Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. Július 1., szombat Tolnai Népújság - 9. oldal Tolnai Népújság Utazás, olvasás, kertészkedés, gyere­kek. Munka a frakcióban, a bizottsá­gokban, a választókerületekben. Több hetes nyaralást egyik képviselő sem tervez a megkérdezettek közül. Országgyűlési képviselőinket kérdeztük, hogy mivel töltik a nyarat, szabadságukat. Családdal és barátokkal Dr. Braun Mártont, a szekszárdi körzet egyé­ni képviselőjét éppen akkor kérdeztük, ami­kor Strasbourgból, az Európa tanács közgyű­léséről érkezett haza.- Fogalmam sincs mikor és hova megyünk nyaralni, mert a feleségem vette kéz­be a projektet.- Mégis, mi szerepel a tervek között?- Még nem döntöttük el, hogy Horvátországba men­jünk az Adria partjára, vagy Erdélybe.- Mennyi időre mennek?- A feleségem gyári munkás, neki dolgozni kell, ezért legfeljebb egy bő hét, 10 nap jöhet szóba. (A képviselő felesége gazdasági vezető a Samsonite szek­szárdi gyárában - a szerk.) Lehet, hogy elme­gyünk Tusnádfürdőre, ahol minden évben rendezvénye van a FIDESZ-nek, s onnan in­dulunk csillagtúrákra.- Ketten, vagy a gyerekekkel?- Együtt az egész család, bár vannak akik azt mondják egy hosszabb úthoz még kicsik a gyerekeink. Ezen kívül úgy néz ki, hogy el­megyünk a barátaimmal pár napos kerékpár- túrára.-Kikők?- Heten, nyolcán, gimnáziumi osztálytár­sak, bár csak néhány éve lettünk ilyen sport­emberek. A tervek szerint az Őrségbe me­gyünk, a program egy kis biciklizés, egy kis sörözés. A közbeeső időben is sok program adódik. Szeretnék részt venni a választókerületem millenniumi ünnepségein. Éppen e cikk meg­jelenésének napján egy ellenzéki képviselő­vel, Szanyi Tiborral egy hetes konferenciára indulunk Brüsszel, Dublin, Edinbourgh útvo­nalon. Ezen kívül minden lehetséges időt a gyerekeimmel szeretnék tölteni. Kék tó, tiszta tó Fehérvári Tamás fideszes honatya számára a tenger nem más, mint a Balaton.- Nekem beszélhet bár­ki az óceán szépségéről: én akkor is ide vágyom. Most is ide megyünk a csa­láddal, azaz nejemmel és három gyermekünkkel. Közeli hozzátartozómnak van itt, a déli parton, egé­szen pontosan Balaton­fenyves-alsón egy kis nyaralója. Holnap már indulunk is, első fordulóban egy hétig le­szünk Fenyvesen. Azután majd augusztus­ban is visszatérünk, szintén egy hétre. Fehérvári Tamás az aktív pihenés híve, az­az nemcsak a tájban való gyönyörködés, avagy a fürdőzés tölti majd ki napjait. Igazolt egyesületi tagként kipróbálja horgász szeren­cséjét is, kirándulásokat tesz a környékre, így a szemközti oldalon található Badacsonyba is. Otthon, nyugalmas otthon A kertészkedést, a gyü­mölcsfék gondozását fél­beszakítva vette fel a tele­font dr. Jánosi György. - Számomra az a legna­gyobb pihenés, hogy vég­re itthon lehetek, a csa­láddal, érdi házunkban - árulta el az MSZP-s or­szággyűlési képviselő.- A nyárra semmit nem terveztünk, idén se külföldre, se belföld­re nem megyünk nyaralni. De nem is szíve­sen hagynám itt azt a nyugalmat, ami körül­vesz. A honatyára azért júliusban vár egy kis munka is, ebben a hónapban Bécsben tart előadást a Szocialista Internacionálé peda­gógus tagozatának kongresszusán. Az MSZP őszi kongresszusán pedig a doku­mentumszerkesztő bizottságot fogja vezet­ni, ami azt jelenti, hogy meg kell írnia az el­következő két évre vonatkozó programot. Majd két kertészkedés között erre is szakít időt. Ha elsőbe megy a gyerek Potápi Árpád, a bonyhá­di körzet egyéni képvise­lője.- Nem tervezünk külö­nösebb nyaralást, itthon leszünk. Legfeljebb ahogy adódik, 1-2 napra elmegyünk a Balatonra, Harkányba vagy Guna- rasba. Augusztus elején pedig folytatódik az in­tenzív munka, a székely világtalálkozó előké­szítése, majd pedig maga a találkozó. Augusztus második felében a kislányunk­kal együtt készülünk az iskolába. Most lesz első osztályos. Augusztusban megkezdődik a bizottsági munka is. A nyár folyamán bármikor adódhat pár na­pos külföldi út, a külügyi, vagy az emberjogi bizottság színeiben. A millennium kapcsán rengeteg rendez­vény van és lesz a választási körzetemben. A nyarat fel lehet arra is használni, hogy amire nem jutott időm a parlamenti ülésezés idő­szakában, azt most pótolom a választókerüle­temben. Debrecentől Brüsszelig- A hivatalos utak alkal­mából nemrég voltam né­hány helyen külföldön, így nem nagyon vágyom arra, hogy valahol a hatá­ron túl nyaraljak - mond­ta dr. Solymosi József or­szággyűlési képviselő, aki az Agrárszövetség szí­neiben jutott be a Parla­mentbe.- Néhány napos belföldi üdülés, ponto­sabban kirándulás biztos lesz: rokonaink egy része Kelet-Magyarországon, Debre­cenben és Sárospatakon él, biztos, hogy meglátogatjuk őket. Aztán a Balaton mel­lett is eltöltünk néhány napot. De, hogy mégiscsak-legyen külföld: lányom, aki Ber­linben tanult germanisztikát, most Mün­chenben él, szeretném őt is felkeresni au­gusztusban. Július 10-én pedig, MOSZ alel­nöki minőségemben Brüsszelbe utazom, ahol az EU-s csatlakozás és az agrárium kapcsolatáról tárgyalok vendéglátóimmal. De ez már végképp nem kikapcsolódás, ha­nem munka. Pótolni a lemaradásokat Tóth Ferenc a paksi vá­lasztási körzet egyéni képviselője.- Munkával töltöm a parlament nyári szüne­tét. Szeretném pótolni mindazt, amire nem ju­tott időm az év többi ré­szében. Vár rám a vá­lasztókerületem, válto­zatlanul megtartom a fogadóóráimat, részt veszek a rendezvé­nyeken és dolgozom a vállalkozói központ­ban.- Rövidebb pihenést sem tervez?- Nincs szükségem hosszabb nyaralásra, egy-egy, lehetőleg sporttal eltöltött nap után abszolút felfrissülök, s a munkakedvem is a régi. Feltehetően azért, mert szeretem azt, amit csinálok.- Egyáltalán nem szándékoznak szabad­ságra menni?- Szándékoznék, de nem fog sikerülni.- Mit szól ehhez a család?- Tudomásul vették, mert már tavaly is így volt. a gyerekeim már nagyok, nélkülem is el tudják tölteni a nyarat. Az idősebb fiunk egy hónapos ösztöndíjjal az utrechti egyetemre megy, a kisebbiket leköti az egyetemi felvéte­li és a sakk.-És a felesége?- Ő pedagógus, rengeteg munkája van ott­hon, a ház körül, a kertben, ami őt saját be­vallása szerint remekül kikapcsolja. Szeret­ném az adósságaimat törleszteni az olvasás területén is. Mindenfajta irodalmat szeretek, aminek értéke van. IHÁROSI - SZERI Adományok a legjobb helyekre Tolnai résztvevő a hong-kongi United Way világkonferencián A rászorulókat segítő civil csoportok számára adomá­nyokat gyűjtő United Way megyénkbeli szervezete, a United Way Tolnatáj Alapít­vány kuratóriumának elnö­ke, Fekete Katalin is részt vett a hálózat közelmúltban lezajlott hong-kongi világ- konferenciáján. Az elnök asszonytól a szervezet mű­ködéséről, a tanácskozás ta­pasztalatairól érdeklőd­tünk. A múlt század végén alakult, ma már a világ 34 országában műkö­dő, humán szolgálatokat támoga­tó non-profit hálózat, a United Way a társadalmak egészségügyi és szociális problémáinak enyhítésé­ben vállal egyre nagyobb szerepet, úgy, hogy pénzbe­li és természetbeni adomá­nyokat gyűjt a gazdasági szektorból, amit olyan civil szervezetekhez juttat el - pályázatok útján, átlátható­an, hitelesen - amelyek se­gítő programjaik által képe­sek ezen problémák kezelé­sére. Az adománygyűjtés­nek többféle módja van, az történhet közvetlenül a cé­gektől, illetve a munkahe­lyek dolgozóitól, egyénileg. Magyarországon 1991. óta van jelen a United Way, az országos központ mel­lett hét regionális szervezettel, amelyek közé tartozik az 1996- ban megalakult Tolnatáj United Way Alapítvány. Az országos központ megítélése alapján a Tolnatáj a legfelkészültebb a ren­deltetésszerű működésre, ezért a tolnai szervezet kuratóriuma el­nökének ajánlották fel a világ- konferencián történő részvételt. Fekete Katalin a hong-kongi tanácskozás tapasztalatairól szólva többek között elmondta: a látottak, hallottak alapján megál­lapítható volt, hogy a nyugati or­szágokban működő United Way szervezetekben dolgozó szakem­berek tapasztaltabbak, nagyobb tudásúak, mint az ázsiaiak, utób­bi országokban anyagilag mégis eredményesebbek ezek a szerve­zetek. Ennek oka a gazdasági szektor fejlettsége, illetve, hogy az ottani cégek kidolgozott ado­mányozási stratégiával rendel­keznek, és maguk is keresik a kapcsolatot a United Way szerve­zetekkel. Fekete Katalin a hazai állapo­tokkal kapcsolatban rámutatott: a konferencián az is megerősítést nyert, hogy ez a dolog minden országban működőképes, min­den társadalomban vannak, akik tenni akarnak embertársaikért. Nálunk azonban az adomány­szervezésnek még nem alakult ki a kultúrája. A cégeknek egyelőre nincsenek hosszú távú tudatos elképzeléseik az adományozá­sokról, holott egyre több társaság nem tud mit kezdeni a rá zúduló támogatási kérelmekkel, megke­Fekete Katalin resésekkel. A másik probléma, hogy a helyi adományszervezés lejáratódott, a civil szervezetek nem felkészültek erre a feladatra. Ezért lenne szükség arra, hogy a potenciális adományozók, illetve a támogatást kérők szakértő szer­vezetekre bízzák ezt a tevékeny­séget, ezáltal a támogatások a legjobb helyekre juthatnának, azaz pontosan azokhoz a társa­dalmi szervezetekhez, pontosan olyan célra, amelyekre azt az adományozó szeretné. Júniusban egyébként a United Way Tolnatáj Alapítvány előké­szített egy munkahelyi adomány­szervezést a Gemenc Volán Rt- nél, a cég vezérigazgatójával tör­tént megállapodás szerint. Ez az akció úttörő jellegű munka, hi­szen ekkora - magyar - cégnél eddig még nem zajlott ilyen jelle­gű szervezés az országban.-ES­A Tolnai Népújságban olvas­tam, hogy mentőállomássá alakítják a hőgyészi tűzoltószertárat. Építése tör­ténetét, aggályaimat, és véle­ményemet foglalom össze e néhány sorban. Hőgyészen 1890. október 27-én alakult az Önkéntes Tűzoltó Egy­let. Előbb a községháza udvarán egy fészer állt rendelkezésre a lo­vas fecskendők elhelyezésére. Táncvigalmat és gyűjtést rendez­tek, aztán a Tamásiba vezető út mellett, a patakparton megépítet­ték az akkor korszerű és tetsze­tős szertárat. (Ma ugyanilyen lát­ható a bonyhádi tűzoltó múze­um mellett.) Itt működtek közel 80 évig. A település valamennyi jelentős személyisége tagja volt ennek a szervezetnek. Idősebbek talán még ma is emlékeznek Hopp Vince bácsira, a lelkes pa­rancsnokra. Aztán útba volt a szertár. Ami­kor a Tamásiba vezető utat építet­ték, le kellett bontani. Akkor vetet­ték föl a helyi vezetők, hogy a falu központjába oda illőt kellene épí­teni. Az érvényben lévő típusterv nem illett eDbe a szép környezet­be. Egyedi terv készült. Pénzt kap­tak az országos, a megyei szerve­zettől és a helyi tanácstól. Elké­szült a szép épület. Megtörtént az ünnepélyes átadás. Utána igazoló jelentést kellett írnom, hogy miért nem a típustervet alkalmaztuk, így lett Hőgyészen az ország leg­szebb tűzoltó szertára. Most mentőállomás lesz belőle. A hír olvasásakor egy kissé szo­morú lettem, de meg is nyugod­tam. Mert nem kocsmát, játékter­met vagy diszkót létesítenek ben­ne, hanem a legkedvesebb, men­tést végző kollégáink kapják meg. Tőlük nem sajnálom azért sem, mert az Egészségügyi Minisztéri­um legalább fölismerte, hogy ak­kor jó a segítség, ha 10 percen be­lül megérkezik. így van ez egész Európában, tűzoltói vonatkozás­ban is. így legalább a mentők tud­nak hamarabb segítséget nyújtani, ha fölrobban a gázpalack. Persze a tüzet nem tudják eloltani, az égő házból a bentrekedteket kihozni, a gépkocsiba szorultakat kivenni, de már az is segítség, ha a kintlé- vőket - 30 kilométeren belül - el­látják. Ez azért is jó, mert a kör­nyék településein sehol még név- leg sem működik tűzoltóság. A helyiek pedig szerintem követik a simontornyaiak példáját és szép csendesen megszűnnek. Remé­lem, eljön az idő, amikor a Bel­ügyminisztérium is fölismeri a gyors segítség szükségességét és követik a nyugati példákat. Addig pedig a hőgyésziek 30 percig vára­kozhatnak, amíg Szekszárdról megérkezik a tűzoltókocsi. CSÖGLEI ISTVÁN NY. TŰZOLTÓ ALEZREDES Ilyen volt a hőgyészi tűzoltó szertár is A képviselő nyarg^B A hőgyészi tűzoltószertár története Akkor jó a segítség, ha tíz percen belül érkezik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom