Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-22 / 196. szám

8. oldal - Tolnai Népújság G A Z D Á L K ODÓKNAK 2000. Augusztus 22., Kedd H: ÉÜ Figyelem! AGRÁRKAMARA. A választási bizottság összeállította osztá­lyonként és településenként a választásra jogosultak nevét tar­talmazó választási névjegyzéket, valamint ezzel párhuzamosan a tisztségviselőnek választható (önkéntes kamarai tagságot vál­lalók) tagjegyzékét. A jegyzéket a választási bizottság a települé­si önkormányzatok jegyzőinek megküldte, hogy közszemlére tehessék. A közszemle alatt a névjegyzékben szereplő adato­kat lehet helyesbíteni, ha erre rá­szorulnak. A kamarai választá­sok jelölt-állítására az osztály­üléseken kerül sor. Lényeges tudnivaló, hogy a jelöltállító osz­tályüléseken kívül sem küldöt­tek, sem kamarai tisztségviselők jelölésére nincs mód. KÉKFRANKOS FESZTIVÁL. Augusztus 25-én és 26-án kerül sor Szekszárdon a Nemzetközi Kékfrankos Fesztiválra. A prog­ram szerint borbemutatóra, bor­kóstolókra, borversenyre, gaszt­ronómiai bemutatóra és szak­mai tanácskozásra is sor kerül. A rendezvény helye a Várme­gyeháza és annak udvara. LELLEI BORHÉT. Az idén nyol­cadik alkalommal rendezték meg Balatonlellén a borhetet. 18 ter­melő állított ki és összesen mint­egy 80 bort kínáltak a vendégek­nek. A gazdák alapos előváloga­tás után vehettek részt boraikkal az idegenforgalmi eseménynek számító rendezvényen. Egyik fel­tétel volt például, hogy a bor a hegyközségi borversenyen érmes díjazásban részesüljön. DÍSZMADÁR SEREGSZEMLE. Szeptember 9-én és 10-én kerül sor Székesfehérváron a díszma­dár seregszemlére. A Videoton Oktatási Központ ad otthont a rendezvénynek, melyen mind az öt földrész madárfajait meg­ismerhetik a látogatók. BOR ÉS BEVALLÁS. A bor au gusztus elsejétől jövedéki ter­mék, de augusztus elseje előtti belföldi értékesítése és importja esetén még a fogyasztási adó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adóhivatal szerint a jövedéki adótörvény módosítása miatt, a negyedéves bevallásra kötelezett adózóknak 2000. július elseje és július 31-e közötti időszakról kü­lön fogyasztási adóbevallást kell benyújtaniuk. Ugyanez érvényes az éves bevallásra kötelezett adó­alanyokra, nekik az idei év janu­ár elseje és július 31-e közötti időszakról kell ezt benyújtaniuk. (Az erre a célra rendszeresített, nyomtatványboltokban kapható 0013-as számú nyomtatványt kell kitölteni.) Az adóhivatal fel­hívja a figyelmet arra, hogy az érintettek augusztus 20-át köve­tően már csak a pótíék megfize­tésével tehetnek eleget adóbeval­lási kötelezettségüknek. Mi lesz a szövetkezeti üzletrészekkel? Ha mindent el kell adni, akkor nem lesznek többé tsz-ek A szövetkezeti törvény módosítása az elmúlt két évben többször is felmerült, de eddig nem jutott tovább a terveknél. Az elmúlt na­pokban azonban olyan kormánydöntés szü­letett, hogy rendezni kell a külső üzletrész­tulajdonosok helyzetét. Az agrártárca veze­tői szerint, ennek hiányában nem lehet tény­leges rendszerváltásról beszélni. Tolna megye Tolnában a jó minőségű földek miatt mindig nagy szerepet kapott a mezőgazdaság. A rend­szerváltást követően a hagyományos szövetke­zeti formák mellett többen megpróbálkoztak a magángazdálkodással is. Éppen ezért nagy je­lentősége van a már említett kormánydöntés­nek, hiszen nem mindegy, hogyan dönt majd ősszel az országgyűlés arról, hogy a szövetke­zeteknek ki kell-e fizetniük az üzletrészeket, il­letve azt kiknek és milyen formában. Annak néztünk utána, hogyan látják ezt a kér­dést a magántermelők, illetve a mezőgazdasági szövetkezetek vezetői. Dr. Dobos István, a TESZÖV (mezőgazdasági termelők megyei szövetsége) titkára:- Tolna megyében 40 körüli a hagyományos ér­telemben vett szövetkezetek száma, ebből SÜ­SS gazdaság lesz érintve az üzletrészek kiadá­sában. Az tény, hogy az 1992-ben elfogadott úgynevezett átmeneti Il-es törvény már min­denkinek a „nyakára tekeredett”, vagyis évek óta itt lebeg a fejünk felett, de eddig senki nem merte végrehajtani. A tét ugyanis nagy. Ha kö­telezik a szövetkezeteket az üzletrészek kifize­tésére, akkor tönkremennek, és a jelenleg fog­lalkoztatott 15 ezer embernek nem lesz tovább munkája. Az is igaz, hogy ezt a helyzetet ren­dezni kell, és addig nem lehet tovább lépni. Ez a nagy változás azonban segítség nélkül nem megy. Nagyon sok kérdés megfogalmazódik az emberben, melyre nincs ma válasz, például ho­gyan, milyen pénzből fizessenek a szövetkeze­tek. Aztán, kiknek fizessenek, hiszen az alapí­tók többsége már sajnos a temetőkben nyug­szik. Ha a hozzátartozóknak, unokáknak kell fizetni, akkor az a pénz, amit a szövetkezetek majd kénytelenek lesznek kifizetni, nem az ag­rárágazatot erősíti, és nem is marad vidéken. Hahner Ferenc, a bonyhádi szövetkezet ügy­vezető elnöke:- Mi is csak az újságokból merítjük az informá­ciót, tehát a részleteket nem ismerjük a szövet­kezeti üzletrészek kifizetéséről. Én azt mon­dom, várjuk meg az őszt, és várjuk meg, ho­gyan döntenek a képviselők. Valóban sok a nyi­tott kérdés, hogyan és honnan kell számítani a külső üzletrész-tulajdonosokat? Ha ez év janu­ár elsejétől, akkor mi jól állnánk, hiszen a száz százalékból csupán 9 százalék külsős nálunk. De megindulhat az a lavina is, ha a nyugdíja­sok, a mögöttük álló családi nyomásra, azért a pár százezer, vagy egy millió forintért, kikérik az üzletrészeiket. Kérdés, ezt megengedi-e majd a törvény? Ha igen, akkor nagy bajban lesznek a szövetkezetek, mert egyszerűen nincs fedezet ezekre a kiadásokra. Azt el kell ismerni, hogy a jelenlegi helyzet nem jó, mert ha egy kívülállónak csak elvben van üzletrésze, mellyel valójában nem tud mit kezdeni, akkor olyan mintha nem is lenne. De a helyzet meg­oldásához hiányzik az anyagi fedezet. Közel 500 tagunk van, ebből 160 az aktív dol­gozó, a többi nyugdíjas, és még van 50 alkal­mazottunk is. Érős szövetkezetnek számítunk, de ha az üzletrészek kifizetését törvényben rendelik el, és azt ki kell fizetnünk, akkor leg­alább két évre le kell állnunk a termeléssel, mert nem marad pénzünk sem vetőmagra, sem műtrágyára, semmire. Guth István, Tevel, szövetkezet:- Ha fizetnünk kell a külső üzletrész-tulajdono­soknak, akkor minden vagyontárgyunkat érté­kesíteni kellene. Igen ám, csak azokon is rajta van a bankok jelzálogjoga, hiszen tőkepótló és egyéb hiteleket csak így tudtunk felvenni. Kész­pénzzel, tőkével nem rendelkezünk. Tartunk at­tól, hogy a nyugdíjasok is sorra szüntetik majd meg a tagsági viszonyaikat, így a mezőgazda­ságban képzett tőke átvándorol majd a fogyasz­tói szférába. Sajnos ha a törvényt elfogadják, semmit nem tudunk tenni ellene. Tevelen 160 aktív tag van és 210 a nyugdíjasok száma, a szö­vetkezet által művelt terület nagysága 2300 hek­tár. A munkanélküliek számát csak gyarapítani fogjuk ha döntés születik az üzletrészek kifize­téséről. Egyetértünk azzal, akinek van üzletré­sze kapja meg, de az elmúlt néhány évben nem termelt annyit a mezőgazdaság, melyből fedez­ni lehetne ezeket a plusz kiadásokat. Schmidt József elnök, kocsolai szövetkezet:- Összeszámoltam, hogy mennyi pénzre lenne szükségünk ahhoz, hogy kifizessük a üzletré­szeket: az aktív tagjainknak 155 millió forint, a nyugdíjasoknak 135 millió járna, 25 millió a kí­vülállóknak és még 15 millió az alkalmazottak­nak. Vagyis 330 millió forintot teremtsünk elő 90 napon belül. Eddig 125 családnak biztosítot­tunk megélhetést és emellett a nyugdíjasainkat is segítettük, illetve a helyi sportkört, az isko­lát, az óvodát, a nyugdíjasok klubját. Mért akarják szándékosan szétverni a szövetkezete­ket? A falusiak többségének ez jelenti az egyet­len munkalehetőséget, most ez is megszűnik? Mi lesz akkor a falvakkal? Természeten megkérdeztük a másik oldalt is, ketten vállalták a beszélgetést, de közülük az egyik is csak úgy, ha a neve és a címe nem jele­nik meg az újságban. Dombóvári gazdálkodó (neve és címe szer­kesztőségünkben van):- Épp elég problémánk volt évekig a szövetkezet vezetésével, ezért nem szívesen vállalnám a ne­vemet. Én úgy gondolom, hogy aki évekkel ez­előtt kivált a szövetkezetből annak meg kellett harcolnia mindenért, hogy egyedül, csak a csa­ládra szám a próbáljon meg boldogulni. Noha annak idejen gépeket, nagy darab földet „vittünk be” a tsz-be, amikor kiváltunk, nagy viták és har­cok árán, csak lerobbant, régi eszközöket és ki- szuperált gépeket kaptunk. Es mindezt úgy állí­tották be a szövetkezet vezetői, mintha miattunk tönkremenne ezért a tsz. A továbbiakban sem nézték jó szemmel a gazdálkodásunkat, sem szá­rítást, sem bérmunkát nem vállaltak. Sokat kín­lódtunk mire megtanultunk gazdálkodni. Én úgy gondolom, igen is fizessék ki mindenkinek azt, ami jár neki. Könnyű volt annak idején a mástól elvett eszközökkel, a másoktól elvett földeken si­keresen gazdálkodni. Kiadásuk nem volt, csak bevételük. Most jött el a törlesztés ideje. Dr. Lantos Miklósné, Iregszemcse:- Évekkel ezelőtt sokan kiválni sem mertek, mert nem volt saját eszközük és nem nagyon volt mire számítani az üzletrész kiadásánál sem. Az iregszemcsei tsz kft-vé alakult, így a vagyon a bent maradók nevére került. Sokan fillérekért adták el az üzletrészeiket annak a néhány embernek, akik maradtak, mert attól tartottak, hogy idővel még pár ezer forintot sem kapnának érte. Mi a legnagyobb erőfeszí­tések árán kaptunk egy magtárat és néhány gé­pet. Akkor, emiatt megromlott a kapcsolatunk azokkal az emberekkel akikkel évekig jó vi­szonyban dolgoztunk egymással. Eltelt néhány év és úgy érzem ez a része is rendeződött az életünknek. Tény, hogy akik korábban léptek az üzletrészekkel kapcsolatban, azok mára már jobb helyzetben vannak. MAUTHNER Két évtized a szövetkezetben A MOSZ érdemérmét kapta Hahner Ferenc A bonyhádi mező­gazdasági szövetke­zet ügyvezető elnö­ke, Hahner Ferenc megkapta a Szövet­kezeti Mozgalomért Érdemérmet. Az el­múlt napokban szö­vetkezeti vezetőket és dolgozókat tüntetett ki a MOSZ. Bonyhád Közvetlenül diplomájának meg­szerzése után, 23 évvel ezelőtt helyezkedett el Hahner Ferenc, az ország egyik legerősebb me­zőgazdasági szövetkezetébe, a bonyhádi Pannóniába. Mint fiatal, pályakezdő, de már két gyermekes házaspár érkeztek a szövetkezetbe, hiszen felesége is agrármérnökként kapott itt állást. Akkor, 1978-ban növénytermesz­tőként, majd pár év múlva az állat­tenyésztési ágazat veze­tőjeként dolgozott, 1981- ben termelési főmérnök­nek, majd 93-tól alelnök- nek, illetve ügyvezető el­nöknek nevezték ki. A Mezőgazdaság Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetsé­ge (MOSZ) a napokban a Szövet­kezeti Mozgalomért Érdemérem­mel jutalmazta több mint két év­tizedes munkáját. Amikor megkérdeztük az el­nöktől, hogy az elmúlt időszak­ból mire emlékszik vissza legszí­vesebben, Hahner Ferenc el­mondta, hogy a legeredménye­sebben a 80-as évek közepén tudtak dolgozni, amikor jutott pénz fejlesztésre, beruházások­ra, gépek vásárlására és ekkor foglalkoztatták a legtöbb embert is. Sajnos a helyzet a 90-es évek­től fokozatosan romlott. Nagyanyáink receptjei Napjainkban a legtöbb há­ziasszony a télire szánt gyümölcsöt és zöldséget le­fagyasztja, vagy mirelitként megveszi. Ami nagyanyá­inknak az éléskamra és a dunsztosüveg volt, az a mo­dern háziasszonynak a hű­tő- illetve a fagyasztószek­rény. Ezeket a mára sajnos elfeledett befőzési recepte­ket azonban érdemes újra használni, a befektetett idő a finomabb étkekben meg­térül. ZÖLDBAB SÓBAN. A fiatal, gyönge, föltétlenül frissen sze­dett babot megtisztítjuk szálkái­tól, végeit levágjuk és üvegekbe rakjuk rétegesen, 1 kiló babra számított 15-20 deka sóval. Egy ujjnyi híján megrakjuk az üveget, feltöltjük fölforralt és lehűtött tiszta vízzel. Légmentesen lezár­va, hűvös, árnyas helyre állítjuk. PARADICSOM EGÉSZBEN. A teljesen hibátlan, érett, de egé­szen kemény és frissen szedett paradicsomot üvegbe rakjuk. Fölforialt és kihűtött vízzel tele­töltjük az üvegeket. Mindegyik tetejére egy csipet szalicilt te­szünk. Teljesen légmentesen köt­jük le, és 8-10 percig kigőzöljük forró vízben. CUKORBORSÓ. A gondosan válogatott, friss, fiatal zöldborsót gyengén sós vízben egyszer fel­forraljuk, majd lecsorgatjuk róla a vizet. Folytonosan rázogatva szorosan beletömjük az üvegek­be, de felül hagyjunk 1 centimé­ternyi üres helyet. Ezután min­den fél literes üvegbe másfél de­ka cukrot szórunk, felöntjük for­rásban lévő, gyengén sós vízzel, és lezárva fél órát gőzöljük. Har­madnap újra gőzöljük 30 percet. TÖK. A legyalult tököt üvegekbe rakjuk, nagyon gyengén ecetes vi­zet forralunk kevés cukorral, és ki­hűtve a tökre öntjük. Lezárva 30- 40 percig gőzben kifőzzük és más­napig lefedve a vízben hagyjuk. ECETES UBORKA kigőzölve. A frissen szedett, teljesen ép, ke­mény uborkákat egy napig sós vízben áztatjuk. Kaporral, szőlő­levéllel, egész borssal meggyle­véllel és néhány mustármaggal üvegekbe rakjuk. Az üveget tele­töltjük forró ecetoldattal (egy li­ter ecethez egy liter víz), és lég­mentesen lekötve 10-12 percig gőzöljük. ZÖLDPAPRIKA erdélyi módra. A szép, teljesen ép paprikákat sü­tőben megsütjük. A külső héját lehámozzuk, a paprikát üvegbe rakjuk és kissé sós vízzel kevert ecetet öntünk rá. Légmentesen lekötjük és pár napig meleg he­lyen, vagy napon tartjuk. PARAJ ÜVEGBEN. A jól meg mosott spenótot 10 percig sós vízben főzzük, majd ledaráljuk és szitán áttörjük. Forró zsírban megpároljuk és főzőlevével vagy húslevessel feleresztve forraljuk. Forrón üvegekbe öntjük és egy órát gőzöljük. KARFIOL. A szárától és levelei­től megtisztított karfiolfejet ró­zsáira daraboljuk, megmossuk és fél órára sós vízbe áztatjuk, majd másik sós vízben 10 percig főz­zük. Üvegekbe rakva leöntjük sós és citromos forró vízzel, és légmentesen lezárjuk, egy órán át gőzöljük._________________,__a A sárgarépa másodvetése Ha végre megeredne az eső, a fe­jes saláta, zöldborsó után idén még vethetünk sárgarépát is. Te­kintettel arra, hogy ez a gyökér­zöldség kétéves növény, amely az első évben gyökeret fejleszt és csak a második évben szökik magszárba, az őszi vetéssel a jö­vő évi korai sárgarépátermést biztosítjuk be magunknak. Egyelőre a megüresedett parcel­lákat pihentessük. Ne hagyjuk azonban elgazosodni. A már te­nyérnyi gyomokát forgassuk be a talajba. Vetés előtt újra végez­zük el a mélyszántást (ásást). Ha ugyanis nem lazítjuk fel kel­lőképpen a talajt, a répa gyökere lábas lesz (elágazik). A sárgaré­pa viszonylag hidegtűrő növény. Magjának csírázása plusz 4-6 fo­kos hőmérsékleten már megkez­dődik. Fejlődéséhez 16-18 fokos meleg kell. Köztes vetemény- ként is termeszthető, hiszen nem nagy a fényigénye. A késői káposzta, a kínai és a bimbós kel és a brokkoli sorai között is szépen megfér. Kedveli a laza, mérsékelten meszes talajt, mely­ben bőségesen van kálium. Ha csak sárgarépát vetünk, a leg­megfelelőbb sortávolság a 20-25 centiméter. Mivel idén nagyon aszályos évünk volt, a barázdákat alapo­san locsoljuk be, mert a sárgaré­pa lassan csírázik (3-4 hétig is elfekszik). Érdemes tehát gyor­san csírázó hónapos retekkel együtt vetni. A retek jelzi majd a sorokat és lehetővé teszi, hogy a répával bevetett ágyásokat még a sárga­répa kilelése előtt megkapáljuk. Friss fogyasztásra a rövid tenyé­szidejű, 80-90 napos fajtákat vá­lasszuk. Ezek téli tárolásra nem alkalmasak. A hosszú tenyészi­dejű Fertődi és Nantesi fajták ve­téstől szedésig 180-200 napig fejlődnek. A répa könnyen elvi­seli a mínusz 3-5 fokos hideget is. A magot vessük 2 centiméter mélyre. Felette a talajt a gereb­lye fokával alaposan tömörítsük. Gyakran kapáljuk a vetést. Ak­kor kezdjük egyelni, amikor a növények két-három levéllel rendelkeznek. Ügyeljünk* arra, hogy a tőtávolság az egyelés so­rán 5-6 centiméter legyen. A ré­pa gyakori betegsége a liszthar­mat és a gyökérrothadás, kárte­vője a lótücsök, a cserebogár lár­vája, a mocskospajor és a drótfé­reg. Talajfertőtlenítéssel lehet el­lenük védekezni. BORÁSZATI KERESKEDELMI Kft. 7100 Szekszárd, Tinódi u. 9. Tel./fax: 74/315-026 Rádiótelefon: 20/941-7023 SZURETEL0K FIGYELMÉBE!- Fajtaspecifikus élesztők, enzimek, tápsók- Borászati gépek, eszközök- Fertőtlenítők, hordómosók- Parafadugók kis- és nagykereskedelme. Az Ó VÖRÖS BORÁSZBOLT várja a termelőket és a viszonteladókat is!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom