Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-02 / 206. szám

I 2000. Szeptember 2., Szombat HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Pénzről tárgyalt a kabinet 2002-ben 50 ezer forintos minimálbér Budapest Az elkövetkező két év költ­ségvetésének terveit tegnap rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány. Ezt megelőzően Orbán Viktor miniszter- elnök valamennyi tárca vezetőjével külön-külön tárgyalt minisztériumuk költségvetési igényeiről. Az utolsó egyeztetés előtt any- nyit bizonyosan lehetett tudni, hogy mindhárom koalíciós párt vezetői egyetértettek a kétéves költségvetés elkészítésének ter­veivel. Ezt Varga Mihály, a Pénz­ügyminisztérium politikai állam­titkára is hangsúlyozta a Fidesz- frakció e heti ülése után, hozzá­téve, hogy az egyetértést jelzi a bevételeket meghatározó adótör­vény-tervezet korábbi egységes elfogadása is. Az elmúlt napokban megje­lent sajtóértesülésekkel ellentét­ben a kormány 2002-ben sem ter­vezett 60 ezer forintos minimál­bért, ahhoz viszont ragaszkodik, hogy jövőre 40 ezerre, utána pe­dig 50 ezerre emelkedjen a leg­alacsonyabb kifizethető bér. A Pénzügyminisztérium még a kormányülés előtt közlemény­ben hangsúlyozta, hogy a csalá­dok adókedvezményének jövő évre tervezett növelése 2002- ben is érvényben marad, nem igaz tehát, hogy két év múlva romlanak a gyermeknevelés fel­tételei. Járni Zsigtpond pénz­ügyminiszter többször is ki­emelte az elmúlt napokban, hogy a kétéves költségvetésben fontos szerepet kap a családok helyzetének javítása, a gazdaság fejlesztése, az agrárágazat és az uniós csatlakozás. Az elképzelések szerint az ag­rártárca több mint százmilliárdos többletet kap jövőre az idei költ­ségvetéshez képest. Sikeresen lobbizott a jelek szerint az okta­tási tárca vezetője is, a Gazdasági Minisztérium költségvetése pe­dig akár megkétszereződhet. Valamennyi kormánypárti po­litikus úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság fejlettsége már lehetővé tenne akár hároméves költségvetési tervezést is, de nem lenne elegáns dolog a parlamenti cikluson átnyúló tervet benyújta­ni az Országgyűlésnek. Marad a nyugdíjkorhatár Jövőre még változatlan a kiszámítás módja Budapest Ha 2001 januárjától nem is, de két-három éven belül gyökeres változtatásokra lehet számítani az állami nyugdíjrendszerben. A szakemberek szerint a szolidáris elemekkel szemben a biztosítási elv erősödne. így a hosszabb szolgálati idő és a maga­sabb járulékfizetés a jövő­ben ezzel arányosan növek­vő nyugdíjat garantálna. A jelenleg zajló tárgyalások vég­eredményét még senki sem tudja megjósolni, így nem tudni, hogy lesznek-e változások jövő január­tól. A Pénzügyminisztérium ille­tékesei szerint azonban annyi teljesen biztos, hogy a nyugdíj­korhatár leszállítását nem tervezi a kormány. Még akkor sem, ha ezt a koalícióhoz tartozó képvi­selők egy része is szorgalmazza. Lapunk információi szerint a pénzügyi és az igazságügyi tárca egyaránt elvetette a szociális mi­nisztérium előterjesztését, amely szerint már 2001-től életbe lépett volna az úgynevezett lineáris, vagyis a befizetésekkel arányo­san növekvő nyugdíjakat biztosí­tó számítási mód. A változásokra legkorábban 2003. január 1-jétől látnak lehetőséget. A legtöbb szakember szerint legalább eny- nyi idő szükséges az átállásra, ráadásul egyértelművé vált, hogy az új rendszer bevezetésével az alacsony, 20-25 évi szolgálati idővel rendelkezők kifejezetten rosszul járnának. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság vezetője lapunknak ugyan­akkor elmondta, hogy a mai rendszerben nem „kifizetődő” sokáig és sokat fizetni. Valami­vel magasabb lesz ugyan a nyug­díja, de nem lesz soha nagyság­rendekkel több, mint annak, aki 20-25 évig csak minimálbér után fizetett járulékot. Ilyen feltételek mellett nehéz elvárni az embe­rektől, hogy derék járulékfizetők legyenek. A változtatásokkal foglalkozó parlamenti bizottsági ülések ed­digi tanulsága: a biztosítási elv előtérbe helyezését csak a szoci­ális védőháló megerősítésével egyidejűleg tartják elfogadható­nak a képviselők. A szakemberek szerint a nyugdíjkorhatár leszállításának nyilvánosságra került ötlete nem kellően megalapozott felvetés. Magyarországon a tényleges nyugdíjba vonulás átlagos ideje amúgy is jóval alacsonyabb a tör­vényben előírtaknál. A rokkant­ságtól a korkedvezményes lehe­tőségen át a munkanélküliségig számos oka van annak, hogy az emberek idő előtt nyugdíjba mennek. NÉMETH ZSUZSA A kormány és a püspöki kar továbblép Fél évszázados a magyar állam és az egyház megállapodása Ötven évvel ezelőtt, 1950 augusztusá­nak végén rendezte viszonyát az állam és a katolikus egyház. Ezen évforduló apropóján kérdeztük a jelenlegi viszo­nyokról Balogh Zoltánt, a miniszter- elnök személyes főtanácsadóját és Veres András püspököt, a Magyar Kato­likus Püspöki Kongresszus titkárát. Budapest A Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó fő­tanácsadótól először a jelenlegi kormány 1998-ban elhatározott egyházügyi elképze­léseiről érdeklődtünk. Válaszában Balogh Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az Orbán- kabinet elsődleges célja volt a teljesen megrekedt egyházi ingatlanügy rendezése.- Úgy látjuk, hogy ezt a feladatot sikere­sen megoldottuk - mondja a főtanácsos. - A témában létrejött kormányrendelet értel­mében a természetben igényelt egyházi ingatlanok 2011-re visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz. Azon épületek után, amelyekről lemondtak, kárpótlást, illetve járadékot fizetünk. A rendezés befejezésé­re a 2011-es dátumot még a Hom-kormány tűzte ki, a megvalósítás jelentős része azonban ránk vár. Kormányunk járadéki megállapodásokat kötött a kisebb egyhá­zakkal is, így már nekik is jár a vissza nem igényelt ingatlanok értékéből kiszámított évente folyósított kamatösszeg.- Feladatunk az is, hogy az előző kor­mány és a Vatikán között létrejött szerző­dés „félígéreteit” tisztázzuk. A szerződés kimondja, hogy az egyház közszolgálati tevékenysége után ugyanúgy jár a támoga­tás, mintha állami intézményről lenne szó. Ennek a létező jognak azonban még nin­csen gyakorlata. Mi azon fáradozunk, hogy legyen.- Milyen feladatokat támogat kiemelten a kormány1- Fontosnak tartjuk a katonák számára létrehozott tábori püspökségi hálózat fej­lesztését, valamint a fogvatartottak lelki lünk az iskolai hitoktatás szervezése terén is, bár az órarendbe épített hitoktatás ügye még nem halad mindenütt kitaposott úton. A kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként már jogszabályok vannak arra, hogy az egyházi oktatási és szociális intézmények az állam, illetve az önkor­mányzatok által fenntartottakkal azonos mértékű támogatásban részesüljenek. Ezek alapítása, vagy átvétele állampolgári igé­nyek alapján történik. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön megállapodás a helyi ön- kormányzatokkal, mert a költségvetés az egyház igénylése alapján átveszi a finan­szírozást. További finomítások szükségesek a kor­mány és az egyház együttműködésében - folytatja Veres András a kapcsolat értékelé­sét. - Például az elmúlt két évben sem sike­rült még a Vatikáni Megállapodást végrehaj­tani. Továbbá kívánatos lenne, ha a parla­ment minden törvénytervezetből küldene az egyháznak is véleményezésre, hiszen ezt megteszik a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek esetében is. A témában már folynak egyeztetések amelyek reményeink szerint eredményesek lesznek, mivel nem kérünk kiváltságokat, csak egyenlő jogokat.- Mennyi pénzt kap a központi költség- vetésből a katolikus egyház?- Egyrészt kapja az átvállalt közfelada­tok alapján az oktatási és szociális szférák állami támogatását. Továbbá részesül a ma­gánszemélyek által felajánlott 1%-os adó­összegből, illetve annak jogszabályokból adódó kiegészítéséből. A vissza nem igényelt ingatlanok után is járadék illeti.- Milyen feladatokat vállal ma magára az egyház?- Az egyház elsődleges célja nem evilá­gi, hanem igyekszik továbbadni a hitet és ápolni azt. Az evangéliumi szeretet szelle­mében pedig szükségszerűen fölvállal társadalmi feladatokat, amelyek megmutat­kozhatnak oktatásban, szociális és egész­ségügyi feladatok ellátásában, az elesettek felkarolásában. - ré ­TISZTELETBELI DOKTOR. Mádl Ferencet az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Az intézmény 366. tanévnyitó ünnepségén Mezey Barna dékán méltatta az Állam- és Jogtudo- mányi Karon csaknem három évtizede tanító akadémikus munkásságát. _______fotó: europress/diósi imre S ZDSZ-ADÓREFORM. Az SZDSZ adóreform-koncepciója értelmében 2003-2005 között egykulcsos, 20 százalékos sze­mélyi jövedelemadó rendszer kerülne bevezetésre - közölte Magyar Bálint pártelnök pénte­ken. A Békési László volt pénz­ügyminiszter vezette munka- csoport által készített program­ról szólva elmondta: az SZDSZ - a hosszú távú megtakarítások és beruházások ösztönzése ki­vételével - megszüntetné a je­lenlegi adókedvezményeket. MEGHALT KOVÁCS PÁL. Hosszan tartó betegség után, pénteken reggel elhunyt Kovács Pál volt szocialista országgyűlé­si képviselő, népjóléti minisz­ter, Dunaújváros korábbi pol­gármestere - közölte tegnap Kálmán András MSZP-s parla­menti képviselő, dunaújvárosi polgármester. Kovács Pált a városi önkormányzat saját ha- lottjának tekinti. ___________■ g ondozását. Az egyházzal közösen tervez­tük, hogy az érdeklődést mutató kórhá­zakban is lehetőséget teremtünk a vallás gyakorlására.- Van-e olyan pont, ahol nem zavartalan az együttműködés az állam és az egyház között?- Úgy vélem nincs ilyen pont. Minden emberi kapcsolatban - így a kormány és az egyház esetében is - vannak apróbb zökke­nők, ám ezek a sorozatos egyeztetések so­rán elsimulnak, s kompromisszumos meg­oldások születnek. Teljesen természetes, hogy egyes kérdésekben eltérő álláspontot képviselünk. Ennek ellenére hatékonyan tudunk együtt dolgozni. * Veres András püspök is jelentős előre­lépésekről beszél, amikor az egyház és a kormány viszonyát értékeli.- Nagy előrelépésnek tartom, hogy az új kormány visszaállította a hitoktatás finan­szírozását, amely számunkra azt az üzene­tet hordozza, hogy a jelenlegi kabinet szükségesnek tartja az Antall-kormány ál­tal is fontosnak nevezett vallásos nevelést. Ezzel nálunk is érvénybe lépett egy olyan gyakorlat, amely minden demokrá­ciában természetes. Előrelépést tapaszta­Az első főügyész emlékére 175 éve született Kozma Sándor Budapest Születésének 175. évfor­dulóján tegnap Budapesten a Nádor utcában felavatták a magyar ügyészség meg­szervezőjének emléktáblá­ját. Az ünnepségen részt vett dr. Polt Péter legfőbb ügyész. Avatóbeszédében dr. Nagy Ká­roly, a Kozma-emlékbizottság elnöke emlékeztetett: a Somogy megyei Kőröshegyen született Kozma Sándor együtt tanult Petőfivel és Jókaival, a szabad­ságharcban nemzetőr főhadna­gyi rangig vitte. Miután sikerült megúsznia a büntető besoro- zást, a szegények ügyvédje lett, 1872-től pedig a királyi ügyész­ség megszervezője és 25 évig főügyésze volt. A testület rend­kívüli tekintélyt vívott ki magá­nak, Kozma sikerrel küzdött az indokolatlan és hosszú idejű vizsgálati fogság ellen, illetve a rabok emberséges bánásmódjá­ért. Leghíresebb tettei a tisza- eszlári vérváddal kapcsolato­sak. Kozma képtelennek tartot­ta a gyanút, hogy a zsidók egy részének keresztény szűzlány porított vérére van szüksége a húsvéti pászkához. Az ügyészi felmentési indítványt a bíróság és végül a Kúria is helyben­hagyta. Nagy Károly megemlítette visszaemlékezésében, hogy Kozma Sándor szerette a hu­mort, s aligha véletlen, hogy tíz gyermeke közül az egyik a Borsszem Jankó című lap fő­munkatársa volt. Az a ház egyébként, ahol haláláig lakott, Liszt Ferencnek is otthont nyúj­tott. Kortársak elbeszélése sze­rint az első pesti királyi fő­ügyész gyakran hallgatta nyitott ablakok mellett Liszt zongora­játékát ___________________KR I ngyen étkezés rászorulóknak Budapest Szigorították a gyermek- étkeztetést ellátó konyhák működési feltételeit.- A három-, vagy többgyermekes családoknak a teljes napközis ét­kezési térítési díj (3500-4000 Ft) felét kell csak tófizetni, akinek pedig fogyatékos, vagy tartósan beteg a gyermeke, 30 százalékos kedvezményben részesül - kö­zölte Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium he­lyettes államtitkára. - Arról, hogy a rászorulók közül tó étkezhet in­gyen, a helyi önkormányzat dönt. A kérelmekhez szükséges formanyomtatványhoz az ügyfél- szolgálati irodákban juthatnak hozzá a szülők. Az önkormány­zat a beadást követő hónap else­jétől állapítja meg az étkezési térítési díjkedvezményt. IKIENZÁSOK ARÁNYA Óvodások 96 % Általános iskolások 67,5 % Középiskolások 20 %- Gyakran előfordul, hogy ki­fogások merülnek fel a menzával kapcsolatban.- Valóban akadnak gondok a gyermekétkeztetési cégekkel, holott ugyanazok a szabályok vo­natkoznak rájuk, mint bármely más főzőkonyhára - nyilatkozta dr. Szabó Enikő, az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi inté­zete élelmezés-egészségügyi osz­tályának vezetője. - Az élelme­zésvezetőknek vizsgát kell tenni­ük, egy viszonylag új rendelet szerint pedig kötelező 2001. ja­nuár 1-jéig korrigálni az esetleges hibákat. Ha valaki ezt nem teszi meg, bezárják a konyháját, sz. f.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom