Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-13 / 136. szám

4. oldal - Tolnai Népújság T 0 LNA I TÁJAK 2000. Június 13., kedd HB M ÉPÜL A TORONY VARSÁDON.Dolgoznak a varsádi evangélikus templom felújításán. A több, mint kétszáz éves épület tornyát erede­ti állapotában állítják helyre. Az adományokból is fizetett felújítás még ez év nyarán elkészül. _________ fotöí oottvaid károly I tt volt Árokszállás 240 kilométert kerekeztek André Béla a „város határában” Pünkösd két napján Újire- gre költözött Jászárokszál- lás. A jász városból húszán kerekeztek el az újhazába, Újiregre. Újireg Június 10-én reggel négy órakor in­dult Jászárokszállásról egy baráti társaság húsz tagja. Tizenketten este hat órakor az iregszemcsei Fe­hér Galamb vendéglőnél álltak meg, majd még este letekerték a hátralévő néhány kilométert Újiregig. A 236 kilométeres kerék­párút emléktúra - tudtuk meg André Bélától, a csapat vezetőjétől. Az 1930-ban az akkor Muth- pusztára költözött jászok nyomá­ban először 1941-ben kerekeztek árokszállásiak, útba ejtve a Fehér Galambot is. Utódaik 1997-től már negyedszer teszik meg a távot. 2000-ben a pünkösdi királysághoz hasonló ötlettel jöttek Újiregre: egy napra szomszédos település lesz Újireg és Jászárokszállás. A vendé­gek az óvoda udvarán táboroztak le, akiknek Újireg jelképesen ezer négyzetméternyi területet egy fo­rintért bérbe adott. (A távot e na­pon lerövidítve egyébként az újiregiek letekerhették, amiért ok­levélben részesülhettek.) Jászárokszállás pedig így helyben vendégelte meg a falu lakóit a 32 kiló árokszállási húsból készült pörkölttel. Délután a jászsági város amatőr színjátszói éppen tizedszer az újiregieknek adták elő Móricz Zsigmond darabját, a Sári bírót. ■ Hulladékkezelés: nagyobb régió kell Fontos munkák kezdődnek a tamási hulladéktelepen Elképzelhető, hogy nem Ta­mási mellett épül meg a Biokom Kft. által tervezett korszerű hulladéklerakó: a cég önkormányzatokkal és a konkurens szolgáltatóval folytat tárgyalásokat egy na­gyobb befogadóképességű, mintegy 120 ezer fős térsé­get kiszolgáló létesítmény­ről. Ez valószínűleg Dombóvár-Sásd térségében épülhet meg. Az eddigi tervek szerint legkoráb­ban 2002-ben készülhet el Tamá­si délkeleti határában a hulladék- lerakó, amelynek finanszírozásá: ba a szolgáltató, a Biokom Kft. is beszállna. A kft. tavaly úgy nyilat­kozott: ez év első felében várnak döntést a térség önkormányzatai­tól, csatlakoznak-e a hulladék el­helyezésével a Biokomhoz, vagy sem. Azóta megjelent a hulladék- törvény, és más terv is napvilágot látott. Eszerint a létesítmény lé­nyegesen nagyobb térség hulla­dék-elhelyezést szolgálná, és nem Tamási mellett épülne meg.- Szóba került ez a lehetőség is, de Tamási sem került le a napi­rendről - mondta érdeklődésünk­re Leitol Csaba, a Biokom keres­kedelmi igazgatója. - Annyi bizo­nyos, hogy egy nagyobb befoga­dóképességű hulladéktároló fajla­gos költsége kisebb, így a szolgál­tatási díjak is alacsonyabbak le­hetnek, és pályázati pénzeket is lehet hozzátenni. A Környezetvé­delmi Alap támogatásának felté­tele, hogy a létesítmény legalább 100 ezer fős térség hulla­dék-elhelyezését bizto­sítsa. Az igazgató hozzátet­te: a döntést három­négy város önkormány­zatának kell meghoznia, és meg kell nyerni a tér­ség településeit is. Is­mert: Dombóváron és több Tolna megyei tele­pülésen a Kaposvári Városgazdál­kodási Rt. végzi a szemétszállí­tást. A Biokom Kft. és a KVG Rt előzetes tárgyalást folytatott az együttműködésről. Tamási jelenlegi szemétlerakó­ját alapvetően nem érinti az eset­leges változás. Leitol Csaba el­mondta: a Biokom Kft. a Közép- Dunántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség által jóváhagyott prog­ramot hajtja végre annak érdeké­ben, hogy a hulladéktelepet az új lerakó megépítéséig művelni le­hessen. Június 20-tól egy több millió forintos munka indul: ré­zsűrendszert alakítanak ki a lösz­falon, a telep széleiről felrakják és tömörítik a hulladékot. A körül­belül egy hónapig tartó munka eredményeképpen olyan felületet alakítanak ki, amelyen el lehet végezni a takarást. A hulladékgazdálko­dási törvény egyébként megváltoztatja a hulla­dékgyűjtés jelenlegi rendszerét, ami valószí­nűleg drágítja a szolgál­tatást. A hulladékanalí­zis, a szerves hulladék komposztálása és a sze­lektív hulladékgyűjtés olyan beruházásokat követel meg az önkormányzatok­tól, vagy a szolgáltatótól, ame­lyek megjelennek a díjakban is. Ez a későbbiekben jelenthet 50, vagy akár 100 százalékos díjeme­lést az önkormányzatok igényei­nek és szerepvállalásának függ­vényében - mondta ezzel kapcso­latban Leitol Csaba. Ha a törvény előírásai megvalósulnak 1999-es árakon számolva lakosonként (és nem ingatlanonként) évi 2800- 4800 forint körül alakulhatnak a szemétszállítási díjak. ■ Dalok, borok Pünkösdkor Gyönk Der Hans Treidt die Ochsel - énekelték vasárnap dél­után a gyönki alsó tagoza­tos általános iskolások a szárazdi németek népdalát az iskola tornacsarnoká­ban, eközben a borudvarrá minősült iskolaudvaron ködmönhegyi, üveghegyi, öreghegyi vörös és fehér borok segítségével csillapí­tották szomjukat a gyönki Pünkösd vendégei. Gyönkön három nap alatt szinte minden kulturális csoport bemutat­kozott, vasárnap hajnalig tartó sváb­bálban szórakoz­tak a szederkényi Lustige Buben köz­reműködésével. A színpadokon bár többnyire német nemzetiségi kultú­ráé volt a főszerep, a kisiskolások ma­gyar népi játékokat is előadtak, a hőgyészi székely tánccsoport ma­gyar a Bled tánc- együttes szlovén táncokat mutatott be. Hírek TÁBOR PÁRIBAN. Június 25-én indul a pári Szent Gellért Ház Alapítvány nyári tábora hagyo­mányosan németajkú katolikus fiatalok, diákok részvételével. Ez év nyarán nyolc csoport tölt el egy-egy hetet a Szent Gellért Ház­ban. A résztvevők a pécsi egyház­megye területéről egyebek közt Mohácsról, Villányból érkeznek. A Páriban töltendő idő alatt meg­ismerkednek a német nyelvű ige­liturgiával, és a vallásos német nemzetiségi népművészettel, kö­zös programokon vesznek részt a helyi iskolásokkal. A tábort támo­gatja a Nemzetiségi és Etnikai Ki­sebbségi Közalapítvány, a Katoli­kus Ifjúsági és Felnőtt Képzési Egyesületek Szövetsége, a német- országi Renovabis segélyszerve­zet, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, vala­mint helyi kisebbségi és települé­si önkormányzatok. ISKOLA, ÓVODA. A község művelődési házának, általános iskolájának és óvodájának mun­kájának értékeléséről hangzik el beszámoló az iregszemcsei önkormányzati képviselők júni­us 14-én, szerdán 14 órakor kez­dődő ülésén. ÁLLÁSAJÁNLAT. A Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ tamási kirendeltségén keresnek: Tamá­siba egy kereskedelmi asszisz­tenst, egy ügyintézőt középfokú angol nyelvvizsgával, egy fafú­vós zenetanárt, két vagyonőrt fegyvervizsgával, két betanított munkást, Hőgyészre öt varrónőt és tíz betanított varrónőt, Belec- skára és Felsőnyékre öt varró­nőt, tíz betanított varrónőt, Regszemcsére két mezőgazda- sági technikust, vagy mérnököt, egy bádogost, vagy tetőfedőt, egy mérlegképes könyvelőt, Simontornyára öt cipőfelsőrész­készítőt, öt betanított munkást. A Hungária Biztosító tíz biztosí­tási tanácsadót keres. A Video­ton Holding Regszemcséről, Magyarkesziből és Nagyszokoly- ból, Simontornyáról betanított munkásokat vesz fel, keresnek továbbá egy ácsot, kőművest, magasépítő művezetőt, szaká­csot. A KESZI Találkozó előkészíté­séről ad tájékoztatást Kiss Kár­oly polgármester a magyarkeszi képviselők június 19-én 18 óra­kor kezdődő ülésén. ISMÉT CSALÓK szedtek rá egy idős asszonyt, ezúttal Tamási­ban. Múlt hét keddjén délután három óra körül két nő azzal ál­lított be a sértetthez, hogy filmet forgatnak a Koppány partján, és ehhez több kellékre szükségük lenne. A hiszékeny asszony fényképeket, olajfestményt, por­celántárgyakat adott oda a „pro­ducereknek”. A rendőrség Mezőszilason talált rá a két tol­vajra, a tárgyakat lefoglalták. Gregor és a virtuózok SlMONTORNYA Közeledik a 2000 évi simon- tomyai Színházi Nyár és Fesztivál sorozata, amelyen június végén ismét a Művészház kft. operettszínészei lépnek fel, ezút­tal a Csárdáskirálynővel. Előtte azonban a sorozat nyitányán egy legalább olyan fontos zenei ese­mény színhelye lesz a simon- tomyai vár udvara: június 24-én, szombaton este Gregor József operaénekes ad koncertet a ma­gyar Virtuózok Kamarazenekará­nak közreműködésével, amelyet Szenthelyi Miklós hegedűművész vezet. Aznap egyébként több kiál­lítás is nyílik a városban, a hetven éves Vecsési Sándor életműkiál­lítása, s nem mellékesen a római katolikus templomban Mayer Mi­hály megyéspüspök szentmiséjét követően a Templomos Lovag- rend avat lovagokat. _________■ P áriák az újhazából „Megvolt mindenünk, de mégsem olyan volt, mint itt" Burgstädtiakat láttak vendé­gül a hétvégén Páriban ta­másiak és páriák. Ebben a kelet-német városkában élt a legtöbb pári kitelepitett. Vasárnap egész napos kultu­rális, hagyományőrző prog­ramot állított össze a Pári If­júsági és Nemzetiségi Egye­sület. Délután felelevenítet­ték a sváb lakodalmas nép­szokásait. PÁRI A hatvanas éveiben járó Michael Nowak, - magyarul Novák Mi­hály - érti és beszéli is a ma­gyart, de ma már jobban bízik német nyelvtudásában. Szülő­házától alig száz méterre emlék­szik vissza: családját 1946-ban Nagykónyiból indították útnak, a kor szokásának megfelelően marhavagonokban. Akkor ki­lenc éves volt. A Tolnából kitele­pített németek közül sokakat nem fogadtak be, hazaszöktek, a Nowak-család és a páriák azonban megtalálták számításu­kat.- A németek tudomásul vet­ték a kitelepítést, befogadtak minket úgy, mintha őshazai né­metek lennénk. Házat tudtunk venni, kaptunk munkát, letele­pedtünk. Csak az volt a fájó, hogy a szülőházat el kellett hagyni. Meg volt mindenünk, de mégsem olyan volt, mint itt. Én parasztgyerekként kerültem ki kilenc és fél évesen. Volt lehető­ségünk a tanulásra, gimnázium­ba, egyetemre járhattam. Nowak úr nem panaszkodik. Azt mondja: az egyesülés előtt is jól éltek, de úgy, mint a „kisma­dár a kalitkában, most viszont repkedhetnek is” A rendszervál­tozást első két-három éve volt nehéz számukra. Most ügyvéd­ként keresi meg a család kenye­rét. A kissé abszurd kérdésre: megérte számukra a kitelepítés, úgy válaszol: muszáj volt men­ni, aki nem ment, börtönbe zár­ták. Ma jobban élnek, mint akik itt maradtak, és most már nem cserélnének. A páriák legtöbbje Burgstädt- ba került, hatvan százalékuk ma is ott él. Páriból Michael Nowak szerint körülbelül 450 németaj­kút telepítettek ki. Őket ma há- kapcsolatot a német település ké­rőm földrész hét országában le- reste, ahová ez év februárjában hét megtalálni. A Burgstádti nap- volt hivatalos Hajdics József pol- ra hetvenhetén jöttek el Páriba, gármester és Gere Zoltán, a pári köztük Lothar Naumann polgár- egyesület elnöke. A két város kö- mester, sokan közülük egyéb- zött egy nem hivatalos partner­ként nem pári származásúak. A kapcsolat van kialakulóban. Burgsádti vendégek. Nemcsak páriák jöttek ______ _______■ t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom