Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-15 / 190. szám

8. oldal - Tolnai Népújság G A 2 D Á L K ODÓKNAK 2000. Augusztus 15, Kedd Vihar a bor jövedéki adója miatt Indulatos termelők a szekszárdi hegyközség rendezvényén Figyelem! ÜLTETVÉNY-TELEPÍTŐK fi­gyelmébe. A szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvények telepítését, felújítását szolgáló beruházások támogatását a Földművelésügyi Miniszter a 36/2000. (VII.07) szá­mú FVM rendeletében módosí­totta. E szerint a támogatási keret kimerülése miatt a követelmé­nyeknek megfelelő pályázatokat készítő ültetvénytelepítők a 2000. évi támogatási keretből kerülnek kielégítésre. Azok a pályázók, akik a támogatással tervezett be­ruházást még az idén megkezdik és saját forrásból, vagy banki hi­tellel megvalósítják,- a földműve­lésügyi hivatal halasztott kifizeté­séről szóló határozata szerint megkötött támogatási szerződés alapján,- azzal számolhatnak, hogy a támogatás folyósítása leg­később 2001. február 28-ig meg­történik. Ha a pályázó a beruhá­zást csak 2001-ben kezdi meg, ré­szére a hivatal ígérvényt állít ki, melynek alapján a támogatási szerződés 2001 január 31-e és március 31-e között köthető meg. TAKARMÁNYSZÜKSÉGLET támogatása. Július 6-án lépett hatályba az FVM rendelet (35/2000.), amely meghatároz­ta a takarmánygabona-szükség­let vásárlásának támogatását. E szerint búza, árpa, rozs, zab, triticale, szemes cirok és kukori­ca takarmányozás céljára törté­nő vásárlásához, pályázat útján, támogatást vehetnek igénybe az állattartók és integrátorok. A pá­lyázat benyújtásának alapfelté­tele állattartók esetében az érin­tett állatfaj szerinti terméktaná­csi tagság, vegyes gazdálkodást folytatók esetében az Országos Gabona Terméktanácsi tagság meglétének igazolása. Megvásá­rolható 12 havi gabonaszükség­let, kizárólag gabonatermelőktől a 2000. július 1 és ez év decem­ber 31. közötti időszakban. A szekszárdi hegyközség tagjainak ösztönzésére ke­rült sor a múlt hét közepén arra a rendezvényre, me­lyen a szőlőtermelők kér­dezhették a meghívott szak­embert. A több órás rendez­vényen indulatos és elkese­redett termelők adtak han­got kétségeiknek. A szekszárdi hegyközség azért vállalta, hogy egy szakember se­gítségét kéri, aki segít eligazodni a bor jövedéki adójával kapcso­latban, mert sokan jelezték, hogy nem tudják kitölteni a pinceköny­vet, és nem értik a törvény meg­fogalmazásait sem. A szekszárdi Euro-Holges Vámügynökség munkatársa, Zak József állt a ter­melők rendelkezéseire. Azokat a kérdéseket és vála­szokat ismertetjük, melyek töb­beket érinthetnek:-Ha az embernek saját szőlője nincs, de szeretne készíteni vásá­rolt szőlőből bort, akkor mi a te­endője? Be kell-e jelentkeznie a vámhivatalhoz akkor is, ha saját fogyasztásra, a megengedett 1000 liter alatti vámmentes mennyisé­get készítené?- A kedvezmény, vagyis az ezer liter alatti vámmentes meny- nyiség arra nem vonatkozik aki­nek nincs saját szőlője. Készíthet bort vásárolt szőlőből, de be kell jelentkeznie adóraktárként a vámhivatalhoz, be kell fizetnie a literenkénti 5 forint jövedéki adót és ugyanúgy vezetnie kell a sző- lőbor-pincekönyvet, mint annak, aki nagyobb mennyiséget dolgoz fel. Ezen kívül a leltárt, a pontos napi fogyasztást is vezetnie kell.- Kinek kell a szőlő értékesítés­nél, vagyis szüret idején a borkísé­rő okmányt kiállítania, aki eladja vagy aki megvásárolja a szőlőt?- Aki eladja, annak kell a bor­kísérő okmányt kiállítania. Ha 40 kilométeren belül történik a szállítás, akkor nem kell a vám­hivataltól külön engedélyt kérni, de ha ezt meghaladja, akkor igen.- Mi történik a borseprűvel?- Pontosan nyilván kell tartani. Száz liter alatt megsemmisíthető, efelett azonban a vámosoknál kell bejelenteni és engedélyt kér­ni a megsemmisítésére. Borsep­rőt értékesítem csak a törvényben előírt cégeknek lehet.- Kell-e vezetni a saját fogyasz­tást?- Naprakészen, a készletnek és a fogyasztásnak pontosnak kell lennie.- Mekkora az a bormennyiség amit egyszerre, külön engedély nélkül, szállítani lehet?- 30 liter alatt, csak saját fogyasz­tásra, nem kell külön engedély, te­hát ez az a mennyiség ami így szál­lítható. E fölött azonban külön kell engedélyt kérni a vámosoktól.- Ha megromlik a bor, akkor mi a teendő?- A törvény pontosan meghatá­rozza azt is, adott esetben mivel lehet a bor minőségén javítani. Ha egy bor ténylegesen nem ja­vítható, azt csak az OBI (Orszá­gos Borminősítő Intézet) állapít­hatja meg, és adhat engedélyt a megsemmisítésre.- Őstermelő adhat-e el kocsmá- rosnak bort?- Közvetlenül nem. Ennek me­nete a következő: a bort adórak­tárnak kell leadnia, majd ez kan­nába kerül és így az adóraktár ad­hatja el a kocsmárosnak.- Komának, barátnak, rokon­nak lakodalorúra adható-e in­gyen, ajándékba, 2 hektoliter bor?- A régi értelemben nem, vagyis a teendő ismét az mint az előzőek­ben. Először adóraktárnak kell el­adni, ők kannázzák, majd tőlük vásárolhatja meg a rokonság.- Saját pincéjéből ajándékba vagy pénzért adhat-e bort a termelő?- Sem ajándékba, sem pénzért nem adhat. Ehhez különféle en­gedélyeket kell beszereznie, hogy megkaphassa a vendéglátói enge­délyét (köjál, tűzoltóság, önkor­mányzat, stb), csak ennek birto­kában lehet pincéből értékesíteni vagy megkínálni bárkit. MAUTHNER Erdőbirtokosság támogatása A 36/2000 (VII.7.) számú FVM számára. A támogatás mértéke az csatolni kell az alapszabályt vagy rendelet lehetőséget biztosít az alapítás számlával igazolt költsé- alapító okiratot, a cégbejegyzési erdőbirtokossági társulatok alapi- geinek 80 százaléka, de legfel- határozatot és az alapítási (szer- tási költségeinek támogatására, jebb 250 ezer forint. vezési) költségeket igazoló szám­kizárólag erdőtulajdonos tagok- A támogatás az erdészeti ható- lát. A támogatás kifizetéséről az ból álló és erdőgazdasági tévé- Sághoz benyújtott kérelem alap- erdészeti hatóság intézkedik, kenységet folytató szövetkezetek ján vehető igénybe, amelyhez ______________: ______mauthner K úszócserjék a kertben Az évelők átültetésének és szaporításának most van az ideje A természet szeretete az ember veleszületett tu­lajdonsága, és az is termé­szetes, hogy szeretnénk mi­nél többet magunk körül tudni-látni belőle. A kúszó­cserjék a változatos növény­világ egyik csoportját alkot­ják. Legismertebb, legelterjedtebb közülük a kúszórózsa. Napos oldalon, támasztékra futtatva (kötözve) szép színfoltja a kertnek. Több fajtája a tavaszi fő virágzás után nyáron is vi­rágzik. Tavasszal pompázik a csava­rodó szárú lilaakác. Metszés­sel törzses fácskává is nevelhe­tő, kerítésre futtatva évente több méterre is elkúszik. A napos helyet kedveli. Nyár elején virágzik a trombi­tafolyondár. Narancsvörös, tölcséres virágai elborítják az egész növényt. Gyökérről is sarjad, metszéssel fácskává alakítható. A kerti iszalag na- pos-félárnyékos helyen, üde talajban díszlik a legszebben. Vékony, fásodó szárú, kacsok­kal kapaszkodik kerítésre, zsi­negre. Nagy, csillag alakú szí­nes virágai főleg nyár elején, de később is nyílnak. Az igénytelen tatáriszalag egész nyáron folytonos növekedésé­vel nagy lombtömeget fejleszt. Szára csavarodva kúszik. Jó takaró növény. Kerítésre fut­tatva rendszeres metszést kí­ván. Nyár végén tömegesen hoz­za apró fehér virágokból álló pezsgő virágzatát. Mutatósak a kúszó loncok. Lila, fehér, na­rancsszínű virágaikat csomók­ban hozzák. Színes termésük­kel is díszítenek. Termésük mérgező! (A ribiszkéhez ha­sonló ikerbogyó). Hajtásuk csavarodva kúszik. Árnyékos helyen is megél. Örökzöld kú­szócserje a kúszó kecskerágó. Léggyökereivel fára-falra felka­paszkodik. Fehér és sárga-tar­ka levelű fajtája még dísze­sebb. Erdeinkből ismert a bo­rostyán. Szürkén márványo­zott levele a dísze. Szárán lég­gyökerek fejlődnek, amelyek­kel fára-falra kapaszkodik. Fő­leg az északi és árnyékos olda­lak növénye. Kerítésre is futtat­ható. Tarka levelű fajtái még szebbek. Talajtakarásra is ül­tethetjük. Felkúszó szárán - vi­lágos helyen - termést is hoz. Termése fekete bogyószerű - mérgező! A repkényszőlőt gyakran látjuk családi házakra futtatva, de a panelházak betonjára is felkapaszkodik tapadókoron­gos kacsaival. Zsindelyszerűen álló, fényes, sötétzöld levelei­vel nyáron át díszít, őszi lomb­színe káprázatos. Kék bogyó­termését a rigók szívesen fo­gyasztják. A rózsát, lilaakácot, kerti iszalagot, repkényszőlőt oltják. A tatáriszalagot fásdug­ványról, a loncot fás- és hajtás­dugványról, a borostyánt le- gyökeresedőszárdarabjairól szaporíthatjuk. Sikeres lehet a bujtás a lilaakácnál és kerti iszalagnál. A lilaakác magról nevelve csak több év után virágzik. A trombitafolyondárt gyökérsarj- ról, gyökérdugványról is sza­poríthatjuk. Az örökzöldek kö­zül is nagyon sokféle és szép kúszócserjét lehet találni. Au­gusztus végén, vagy a korai őszi időszakban a legideáli­sabb az örökzöld növényeinket átültetni, vagy szaporítani. A nem évelő, egy nyári kúszó nö­vényeket pedig tavasszal, mag­ról ültethetjük. Az állatvásárok a piacrajutás helyei A vásárok helyén általában hiányoznak a feltételek A kisebb állatlétszámmal rendelkező gazdáknak ma még az állatvásárok jelent­hetik az egyetlen és kizáró­lagos piacra jutási lehetősé­get. Ennek oka, hogy a két- három sertéssel foglalkozó gazda nem számít potenciá­lis ügyfélnek egy felvásárló számára. Legtöbb esetben marad tehát az állatvásárokon való értékesítés, mely pontosan tükrözi egyébként a nagyobb felvásárlók ajánlatait is. Amikor túlkínálat volt a feldol­gozóknál, akkor az állatvásár­okon is nehéz volt egy-egy ser­tést, marhát értékesíteni. Általá­nos tapasztalat viszont, hogy a legtöbb állatvásár helyszíne, terü­lete és létesítményei korszerűtle­nek, ahol a kulturált és kiszámít­ható üzletkötés feltételei sem biz­tosítottak. Hiányzik az infrastruk­túra (víz, villany, irodák, stb.) Konkrét vásárnaptár hiányában a társ-megyei kereskedők és a kül­földi vásárlók részvétele kiszá­míthatatlan. Az állatvásárokon a tenyész- és hízóalapanyag felho­zatala a már említett problémák miatt többnyire rapszodikus, sem a mennyiséget, sem a minőséget illetően nem prognosztizálható. Helyi információ hiányában a vé­telár kialakítása és az adás-vétel spontán módon, véletlenszerűen történik. A legtöbb városban, nagyobb településen vállalkozásba adta ki a helyi önkormányzat a vásárok fenntartását, üzemeltetését. Ahol nagyobb a forgalom, (Szekszárd, Dunaföldvár, Baja, Sárbogárd) ott jobb körülmények között zajlik a vásár, ahol kisebb, ott érthető mó­don, a vállalkozó sem költ rá, hi­szen nem „hozza be” a költségeit, így ebből a bűvös körből nehéz ki­lépni, arról nem is beszélve, hogy a gazdálkodóknak sem mindegy, hogy 50 kilométert, vagy három­szor annyit kell utaztatnia az álla­tait azért, hogy kijusson egy na­gyobb forgalmú vásárra. A helyzeten segíteni lehetne, akár úgy is, ha a következő évi mezőgazdasági támogatási rend­szer keretéből, pályázat útján, vissza nem térítendő támogatásra pályázhatna az a vállalkozó, aki az állatvásárok helyszínének kor­szerű kialakítására és működteté­sére vállalkozna.. Az erről való döntés azonban az agrártárca ve­zetőinek a feladata. Összefoglaló az elmúlt hetek állatvásárairól A vágósertés-piacon az alapanyag felvásárlása folyamatos, problé­mamentes. Térségenként és tele­pülésenként hiánypiac alakult ki, mert a kereslet fokozódó. Míg az átlagár július közepén, élősúly esetén, kilogrammonként 215 fo­rint volt, addig mára már eléri a 245 forintot. A vágósertés-kínálat csökkenése miatt szinte vala­mennyi felvásárló szervezet júni­us végétől folyamatos ár korrekci­óra kényszerült. Ennek következ­tében országosan megkezdődött a húsfélék drágulása, így a júniu­si egy kiló sertéscomb ára, mely akkor 730 forint körül volt, mára elérte a 990 forintot. A süldők ára (25-40 kilós) 6- 10000 forint között alakult, a ko­cák ára 30 és 49 ezer forint kö­zött, a borjú 200 kg-ig 39-55 ezer forint között, növendék bika 200 kg felett 70 és 90 ezer forint kö­zött, lovak (egy éves csikó) 78 és 110 ezer forint között, ló 2-3 éves pedig 120 és 200 ezer forint kö­zött, a bárány (10-20 kiló) 7 és 8 ezer forint, 20-40 kiló közötti bá­rány pedig 8 és 10 ezer forint kö­zött, anyajuh 12 és 16 ezer forint között volt kapható. Körzetünkben a dunaföldvári, a kaposvári és a pécsi vásárok voltak a legdrágábbak. Még a szarvasmarha tartása a legkifizetődőbb fotó. gottvald A FarmForg Kft, nyári kínálata: Szüreti előzetes: Kádak, csapok, szűrők, tölcsérek, borlopók, hordómosó és kezelő anyagok, élesztők, kének, fokolók, prések, zúzok, bogyózók, műagyag borítású üvegdemizsonok. Légy, szúnyog, hangvairtó szerek, porozok. légylapok■ csapdák: Chemotox, Raid, Protekt, Kampec, Off készítmények, granulátumok, porok, aerosolok, elektromos készülékek, stb. Bálakötözők, zsineg és kötél áru: Agrotex, TVK, szegedi bálakötözők, háztartási zsinegek, müagyag és juta kötözők, PP és kender kötelek. Raschei. PE és PP termékek: Lapkelmék, zsákok, tömlők, takarmányos zsákok Ráecsálóírtók: egér és patkányirtó szerek, pépek, ragasztós csapdák kis- és nagy kiszerelésben. Müanvae edénvzet: Kannák, ballonok 3 litertől 50 literig Patentzáras és pattintós hordók 30 litertől 220 literig Savanyúságos edények 10 litertől 30 literig Lucerna és fűmag vásár! Lucerna vetőmagok több kiszerelésben. Sport, pázsit, golf, kaszáló, töltés, legelő, stb. keverékek egyéb speciális és minőségi fűmagok. Agrof óliák Sátor és takaró TVK fóliák nagy választékban. FarmForg Kft. Nagykereskedelmi raktár: Szekszárd-Palánk, Tel.: 74/410-073, 319-903. Kertészeti ABC, Szekszárd, Piac tér Tel.: 74/413-167. s, Újvárosi Gazdabolt, Szekszárd, Rákóczi u. 96. Tel.: 74/312-163. I Fűszernövényünk a kapor A kapor a természet aján­déka, hiszen aromája egye­di ízt kölcsönöz számos ételnek, ugyanakkor gyógy­növényként is hatékony. A kaporról szóló első feljegyzések mintegy négyezer évvel ezelőt- tről, az ókori Egyiptomból szár­maznak. A biblia időben a szó­ban forgó növény olyan értékes­nek számított, hogy Palesztiná­ban a parasztoknak kaportermé­sük tizedét adóként be kellett szolgáltatniuk. Az időszámítá­sunk szerinti 1. században pedig a rómaiak hivatalosan is gyógynö­vénnyé nyilvánították a kaprot. Mire is jó a kapor? Például kó- lika, puffadás, gyomor- és bél­görcsök, máj- és epeproblémák, valamint idegesség esetén. A ka­por ezenkívül elősegíti a szopta­tós anyák tejtermelését is. Egyik fő hatóanyaga a különleges illó­olaja. Szárított formában kapor­magot, levelet és egész növényt is árusítanak egyes gyógynö­vényszaküzletekben. Receptek: kaportea: 1 púpozott teáskanál kapormagot mozsárban vagy más kemény falú edényben tör­jünk össze, és forrázzuk le ne­gyed liter víz­zel. A keveré­ket gondosan fedjük le, mert az érté­kes illóolajok elillanhatnak. Nyolc perc után szűrjük le. Kaporbor, gyomorbántal- makra: negyed liternyi száraz fehérbort hevítsünk a forráspon­tig, és keverjünk bele 1 púpozott teáskanál mozsárban tört kapor­magot. Fedő alatt 5-7 percig hagyjuk állni, végül szűrjük le. MAUTHNER

Next

/
Oldalképek
Tartalom