a harmadik pedig a régió versenyképességé­nek a fokozása. Van egy negye­dik, „tartalék” prioritás is, mely az idegenforgalomhoz, a gyógy- és termálfürdők fejlesztésére vo­natkozik.-SZÁ­* t I i Doszpot Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom