Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-03 / 153. szám
20.00. Július 3., Hétfő MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Az „ideális” vevő Nem tudom, mennyit kereshetnek a különböző diszkontáruházak dolgozói. Valószínűleg nem valami sokat, mert különben biztosan másként viselkednének. Tisztelet a kivételnek, de a jó pár üzletben, ahol megfordultam - többféle országos, nemzetközi láncáruház egységeiben - majdnem mindig valami problémával küszködtek. Általában hangulatival. Komoran, vagy idegesen, néha egyenesen dühösen teszik a dolgukat, dobálják az árut, néha a kosarat is, ha valami hiba, vagy zavar keletkezik, akkor pedig végképp oda a kedvük! Dühösen kiabálnak egymásnak, ez mennyi, azt hogy hívják? Ha mondjuk egy pénztáros van „forgalomban", s a sor már a bolt másik végéig ér, akkor nagy nehezen előkiabálnak egy másik pénztárost is, az többnyire dúltan kerül elő, s hangosan méltatlankodik, hogy már enni (inni, vécézni, stb.j sem hagyják az embert. Egyszer egyiküktől megkérdeztem, miért lesz kereskedő az, aki ennyire utálja a vevőket, meg egyáltalán az egész kereskedelmet? Csak meredt rám, szerintem nem is értette a kérdést. Esetleg az háborította fel, hogy a vevő kérdezni mer? Tudom, tudom, sőt, valahol meg is értem, az ideális vevő az lenne, aki berohan az áruházba, lecsap a pénztáros pultjára egy tízezer forintost, majd kirohan. Az ilyen vevő nem csinálna koszt, nem zajongana, nem kérdezősködne, nem kifogásolná, hogy lejárt az áru szavatossága, nem csodálkozna, hogy miért kerül a pénztárgépbe magasabb összeg, mint amennyit a tájékoztatón feltüntettek, nem kellene feltölteni a polcokat, nem kellene takarítani, s még hosszan sorolhatnám a kétségtelen előnyöket. Csakhogy ilyen ostoba vevő nincs, s a többi pedig igencsak a lelkére veszi, hogy mégis annak nézik. Felborították a Halas fiút Diplomás szobordöntögetők Megdöbbentő látvány fogadta szombaton reggel a Szent István téren közlekedő járókelőket, az éjjel ledöntötték a Halas fiút, Tóth Emőke szobrát. Paks Nem ez az első eset a városban, a közelmúltban a lakótelepen, a művelődési ház melletti parkban hasonló sors érte a még át sem adott sakk-szobor egyik figuráját és „erős kezek” áldozata lett néhány közlekedési tábla is. Szombatra virradóra ezúttal az Óváros volt a randalírozók célpontja, ledöntötték az Erzsébet szálló mögötti parkban álló Halas fiút. A rendőrök hamar kézre kerítették a vandálokat, négy fiatalembert, akik mint kiderült frissen szerzett főiskolai diplomájukat ünnepelték ezen a meglehetősen szokatlan módon. A jól szituált családi háttérrel rendelkező ifjak „elvitték a balhét” a korábbi szobor- és KRESZ- tábla döntögetési ügyekben is, bevallották, hogy a korábbi rongálásokat is ők követték el. RG Kommunikációs tábor Siketek és hallók részvételével Fadd-Dombori Hallássérültek és hallók együtt táboroznak majd július 22. és 28. között Fadd-Domboriban. A közel ötven résztvevő számára, akik mindannyian középfokú vizsgával rendelkeznek jelnyelvből, ez remek alkalmat jelent a gyakorlásra. A csapatnak bőven szerveztek programokat, megismerkednek majd Szekszárddal, Decsen meglátogatják a háziipari szövetkezetei és a vadasparkot, látogatást tesznek az atomerőműben is és természetesen a hajókirándulás sem maradhat ki a programból. A dolog érdekessége: minden alkalommal és minden helyszínen jelnyelvre fordítják majd az idegenvezető ismertetőjét. A felsorolt programok mellett különféle szakmai rendezvények, elméleti és gyakorlati feladatok, előadások, stb. várják a résztvevőket. Gyönyörű lovak, pónik és csacsifogat Idén ötödik alkalommal rendezték meg a kettesfogat-hajtók versenyét Látványnak mutatós volt a kőhíd, de nem jelentett nehéz akadályt. Dombóváron hagyománnyá vált, hogy az amatőr fogathajtók évről-évre itt találkoznak egymással. Az idén 38 kettősfogat, 5 póni- és 1 csacsifogat mutatkozott be a szépen kialakított verseny- pályán. Dombóvár Dávid János vezetésével a Dombóvári Lovas Egyesület tagjai vállalják évről-évre azt a feladatot, hogy megszervezik a kettesfogathajtók versenyét. Az idén, július 1-én, szombaton, minden versenyző a saját lovaival és hintójá- val állt a rajt elé. Sorsolással döntötték el, hogy ki, hányadikként hajtja végig a könnyűnek nem nevezhető pályát, melynek hossza 850 méter volt, és 20 akadály tette próbára a versenyzők tudását. A bírók (Herczig Gábor, Aradi István, mindketten a Tolna Megyei Lovas Egyesület tagjai, Kiss István, Végvári Péter és Tillinger Sándor, a Dombóvári Lovas Egyesület tagjai) az időt mérték (250 másodpercen túl már büntetőpontot adtak), illetve a hajtás minőségét pontozták. Mivel az időjárás kedvezett a versenynek, nagyon sokan látogattak ki Dombóvár határába, a lovaspályára, ahol a versenyzőkön tóvül, néhány sátras kirakodó kínálta a portékáját és körhinta is várta a gyerekeket. A felnőtteket azonban inkább a verseny kötötte le, ami nagyon látványos volt. A hintók, a hajtők, a segéd- hajtók, a versenyzőkhöz tartozó kalap és takaró (ez utóbbit a nagy meleg ellenére illett viselni) együtt, szép látvány volt. A legfiatalabb versenyző a 12 éves Lehőcz Diána volt, akit végig a pályán nagy tapssal jutalmaztak a nézők. A törékeny kislány bebizonyította, hogy nem csak a férfiak értenek a fogathajtáshoz. A legnagyobb sikere azonban a póniknak és a csacsi fogatnak volt. A kora esti órákban került sor a verseny eredményének a kihirdetésére. A legtöbb pontot elért versenyző Szécsi Sándor lett, aki Tökölről érkezett Dombóvára, őt követte a sorban Tákonyi Norbert (Fadd), Virágh Zoltán (Harkány), Rufli Károly (Dombóvár), Fanyar János (Döbrőköz) és Kovács József (Dombóvár). A fogathajtó versenyt az Agrár Marketing Centrum által kapott pályázati pénzből, valamint a helyi vállalkozók támogatásával, rendezte meg a lovas egyesület. MAUTHNER Iparipark-vezetők Triesztben Dnnaföldvárt Rátgréber Lászlóné A Friuli-Venezia Giulia régió meghívására 19 fős küldöttség látogatott Triesztbe a Dél-Dunántúlról illetve Észak-Kelet Magyarországról. A meghívás az Ipari park partnerségi program keretében érkezett azoknak a vezetőknek, akik a közeljövőben területükön inkubátor házat kívánnak létesíteni illetve logisztikával is foglalkoznak. Dunaföldvár Dunaföldvárt Rátgéber Lászlóné a DIT Kht. ügyvezető igazgatója képviselte. Tapasztalatait, benyomásait a következőképp összegezte lapunknak:- A szó klasszikus értelmében is tanulmányút volt, hiszen az öt nap zsúfolásig tele volt programokkal. Délelőtt előadásokat hallgattunk, ezek általában 14 óráig tartottak, délután pedig Triesztben és környékén látogattunk meg ipari parkokat, ezek inkubátorházait. Tudni kell, hogy az olasz régió ipari parkjai már 20-30 éve működnek, tapasztalatokban tehát jóval előttünk járnak. Nekem a legfontosabb az volt, hogy lássak működő inkubátorházat, vagyis az elméleti ismereteimet, elképzeléseimet lássam a gyakorlatban is. Beigazolódott azon nézetem, miszerint az első időszakban komoly állami pénzeket kell ezen területek infrastrukturális fejlesztésére fordítani, ami aztán később térül meg, Ez történt az általunk meglátogatott régióban is, ahol az első 5-10 évben az állam rengeteg pénzt fektetett az ipari parkok ilyen irányú fejlesztésére azért, hogy a vállalkozók megtelepedjenek ott. Hatalmas területű ipari parkokat, szám szerint ötöt látogattunk meg, az egyik például kétezer hektáron fekszik. Triesztben megnéztünk egy üzleti innovációs központot, melyet egy régi szövőgyárból alakítottak át inkubátorházzá, itt 3-5 évig segítik a vállalkozókat. Az észak-olasz régióban nagyon népszerűek ezek a központok, mert a bérleti díj és minden más jellegű költség számukra igen kedvező. Meglepő volt számomra, hogy nagyon fontos és jelentős területek képviselői is megtalálhatók képviselte itt. Pl. a sebészeti lézertechnika területén tevékenykedik egy csoport, amely az inkubátorházban fejlesztette ki és gyártja a világpiacon is keresett műszereket. Egy másik helyiségben éppen egy allergiavizsgáló gépet teszteltek, mely gép egy vérmintából kb. 200 allergént tud kimutatni. Mindehhez nagyon puritán a környezet, padlószőnyeget pl. csak az űrkutatáshoz kapcsolódó részlegben láttam, másutt mindenhol beton aljzat van, festékkel lekenve. Mindnyájunknak nagyon tetszett az a borvizsgáló készülék is, amely 1 deciliternyi mennyiségből a bor összes jellemző komponensét ki tudja mutatni. A berendezés olyan egyszerűen működik, hogy maga a gazda el tudja végezni a vizsgálatot. Hasznos volt ez az út számomra azért is, mert olyan hazai ipari- park-vezetőkkel találkoztam, akik hasonló kategóriájú parkokat vezetnek, mint a dunaföld- vári, vagyis még keresik a feladataikat, tulajdonképpen a mit és hogyan időszakában tartanak. Az olasz tapasztalatokon kívül egymással is hasznos eszmecseréket folytattunk. sziegl erika BOGYISZLÓ egyik erdélyi partnertelepüléséről, Csernátonból negyven fős küldöttség érkezik holnap, kedden a Duna-parti településre. Az erdélyi vendégek a magyar reformátusok vüágtalál- kozóján történő részvételük keretében látogatnak el Bogyiszlóra. A FRANCIAORSZÁGI Saint Rambert D'Albon város polgár- mesterének, Gerard Oriolnak a meghívására a dombóvári 516-os számú Ipari Szakképző Intézet és Szakközépiskola huszonöt diákja 2 tanár kíséretében hétfőn a Lyon melletti településre utazik. A diákok a nyelvgyakorlás mellett gyümölcsöt szednek és kirándulnak a két hetes kinntartózkodás alatt. PÉNZ a károsultaknak. A Tolna Megyei Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége az árvízkárosultak javára gyűjtést szervezett tizenkilenc alapszervezeténél. A szövetséghez 180 ezer forint érkezett, az adományt a napokban utalták át a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetségéhez. A pénzt a Szolnok megyei árvízkárosultak megsegélyezésére fordítják. DOMBÓVÁR polgármesterének, Tóth Attilának hétfőn szabadság miatt elmarad a havi fogadóórája. NYÁRI SZÜNETET tart a hőgyészi művelődési ház. Az intézmény július 15-től 4-ig zárva lesz. Hiába küzdöttél, A betegség legyőzte szívedet, Pedig nem volt benne más, Csak szeretet Soha el nem múló fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy WEISZ JÁNOS 45 éves korában végtelen türelemmel viselt hosszan tartó betegségben örökre pihenni tért. Temetéséről később intézkedünk. A gyászoló család (x) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy NAGY JENŐ életének 79. évében elhunyt. Temetése 2000. július 4-én, kedden 14 órakor lesz a kölesdi temetőben. ,x\ A gyászoló család A parasztság nemzetmegtartó erő Lakóhelyük megőrzésére buzdította a nagyszokolyiakat Kosa Ferenc Mintegy kétszázötvenen gyűltek össze szombaton Nagyszokolyban, hogy tanúi legyenek a millenniumi zászló átadásának. Az ünnepség színhelyén, a község központjában lévő park gesztenyesora alatt állnak a két világháború nagys- zokolyi áldozatainak emlékművei. Nagyszokoly A millenniumi nap ökumenikus istentisztelettel kezdődött a református templomban. Az emlékparkban Kósa Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára adta át a község millenniumi zászlaját Fejes István polgármesternek. Kósa Ferenc a többi közt azt mondta: „Van ennek a nemzetnek miért büszkének lenni, az 56-os forradalom is azt bizonyítja, hogy egy feldarabolt Magyar- ország olyannal büszkélkedhet, amivel 'a világon senki. Nemcsak egyedüli keleti nemzete Európának, - hiszen előbb volt nemzetállam, mint Németország -, beszéli a világ legszebb nyelvét, a magyart, amit az uniós csatlakozás időszakában féltő gonddal kell őrizni.” A minisztériumi tisztviselő kitért a falu múltjára. Nagyszokolyt 1187-ben említették először, amikor a johannita lovagrend tulajdona volt. A 'szokoj' szó a szlávban sólymot jelent, a környék erdei: !' e nemes, a magyarságra sok szempontból emlékeztető madara volt névadója ennek a telenülésnek. A falu később az esztergomi szerzeteseknek volt fontos birtoka, majd Eszterházi-birtok, később Szabados Pál Sámuelé volt. A reformátusok 1720-ban fatemplomot építettek, kőtemplomuk 1790-ben épült fel, később a döntően református település evangélikus és katolikus lakosokkal egészült ki. 1785-ben a környék legnagyobb és legszebb iskoláját alapították itt. Kósa Ferenc méltatta a parasztság nemzetmegtartó erejét. A parasztság létszáma érdemben csökkent, „a legnagyobb nemzeti hiánycikké vált” - mondta. A nagyszokolyiakat arra buzdította: őrizzék meg lakóhelyükként a községet, a fiataloknak azt kívánta, Nagyszokolyban találják meg életük értelmét. A millenniumi lobogót és a falu zászlaját Hentes László református, Honthegyi Zsolt evangélikus és Balázs Zoltán katolikus lelkész áldotta meg. Megyénk szépségei képeken Bárki részt vehet a pályázaton A Tolna Megyei Fotó Egyesület és a Tolna Megyei Humán Szolgálatok Központja közös pályázatot hirdetett. Tolna megye A pályázat „Tolna megye műemlékei és természeti környezete” címet viseli, s a fellelhető műemlékekről, műemlék jellegű épületekről, valamint a megyén áthaladó és az azt érintő folyók - Duna, Sió, Kapos, Koppány - természeti szépségeiről és a folyók által érintett településekről készített fotókat várnak a szervezők. A képekből a zsűrizés után kiállítást rendeznek Szekszárdon, a tervek szerint a szeptember 1-i megyenapon, majd a megye és az ország különböző településein vándorkiállítást rendeznek. A pályázaton foglalkozástól és életkortól függetlenül bárki részt vehet. A beküldhető képek száma korlátlan. A fotók hagyományos fotótechnikai eljárással készülhetnek, méretük 18x24 centi- méteres lehet. Egyaránt küldhetnek be a pályázók fekete-fehér és színes fotókat. A szervezők kérik, hogy a kép hátuljára az alkotó nevét, címét, a kép fontosabb adatait, elkészítési idejét jelöljék meg. A beküldés határideje július 20. A képeket az alkotók a zsűrizés és a kiállítások után visszakapják. A képeket a Humán Szolgálatok Központja címére küldhetik: 7100 Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 7„ illetve további információkat is ott kérhetnek az érdeklődők, Czink Judittól. VEM
