Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-01 / 178. szám

m 2000. Augusztus 1., Kedd MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA A siker titka Sokan és sokszor kísérelték már kielemezni, vajon mi lehet az oka an­nak, hogy hazánk fiai külföldre kerülve általában minden különö­sebb nehézség nélkül beilleszkednek, megállják a helyüket, sőt, szak­májukban vagy hivatásukban legtöbbször az élre küzdik magukat. Az elemzők egy része a kiváló honi oktatási rendszert emeli ki az okok közül, másikuk népünk közismerten nyitott, barátságos modorát, a harmadik az európai kultúra áldásait helyezi előtérbe mondjuk a tengerentúlival szemben. Szerintem létezik más tényező is, nevezetesen az, hogy kortól és rendszertől függetlenül e kis hazában mindenki a művészet szint­jére emeli a problémamegoldó képességét, mert problémák, nehéz­ségek aztán garmadával akadnak. Másfél évtizede például valósá­gos művészet volt építkezni, hol anyag nem volt, hol mester, hol egyik sem. A csempét, csaptelepet, parkettát, vagy lambériát az or­szág különféle sarkaiból kellett „összevadászni”. Most minden van, most a szükséges pénz előteremtése igényel átlagon felüli kre­ativitást. Kitartást, szívósságot, végtelen elszántságot és türelmet feltételez a legtöbb hivatalos ügy intézése, a hozzájutás az alapin­formációkhoz, s a sort még hosszasan folytathatnánk. Nem vélet­len, hogy más közegbe kerülve, olyan országban, ahol a fenti gon­dok ismeretlenek, honfitársunk megtáltosodik, s fölössé vált ener­giáit, valamint kiélesedett képességeit nagy sikerrel kamatoztatja. A dolog egy másik aspektusból nézve: itt van péládul ez a va­dászrepülő ügy. Megállapították, hogy elavultak az orosz Mig- gépek, nosza, újat kell venni, korszerűt, nyugatit. Aztán a vadász- pilóták világversenyét ki nyeri? Hát persze hogy egy magyar, Mig- gel. Azóta már belátták: nem az a lényeg, hogy hívják azt a repü­lőt, hanem az, hogy ki vezeti! Kié lesz a városi televízió? Nem írták tegnap alá a VTV többségi üzletrészeinek el­adásáról szóló szerződést. A polgármester a közgyűlés elé viszi a gazdasági bizott­ság e tárgyban született döntéseit. Szekszárd A közgyűlés határozata szerint tegnap volt a határideje annak, hogy aláírják a VTV többségi üz­letrészeinek elidegenítéséről szóló szerződést. Erre azonban nem ke­rült sor, mert a polgármester a vá­ros érdekeinek jelentős sérelme miatt felfüggesztette a gazdasági és környezetvédelmi bizottság ha­tározatának a végrehajtását, így az a közgyűlés elé kerül. Mint beszá­moltunk róla, a polgármester a VTV többségi üzletrészének el­adásról szóló döntéssel sem értett egyet, s azt a város érdekeinek sé­relme miatt újratárgyalásra vissza­vitte a közgyűlés elé. Akkor a tes­tület minősített többséggel kitar­tott az eredeti határozat mellett, s az elidegenítés részleteinek kidol­gozásává a gazdasági és környe­zetvédelmi bizottságot bízta meg. Kocsis Imre Antal most azért függesztette fel a gazdasági bi­zottság döntésének a végrehajtá­sát, mert az álláspontja szerint több ponton nem felel meg a köz­gyűlési határozatának. Mint is­meretes, az üzletrészek megvá­sárlására egy budapesti cég tett ajánlatot. IHÁROSI Szakadék a régió közepén Közös fejlesztési tervet készíttetett öt kistérség Az Európai Unió Phare-irodá­ja is támogatta a Dél-Dunán- túl tengelyében lévő, hátrá­nyos helyzetű területek fej­lesztési tervének elkészítését. Dombóvár A tabi, a tamási, a dombóvári, a sásdi és a komlói kistérségek ál­tal alapított Kapos-Koppány- Hegyhátmenti Társulás tanácsa tárgyalta az anyagot. A területfej­lesztési és gazdasági szakembe­rek megállapításaival a települé­sek polgármesterei egyetértettek. A tanulmány kimondja: szaka­dék van a régió közepén, a Dél­Dunántúl tengelyében található városokba és falvakba a rend­szerváltás óta a reméltnél keve­sebb tőke érkezett, ennek követ­keztében nehezen indult el a gaz­daság fejlődése. Sok a munkanél­küli és sok a szociális probléma. A társulás valamennyi képvi­selője kinyilvánította azt, hogy közösen kívánják megvalósítani a térség felemelkedésének lehe­tőségét magában hordozó prog­ramot. A magyar és angol nyel­ven elkészített tanulmányterv jó néhány olyan ötletet tartalmaz, melyek kivitelezéséhez kor­mányzati és EU-s támogatásra egyaránt szükség lesz. ______-or­M egkezdődik a hídépítés a Dunán Szekszárdon írják alá a kivitelezői szerződést Harmincmillió forintos be­ruházás Tolna megyében, de regionális hatással. Ha­marosan megkezdődhet a Bogyiszló mellett tervezett híd építése. Pénteken Szek- szárdon írják alá a kivitele­zői szerződést. Két FIDESZ-es honatya dr. Braun Márton és Tóth Ferenc közölte szerkesztőségünkkel a jó hírt, hogy most már egészen biztosan meg­kezdődik Bogyiszló mel­lett az úgynevezett szek­szárdi Duna híd építése. Mint olvasóink előtt is­meretes, a híd szerepelt már a FIDESZ MPP vá­lasztási programjában. Az idei költségvetés tárgyalásakor a dr. Braun Márton módosító in­dítványának elfogadását, - misze­rint a híd a beruházásra szánt ösz- szegek között, de nevesítve szere­peljen - a kormány nem javasolta és a parlament sem sza­vazta meg. Most viszont megvan rá a pénz. A Nemzeti Autópálya Rt. Szekszárdon írja alá pénteken a kivitelezés­ről szóló szerződést a fővállalkozókkal, a Veg- yépszer és a Ganz Acélmű Rt. képviselői­vel. Az elképzelések szerint az eseményen részt vesz a közlekedési miniszter is.- Végre megkezdőd­het ez a jelentős infrast­rukturális beruházás, amelynek talán okkal sokat emle­getett hiánya eddig akadályozta a tőke beáramlását a megyébe és a régióba. Hivatalosan kértük, hogy vegyék igénybe jó szándékú segítségünket. A Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, illetve a Vál­lalkozói Központ szíve­sen látja el a fővállalko­zókat a lehetséges alvál­lalkozókról szóló infor­mációkkal. - mondta Tóth Ferenc.- A mi, mármint a Tol­na megyei képviselők szerepe abban állt, hogy a politikai döntést kicsikartuk, - foglalta össze röviden a két év munkáját, lobbyzását és harcait dr. Braun Márton. A hozzá vezető utakkal együtt a teljes beruházás összege mint­egy harmincmillió forint, az át­adás határideje pedig a kezdéstől számított két év. IHÁROSI Helyzetelemzés: lakosság, gazdaság Készül a megye komplex fejlesztési programja (1.) Készül a megye komplex, 2006-ig szóló fejlesztési programja, amelynek meg­valósítása során mintegy 180 milliárd forintnyi beru­házás valósulhat meg. A Tolna Megyei Területfej­lesztési Tanács pályázatán a Tolna Megyei Vidékfej­lesztési Innovációs Központ Kft. nyerte el a program el­készítésének jogát. A mun­kát helyzetértékeléssel kezdték. Ma induló soroza­tunkban az interneten is hozzáférhető ( www.ex- tra.hu/tolna ) tanulmány megállapításaiból csemegé­zünk. A belső periférián A 3703 négyzetkilométernyi te­rületű Tolna megyében 245 235 ember él, népsűrűsége 66 fő/k- m2. Az ország harmadik legki­sebb területű, második legki­sebb lakosságú, harmadik legki­sebb népsűrűségű megyéje. A megye nem érintkezik az or­szághatárral. Fejér kivételével a szomszédos megyék mindegyi­ke Tolnához hasonló vagy ro- szabb gazdasági és társadalmi helyzetben van. Mindezek alap­ján Tolna megyét az ország bel­ső perifériájának szokták nevez­ni. Szekszárd a maga 35.358 lako­sával a legkisebb a megyeszékhe­lyek sorában. Ennek következté­ben a megye északi része Duna­újváros és újabban Székesfehér­vár, a déli, délnyugati része Pécs és Kaposvár vonzásövezetéhez tartozik. Az elvándorlás a völgységi és a 63-as, valamint a 65-ös út mentén fekvő, továbbá a Szekszárdtól északra és délre elterülő egyes falvakra jellemző leginkább. Míg azonban a Bonyhádtól keletre eső települések esetében magya­rázat lehet az úthálózat, ez utób­bi települések viszonylag köny- nyen elérhetők.. Ami a jövőt illeti: a megyében a népesség csökkenését 2020-ig az országos átlagnál magasabbra, 12%-ra becsülték. A 2000-2006-os időszakban a megye népessége várhatóan 253 ezer főről 245 ezer főre csökken. Dunántúl Szabolcsa A megye gazdasága az elmúlt néhány évben lassabban fejlő­dött mint az országé, bár ez a tendencia 98­ban az egyébként is fejletlen szolgáltató szektorban kicsi a fejlesztési hajlandóság. További aggasztó jel, hogy a feldolgozó- iparban az egy alkalmazottra ju­tó ipari termelés csak fele az or­szágosnak. Az egy főre jutó külföldi tő­ke a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szinttel egyezik meg, a Nógrád megyei érték duplája a Tolna megyeinek. Az 1999-es adatok alapján a külföldi tőke megyei intenzitása a Dél-Du- nántúlon mért érték egy har­mada. Az ágazatok közül a mezőgazdaságban a legjelentő­sebb a külföldi tőke jelenléte. A megye ipara kevésbé export- orientált mint a régió, de az összetermelés 23 százaléka, a 80 60 40 20 tói megállni látszik. Az ipar egészét tekintve a tol­nai átlagbé­rek, majdnem 12%-kal ma­gasabbak, mint ahogy az az ágazati szerkezetből következne. Ez a magas energetikai (paksi atom­erőmű) bérek következmé- ' nye. A megyében az egy főre ju­tó összes beruházás 1998-ban 17 százalékkal volt kevesebb mint az országos átlag. Az államház­tartási beruházások területén a megye hátránya sokkal jelentő­sebb, 35 százalék. Az iparban és a mezőgazdaságban magas a beruházások mennyisége, azon­1000 LAKOSRA JUTÓ MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA KISTÉRSÉGENKÉNT r­CO CD 63 LO f | I | i \ ... — 1 1 l 1 Tamási Bonyhádi Paksi Dombóvári Szekszárdi feldolgozóiparon belül pedig a megtermelt érték 52 százaléka így is az országhatáron kívül került értékesítésre 1999-ben. (Forrás: Tolna megye társadal­mi, gazdasági helyzetének elemzése. Tolna VIK Kht. Szek­szárd) ____________________________(FOLYTATJUK) Hírek HELYTÖRTÉNET. A helyi is­kolában tanuló 3. és 4. osztá­lyosok a következő tanév máso­dik félévétől Bogyiszló történe­téről is tanulnak majd. Ehhez nyújt segítséget az iskola peda­gógusa, Némethné Jankovics Lídia által szerkesztett, a köz­ség történetét feldolgozó iskolai jegyzet. E „tankönyv” sokszo­rosításához az intézmény 65 ezer forintot nyert a Tolna Me­gyei Közoktatás-fejlesztési Köz- alapítványtól. ELKÉSZÜLT AZ ÚT. Az elmúlt héten befejeződött Bátaszéken a Kövesdpusztai vápás vízelveze­tő út megépítése. A három mé­ter széles útszakasz közel fél ki­lometer hosszúságban készbe­ton felhasználásával készült el. A héten várhatóan a lajvéri út építését is elkezdik. KIÁLLÍTÁS. A tolnai várostörté­neti állandó kiállítás berendezé­sét ma, kedden kezdik el a zene­iskola épületében, a szekszárdi Wosinsky múzeum munkatár­sainak irányításával. FOGADÓNAP. A dombóvári önkormányzat jegyzője, Frellerné dr. Kovács Anna szer­da reggel nyolc órától délután négyig fogadónapot tart a város­házán. KÉZMŰVES TÁBOR. A bu­dapesti Herman Ottó Általá­nos Iskola negyven tanulójá­nak részvételével tegnap dél­előtt megkezdődött Decsen a „Kis kezek, nagy mesterek” kézműves tábor. A tanulók Kolláthné Hollóssy Rita veze­tésével reggel érkeztek meg a Sárköz fővárosába, s délután már részt is vettek egy kosár­fonó és egy agyagformázó fog­lalkozáson. Ma egész nap Szekszárd nevezetességeivel ismerkednek a gyerekek, s jó idő esetén strandolásra is időt szakítanak. FOGADÓÓRA. Dr. László An­tal, rendőr alezredes, a Bonyhá­di Rendőrkapitányság vezetője 2000. augusztus 2-án 14.30 órá­tól 15.30 óráig fogadóórát tart. TÁNCPRÓBA. A döbröközi Gyöngykoszorú Hagyományőr­ző Együttes tagjai öt hetes szü­net után csütörtök este fél hét­kor tartják következő próbáju­kat Toláczi József irányításával a község sportcsarnokában. BALESET PAKSON. Tegnap kora délelőtt a Dózsa György ut­ca egyik házából kijövet nem adta meg az elsőbbséget az arra haladó busznak egy személy- gépkocsi. Az ütközés következ­tében a személyautó vezetője könnyű sérüléseket szenvedett. Az autóban mintegy 400 ezer, a buszban mintegy 50 ezer forint kár keletkezett. Szerelmes szélhámos Nemere István kisregénye - 20. rész Aztán kinyílt, majd csukódott mö­göttük a kapu. A kocsi távolodott. Flóri kihajolva nézett vissza - de már senkit sem látott. Csak a kerí­tést, és mögötte a fákat. Álom volt, álom volt, ismételgette, valamilyen sohasem tapasztalt édes érzés öm­lött el benne...- Öregem, te aztán beleestél ab­ba a lányba - állapította meg a sofőr húsz évének minden bölcsességé­vel. Flóri meg - pedig nem is akarta - bólogatott szaporán. „így van ez, öregem, és nem másképpen...” Másnap erővel kényszerítette magát, hogy csak az „üzletekre” gondoljon. A traktoreladás már nem nagyon ment, mert Ötvösházán elég kevesen kaptak vissza földet, még kevesebben tud­tak maguknak venni. Azon a na­pon Flóri elhatározta, hogy elég az a csaknem nyolcszázezer forint, amit az állítólag létező angol-ma­gyar kistraktorgyártó cég nevében addig összeszedett; az akciót azon­nali hatállyal leállította és fekete ba­juszos, kékszemű, szorgoskodó ügynökként nem bukkant fel töb­bé azon a környéken. A diplomata- táskáját csak este vitte magával, amikor is „jelenése” volt Kisnénél. Magdolna kitett magáért; lakása legnagyobb szobájában terített a vendégnek. Volt ott valami szom­szédasszony-féleség is, aki egyben a házban is segédkezett. Mielőtt nekiültek a vacsorának, sétáltak egyet a kertben. Flóri nagyon unta a szöveget; az özvegy semmi más­ról nem tudott beszélni, csak arról, hogy megboldogult ura mennyire rajongott ezekért a növényekért. Flórinak mindegyiket külön-külön meg kellett csodálnia. Az egész egy rossz filmvígjátékra emlékeztette, de itt most - nagy bánatára nem néző volt. Nem kelhetett fel a he­lyéről, nem mehetett ki az utcára. Illetve, megtehette volna - de akkor oda a nyereség. A haszon, amit Kisnétől remélt megszerezni. És az ügy nem is indult rosszul. Mert már vacsora közben kiko­tyogta az egyre vidámabb özvegy, hogy az ura nem is volt ám olyan szegény ember. Ebben Flóri biztos volt, azért ismerkedett meg vele. Feszülten várta hát a továbbiakat. Mivel bor is volt az asztalon, észre­vétlenül többször is utánatöltött Magdolnának, aki jólnevelten min­dig ki is itta a pohara tartalmát. Fló­ri csak jelképesen ivott. Egyrészt munka közben nem szerette az al­koholt, másrészt vigyázott az „imázsára”; hadd higgye Magdol­na, hogy ő egy megbízható, nem ivós fajta. Vagyis ideális férjjelölt! Mert hiszen ezt alakítja minden házasságszédelgő. A szélhámosok legeredetibb fajtája. A pszichológu­sok elbújhatnak mellettük legalább­is ami a női lélek ismeretét illeti... A vacsora végére Flóri megtud­ta, hogy az elhunytnak több milli­ót érő betétkönyvei voltak, amiket aztán az örökösödési eljárás vé­geztével Magdolna kapott kézhez és a pénzt a saját nevére tette bankba. Nem tudja, hogyan for­gassa, ezért a könyvek roppant szerény kamatot hoznak... Flóri tisztában volt a csapda lehetőségé­vel, ezért nem ajánlotta fel azon­nal, hogy ő majd megforgatja azt a pénzt. Ilyesmit csak a (tehetségte­len és főleg óvatlan) kezdők csinál­nának. Ő csak hümmögött, értésé­re adta az özvegynek, hogy valaha neki is voltak ilyen gondjai, és hogy sokkal jobb pénzforgató mó­dozatokat is ismer, de nem beszél róluk. Nem akart ajtóstul rohanni a házba. így is sok volt, hogy meg­tudta. léteznek azok a könyvek. Lassan a bankokra terelte a szót, és Magdolna elárulta: nem kedveli a bankokat. A pénzét ugyan ott tart­ja az egyikben, de nincs széfbérle­te, a könyvek itthon vannak a ház­ban. Flórinak egyelőre ennyi is elég volt. Vacsora után természetesen nem maradt ott éjszakára. Annyira nem vonzotta a bajuszos özvegy, hogy felcserélte volna Ibolyával - legalábbis nem erre az éjszakára, még nem. Tovább játszotta hát a gáláns és nem egészen mai úriem­bert; kezet csókolt és távozott. Ibolyához újabb átöltözés után jutott el, elég későn, tíz óra felé. Az elvált asszony már feszülten és kis­sé reménytelenül várta; amikor be­lépett, a férfi nyakába borult.- Ne haragudj, szívem - és Flóri mondott valami ürügyet, jelezve, néha ezután is késni fog. Vacsora közben itt is bort kért, no nem magának. Ibolya nyelvét is megoldotta az alkohol. Neki aligha volt sok spórolt pénze, helyette az ékszereivel dicsekedett el. Hozott a másik szobából egy nagy fadobozt, abban tartotta az értékeseket is. Ol­csó műanyag bizsuk között Flóri láthatott huszonnégy karátos igen súlyos karkötőt, nyakláncot, tizen­nyolc karátos fülbevalókból egy maroknyit, és néhány igazán szép darabot, amelyek elég régiek is vol­tak. Némelyik valóságos műre­mek; ha nem is múzeumba valók, de gyűjtők szép pénzt adnának ér­tük. No persze nem itthon, hanem Bécsben, vagy még messzebb. Az sem kizárt, hogy ha egyszer ráteszi a kezét erre a gyűjteményre, meg sem állhat Zágrábig vagy Triesztig. Mire az ottani ékszerészekhez el­jutna a magyar Interpol jelzése és netán az ékszerek rajzai - ő már ré- gen túladott rajtuk. (folytatjuk.) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom