Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-10 / 135. szám
Tolnai Népújság 2000. Június 10., Szombat Ünnepi Magazin "" Tolnai Népújság - 9. oldal Pünkösdi nyárköszöntő Májusfa-kitáncolás, pünkösdi királyság, mulatságok Pünkösdkor nem csak a keresztények ünnepük a Szentlélek eljövetelét, hanem szinte valamennyi kultúrában a nyár közeledését köszöntik, piros pünkösd napján. Minden népnél megtalálható valamilyen formában a nyár eljövetelének megünneplése, előva- rázsolása, nálunk Pünkösdhöz kötődnek az ünnepi majálisok, amikor nagy mulatságot rendeznek a május örömére. Májusfa-kitáncolás Régen nagy divat volt, ma egyes településeken ismét reneszánszát éli a májusfa kitáncolásával egybekötött ünnepség. Piros pünkösd napján táncolták ki az április 30-ról május 1-re virradó éjszakáján felállított májusfát. A fa kitáncolását, szertartásos kiemelését aztán hajnalig tartó mu- , latság követte. Fára mászás Szokás volt a községekben a falu központjában felállított májusfánál versenyt rendezni a legényeknek. A 4-5 méternél is magasabb, lehántolt nyárfa törzsét szalonnával bekenték, hogy jó csúszós legyen, ezen kellett a legényeknek felmászni és lehozni a csúcson lévő boros vagy pálinkás üveget. Pünkösdi királyság A májusfa-állítás, zöldág-hordás szoros kapcsolatban volt a pünkösdi királyválasztással. A pünkösdi király-királynő választás azt jelképezte, hogy a szomorú télen győzelmet aratott a vidám nyár, a diadalmas pünkösdi királynak köszönhetően. A pünkösdi királyt versennyel választották ki, aminek gyökerei visszanyúlnak a honfoglalásig. A versenyre benevező fiatal férfiak ugyanis saját lovukon, nyereg és kengyel nélkül versenyeztek, ugrattak kötélakadályokat. Aki a legügyesebb volt, az nyerte el a pünkösdi király címet, amit egy évig viselt. A pünkösdi királynak több kiváltságos joga volt: ha a lova tilosba tévedt, nem büntették meg, a kocsmában ingyen ihatott, amit a falu fizetett, engedélye nélkül nem rendezhettek táncmulatságot, lakodalmakba hivatalos volt, táncmulatságokon pedig koronát formáló virágkoszorút kapott a lányoktól. A pünkösdi királyság egy évig tartott. A leányoknál más szokás volt, fiatal lányok náluk még fiatalabb pünkösdi királynőt választottak, akit házról-házra járva megmutattak, köszöntőt mondtak és adományt szedtek. A pünkösdi királynőnek a királlyal ellentétben nem volt semmi hatalma. Varázslások A nyár, a termékenység eljövetelét varázslásokkal is próbálták befolyásolni. Volt, ahol pünkösdkor kenyeret égettek és annak hamuját a gabonaföldre szórták, hogy gazdag termés legyen. A pünkösdi rózsa szirmát pedig beletették a mosdóvízbe, hogy aki abban mosakodik, egészséges legyen. Olyan hely is akadt, ahol a várandós asszonyok fürdővizébe szórtak szárított pünkösdi rózsát. Aki pedig azt akarta, hogy szép fehér maradjon a bőre (akkor még az volt a divat) és ne fogja meg a nyári nap heve, az a pünkösdi harmatban mosakodott meg. Újkori pünkösdölés Hosszú évtizedek kihagyása után az utóbbi időben ismét rendeznek pünkösdi-ünnepségeket, de más formában, mint egykor. Ma már nem a szakrális, népi jelleg érvényesül a pünkösdi majálisokon, hanem inkább az élet, a nyár ünneplése dominál. Ezt szolgálják a kulturális műsorokkal színesített nagy sörfesztiválok, majálisok és juniálisok, amikben a pünkösdre a legtöbb esetben már csak a fesztivál neve Utal. F. KOVÁTS Májusfa kitáncolása Hőgyészen FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Öt gyermek, sok örömmel, kis gonddal Nem divat ma nagycsaládosnak lenni, és erre számos okot is tudnak mondani azok, ____________ akik ezt így é rzik: sokba kerülnek a gyermekholmik, sokba kerül a háztartás, egyáltalán a megélhetés. Több gyermek esetén még nehezebb elhelyezkedni, A Dúzsi család mindig több gyermekről álmodozott Dúzsiné Patai liana csak’anyuka és háziasszony lettem.- Azt szokták mondani, aki több gyermeket vállal, annak bizonyára „könnyen megy" a szülés.- Hát, ezt sajnos én nem mondhatom el magamról. Az első gyermekemmel 22 órán keresztül vajúdtam, és hasonlóan alakult a harmadik és az ötödik szülésem is. Ez azonban nem tartott vissza Névjegy: Neve: Dúzsiné Patai Ilona Kor: Szekszárdon született, 36 évvel ezelőtt Család: öt gyermek édesanyja: Tamás (13), Éva (12), Bence (8), Vince (6), Lőrinc (3), a férj: Dúzsi Tamás, borász. Végzettsége: pedagógus, szegedi tanárképző főiskola, magyar-orosz szakon. Büszkesége: a családja. hiszen nagyobb az esély arra, hogy valamelyik megbetegszik, és ki foglalkoztat olyan fiatal nőt, akinek ilyen gondjai vannak? Mindent összevetve, nem kevés áldozattal, lemondással jár a gyermekek vállalása. Dúzsiné Patai Hona azonban nem így érzi. Mindig is arról álmodott, hogy sok gyermeke lesz.- Még főiskolára jártam, amikor 22 évesen az első gyermekemet vártam. Az utolsó vizs1 gáimat már a szülést követően tettem le. Az egyik nyári gyakorlaton ismertem meg Tamást, akihez két év múlva feleségül mentem. A házasságunk első évében Szegeden albérleteztünk, majd a diploma megszerzése után visszajöttünk Szekszárdra. És én ismét gyermeket vártam, kislányomat Évit. A két szülést követően 2,5 évig a palánki szakiskolában tanítottam. Nagyon szerettem a hivatásomat is, de „jött” Bence, és miatta ismét attól, hogy legalább öt gyermekem legyen.- Mennyi időt igényelnek a gyermekek, illetve kérdezhetném úgy is, marad-e idő ennyi teendő mellett saját magára egy nőnek?- Nem lehet percre, órára lebontani, hogy kire mennyi idő jut. Mi értük élünk, ők töltik ki az életünket, nekünk így kerek a világ. Nyilván más törődést igényelnek a nagyok, akik a korai serdülőkorba értek, és mást a kicsik. Mindegyik más-más egyéniség. Bence talán a legérzékenyebb, Tamás és Lőrinc talpraesett gyermekek, könnyen feltalálják magukat, Éva célratörő, precíz, jó tanuló, Vince pedig rendkívül vidám kisfiú. Mindnyájan szeretik a természetet.- Hogyan osztják be a pénzt?- Nehezen, de azért eddig mindig sikerült. Amire kell, arra mindig jut. Naponta elfogy fél kiló parizer, másfél kiló kenyér, a tejet karton számra veszem. Minden nap főzök, hogy meleg étel várja a gyerekeket és a férjemet. A nagyobbak a ruházkodásaikkal már jobban követnék a divatot, a márkás holmikat, de megértik azt is, ha valamire nem jut. A napi gondjainkat ismerik a gyermekeink, így pontosan tudják, hogy mit engedhetünk meg magunknak.- Jelentős változást hozott az önök életében, amikor önálló vállalkozásba kezdtek és a Dúzsi-féle borokért sokan jönnek Szekszárdra az ország másik részéből is.- Öt éve borászkodunk, azóta, amióta a kárpótlás során sikerült ültetvényt vásárolnunk. Azóta folyamatosan fejlesztünk és próbálunk megállni a saját lábunkon. A helyzet annyit változott, hogy még több lett a dolgunk. A gyermekek is segítenek, Megtanulják, hogy semmit nem adnak ingyen.- Kétszintes családi házban laknak, öt szobában, kényelmesen.- Lenne még mit javítani az épületen, de valóban három szoba áll a gyerekek rendelkezésére. Egyben a három kicsi, a másik kettőben pedig a nagy lányom és a nagy fiam rendezkedett be.- A család mellett Ön társadalmi munkát is vállalt. A Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesületének a vezetőségi tagja vagyok és a rendezvények, kirándulások szervezésében vállalok nagyobb szerepet. A kamaraerdei közös kirándulások immár nagy hagyományt jelentenek a számunkra és a sok hasonló gonddal küszködő szülő és gyerek között, valóban felszabadultabb az Ot gyermek és a szülők amiben tudnak, így a zöldmunkában és a palackozásban is. Látják, hogy ahhoz, hogy eredményt tudjon elérni az ember, mennyi energiájába kerül. Unaloműző közmondások, angolul Az életbölcsességek is segítik a nyelvtanulást A közmondások nemcsak általános bölcsességeket fejezhetnek ki, hanem segítséget nyújthatnak a nyelv- tanulásban is. Erre példa T. Litovkina Anna most megjelent kötete, mely több mint ezerötszáz amerikai közmondás - illetve ebbe ágyazott vicc, fabula, mese és vers - révén járul hozzá az angol nyelv magasabb szintű elsajátításához. A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának tanára a múlt hét végén mutatta be most megjelent, A proverb a day keeps boredom away (Naponta egy közmondás távol tartja az unalmat, avagy Naponta egy közmondás, nincs többé unatkozás) címet viselő könyvét. A vaskos kötet - mely a világ bármelyik angol tanszékén tankönyvként is használható - imponáló tudást és tájékozottságot feltételez, s nemcsak az angol nyelv, hanem a közmondások, tehát a néprajz terén is.- Moszkvában születtem, ott kezdtem iskoláimat, a magyar nyelvvel pedig - a másik szakom, az angol mellett - a Lomonoszov egyetemen ismerkedtem meg, éppen egy szekszárdi származású tanár révén - mondta T. Litovkina Anna. - Házasság révén kerültem Magyarországra, Tolna megyébe, tizenhárom évvel ezelőtt. A szekszárdi főiskolán tanársegédként kezdtem, most már tanár vagyok, az angol nyelv tanára. A fő szenvedélyem pedig a közmondások gyűjtése, tanulmányozása.- Mikor kezdett el foglalkozni kifejezetten az angolszász közmondásokkal?- Úgy nyolc évvel ezelőtt. Volt szerencsém a helyszínen is tanulmányozni ezt a témakört, eljutottam többek között a kaliforniai Berkeley egyetemre, Vermontban a burlingtoni egyetemre, vagy éppen Angliába, Oxfordba is. Ezek a tanulmányutak is hozzásegítettek a könyvem megírásához: a kötetben ezerötszáz angolszász közFOTÓ: BAKÓ JENŐ ember. Nem érezzük azt, amit gyakran a hétköznapokban, amikor megjegyzéseket tesznek az emberek:, „minek ezeknek ennyi gyerek?”. mauthner mondás található, de ezek egy része természetesen átvétel, hiszen egy részük bibliai vagy latin eredetű. De szerepel az anyagban néhány olyan közmondás is, mely az afrikai és indiai kultúrából eredeztethető.- Miért fontosak a közmondások, annyira, hogy még nyelvkönyv is alapozható rájuk?- Azért, mert rengeteg életbölcsességet hordoznak a maguk metaforikus formájában, s emellett humorosak is. Ezért könnyen meg lehet jegyezni valamennyit, ez pedig fontos szempont a nyelv- tanulásban. T. Litovkina Annának egyébként - a tervek szerint - hamarosan egy újabb könyve is megjelenik: már évek óta nyomdakész az a munkája, mely a magyar közmondások világába kalauzolja az olvasókat.-SZÁMeglátni és megláttatni Könyvek és festmények között Az idei Ünnepi Könyvhét programjában előkelő helyet foglalt el az az est, melyen Sz. Bayer Erzsébet és Szirmay Endre művész-pedagógus házaspár találkozott a város művelődési házában az érdeklődőkkel, egykori tanítványaikkal, olvasókkal, művészetkedvelőkkel. Dombóvár Akik megszólították a két alkotót - Erzsi nénit és Bandi bácsit - valamennyien a megszépítő mesz- szeséget idézték ezen a rendhagyó kiállítás-megnyitón, illetve könyvbemutatón. Minden vendég tudta, hogy az utóbbi fél évszázad milyen alkotói metódust zár a Szirmay házaspár életében. A nagyszámú közönség előtt ismert volt a valamikori tanár-pár jellegzetes magatartása, szófordulata. Sz. Bayer Erzsébet és Szirmay Endre élete a kisebbségi létben fogant. Ennek természetes velejárója volt a kétnyelvűség. A szülő házban kapott élményvilág predesztinálta mindkettőjüket az értelmiségi létre. A festővé, költővé válás perceit is pontosan lehet idézni, nyomon követni. Mindkettőjük bevallatlan, vagy bevallott ars poeticájában ott szerepel a meglátni és megláttatni célja, feladata. A világlátásban legfőbb helyen áll a szeretetteljes életforma. Lehet ezt tanítani? Nem! Ám, példásan élni igen! Mind a ketten tudatos életmintát adtak, adnak. Minden egyes osztálytalálkozó visszaigazolja felfogásuk helyességét. Művészetükben a világegyetem információiból szerzett tudásanyag van jelen. Mindent meglátnak, de nem tudják magukba zárva hordozni, hanem azonnal láttatni akarják a környezetükben élőkkel. Akármelyikük szólaljon meg, a tanár, a tanító beszél. Nem kiokA Szirmay házaspár és Decsi Kiss János tatóan, hanem jó szóval, szeretettel. Az utánunk jövő nemzedék megkopott fogalmakként éli ezeket. Az alkotásaik - a vers és a festmény - mind-mind a történelem egy-egy valóságának darabja. Nem a nosztalgikus múltba pillantás, hanem az évtizedekkel ezelőtti impresszumok hiteles közreadása a költő, a festő eszközeivel. A szárnyalás, a felemelkedés, a magasból való látásmód többszöri ihletője Szirmay Endrének. A szonett, mint kedvelt versforma, akkor is születik, ha felesége jubileumi kiállításánál áll meg. A marasztaló táj képe, egy emberi portré hangulata az alkotó lé- lekábrázolása is. Sz. Bayer Erzsébet vázlatai, gyorsrajzai a karakterérzékről vallanak. A képek címadása érezteti a költői hatást. Drámaisá- gukkal idézik a múlt legfájóbb emlékeit is. Máskor a színvilág jelzi a szellem tarka mását. A versek és képzőművészeti alkotások közérthetőek. Mindenkinek szólnak. A „Válogatott versek” kötete épp úgy életmű, mint a „Visszatekintés” címet viselő festői album. Mindkét könyv ünnepet varázsol az olvasóban, nem a próféta, de a krónikás hangján, így tanítanak valamennyiünket látni, hogy magunk is a láttatás örömével adhassuk élményeinket másoknak. i i A
