Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-29 / 202. szám

2000. Augusztus 29., Kedd K E R T B A R ÁTOKNAK Tolnai Népújság - 7. oldal Kövek, sziklák színes lakói Szép növények nélkül a legszebb ház is szürke, a kert sivár marad A balkáni harangvirág magjait elszórva könnyen szaporodik sziklahasadék-lakó növényeknek nevez­zük. Az előbbiek pompás, színes virágaik­kal gyönyörködtetnek, szinte életre keltik a köveket. Közülük jó néhány magashegysé­gi növény, ezek kövek társasága nélkül is megélnek a talajban, tehát bátran telepíthe­nak. A kedves balkáni harangvi­rág (Campanula poscharskyana) májustól augusz­tusig hozza - eldő- Lenyűgöző háttér a kertben a virágos kőfai. A képen a pókhálós kövirózsa Az út menti kopár foltokra, a rézsűkre, a kőfal repedéseibe, vagy a sziklakért meg­üresedett részeire azokat az évelőket kell ültetni, amelyek kevéske helyet foglalnak el, ám annál több örömöt szereznek szem­lélőiknek. Az ilyen, látszólag mostoha körülmé­nyek közé illő növényeket sziklakerti és A sziklakért legértékesebb növényei közé tartoznak a kőtörőfüvek (Saxifraga Kabschia hibrid) tők a teraszos kialakítású kertek rézsűire is. A sziklakerű növények akkor hatásosak igazán, ha látványos csoportot alakítunk ki belőlük. Ehhez gyakran elegendő a köve­sebb, sziklásabb kertrészlet is, nem fontos szabályos sziklakertet építeni számukra. A parányi termetű sziklahasadék-lakó növé­nyek ékszerként ragyognak a kőfalak, kő­kerítések lyukacsaiban, repedéseiben. Belőlük akár egyetlen növényke is lenyűgöző. A legértékesebb szik­lakerti növények közé tartoznak a kőtörőfüvek (Saxifraga). A népes nemzetség legtöbbje magashegységekben ho­nos. Általában kis ter- metűek, gyepesen növe­kednek, vagy párnát al­kotnak. Humuszos-kö­ves talajt igényelnek. Nyáron, rendszeres ön­tözés mellett jól viselik a hazai klímát. A kertbe is jól illő hibridek közül válogathatunk az évelő kertészetekben. Az Arendsi-hibridek a szik­lakért réseibe és a törme­lékes teraszokra ültethe- tök. A Kabschia csoport tagjai gyönyörűek a szűk és mély sziklarésekbe tej lepítve. Nedves földlab­dával ültessük el őket, és kővel rögzítsük a gyöke­reket (ez véd a kiszára­dás ellen is). A virágok színskálája rendkívül gazdag. Rövid száron, a levélpárna fölött fehér, sárga, rózsaszín, kármin- piros szirmok ragyog­lő vagy felálló szárán - a meghatóan szép, finom harangocskáit. Sziklakertbe, kőtör­melékes földbe ültessük. Kőfalról lecsüng­ve is látványos. Magjait elszórva könnyen szaporodik. A varjúhájfélék (Sedum) megvastagodott levelei vízraktározó szervként működnek, ezért ott is megélnek, ahol más növény er­re nem lenne képes. Homokos-kavicsos, kavicsos-vályogos talajt kívánnak. Napos, száraz falakra, kőlapos utak fugáiba és sziklakertbe egyaránt telepíthetők. Rendkí­A varjúhájfélék között kis és nagy termetűek egyaránt találhatók vül egyszerűen szaporíthatók dugványok­kal, amelyek gyorsan meggyökeresednek, majd szőnyegszerűen terjeszkednek. A kövirózsa (Sempervirum) ismertebb fajai a sziklakertek ékességei. Levélrózsáik­kal látványosan beborítják a kőfelületeket. Változatosságuk szinte végtelen. Gömb ala­kú, kicsi rozettákat nevelget a pókhálós kö­virózsa (S. arachnoideum). Bíbor rózsaszí­nű virágai a fehér levélrózsák fölé emelked­nek. Lassú növekedésű és igénytelen növényke. Mutatós takarója a kőfalaknak, kisebb köves felületeknek.-sz­Augusztus a házikertekben A disznóparéj, a parlagfű, a folyondár magja évekig csíraképes marad Ebben az évben a rendkívü­li időjárás miatt a kerti ter­mények betakarítása he­lyett inkább a jövő évi felké­szülés időszakává lépett elő az augusztus. A sokszor kényszerűen túl korán felszabadult területeken fordít­sunk nagy gondot az igen veszé­lyes, ilyenkor magot hozó nyári gyomok, mint a parlagfű, disznó­paréj, betyárkóró, folyondár-szu- lák irtására, a nyárvégi-Őszeleji talajművelés előtt a területről va­ló letakarítására. A már esetleg magot érlelő gyom­növények bedolgozásával évekig tartó bajt okozhatunk magunk­nak. Ezeknek a gyomoknak a magvai évekig csíraképesek ma­radnak a talajban, majd kedvező feltételek közé kerülve - a mélyre leásott magvak újra talajfelszín közelébe kerülve - kihajtanak, és elárasztják a veteményeskertün­ket. A feltalaj jelentős nedvességhi­ányára tekintettel törekedjünk olyan talajművelésre, amely a legtöbb őszi-téli csapadék befoga­dását biztosítja. Ne rotakapáz- zunk, mert a lisztessé tett apró- morzsás szerkezet nem a legsze­rencsésebb a csapadékvíz befoga­dására. Hantos szántás, ásás vagy mélykapálás esetén se gereblyéz­zük teljesen simára a felületet. A jól gyomtalanított és beöntö­zött vetőbarázdába októberi beta­karításra vessük el a téli retket és az áttelelő spenótot. Ültessük szét a szamócát, a sarjadék- és fok­hagyma bulbilliket, hogy a tél be­álltáig jól meggyökeresedjenek. Akár ásunk, akár mély­kapálunk, vékony szeleteket ha­sítva tegyük, mert tájunkon az idén igen magas mindhárom fej­lődési stádiumban a talaj felső ré­tegében kártékonykodó cserebo­gárpajor. E módon irthatunk ki legtöbbet belőlük. Különösen fi­gyeljük a földieper ágyásokat és az eseüeg tarackkal fertőzött te­rületeket, mert azok gyökérzete között igen jó életfeltételeket ta­lált magának a cserebogár-csi- masz. Ha komposztot vagy össze­gyűjtött konyhakerti borsóbab- szárat, vagy egyéb melléktermé­keket dolgozunk be a földbe, hasznos a nitrogént is tartalmazó kombinált műtrágyát adagolni, a cellulózbontó baktériumok akti­vitásának javítására. Az idei aszályos időjárás ne té­vesszen meg senkit. Lejtős ker­tekben ne hagyjunk fel a lejtővel keresztben való művelésről és a vízfogó utacskák, árkocskák ki­alakításáról. Nekem jól bevált szüret- és gyümölcs-betakarítás után a következő módszer: közvetlen lombhullás előtt, október végén egy erős gombaölőszeres perme­tezés a lombbal lehulló, áttelelő kártevők irtására. SZAKÁL LÁSZLÓ A bor és a tanulás A mértékletes alkoholfo­gyasztás egy amerikai tanulmány szerint növeli az idősebb férfiak tanulási képességét. Az American Journal of Public Health című szakfolyóiratban közölt vizsgálati eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy a 60 éven felüli, mértékkel poharaz- gató férfiak jobb eredményekkel oldották meg a tesztfeladatokat, mint szeszesitalt egyáltalán nem fogyasztó kortársaik. A ku­tatók a figyelmet, az összponto­sítást és az emlékezőképességet vizsgálták. Azok szellemi telje­sítménye, akik havonta több mint 1,8 liter alkoholt fogyasz­tottak, hanyatlani kezdett. A feladatlapokat, amelyek ered­ményei alapján a kutatók levon­ták végkövetkeztetésüket, 71 és 93 év kor közötti „nebulók” töl­tötték ki. A tanulmány szer­zői mindazonáltal minden idős embert óva intenek a mértékte­len alkoholfogyasztástól. Sztárgyümölcsünk: a kivi A szőlőhöz hasonlóan kell nevelni A kivit a Kelet ősi kultúr­növényének tekinthetjük, őshazája Kína, ahol ma is előfordul vadon, az őser­dők szélein, a Jangce folyó völgyében. Mára - Új-Zé- landtól kiindulva - fo­gyasztása meghódította az egész világot, igazi sztár­gyümölccsé vált. Kétlaki, ezért egy- egy növé­nyen vagy csak hím, vagy csak növirágok fejlődnek. Csavarod­va kúszó, liánszerű növény, 12 méter magasra is felkúsznak - mint például az ELTE pesti Fü- vészkertjében az üvegház tetejé­ig -, vagy felületeket képesek be­takarni. Szép a nagy, kerekded, szív alakú levele, a levélhónal­jakban nyíló virága, amely fehér színű, mutatós a szőrös hajtás­csúcs, és a furcsa, ovális, vagy hegyes, barnás színű, szőrös hé­jú gyümölcse. Hazai termesztése azonban kö­rülményes, nem ajánlatos a sza­porításával kísérletezni, egysze­rűbb és biztosabb megvásárolni az oltott, kész egyedeket, meg­bízható faiskolából. A szőlőhöz hasonlóan neveljük, úgy is metsszük, figyeljünk arra, hogy a két vagy ennél idősebb fás ré­szekből nőtt vesszők a terméke­nyebbek. Gondosan válasszuk meg a termőhelyét. Ugyanis ér­zékeny a fagyra, hiszen a szőlő­nél előbb fakad, és később feje­zi be vegetációját, mégis a téli fagyokra - nyugalmi állapotban - nem érzékenyebb a szőlőnél. A tápanyagban gazdag, humuszos talajokat kedveli, az erősen me­szes talajt nem tűri. Jól érzi ma­gát a félárnyékos, enyhébb nap- sütésű, déli, délkeleti fekvés­ben, főleg ha északról védettsé­ge van! A tűző nyári napsütés és a szárazság gátlólag hat növeke­désére, ilyen helyeken télen is könnyebben károsodik a fagy­tól. Rendszeresen öntözzük! Termése sok értékes tápanyagot tartalmaz, a C-vitamin tartalma tízszerese az almáénak, kalci­umtartalma pedig többszöröse a banánénak, íze páratlanul fi­nom. Fogyasztása: legcélsze­rűbb, ha héjából egyszerűen ki­kanalazzuk. Szeletelve krémek, torták, pudingok díszítésére kiváló. A bab is tud beszélni? Vészjelzést bocsátanak ki: jön az atka A növények is beszélget­nek: tudják például figyel­meztetni szomszédaikat, ha közeleg egy tehén - bár ez nem sokat segít rajtuk. Ennél nagyobb haszna van a „babbeszédnek”, amikor kiéhezett rovarok vagy at­kák közeledésére hívják fel egymás figyelmét, mert olyankor ellenanyagot ter­melnek magukban. A babok közötti pontosan meg­határozott kommunikációról számol be egy német-japán ku­tató csoport a Nature brit tudo­mányos folyóiratban. Egy bab (Phaseolus lunatus) legkeve­sebb hat gént aktivizál, amikor atkák támadják meg - írják Wilhelm Boland, a jénai Max- Planck-Intézet kutatója és japán kollégái. Ennek következtében önvédel­mi anyagokat állít elő: az atkák számára ízetlenebbé teszi ma­gát egy váladékkal. Emellett ria­dót fúj: jelzéseket bocsát ki, amelyeket más babok megérte­nek. Az így figyelmeztetett bab- bajtársak azután hozzálátnak saját védelmük megszervezésé­hez. A kutatók holdbabokkal és vörös fonóatkákkal kísérletez­tek a babok szóra bírásakor, il­letve, hogy megtanuljanak „ba­bul”. A bab akár tisztán mecha­nikus sérülés esetén is - amilyet például egy tehén patája okoz - jelzéseket bocsát ki, amelyek különböznek rovartámadási-ria- dójától. A szomszédos „kollé­gák” értik a babnyelv ezen fi­nomságait is, ám alig reagálnak rá, mivel a letaposás ellen nem­igen tudnak védekezni - legfel­jebb részvétüket nyilváníthat­ják a megtaposottnak. A kuta­tók remélik, hogy ez a pontosan körülhatárolt információs rend­szer a jövőben felhasználható lesz növényvédelemre - elvégre néma növénynek a gazda se érti a szavát. Óvjuk a gyümölcsfákat! Sebkezelés sóskával, zsurlóval, agyaggal A gyümölcsfákat hihetet­len módon legyengíti a mézgafolyás. Mit tegyünk ellene? - kérdezte az utóbbi napokban több ol­vasónk is. Eleink rendkívül egyszerű ter­mészetes módszert alkalmaz­tak. A gyógyszer nem más volt, mint a sóska. A mézgafolyásos kéregdarabokat drótkefével ala­posan megtisztították. Ezután a sebeket az egészséges részekig zsebkéssel kivágták és azonnal bedörzsölték megzúzott sóska­levéllel. Addig dörzsölték a gyü­mölcsfán a sebet, amíg a zöld nedv behatolt a farészekbe. Az így kezelt sebek gyorsan gyógy­ulnak, és egészséges kéreg kép­ződik rajtuk. Ezt a módszert va­lamennyi csonthéjas gyümölcs­fán alkalmazták. A kertek alján felejtett gondo­zatlan, öreg gyümölcsfák leg­többjének meghosszabbíthatjuk az életét. Csupán megfelelő fa­ápolást kell végeznünk. Nagy­apáink jól ismerték a módját az elaggott gyümölcsfák „megfiata­lításának”. A kezeléshez nem használtak mást, mint agyagot. Először a fa kérgét alaposan megtisztították. Óvatosságból nem drótkefét, hanem padlófel­mosáshoz használatos súroló kefét használtak. A drótkefe ugyanis számtalan apró sebet ejt, míg a súroló kefével csak a laza kéregdarabokat távolítjuk el. Ezt a gyökérkefének is hasz­nált súrolót előzetesen mezei zsurlófűből készített erős teába mártották. A zsurlóteának köz­ismerten nagy a kovasav tartal­ma, ami jó hatással van a fákra, életerőt kölcsönöz nekik. Miu­tán a törzset letisztították, a nagy sebeket zsebkéssel az egészséges élő részig kivájták. A fagyrepedéseket nem mélyítet­ték, csupán zsurlóteával felitat­ták. Ezután hagyták, hogy a zsur­lófőzet rászáradjon a gyümölcs­fa törzsére. Még aznap, naple­mente után következett az agyagpakolás. Egy rész simára gyúrt agyaghoz ugyanannyi friss marhatrágyát kevertek. Szükség szerint hozzáöntötték a maradék zsurlófőzetet is, hogy jól kenhető pakolást kap­janak. Ezt az agyagpépet előző este készítették el. Általában a sebeket kenték be vele, de volt, amikor az egész törzset vasta­gon be kellett mázolni. ____________■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom