Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

y| 2000. Júuus 20., CSÜTÖRTÖK Tolnai Népújság - 5. oldal HAZAI TŰKOR ___________________________________________________________________ E gyeztetés a bérekről A PEDAGÓGUSOK ÉS A KÖZSZFÉRA KERESETEINEK I I Bruttó keresetek növekedése a pedagógusoknál IH Bruttó keresetek-növekedése a közszférában [ " I Éves átlagos infláció Budapest Az oktató-nevelő munka megfelelő színvonalú anya­gi elismerése szükséges ah­hoz, hogy fiatalok tömege­sen válasszák ezt a hiva­tást. A pedagógus-szakszer­vezetek egész nyáron foly­tatják az egyeztetést a mi­nisztériummal a béremelés lehetséges mértékéről és módjáról. Az Oktatási Minisztérium elkép­zelései szerint 2004-re a tanárok átlagkeresete 25 százalékkal ha­ladja majd meg az országos átla­got, ami 134 ezer forintos bért je­lentene. A minisztérium adatai szerint a közoktatásban foglal­koztatott pedagógusok havi át­lagkeresetének reálértéke 1994- 98 között jelentősen csökkent. A pedagóguskereseteknél 1995- ben 20,5 százalékkal, 1996-ban pedig 11 százalékkal volt maga­sabb az infláció. Az oktatási és a pénzügyi tárca számításai szerint a bérek csak több lépcsőben zár- kóztathatók fel. A minisztérium a béremelést összekapcsolta a kötelező óra­számemeléssel, amely több szak­tárgy esetében is létszámcsök­kentéssel járhat - véli a PSZ főtit­kára. Borbáth Gábor szerint egy szakmailag megalapozatlannak ítélt döntés miatt például a ké­mia, a fizika, a háztartástan taná­roknak nincs lehetőségük óra­számuk növelésére. A nyári hónapokban is folyta­tott egyeztetéseken a szakszerve­zet csak a béremelésről hajlandó tárgyalni, a szakórák emeléséről nem. ______________________HM. Gyilkos baktériumok Két kórházban bukkant fel a járvány Budapest Egy kevésbé ismert baktéri­um, az MRSA bukkant fel nemrég két hazai kórház­ban. Székesfehérvár és Gyu­la után vajon kell-e másutt is tartani hasonló esetektől? Dr. Molnár Ilona országos tiszti­főorvos lapunknak elmondta, hogy a kórházakban a szigorú hi­giénés rendszabályok megtartása ellenére is fokozott a fertőzésve­szély. Nem lehet ugyanis kizárni, hogy a betegekkel egyetlen kór­okozó se kerüljön be az intézmé­nyekbe. Az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a kórházi fertőzésekre különösen nagy figyelmet fordít, mert a bete­gek mellett az egészségügyi dol­gozók védelmére is ügyelniük kell. A kórházi járványokat azon­nal jelentik, s azonnal vizsgálat indul. Már két egymással össze­függésbe hozható fertőzést is jár­ványként kezelnek az egészség- ügyi intézményekben. De mi is ez az MRSA? A tisztifőorvos hangsúlyozta, hogy olyan baktériumról van szó, amely az általánosságban hasz­nálatos antibiotikumokkal szem­ben ellenálló, kizárólag az úgy­nevezett széles spektrumú válto­zatokkal lehet a fertőzött beteget kezelni. Az MRSA hatására na­gyon súlyos állapotba kerülhet az ember. Gennyesedést, tüdőgyul­ladást, mellhártya-, illetve vese­gyulladást, vérmérgezést okoz­hat a baktérium. A fertőzés tüne­tei: rendkívül magas láz, elesett- ség, tudatzavar, bőrvérzések. Áz elmúlt évben két MRSA- járvány volt Magyarországon. Mindkettőt sikerült megfékezni. Az idén a székesfehérvári eset után a második a tegnap nyilvá­nosságra került gyulai. A tisztasá­gi rendszabályok megtartása mel­lett a betegség korai felismerése a legfontosabb. Magyarországon 22 fertőzöttből három beteg halála hozható összefüggésbe az MRSA- val. A tisztifőorvos szerint az ide­jében megkezdett gyógykezelés sikerének tekinthető, hogy nem következett be az orvosi szakiro­dalomban említett 40 százalékos halálozási arány. Németh zsuzsa Gyermekek - jobb sorsra várva A családot az állam segíti, de nem pótolhatja Legfeljebb becsülni lehet, hány gyer­mek él ma Magyarországon áldatlan körülmények között. Csupán annyi bizonyos, hogy a veszélyeztetettnek nyilvánítottak száma eléri a 380 ezret. Budapest Az adatok azt mutatják, hogy a gyermek­korú népesség legalább 16 százalékának sorsa igencsak mostoha. Dr. Lantai Csilla, a Szociális és Családügyi Minisztérium címzetes tanácsosa szerint gyanítható azonban, hogy ennek a hivatalos adatnak a sokszorosa él hátrányos körülmények között. Kiváltképp a több gyermeket nevelő és az egyszülős családok élethelyzete rosszabb az átlagosnál. Az 1997-ben életbe lépett törvény hatására a gyermekvédelmi intézményhálózat sok pénzt kapott, ezen belül a leginkább rászorultak rendszeres anyagi támogatására eddig több tízmilliárd forintot fordított a költségvetés. A központi tervek szerint a támogatás a jövőben tovább nőhet. A veszélyeztetettség fogalmát hazánkban törvény rögzíti, ám mértékének megítélése nem egységes. A nélkülözést másként értelmezik földrészenként, orszá­gonként, kultúrkörönként, sőt még településenként, családonként is. A magyar jog veszélyeztetettségnek értékel minden olyan helyzetet - legyen az magatartás, mulasztás, anyagi-erkölcsi körülmény -, amely a gyermek fejlődését akadályozza. Környezeti veszélyeztetettségnek számít a család életviteléből, neveléséből fakadó ártalom. E körben vezető helyet foglal el a családtagok bűnözése, alkoholizmusa, drogfogyasztása. A nélkülözés pontos meghatározása viszont hazánkban sem jogi kategória. A törvény ugyanakkor egyértelműen megfogalmazza, hogy csupán azért, mert rosszak az anyagi körülmények, nem lehet a gyermeket elvenni a családjától. Ez még akkor is így van, ha kifejezetten veszélyeztetett helyzetbe kerül, hiszen az államnak ilyen esetekben az a kötelessége, hogy javítsa a család körülményeit, nem pedig az, hogy elszakítsa egymástól a családtagokat. Ennek a gondnak az enyhítésére hivatott a folyamatosan alakuló támogatási és szol­gáltatási rendszer, s a kifejezetten e célból életbe léptetett rendszeres pénzbeni állami támogatás. Mindezek ellenére sajnálatos tény - tette hozzá a címzetes tanácsos -, hogy miként az állampolgári jogok országgyűlési biz­tosának éves jelentései is nyugtázzák, a munkanélküliséggel együttjáró társadal­mi átrétegeződés legveszélyeztetettebb csoportját a gyermekek jelentik. A tárca reményei szerint az életszínvonal általános emelkedése, az életkörülmények tartós javulása meghozza a változást a gyermekek helyzetében is. _______________________________________________[CS. BENKŐ) „Igazak Nógrádi állításai” Egy somogyi exmaffiózó nyilatkozik lapunknak Miközben a minap nyilvánosságra került olajosjegyzőkönyv szereplői közül többen feljelentették vagy perrel fenyegették meg Pallag Lászlót és Nógrádi Zsoltot, szerkesztőségünket azért hívta fel telefonon Kaposvárról egy volt „szőkítő”, hogy megerősítse Nógrádi szavait. Az önvédelemből nevének mellőzését kérő férfi újabb részletekkel szolgált: hogyan is működött a milliárdokat hozó „biznisz”.- Miért hívott minket?- Mert olvastam az apja halála miatt bilit borító Nógrádi Zsolt „vallomását”, s meg akarom azt erősíteni. Jómagam a kilencvenes évek első felében, illetve amíg a jogszabályi kiskapuk lehetővé tették, a somogyi olajosok csapa­tát erősítettem, így közelről lát­tam, tapasztaltam, hogyan műkö­dik a rendszer.- Ki szervezte be a láncolatba?- Az alföldi olajügyekben érde­kelt főnököm kért meg: segítsek vevőt szerezni az onnan vagy Pestről érkező szállítmányokra. Mivel amúgy is rendszeresen jár­tam a környéket, nem volt nehéz dolgom. Hogy pontosan milyen cégek vagy vállalkozók indították útra ezeket a minimum 5000 lite­res tartálykocsikat, azt nem kö­tötték az orromra az ügyletek szervezői, mégis sikerült a gyöke­rekről ezt-azt megtudnom.- Csak nem ugyanazokat akar­ja hírbe hozni, akiket Nógrádi?- Úgy hírlett, hogy a magas be­osztású BM-esek, meg egyes poli­tikusok csak közvetve érintkeztek a bűnnel. Más nevű családtagjai­kat, rokonaikat kérték meg kamu káefték alapítására, amelyek nagy tételben hordták a gázolajat Ro­mániából meg máshonnan. A cég­alapításhoz. hamis személyiket használtak, így amikor a 15 napos halasztott vámfizetési lehetőség­nek köszönhetően ezek a társasá­gok megléptek a nagy lóvéval, bottal üthették a nyomukat.- Mennyit lehetett keresni?- Attól függ, kinek. A cégek mögött álló nagy emberek - a fő­városban legalább kétezerre tehe­tő az e körbe tartozók száma - néhány nap alatt biztosan zsebre tettek 60-70 milliót, míg nekünk, kis halaknak csak 1-2 százalékos jutalék járt.- Kik és milyen áron vették át a szőkített olajat?- Itt Somogybán főképp az er- dőbirtokosságoknak, szövetkeze­teknek adtam el a szállítmányo­kat, de a háború idején Horvát­országban is igen megugrott a ke­reslet. Külföldre rendszerint vas­úton ment az áru. A literenkénti ár határát általában a benzinkúti felénél húzták meg.- Egyszer sem jutott eszébe, hogy kiszálljon?- Aki belekeveredett, az ön­szántából aligha szállhatott ki. Egyik hölgyismerősöm megpró­bálta, s még szerencsésnek is mondhatja magát, hogy egy ala­pos veréssel megúszta. Elszámo­lási vitába keveredett, amikor pe­dig kérni akarta az addig megter­melt pénzét, odahívtak egy ukrán pasast, aki az engedetlen szájába tette a kalasnyikovot. Később sem engedték kiszállni.- Elmondaná ezt a parlament­ben is?- No ne vicceljen! Ön előtt is azért titkolom el a nevemet, mert nem akarok golyót a fejembe. Szerencsétlen Nógrádi is jobb, ha bebiztosítja valahogy az életét... TAKÁCS MARIANN Hírek röviden ___ A SZOCIÁLIS területen érintett három érdekképviselet tegnap ismerhette meg az ágazatban dolgozók egyszeri bérkiegészí­tésének miniszteri terveit. Harrach Péter Orbán Viktornak írt levelében az idén egyszeri bérjuttatásra, 2001-től kezdődő­en pedig hároméves bérkorrek­cióra tesz javaslatot. A tárca szándéka az, hogy a szociális ágazat munkavállalói 2001-ben plusz 11,6 milliárd forintot kap­janak a bérek rendezésére. AZ IFJÚSÁGI és Sportminisz­térium (ISM) jövő évi költségve­tésében 76 millió forint, pályá­zaton elnyerhető támogatást kí­ván biztosítani a határon túli magyar ifjúsági szervezeteknek. A STÁTUSTÖRVÉNY nem el­lentétes Magyarország uniós csatlakozási terveivel, bár egyet­len olyan tagállama sincs a kö­zösségnek, amelynek többmilli­ós EU-n kívüli nemzeti kisebb­sége volna. A törvényt kezde­ményező MDF álláspontja sze­rint magyar útlevelet biztosíta­nának a kedvezményezettnek, de választójogot, adózási ked­vezményt, sorkatonai szolgálati kötelezettséget és automatikus letelepedést nem. _________■ K utyák - azonosítóval Ki állja a költségeket? Elektronikus azonosítót kapnak jövőre a hazai ebek. Az er­ről szóló rendelettervezet már elkészült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. Budapest Szociális jegyrendszer A tárca elképzelése szerint a ku­tya bőre alá beültetett chip tartal­mazná az állat adatait, s egyben technikai útlevélként is szolgálna. A szakemberek jelenleg azt vizs­gálják, hogy a 2000. évi költség- vetésből jut-e pénz a többmilliár­dos program bevezetésére. A Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete jónak tartja az állatok digitalizálását, de azt nem tenné kötelezővé. Az utóbbi időben elharapó­dzott kutyatámadások gyorsítot­ták fel a rendelet megalkotását, tudtuk meg Németh Antaltól, az FVM főosztályvezetőjétől. A fő­állatorvos elmondta: az előzetes számítások szerint a digitális azo­nosítók beültetése 2000-4000 ezer forintba kerülne. A költsége­ket részben vagy teljes egészében az ebtulajdonosok állnák. A ja­vaslat több mint kétmillió kutyát érint. Az állat bőre alá beinjekció­zott elektronikus chip nem csak a kutya adatait tartalmazná, ha­nem olyan információkat is rög­zítene, hogy mikor milyen oltá­sokat kapott az eb. így ha az ál­latot ellopják vagy elvész, köny- nyű megtalálni. A szakemberek szerint ezzel a technikai lépéssel egységessé válhat az ebnyilván­tartás. A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesülete (MEOE) támo­gatja a chip bevezetését, kötele­zővé tételét azonban nem tartja megoldhatónak. Nagy László István irodavezető úgy véli: a gyakorlatban kivitelezhetetlen az az elképzelés, hogy az évenkénti veszettség elleni védőoltással egyszerre ültetnék be a 15-20 milliméteres chipeket. A szak­ember szerint a kötelező oltásra is nehéz rábírni a kutyatulajdo­nosokat, főként a szegényebb ré­teget, a nyugdíjasokat, a tanyán élőket. A másik nagy kérdés - mivel a rendelet minden állatra vonatkozna -, hogy mi lesz a kó­bor kutyákkal? Az állatorvosok az elektroni­kus chipet megbízhatónak tart­ják, jóllehet költségesebb, mint a jelenlegi tetoválás. A korszerű A mini chip a kutya valamennyi fontos ada­tát tartalmazná fotó: europress állatnévjegy egyébként Nyugat- Európában bevált, szórványosan hazánkban is alkalmazzák, fő­ként a tenyésztők körében. _____________________________________(ÚJVÁRI! Budapest A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) eredetileg tavaly ok­tóbertől, majd ez év január­jától indította volna el a programot, de csak jövőre vezetik be a tejre, kenyérre, sertés- és baromfihúsra beváltható élelmiszer­utalványokat. Az élelmiszerjegyes rendszer be­vezetésével a rászorultak a szoci­ális segélyek 20-30 százalékához jutnának hozzá, közölte Kerkai Csaba, az FVM szakfőtanácsosa.- A jogosultak ezerforintnyi se­gély helyett 1100-1200 forintnyi utalványt kapnának, amelyet el­sősorban tejre, sertéshúsra és ba­romfitermékre válthatnának be. Nem kizárt, hogy tüzelőanyagot is vehetnének a bonokért. Törvényi akadályok nem ne­hezítenék a program megkezdé­sét, mégis leghamarabb jövő év­től vezetik be a rendszert. A hely­hatóságok többsége ugyanis egy­előre nem támogatja az elképze­lést, a megvalósítás feltételei pe­dig Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára szerint még nem tisztázottak. Még azt is homály fedi, hogy hol, milyen üzletek­ben jutnának hozzá az ellátás­hoz a jogosultak. A tervek szerint az érintett mi­nisztériumok augusztusban ke­resik meg az önkormányzatokat. Ha azonban a helyhatóságok nem vállalják el az élelmiszer­jegyes módszer bevezetésének megszervezését, le kell mondani erről az elképzelésről. Márpedig köztudott, hogy a segélyek egy része ma egyenesen az italbol­tokba vándorol. - széf ­1 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom