Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-22 / 170. szám

2000. Július 22., szombat / olnai Népújság VI Tolnai Népújság - 9. oldal FOTÓ:BAKÓ JENŐ Sobri Jóska, a lápafői betyár A Bakonyból menekült és Répa Rozién dobbant meg a szíve Mit hoz az élet, több mint kétszázhetven évvel ezelőtt élt egy betyár, Sobri Jóska aki a Bakonyból menekült Lápafő környékére és aki nagyon nem kívánatos ember volt erre felé. Lám, most két szom­szédos falu is verseng azért, hogy kinek volt több köze az ő személyéhez. Pár héttel ezelőtt Várongon betyár-napot tartot­tak. Eredetileg úgy volt, hogy két szomszédos falu - Lápafő és Várong - közösen rendezi az ünnepsé­get, melyet évről-évre meg lehet majd ismételni. A rendezésben azonban már csak Várong neve sze­repelt, ennek ellenére nagyon sokan jöttek el a környékről, a városokból és Lápafőről is. De a szomszédból csak a kíváncsiskodók érkeztek meg, a lápafői polgármester nem jött el. Ez hivata­losan azt jelentette, hogy nem közösködnek a várongiakkal. Németh Csabát, Lápafő polgármesterét a háttér­ről kérdeztük.- Korábban valóban úgy indult, hogy a váron­giakkal együtt rendezzük meg a betyár-napot, de nem készült el a falu határában a Sobriról elneve­zett emlékparkunk, így nem láttuk értelmét a rendezvénynek. Nem tagadom, kicsit nehezte­lünk a várongiakra, hiszen nekik nincs betyár­juk, tehát nem lett volna joguk ezen a néven megrendezni az ünnepségüket, de túltesz- szük magunkat ezen és jövőre megpróbá­lunk még szebb, még emlékezetesebb, még sikeresebb műsort rendezni, a saját erőnk­ből.- Láfapőnek honnan van betyárja?- Sobri Jóska a Bakony környékéről ke­rült ide úgy, hogy a pandúrok elől mene­kült. Itt telepedett le, itt élt egészen 1737­ig, amikor elfogták azon a területen, ahol mi az emlékparkot szeretnénk kialakítani. A le­genda szerint amikor a puskájá­ban már csak egy golyó maradt, akkor főbe lőtte magát. Nem en­gedte, hogy a pandúrok megbi­lincseljék. Itt Lápafőn, a temető árkádjában van elhantolva. Na­gyon sok történet maradt fenn róla, mi igyekeztünk ezeket ösz- szegyűjteni. Van egy helytörté­nészünk is, Kirtyán Károly, aki mindent tud a híres betyárról. Volt egy nagy szerelme, Répa Rozi, aki viszont Paks környéki leány volt (ott csárdát neveztek el róla), nagy valószínűséggel a Bakonyból való bujkálása idején ismerked­hettek meg és követte a betyárt a mi falunk­ba is. Azt is tudjuk Sobri Jóskáról, hogy az igazságtalanság ellen harcolt és a kisembe­reket segítette.- Az emlékpark hogyan épül majd ki?- Szeretnénk az eredeti hangulatot fel­idézni, korhű, sárral bevont pásztor kuny­hókat építünk ide, gémeskutat. A munkákat már megkezdtük, a helyi hagyományőrző baráti kör tagjai társadalmi munkában ké­szítik el az épületeket. A terveinkben szerepel, hogy a községházában egy szobát nyitunk, ahová a régi eszközöket, fennmaradt írásokat kiállíthat­nánk. Szeretnénk, ha mindezt, jövőre, már az ál­talunk rendezett betyár-napon a vendégeinknek is bemutathatnánk. * * * Milyen kicsi a világ, e riport készítője egy Ba­kony környéki kisfaluból származik. A rezi (Keszthely és Hévíz szomszédságában) Gyöngyö­si Betyár Csárda, mely a németek és osztrákok kedvenc helye, szintén a Sobri Jóska emlékéből él, mert hogy onnan származik az a híres betyár. Sőt, a csárdától pár méterre, szinte minden héten friss virágcsokrokat helyeznek el a turisták egy sírra, melyre az van ráírva, hogy „Itt nyugszik Sobri Jós­ka”. Lánykérés, farmernadrágban Tanárnak szigorúbb volt, mint férjnek Két év telt el a választások óta. Ez idő alatt számtalan­szor írtunk Tolna megye or­szággyűlési képviselőiről, így olvasóink jól ismerik va- lamennyiüket. Ezért most nem őket interjúvoltuk meg hétvégi sorozatunkban, ha­nem a számukra nyugodt hátteret biztosító házastár­sukat.- Mi a háZastársa legszeretni- valóbb tulajdonsága?- Mindig, mindenütt gyorsan feltalálja magát, a legváratlanabb helyzetekben is azonnal megta­lálja a jó megoldást. Tudom, hogy mindig számíthatok rá.-Mi a legidegesítőbb?- Gyakran képtelen jól beosz­tani az idejét, így sokszor elkésik.- Mikor, hogyan ismerkedtek meg?- 1980-ban Szekszárdon, a Ta­nítóképző Főiskolán ismertük meg egymást, ahol én diák vol­tam, Gyuri pedig tanár. Akkori­ban még féltem tőle, mert nagyon szigorú volt a vizsgákon.- Mi tetszett meg benne? Estélyen a Jánosi házaspár zemet édesapámtól, édesanyám tói.-Mi a munkamegosztás a csa Iádban?- Mivel Gyuri ritkán van itthon, a háztartási munkákat általában én végzem, de a gyerekne­velésben nagyon sokat segít nekem.-Ki a főnök?- Az igazán fontos dol­gokban mindig közösen döntünk.-Ki a szigorúbb a gye­rekekkel?- A férjem engedéke­nyebb a gyerekekkel, mint én, de igazán nagy szigorra még soha nem volt szükség.- Mit mondott, amikor a há­zastársa politikai pályára lépett? Névjegy: Név: Jánosiné Kühstahler Rozália Életkor: 39 év Foglalkozás: tanító Munkahely: BEST-M Kft. Budapest Férj: dr. Jánosi György, országgyűlési képviselő (MSZP) Gyerekek: Eszter 17 éves, a budapesti Eötvös József hatosztályos gimnázium tanulója Kata 12 éves, a Váci utcai Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolába jár Lakhely: Érd, családi ház. Házasságkötés: 1982. Hobbi: olvasás, kertészkedés- A műveltsége és a határozott­sága.- Hogy történt a lány kérés?- A férjem szerint én kértem meg az ő kezét, de szerintem ez másképp történt. Teljesen hagyo­mányos lánykérés volt, Gyuri fel­húzta az ünneplő farmerjét - ak­kor az volt a kedvenc viselete - és a szüleivel együtt eljött hozzánk Hőgyészre, ahol megkérte a ke­A gazdi Dorkával Velencében a gondolát nem lehet kihagyni- Gyakran történtek válto­zások az életünkben, de én mindig, minden fontos dönté­sében támogattam a párom, így ebben is.- Mi a legszebb ajándék, amit kapott tőle?- A lányaink és az a családi légkör, amiben élünk.- Közös életük legemlékeze­tesebb pillanata.- Mikor egyéves házasság után végre saját lakásunkba költözhettünk és megszületett Eszter lányunk. F. KOVÁTS ÉVA Pihenésképp dolgozik egy picit... sük folyamatát próbálnánk jó értelem­ben véve eladni. A munkám szinte észrevétlenül alakult át vásározásból Az alföldi Kisizsák telepü­lésre szinte csak aludni jár haza Budai Ágnes, akinek a hivatása kézműves szer­vező. Rozzant Trabantja padlóváztól a felhőkig fel- málházva - járja Bács-Kis- kunt és megyénket. Beszél­getésünket az övtáskában tartott mobil csörgése szin­te percenként megszakítja.- Miként lett alkotóművé­szek érdekeinek képviselője?- A néphadsereg felesleges­sé vált közalkalmazottjaként ért a rendszerváltás. Leszerelő katonatiszt férjemmel, ahogy monda­ni szokták: rendesen padlót fogtunk. Rövid betegeskedés után az élni aka­rás vitt a saját szövésű szőnyegeimmel a piacokra. Ekkor ismerkedtem meg néhány kézművessel, akiknek az al­kotásait szívességből magammal vit­tem. Láttam, hogy az igen tehetséges kézművesek egyre nehezebben élnek. Megpróbáltam csapatot kovácsolni belőlük, hiszen úgy könnyebben bol­dogulunk, mint egymástól elszigetel­ten.- Később már nem is az eladásban segédkezett társainak.- Eszembe jutott' mi lenne b"1 iw rendezvények menedzselésévé. Ma már döntően kézműves bemutatókat szervezek a településeken, ahol a né- zelődők akár be is kapcsolódhatnak a vesszőfonó, a fazekas, a szövő, a gyöngyfűző és egyéb mesterek által végzett munkafolyamatokba. A siker minden várakozást felülmúlt. Olyan mértékű az igény, hogy van hely, aho­va el sem jutunk.- Az imént valami falburkolat ügyé­ben telefonált...- Igen. Az egyesületi fomia lehetővé tette, hogy pályázzunk tájh.lzanként is funkcionáló alkotóház kialakítására. , i u-. > íti- i.ylcn több M - u.c’xoopori kötötte le a befejezés előtt álló Dunapataj- Szelidi tanya befogadóképességét.- Tolna megye hogyan került a kép­be?- A Duna miatt olyan kulturális kü­lönbözőségek alakultak ki a térségek között, melyek éppen emiatt kíván­koznak a kölcsönös bemutatásra. Meg aztán észrevettem magamon, hogy megszerettem a tolnai dombokat. Nem hiszem, hogy ölbe tett kézzel kellene megvárnunk a szekszárdi híd felépültét. Nekem előreköszönnek a komposok. Rendszeresen viszek Tol­nából kézműveseket - egyelőre külsős tagokként - alföldi bemutatkozásra. Jártam már a vidékfejlesztési minisz­tériumban, ahol a korszerűen - térség­ben - gondolkodó nyakkendős urak légkondicionált irodáikból még nem látják a térségközi kapcsolatok jelen­tőségét. Tipikus példa erre a területi elvű pályázati rendszer. De nem adom fel. Épp most pályáztam keresztbe: Bácsból Szekszárdra, hogy az ősi mészbetétes agyagedények kultúráját áthozhassam a Dunán. Dédelgetett tervem, hogy Tolnában is alkotóházat nyitok, ahol döntően alföldi mestere­ket mutatok be.- Egy hónapja vásárdíjasok a szőtte­sei. Ezek mikor készültek?- Régen, hiszen épn akkor kaptam a Sugovica Expo v. díját, amikor a legkedvesebb időm volt a szövőszék elé ülni. Alig várom a hóesést. Pihe­nésképpen mn'’1 ...cin egy picit. ÓBF' József Attilától Ady Endréig Új Dunatáj: költőóriások személyes közelségben A 95 éves József Attilára emlékezik az Új Dunatáj legutóbbi, júniusi száma. A Szekszárdon megjelenő, N. Horváth Béla főszerkesztő által jegyzett tudományos és művészeti szemle melléklete pedig a Szerelemittas Ady címet viseli. ÚJ DUNÁJÁT Beney Zsuzsa A születendő szöveg című tanul­mányában így foglal állást arról a már koráb­ban kiadott, Szabad ötletek jegyzéke című könyvről, mely József Attila legben­sőbb gondolatait tartalmaz­za: „Sem megjelenésének idejében, sem pedig most nem tartom sem orvosi, sem irodalomtörténeti meg­győződésemmel össze- egyeztethetőnek ezeknek az iratoknak a megjelentetését. (...) az a tapintat, amit e művek nyilvánosságra ho­zatala esetében hiányolok, nem az embert, hanem a költőt, nem a szimpatizánst, hanem az olvasót sértik.” Tverdota György a költő Majd... című versét elemzi, különös tekintettel a költe­mény előzményére, a Kiknek adtam... című tö­redékre. Tverdota megállapítja: „ A kutató vagy akár a költészeten tűnődő olvasó számára ara­nyat érnek a töredékben maradt változatok, mert mély bepillantást engedhetnek az alkotó műhelyébe. Olyan mélyet, amilyent a kész mű­vek elemzése nem tenne lehetővé.” c :í At+:!"'An ? p"rjcF(,analitikus, Ferenci V. ÉVFOLYAM 2 S7-ÍM • SIEKSZAKD, lOOO.JÜMIUS A borítón Baky Péter festőművész grafikája látható Sándor kapcsolatának néhány kérdését világítja meg Kassai György tanulmánya. N. Horváth Béla ugyancsak a Szabad ötletekben megjelenő költő alakját idézi fel, „Szublimálom ösztönöm” címmel. „A Nagyon fáj-versek lírai helyzetének élményalapja ugyanaz, mint a Szabad-ötletek idején. Azt a vallomást egy sajátos logika for­málta, poetizálta, amint hogy ezeket a verseket is” - hangzik a szerző végkövetkeztetése. Borbély Sándor a Szerelemit­tas Ady című tanulmányában a kamaszkortól az utolsó évekig kí­séri figyelemmel a költőt. Ady múzsái közül részletesen szól Brüll Adélról, Lédáról, akivel 1903-tól 1912-ig tartott kapcsola­ta. Azután rövid közjáték követ­kezett Dénes Zsófiával: a napra kitűzött esküvőt végül is Dénes Zsófia édesanyjának ellenkezése, illetve Ady állhatatlansága akadá­lyozta meg. A költő 1915-ben már új kedvesével, Boncza Bertá­val kötött házasságot, életközös­ségüket sajátos módon a történe­lem, azaz a világháború árnyé­kolta be. Erről Ady így tett tanúbi­zonyságot: Be jónak indult ez a já­ték De közben szinte a mi kedvűnkért Kitört az égi háború, Fájva, sivítva és cikkázva: Átok ez vagy ajándék? Ady nem sokkal a háború vége után, 1919. január 27-én elhunyt, Boncza Berta - Csinszka - pedig három hónap múlva eldobta az özve- gyi fátylat. __ *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom