Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-12 / 214. szám

2000. Szeptember 12., kedd MEGYEI TŰKOR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét BAKÓ JENŐ Torony a városban Póiuatkm a dm. Ma még nem torony, hanem kémény. Ez utóbbi persze nagyon fontos dolog abban az esetben, ha füstöt vezet vala­honnan valahova, gőzöket, büdös gázokat, miegyebet távolít el lehe­tőleg jó messze, hogy élni lehessen a tövében. Ha viszont ez a kémény nem vezet semmit sem sehova, akkor már nem is annyim fontos, egyszerűen felesleges. Olvasom, hogy Nagydorogon az iskola udva­rán álló használaton kívüli víztornyot kilátóvá alakítják. Erre gon­doltam. én is már régóta a Szekszárdi közepén álló Báró Augusz Imre utcai kéménnyel kapcsolatban. Évekkel ezelőtt lefényképeztem, meg is jelent lapunkban a kép, meg az a gondolatom, hogy nem kéne le­dönteni - ma már nem is lehet - de felrobbantani sem kell, különös­képpen nem kéne téglánként szétszedi, mert az meglehetősen mac- erás, meg ha annak idején jól megcsinálták, ez a dobg nem is olyan egyszerű, mert a jó cementes malter, az ugye ragad rendesen. Mór­ágyon a falu közepén áll egy malom, egyszer, vagy harmincöt éve va­lami okos szét akarta kapni, de nem ment. Szerencsére, hiszen így van ennek a kis falunak egy híres-nevezetes helytörténeti gyűjtemé­nye, ebben a használaton kívüli malomban alakították ki. K, it a szekszárdi kéményt meg kéne hagyni, például kilátónak. Mi­ért ne. A tornyoknak, kéményeknek megvan az az előnyük, hogy nem foglalnak el sok helyet, illetve felfelé kell nekik bőven a helyből, de ott meg van. Körbe kéne venni ezt a kéményt egy csigalépcsővel, ahova felballagna a polgár, mehet a polgáráé is, de mehetnek a köl- kök is. Nos ha felért a család a tetőre, az ott kialakított pihenőrészen kifújná magát, körbe nézné a várost és jöhetnének lefelé. El ne felejt­sem: előzőleg a torony tövében természetesen kifizetné mindenki a belépti díjat bizonyára annak, aki ezt a tornyot erre alkalmassá te­szi. Meg persze nekem, akinek ilyen remek ötletei vannak. Lotte elhozta az első díjat Kötőféken vezették az OMÉK-on A bonyhádi Pannónia Mező- gazdasági Szövetkezet rend­szeresen részt vesz az OMÉK-on, amelyet ötévente rendeznek meg. Bonyhád A 73. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt a múlt héten tartották. Füller Im­rét, a Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezet állattenyésztési főága- zat-vezetőjét kérdeztük a kiállítá­son elért eredményeikről.- A magyar tarka hús- és kettős­fajta kategóriában szerepelt a kiál­lításon. A megmérettetésen szigo­rúan csak az állatok küllemét né­zik, a termelési háttérről, a tulaj­donosról, illetve az apáról nem tud a bíró. A fő bírálati szempontok: a ráma (magasság), az izmoltság és a testalakulás, illetve a negyedik szempont a tehénnél: a tőgy. Szin­te biztosak voltunk abban, hogy a 13 hónapos szűz üszőnk, Lotte be­kerül az első háromba, és nagy örömünkre el is hozta az első dí­jat. Társa, a szintén 13 hónapos Eta tartalékként utazott. Eta (a lehajtott fejű üsző) és Lotte- Miből áll egy állat felkészítése az OMÉK-ml- Május elején kezdtük meg a válogatást, június közepén az álla­tokat, amelyeket kiválasztottunk lekötöttük és kézhez szoktattuk, aztán folyamatosan treníroztuk, mert meg kellett tanítani őket kö­tőfékkel szépen menni. A két szűz üszőt Farkas Béla, a tehenet pedig, amely második díjat nyert az OMÉK-on, Szemcsuk Róbert taní­totta. Azért választottuk Lőttét, mert ő az, aki a szigorú értelem­ben vett bonyhádi vörös tarka táj­fajta bélyegeit hordozza: úszta fe­hér fej, sötét vörös szín, martájé­kon átcsapó fehér folttal, fehér láb­végek, fehér farokbojt, pigment­mentes szügy és körmök, és a fül körül egy fehér gyűrű. Ez volt a bonyhádi vöröstarka tájfajta pon­tos leírása, amit 1897-ben a bécsi nemzetközi vásáron ismertek el önálló fajtának.- Mennyire elismert ma ez a táj­fajta?- Kettőshasznú fajtaként Euró­pában tartják már csak, a világ többi részén pedig húshasznú­ként. Holott nagyon sok tejet lehet vele termeim. Az idei évben lesz olyan tehenünk, amelyik a 305 na­pos laktációjában meg fogja halad­ni a 10 ezer literes tejtermelést. Sok bikanevelő tehenünk is van, az ország tenyészbikáinak 40 szá­zalékát mi adjuk magyar tarkából. Nagy örömet jelentett számunkra, hogy az OMÉK-on a kiállított álla­tok 60 százalékának, a hat díjazott közül ötnek volt bonyhádi szár- mazású az apja. __________kuLbé N incs és nem is lesz „három tenor Nem jó, hogy a politika az élet minden területét áthatja Két napos látogatáson ismerkedik a megyé­vel, az itt élő emberek érzéseivel, gondolata­ival Németh Miklós volt miniszterelnök, a szocialista pártba visszatért politikus. Teg­nap délelőtt Decsen tartott előadást, délután lakossági fórumon találkozott az érdeklő­dőkkel, este pedig a Vállalkozói Szalon ven­dége volt. Ma ipari üzemekbe látogat. SZEKSZÁRD _______________ A lakossági fórumon, amelyet dr. Jánosi György országgyűlési képviselő vezetett, sok izgalmas kérdés vetődött fel. Németh Miklós úgy fogalma­zott, hogy nem informáci­ókra van szüksége az or­szág helyzetéről, mert azoknak birtokában van. Sokkal inkább arra kíván­csi, miként élték meg az emberek az elmúlt 10 évet. Ő maga úgy látja, hogy ha­zánkban a demokrácia ki- üresftése folyik. Fejlett pol­gári demokráciákban el­képzelhetetlen, hogy mi­niszterek, sőt a miniszter- elnök parlamenti felhatal­mazás nélkül tízmilliárdo- kat „osztogasson”, mint ami nálunk a nyáron több ízben megtörtént. Megdöbbentőnek találja a botránypoliúzálást, az ellenfél ellenségként keze­lését, s hogy a társadalmi élet minden területét át­Németh Miklós ellátogatott szerkesztőségébe is hatja a politika. Az MSZP vá­lasztási programjáról szólva azt kell tudni, hogy milyen Magyar- országot, s milyen közösséget akar építeni magának, s gyere­keinek a nemzet. Kifejtette, hogy a nép, a nemzet, a patrio­tizmus értékeit nincs joga sen­kinek sem kisajátítani. Ezek va­lamennyiünk értékei. A jöven­dő programot illetően az agrári- um, az önkormányzaúság, az oktatás, az egész­ségügy problémáit emelte ki. Ezek hosszabb távú megoldása lehet egy szocialista párt igazi feladata. Az Európai Unióval kapcso­latban úgy vélekedett, hogy az legkorábban 2004-ben lesz nyitott, s felvételünk a rendszerváltáshoz hasonla­tos jelentőségű esemény lesz az ország életében. A válto­zásra azonban szinte szak­mánként kell felkészülni, s semmi sem okozna nagyobb kárt, mint az azonnali csatla­kozás. Kérdésre válaszolva határo­zottan kijelentette, hogy a vá­lasztási győzelemhez erős csapatra van szükség, de nincs és nem is lesz „há­rom tenor”, s egyértelművé tette, hogy Horn Gyu­lának kellene háttérbe vonulnia. IHÁROSI a Tolnai Népújság FOTÓI GOTTVALD KÁROLY Közös egyetem kezdi a tanévet Évekre van szükség ahhoz, hogy a tartalmi egyesülés is lezáruljon PÉCS Az első teljes, közös tanévének vág neki a Pécsi Tudomány- egyetem néven egyesült három régiós felsőoktatási intéz­mény. Mintegy 25 ezer hallgatójával a pécsi Universitas az ország egyik legnagyobb felsőoktatási központja, s több mint 6000 dolgozójával a dél-dunántúli térség legnagyobb munkáltatója is. A tegnap tartott tanévnyitón az oktatási tárca államtitkára a finanszírozás és a tanárbérek kiszámít­hatóságát hangsúlyozta. Dr. Tóth József szerint ugyanak­kor még évekre van szükség ah­hoz, hogy a tartalmi egyesülés is lezáruljon, s egy olyan universitas várja a hallgatókat, ahol a szabad óraválasztás, a tudás megszerzése az intézmények között is lehetsé­ges.- Ennél jóval optimistább va­gyok, az integráció ugyan jelentős feladat, de a ma­gyar felsőoktatás­ban van olyan szel­lemi erő, hogy en­nél nagyobb ügye­ket is megoldjon - fejtette ki beszédé­ben dr. Pálinkás Jó­zsef, az Oktatási Minisztérium poli­tikai államtitkára. - Az állam a kerete­ket, így a hallgatói finanszírozást és a tanári bérek értékállóságát biztosítani fogja. Az államtitkár az oktatói fizeté­sekkel kapcsolatban lapunk kér­désére konkrétumokkal is szol­gált. A tárca tervei szerint jövőre bevezetnék a garantált professzori minimál-ületményt, amely bruttó- Legyünk büszkék arra, hogy a miénk az ország legrégebben ala­pított egyeteme - mondta tegnap tanévnyitó beszédében dr. Tóth József, a Pécsi Tudományegye­tem rektora. - Ma pedig a csak­nem 25 ezer hallgató és a kilenc működő karunk révén az ország legnagyobb universitasai között vagyunk. A Pécsi Tudományegyetemen je­lenleg több mint 200 pro­fesszor és ezernél is több minősített oktató biztosít­hatja az oktatás színvona­lát, amely a rektor szerint az integrációval csak növe­kedett. Ez a tanév ugyanak­kor sorsdöntő lehet az uni- versitasnak, hiszen január­tól már nemcsak jogilag, hanem gazdaságilag is közösen működik a három jogelőd intézmény, a Janus Pannonius Tudományegye­tem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, amelynek mintegy hétszáz diákja tanul a tolnai megyeszékhelyen. 230 ezer forint lenne, s ehhez vi­szonyítanák a többi felsőoktatási bért. A főiskolai tanárok ezen ösz- szeg 75, az egyetemi docensek 70, míg a főiskolai docensek 55 száza­lékát kapnák, s ennek arányában vehetnék fel a fizetésüket alacso­nyabb tudományos fokozattal ren­delkező oktatók is. Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy jövőre 150 docens kaphatja meg a Szé- chenyi-ösztöndíjat, amely az ő bé­rük és a professzori illetmény kö­zötti különbséget fedi, s segítheti a felsőoktatási tudományos mun­kát. Indul egy posztdoktori ösz­töndíj is, amelyet 250 tanársegéd­nek és adjunktusnak ítélnek oda, s a fiatal oktatók kutatói munkáját díjazza. A Pécsi Tudományegyetemen tervbe vették két új kar létesítését is. Dr. Tóth József rektortól meg­tudtuk, az informatikai fakultás el­indításán javában dolgoznak, s eb­ben nagy segítséget kaptak azál­tal, hogy mintegy 100 újabb hall­gatót vehettek fel ilyen képzésre. A műszaki részen kívül fontos, hogy a piaci követelményeknek megfelelően kibővítsék az okta­tást, s felvegyék a kapcsolatot más intézményekkel is. A legígérete­sebb a német vonal, a Jénai Egye­temmel már közös felsőfokú kép­zést terveznek Komlón. Várhatóan legkésőbb három év múlva hivata­losan is elkezdheti a képzést a pé­csi informatikai fakultás. NYAKA SZABOLCS Hírek SZEKSZÁRDI FORUM. A ma­gyar nemzet kiemelkedő állam- férfiait bemutató sorozat újabb állomásaként szeptember 14-én, csütörtökön 18 órától II. Rákóczi Ferenc élete és kora címmel R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Törté­nettudományi Intézetének törté­nésze tart előadást Szekszárdon, a Művészetek Háza aulájában. A FOGYATÉKOSOK számára akadálymentes környezetet biz­tosító program is témája lesz a tolnai képviselőtestület pénz­ügyi bizottsága mai, keddi ülésé­nek. FOGADÓÓRA. Potápi Árpád országgyűlési képviselő fogadó­órát lóri szeptember 13-án, szer­dán 14 órakor Bátaszéken, majd 16 órától Mórágyon a polgármes­teri hivatalban. AZ IDEGENFORGALOMRÓL. Gunarasfürdőn tart ülést szerda délután három órától a dombó­vári kistérség turisztikai vállal­kozóit tömörítő Kék Csillag Egyesület, melyen a hamarosan befejeződő idegenforgalmi sze­zonról és a régió vidékfejlesztési programjáról lesz szó. TESTÜLETI ÜLÉS. Paks képvi­selő testületé szeptember 20-án, szerdán tartja következő ülését. Ezt megelőzően, a héten a bi­zottságok véleményezik a napi­rendeket, tegnap a városépítő, valamint a jogi és ügyrendi bi­zottságok üléseztek, ma, szep­tember 12-én délután 18 órakor a környezetvédelmi és mező- gazdasági bizottság tanácsko­zik. KÓRHÁZÉPÍTÉS. A TelePaks városi televízió ma, szeptember 12-én 19 óra kezdettel élő vita­műsort közvetít Jelenidő cím­mel. A téma az egészségügy fej­lesztése és a kórházépítés kérdé­se. A vendégek dr. Rujder Mária, az önkormányzat egészségügyi és szociális bizottságának elnö­ke, dr. Pásztor Hilda, a Városi Rendelőintézet igazgató-főorvo­sa és Vajnai Attila, a Paksi Kór­házért Alapítvány alapítója. TŰZZOMÁNCOK. Stekly Zsu zsa tűzzománc képeiből és ék­szereiből nyílik kiállítás ma 18 órai kezdettel Őcsényben, a Kö­zösségi Házban. A két hétig megtekinthető tárlatot dr. Töttős Gábor főiskolai docens ajánlja az érdeklődők figyelmébe. MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁS. A gödöllői Grassalkovich kastély­ban szeptember 14-én, csütörtö­kön 14 órakor nyílik meg a Cser­hát művészkör és a fővárosi ön- kormányzat rendezésében az a millenniumi kiállítás, melyen a dombóvári Csonka Sándor, ART- és nívódíjas festőművész tíz ola­jfestménye is megtekinthető. Megkérdeztük olvasóinkat: Ön kivel cserélne? Legtöbbünknek megfordult már a fe­jében, milyen jó lenne valaki más­nak lenni, ha csak egy kis időre is. Kivel cserélne, ha módja lenne rá, erről kérdeztük meg tegnap olvasó­inkat. Tímárné Tóth Sarolta (51) alkalma­zott:- Azzal cserélnék, aki a sydneyi olimpi­án az első aranyér­met nyeri. Semmi­hez sem hasonlító, csodálatos élmény lehet, s remélem, ma­gyar sportoló lesz, aki­nek ebben a dicsőség­ben része lehet. Nem csak a világ legjobbjának lenni lehet feleme­lő érzés, az azt követő erkölcsi és anyagi megbecsülés sem utolsó dolog. Pék Jánosné (50) köz- művelődési szakember:- Olyan emberrel sze­retnék cserélni, aki a hét­köznapokon is elégedett, boldog és egész­séges. Hogy mindezt mi biz­tosítja - pénz, di­csőség, hatalom, vagy bármi más - teljesen mind­egy, a lényeg: a harmónia. Bognár Jenő (55) polgármester:- Azzal szeretnék cserélni, aki most egy gyönyörű hegyvidéken, csendes, kristálytiszta levegőjű környezetben éppen megérdemelt pi­henését élvezi. Annál is inkább, mert nekem még nem sikerült idén nyaralni menni, igazán kikapcsolódni, pihen­ni, feltöl­tődni. Hanti Hedvig (17) tanuló:- Nem cserélnék senkivel, nekem megfelel a saját életem. Élek ahogy akarok és ahogy tu­dok, én alakítom a saját sorso­mat és azt akarom, hogy ez to­vábbra is így maradjon. VENTER FOTÓ: GOTTVALD KÄROLY Beszél valaki napközisül? Lecsengett a pedagógusok tanévet előkészítő tanácskozása, s becsen­gettek a diákságnak is. Megkapták a kellő eligazítást az igazgatók, a testnevelők, a biológusok, stb. s a média tudorai is felfényesített elmé­vel ugorhattak az új tanév mély ízibe. Csak egyedül a napközis nevelőkre nem gondolt senki. Igaz, ebben nincs semmi meglepő, hiszen már több mint egy évtizede tart a napkö­zi mélyrepülése, s még egy továbbképzés erejéig sem jegyzik a tőzsdén a nevelőket! Tolnában ez a negatív pálfordulás akkor kezdődött, amikor a jóemlékű Kuruczné Rózsika - szakfelügyelő - nyugalomba vonult. Itt Ő volt a napközi utolsó polihisztora, aki nemcsak szerette, hanem értet­te is, tudta is a napközit! Azóta sem termett hozzáértő legény vagy ne­mes lelkületű hölgy - sem a levitézlett Pedagógiai Intézetnél, sem a megújult Humán Szolgálatoknál. Sem itt, sem ott nem vállalták fel a napközit, a napközis nevelőket. Pedig számbelileg, iskolánként 4-5 fő, a nagyobb iskolákban még nagyobb létszámban is vannak. A nagy sem­miben lebeg a csapat, - mint már jeleztem - több mint egy évtizede nem tudta megbeszélni gondjait, nem kapott tanácsot a rendszerváltást kö­vető új kihívásokra. A valamikori történelmi időkben a nevelés fellegvá­rának számított, hiszen a napközis nevelő naponta 3-4 órát is együtt van a gyermekeivel. És most? Az új időknek milyenek a napközis „da­lai?” Egyáltalán: beszél itt valaki napközisül? KONRÁD LÁSZLÓ NAPKÖZIS NEVELŐ )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom