Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-10 / 186. szám

8. oldal - Tolnai Népújság A SZÁMÍTÓGÉP VILÁ G A 2000. Augusztus 10., csütörtök $j§ Hl Adatbázis Európa szupergépe Európa legnagyobb teljesítményű szuperszámító­gépét helyezi üzembe a finn akadémiai szuperkom­puter-központ (CSC). Az intézet egy kivételesen erős IBM-rendszert választott az oktatási minisztéri­um következő generációs számítógépének. A 2000 októberében telepítendő, 4,5 millió dollár értékű - egyébként az IBM-féle sakkozó komputer, a Deep Blue utódjának is tekinthető - masina erőssége a teraflop szintű csúcsteljesítmény: ez lehetővé teszi másodpercenkénti trillió műve­let elvégzését, így 150-szer gyorsabb a Deep Blue-nál. A szuperkom­putert olyan tudományos munkákban fogják alkalmazni, amelyek csúcsteljesítményt és párhuzamos programkódok használatát kíván­ják meg, de valószínűleg időjárás-előrejelzésre is fogják használni. Szoftverekről feketén, fehéren Egy kisvállalkozás elsőként jelent meg a nálunk ed­dig ismeretlen szolgáltatással: a felhasználók szoft­vergazdálkodásának az elemzésével, a jogtisztaság felmérésével. Tekintettel a nemzetközi és a magyar szerzői jog fejlődésére és finomodására, elkerülhe­tetlen a rendcsinálás mindenekelőtt a cégek, válla­latok komputereire, szervereire telepített, használt vagy éppen szunnyadó programok százaiban, ezreiben. Sajnálatos módon nem kevés közöttük az olyan, amelyről gazdái nem is sejtik, hogy valójá­ban jogtalan másolat, használata törvényt sért. Két lehetőség kínál­kozik: a program megvásárlása, illetve törlése. A szoftverauditálók tapasztalata: az általuk átvilágított egy-egy számítógépen átlagosan 200 ezer forint értékű jogtalan, illetve fölösleges, idejétmúlt program foglalta a helyet. Osztrák sztár: www.mozart.at Áruba bocsátotta a salzburgi mediateam austria reklámügynökség Ausztria leghíresebb (és feltehetően legértékesebb) doménnevét, a http://www.mozart.at címet. A legtöbbet fizető kapja meg a használati jogot. A reklámcég szóvi­vője szerint ez a cím hatalmas üzleti lehetőséget rejt a nemzeti és nemzetközi on-line-piacon egyaránt, a Mozart- domén napról napra értékesebb és vonzóbb; 2006 pedig Mozart-év lesz! (A zeneszerző 1756. január 27-én született Salzburgban.) On-line-oktatás asztmásoknak A WHO kezdeményezésére létesült a GINA, a „Global Initiative for Asthma” internetes honlapja http://www.ginasthma.com . ahol a tíz- és tízmillió­kat sújtó, leginkább allergiaalapú betegség kezelésé­re, az asztmások életminőségének javítására, a gyógyszerek és gyógyeszközök helyes használatára is tanácsokat kaphatnak a páciensek. Miután az asztma Ausztriában is népbeteg­ség, az internetes orvoslás, egészségügyi tanácsadás fóruma, a httD:// www.netdoktor.at honlap szakmai szerkesztői németül is közzétették a hasznos tudnivalókat. Az asztmásoknak szervezett on-line-oktatás allergiások és légúti megbetegedésekben szenvedők számára is ajánlható. Mobiltelefonok és a repülés A British Telecom és több mobilszolgáltató közöt- ti megállapodás eredményeképpen a mobiltelefo- nők hatósugarát kiterjesztik a csillagos égig, s ez szó szerint értendő. A Proxy Cellular Phone nevű technológia az Inmarsat rendszere segítségével a _______ bejövő hívást átirányítja a repülőgép utasülésébe e lhelyezett telefonra. Mindezt persze csak akkor, ha az utas jegyvá­sárláskor regisztráltatja saját mobilszámát, és egy, az adatait tartal­mazó műanyag kártyát az ülésbe integrált leolvasóba helyezi. A be­érkező hívást csendesen is fogadhatja az utazó, ebben az esetben a szintén beépített LCD-kijelzőn jelenik meg a hangtalan, diszkrét hívásjelzés. GameStar GameStar - a játékos Az oldali a Computer-world Számítástechnika munkatársai készítették a FEB Sajtóügynökség együttműködésével. SL Vírusvédő kommandó Az internet globalizálja a bűnözést is Fiatal diákok­ból, a legifjabb generáció egy csoportjából Amerikában olyan „komman­dót” kívánnak létrehozni, amely a jövőben hatékonyabban veheti fel a ver­sengést a víru­sok egyre újabb generációival. Kissé szabadon lefordítva a tár­saság nevét: a Cybertér Védői­nek Kollégiuma. Aki megalapítot­ta, Fred Cohen amerikai számí­tógépes szak­ember, akit - legalábbis az USA-ban - a számítógépvírusok „atyjának” tekintenek. Abban az értelemben, hogy ő használta ezt a kifejezést legelőször, még 1983-ban, az önmagukat reprodukáló számí­tógépprogramokra. Az azóta eltelt időszak során több mint 40 ezer vírust azonosítottak. Legtöbbjük szerencsére viszonylag rövid életűnek bizo­nyult, és egyik sem okozott akkora kala­majkát, mint a néhány hónappal ezelőtti szerelemvírus, amely egy felmérés szerint a világ 20 (legfejlettebb) országában 45 millió számítógépet ért el. Hogy ténylegesen mek­kora kárt okozott, arról nincs pontos adat, mindenesetre a károkat legalább 8 milliárd dollárra, durván 2000 milliárd forintra be­csülik. Elképesztő összeg... A vírusok szakembere szerint az egyre át­fogóbb rendszerek mellett egyre nagyobb a veszély is, de leginkább a „vírusok belső evolúciójától” tart: ha olyan vírusok szület­nek, amelyek a terjedésük során saját kód­jukat is képesek megváltoztatni. Azok kimutatására, detektálására már sokkal nehezebb lesz megfelelő módszereket kidolgozni. Cohen szerint ma még szerencsére nem ennyire veszélyes a helyzet. A legtöbb vírus szinte diákcsínyként születik meg. Védeke­zésképpen ő is a diákok felé fordult: a legrá­termettebb ifjakból szervezte meg kollégiu­mát. Mintegy 30 diák az ő irányítása alatt is­merkedik a vírusok bonyolult világával. Víru­sokat írnak és víruskódokat fejtenek meg, hogy felvértezve a szakma összes (?) tapasz­talatával, minél sikeresebben megfeleljenek a jövőbeli kihívásoknak. A bűnözők mindig élen járnak az új technológiák átvételében, de még sohasem állt olyan esz­köz a rendelkezésükre, mint az internet, ahol néhány bil­lentyű leütésével hatalmas gondok okozhatók egy több ezer mérfölddel odébb lévő cégnek, a világ túlsó oldalán. Ráadásul maga a bűnöző sem tud­hatja, mivé fejlődik cselekménye - úgy indul, mint valami egyszerű be­hatolás egy vállalati hálózatba, és egyhamar akár nemzetbiztonsági üggyé is duzzadhat egy viszonylag szerény eset. Az indíték persze ugyanaz marad, mint ami mindig is volt: a pénz - vagy ami ezzel ma már egyenértékű, az információ. Volt már Londonban olyan eset, hogy bandák hálózati szervereket raboltak el (a rajtuk őrzött informá­ciókért), pisztolyt szegezve a megle­pett alkalmazottakra. Nagy üzlet lesz a jövőben a személyazonosság(i adatok) ellopá­sa és a videokalózkodás is. A bűnö­zők vélhetően hatalmas pénzeket in­vesztálnak majd a kódfejtő technoló­giák kifejlesztésébe. A cégeknek új kihívásokra kell választ adniuk - vagyis tulajdonképpen fel kell ké­szülniük az ismeretlenre. A hackertámadások elleni felké­szülést szolgálhatja, ha elkezdik fel­építeni a hackerek „digitális sziluett­jét”, hiszen egy hacker is hagy maga után nyomokat, ugyanúgy, mint ha­gyományosan dolgozó bűnöző kol­légája. Ehhez viszont állandóan fi­gyelemmel kell kísérni a hírcsopor­tokat és egyéb, a hackerek által ked­velt csatornákat. Mo'jilforradalom Skandináv cégek diktálják az iramot Becslések szerint 2003-ra egymilliárd mobiltele­fon-készülék lesz forgalomban a világon, azaz megduplázódik a jelenlegi előfizetői szám. A skan­dináv országok, köztük Norvégia vezető szerepet játszik a mobilkommunikáció terjesztésében. Telenor Oslo Kare Gustad, a norvég Telenor alelnöke szerint amíg a 2000. év a mobiltele­fon és az internet kommu­nikációjának az éve, addig a 2002. már a multimédia és az internet közötti kapcso­lat kifejlesztésének eszten­deje lesz. Az 1880-ban alapított egykori távírda ma nem csak Norvégia legnagyobb telekommunikációs cége, hanem a nemzetközi táv­közlési piac egyik komoly szereplője. Á 22 ezer alkal­mazottból csaknem három­ezer külföldön dolgozik. A Telenor otthoni piacvezető szerepe mellett egyre több külföldi beruházásban vesz részt. Magyarország egyéb­ként az elsők között volt, ahol a Telenor megjelent: a Pannon GSM-ben most 25 százalék a részesedésük, s ősszel nyitják meg buda­pesti állandó képviseletü­ket, amely az újabb üzleti lehetőségek feltárására hi­vatott. Hogyan látja a világot egy szakember, aki egy mamutcég élén áll? Az alel- nök modellként saját or­szágát és a szomszédos ál­lamokat említi, ahol hatal­mas tempóban fejlődik a telekommunikációi Ebben a kezdeti mozgatóerő első­sorban a nagy távolságok, a sok sziget, a települések szétszórtsága volt, de ma már ettől függetlenül sincs megállás. Norvégiában je­lenleg 66 százalékos a tele­fon-, 70 százalékos a mo­bil- és 50 százalékos az internetellátottság. Az ér­dem főleg a Telenoré, de - állítja - a konkurencia to­vább ösztönöz. A verseny- képesség megőrzésében a minőségi szolgáltatás és az állandó megújulás játssza a fő szerepet. Ezért, előre nézve, mérnökeik már az internet, a WAP (inter­net-mobiltelefon kapcso­lat) lehetőségeinek kibőví­tésére, a csatlakozás nélkü­li gépkapcsolódások, a gép-gép párbeszéd fejlesz­tésére koncentrálnak. Változó divat A neves amerikai divatházak és ruha­gyártók őszi kollek­cióikban a hordozha­tó digitális eszközök­re is gondoltak. Több divatház, köztük Kenneth Cole és a Brooks Brothers, vala­mint a nagy divat­márkák - Levi's, Fubu, Dockers, Tomy Jeans, Nordstrom, Express - ígérete szerint az őszi szezontól kezdve olyan szoknyák, nadrágok, blézerek, zakók és pulóverek is kerülnek majd forgalomba, amejyek zsebei az informatikai esz­közök kényelmes tárolását teszik lehetővé. Példának okáért múlt év decembere óta már az interneten is megnyílt egy olyan bolt, ahol olyan, közepes árú női ruhák vásárolhatók külső zsebekkel, amelyekben a mobiltelefon, a CD- lejátszó kényelmesen elfér, és még divatosak is. Minden jel arra mutat, hogy a ruhagyártók kö­zött valóságos verseny van kialakulóban, hogy minél jobban megfeleljenek az információs kor­szak kihívásának. Nyugat-Európa lakosai megszerették az elektronikus kiske­reskedelem által nyújtott kényelmet, de a házhoz szállítás­sal járó forgalmi dugók miatt egyre többen morgolódnak. Növekvő e-kereskedelem, forgalmi dugók az utakon kénytelenek parkolni, mivel a sofő­röknek egészen a lakás ajtajáig szál­lítják a megrendelt árut. így aztán egyre gyakoribbak a dugók. Egy holland tanulmány szerint 2005-re már az élelmiszerek 10 szá­zalékát on-line fogják megvásárolni, és ez 17 százalékos forgalomnöve­kedést eredményez az utakon. A je­lentés kitér az egyéb fogyasztási cik­kekre is, amelyeknek legalább 15 százalékát fogják az interneten ke­resztül megrendelni. Mi több, a holland életszínvonal emelkedésének jóvoltából a lakos­ság egyre több személyautót vásárol - ezért, no és bizonyos fogyasztói szokások megváltozása miatt az említett 17 százalék fölött további 21 százalékos autóforgalom-növeke­dést jósolnak. Alighanem hamaro­san vége szakad a holland közutak közmondásos békességének. Egy Kis Ámítástechnika Használhatja-e a saját nevét? A „nagyobbik kutya" ősi elve alapján Wolf-Dieter Roth müncheni újságíró kénytelen volt beadni a derekát, és lemondani, elbúcsúzni a saját nevé­nek kezdőbetűiből megalkotott www.wdr.org című internetes honlapjától. A WDR rövidítés ugyanis egyúttal az egyik legnagyobb német rádió- és té­vétársaság, a Westdeutscher Rundfunk „tulajdona”. A kölni székhelyű társaság egyszerűen felszólította Roth urat, hogy azonnah hatáüyal adja át az általa évek óta használt címet, különben tetemes büntetésre számíthat. Roth úr engedett. Az ügynek egyetlen szépséghibája: ha már márkanév­jogról van szó, akkora WDR is bitorolja a három betűt. Eredetileg ugyan­is a Wyker-Dampfschiff-Reedereit (egy patinás német hajózási vállalatot) illeti, amelyik 1895 óta használja a rövidítést.______________________■ A Nagyi benne van... Megyei Telefonkönyv - az. Ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. H9. Tel.: 06 22 504 902, Fax: 06 23 504 9S9 Internet: www.telefonkonyv.hu , e-nwil: telefonkonyv@mtt.hu c\ A ox- Fred Cohen (a képen jobbra, fent) tanítványainak magyará; Az on-line-vásárlás számos előny­nyel jár, többek között nem kell au­tóba ülni, sorban állni a kasszánál - csakhogy sok autós elfeledkezik er­ről az előnyről, amikor a szűk városi utakat, utcákat elállják az on-line- megrendelést kiszállító kisteherau­tók, lassítva a városi forgalmat. Euró­pa legsűrűbben lakott országában, Hollandiában érezhető legjobban a probléma, ahol szinte általános a ke­rékpárok használata, a gépkocsik ke­vesebb dugót okoznak a szűk kisvá­rosi utcácskákban. Legalábbis eddig. Mert az on-line-rendeléseket kiszállí­tó haszonjárművek a szűk utcákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom