Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-05 / 130. szám

2. oldal - Tolnai Népújság V I L Á G TÜKÖR 2000. Június 5., hétfő " Clinton nem szaxofonozott Orosz-amerikai megállapodásokat kötöttek Bili érvel. Vlagyimir hallgatja fotó: feb/epa Két közös nyilatkozatot és kétoldalú megállapodásokat írt alá az orosz fővá­rosban Putyin orosz és Clinton amerikai elnök. Kölcsönösen fontosnak mondták, hogy sikerült megerősíteni a nagyhatalmi kapcsolatok magas szintjét. Moszkva Az amerikai és az orosz elnök tegnapi négyszemközti megbeszéléseinek közép­pontjában az ABM-szerződés jövője és az amerikai nemzeti rakétavédelmi rendszer kiépítésének kérdése szerepelt. Putyin és Clinton több tárgyalási fordulót bonyolított le, s több dokumentumot is aláírt. Az első nyilatkozat a hadászati stabilitás elveit rögzíti, a második - emlékeztető a rakétaindításokkal kapcsolatos értesítéseket szolgáló moszkvai központ létrehozásáról. A harmadik dokumentum a Föld globális felmelegedésének veszélyei­vel foglalkozik, míg a negyedik a fegyver­plutónium fokozott ütemű békés hasznosítását írja elő. Ez utóbbi megál­lapodás értelmében a felek 34-34 tonna plutóniumot vonnak ki a nukleáris arzenál­ból, s egyrészt erőművi üzemanyaggá alakítják át, másrészt különleges tárolók­ban helyezik el. Clinton szombat este érkezett háromna­pos munkalátogatásra az orosz fővárosba, s még aznap vacsorára volt hivatalos a Kremlbe Putyin elnökhöz. A két államfő dzsesszkoncertet is meghallgatott, de Clinton maga nem kapcsolódott be a muzsikálásba, hiába készítették oda neki a szaxofont. Elmaradt szokásos reggeli futása is, az amerikai elnök munkatársaival tanácskozott, majd a tárgyalások előtt rövid városnéző körutat tett gépkocsival, egyebek között a Megváltó Krisztus újjáépített templomát is felkereste. Mintegy húsz percet töltött a felső templomban, és az épület előtti téren. A tárgyalások befejeztével Clinton úgy nyilatkozott: az új moszkvai vezetés jó lehetőségeket teremt a kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter tegnap hivatalosan is megnyitotta az amerikai követség új épületét. * A brit kormány sürgette Clintont, álljon el attól a javaslatától, hogy felajánlja az amerikai átfogó rakétavédelmi rendszer technológiáját Oroszországnak. London attól tart, hogy ez a független brit nuk­leáris elrettentő erő végét jelentené. Magas rangú brit kormányilletékesek szerint a közös amerikai-orosz védelmi pajzs létre­hozása „megszüntetné a Trident atom­rakétákkal felszerelt brit tengeralattjárók képességét az Oroszország elleni csapás­ra... Ha az oroszok olyan rendszer bir­tokába jutnak, mint amilyennek a kiépítésére az amerikaiak készülnek, az hatékony lehet ellenünk". Hatalmas nukleáris fegyverzete és poli­tikai instabilitása miatt Oroszországot a brit kormány védelmi stratégái még mindig jelentős veszélyforrásként és lehetséges ellenségként kezelik. Berlini találkozójukon Schröder német kancellár is arra figyelmeztette Clintont, hogy egy új rakétavédelmi rendszer felborí­taná a fegyverkezési egyensúlyt, és az észak- atlanti szövetség belső összetartó erejét. ■ Választások Romániában Bukarest Komolyabb incidensek nélkül tartották meg tegnap a helyhatósági választások első fordulóját Romániá­ban. Országszerte zavarta viszont a légkört egy csőd­be ment pénzintézet betéte­seinek tüntetése. Mintegy háromezer polgármes­ter személyéről és több tízezer tanácsosról döntött 17,6 millió választó. Háromszáznál több je­lölt indult RMDSZ-színekben a vissza a pénzét a kormánypalo­tánál. Marosvásárhelyen a mozgó urnák rendszere körül volt félre­értés. Kolozsváron az egyik, leg­inkább magyarok lakta választó- kerületben ismeretlenek meg­próbálták eltanácsolni a választó­kat azzal, hogy „nincs elég pe­csét”; de az RMDSZ közbelépett és külön megfigyelőt küldött a körzetbe. Craiován harmincezer szavazó két listán is szerepelt, vi­szont több körzetben találtak holt lelkeket a névsorban. Az egyik bukaresti választókerület­Tüntetnek. nem választanak FOTÓ: FEB/EPA polgármesteri székekért, s a tíz és fél ezer szavazókörzet nyugal­mára csaknem húszezer rendőr felügyelt. Az összeomlott Nemzeti Be­fektetési Alap kárvallottjai kö­zül több ezren nemcsak bojkot- tálták a szavazást, de az általá­nos tilalom ellenére tüntettek hat városban. Bukarestben több száz fős csoport követelte ben a januárban elhunyt jeles pa­rasztpárti politikust, Ion Ratiut is az urnához várták. Erdélyben különleges figyelem övezi a marosvásárhelyi szava­zást, ahol a román pártok erősen fogadkoznak, hogy mostantól ro­mán lesz a polgármester, illetve a kolozsvárit, ahol az elmúlt hetek­ben Funar csökkenő támogatott- ságát jelezték a felmérések. m Hírek röviden Letartóztatások Kínában A kínai hatóságok megakadályoztak minden megemlékezést a Tienanmen téri vérengzés 11. évfordulóján. Már szombaton tucatnyi el­lenzéki személyiséget őrizetbe vettek, hogy megelőzzék nyilvános tüntetések szervezését az 1989. évi „pekingi tavasz” vérbefojtásának emlékére. A pekingi hatóságokat különösen megriasztotta, hogy tíz nappal ezelőtt meg­gyilkoltak egy diákot a főváros egyetemén, ahonnan az egykori lázadás kiindult. Nő a várható élettartam Japán a világelső a születéskor várható leg­magasabb átlagéletkor terén - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felméré­séből. A lista szerint a felkelő nap országában csaknem 75 év a várható életkor. A második helyen Ausztrália áll 73,2-vel, míg ezt követő­en egészen a 22. helyig - a 12. helyen álló Kanada (72) kivételével - kizárólag fejlett nyugat-európai országok találhatók. Magyar- ország nincs az első negyven között. A pápa az újságírókról Nem szabad, hogy csupán a gazdasági érdek- csoportok irányítsák az újságírókat, s emiatt munkájuk szempontja a profitszerzés legyen - mondta II. János Pál az újságírók jubileumi napján. A Szentatya hangsúlyozta: ismeretei­ket a hírlapírók a köz javára használják fel, el­sősorban a leggyengébbek érdekében. Csángó oktatási konferencia Első alkalommal rendeztek Romániában csángó oktatási konferenciát. A Csíkszeredán kezdett, majd Gyimesfelsőlokon befejezett tanácskozás úgy értékelte, hogy az 1990 után történtek előrelépések a csángók oktatása te­rén. Nagyon sokan végeztek felsőfokú tanul­mányokat Magyarországon és Erdélyben, s jelenleg is több csángó fiatal folytat egyetemi tanulmányokat. Merénylet Spanyolországban Baszkföldön tegnap lelőtték a kormányzó spanyol Néppárt egyik helyi politikusát. A merényletet feltehetően az ETA baszk szepa­ratista szervezet követte el. Az áldozatot, Jesús Maria Pedrosát kora délután a nyílt ut­cán egyetlen lövéssel fejbe lőtték a Bilbaótól mintegy húsz kilométerre keletre fekvő Durangóban. Stockholm ajánlata Svédország kész arra, hogy házigazdája le­gyen az izraeli-palesztin tárgyalások újabb fordulójának. Persson kormányfő, miután ta­lálkozott Arafat palesztin vezetővel, hangsú­lyozta: bár nem kérték fel közvetítésre, Svéd­ország minden eszközzel segíteni fogja a bé­kefolyamatot. Arafat emlékeztetett arra, hogy az első izraeli-palesztin kapcsolatfelvételre is a svéd fővárosban került sor még 1988-ban. Magyar lelkész Ukrajnában Takács Tamás hajdúszoboszlói lelkész prédi­kált vasárnap a kijevi magyar református gyü­lekezet ünnepi istentiszteletén. A kijevi gyüle­kezet több mint két éve alakult, és minden nemzeti, illetve egyházi ünnep alkalmából tartanak istentiszteletet a Kijevi Magyarok Egyesületének székhelyén, a Magyar Házban. Csökkenő brit jelenlét Nagy-Britannia a következő két hétben újabb 500 katonát von ki Észak-írországból a kor­mány demilitarizálási programja keretében. A hét végén Londonban közzétett közlemény szerint az ejtőernyős zászlóalj távozásával az elmúlt 30 évben a legalacsonyabb szintű lesz - 13 500 fő - a brit katonai jelenlét az északír tartományban. Olasz vasutasok balesete Két tehervonat összeütközésekor öt vasutas életét vesztette, egy hatodik súlyosan megsé­rült vasárnap Olaszországban a solignanói pályaudvar közelében. A két vonat frontálisan ütközött, több vagon kisiklott és felborult. ■ Szerb ellenzéki összefogás Belgrad Korábbi megállapodásukat felülvizsgálva a vezető szerb ellenzéki pártok kö­zös jelöltlista összeállítását határozták el a helyhatósá­gi választásokra. Az ellenzéki egységen bekövet­kezett repedést jelzi, hogy Vük Draskovics pártja ellenzi a lista elkészítését. A vezető ellenzéki pártok mindamellett tudatták, hogy a választásokra készülve „haladéktalanul” nekilátnak kö­zös jelöltlista összeállításához. Az ellenzéki egységről aláírt januári megállapodásban a pár­tok még azt hangoztatták, hogy csak minden szinten kiírandó de­mokratikus voksoláson hajlandó­ak indulni. Mint Zoran Djindjics, a Demokrata Párt elnöke megje­gyezte: ezt az események időköz­ben meghaladták, hiszen márci­us végéig követelték a minden szinten előrehozott voksolást. A Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom azt is hangoztatta, hogy a mostani kor­mányzati elnyomó intézkedések idején nem adottak a demokrati­kus választások feltételei. A Szö­vetség a Változásokért tömörülés vezetői viszont elítélték, hogy az ellenzék esetleg két jelöltlistával induljon a voksoláson. Az ellenzék ugyanakkor to­vábbra is minden szinten válasz­tásokat követel. A szerbiai hely- hatósági voksolás mellett idén esedékes jugoszláv parlamenti választásokra készülve tárgyalást kezdeményez a montenegrói de­mokratikus pártokkal is. A ta­nácskozás résztvevői a kormány­zat elnyomó intézkedéseire hi­vatkozva szükségesnek látták egy „állampolgári önvédelmi há­lózat” létrehozását. Tíz vajdasági ellenzéki párt pénteken Újvidéken megalakítot­ta a „vajdasági demokratikus el­lenzéket”, amely politikai és cse- lekvési egységre szólított fel. ■ Az észtek számítanak a nagy testvérre Ábra szemlélteti a tartui Nemzeti Múzeumban a finnugor nyelvek beszé­lőinek számarányait. A magyarokat jelképező kör a legszembeszökőbb: eszerint nemzetünk lélekszáma 14,4 millió, a finnek a másodikak (5,3 millió), míg az észtek a dobogó harmadik fokát foglalják el (1,5 millió). Tartu-Tallinn Hogy mennyire komolyan veszik az ész­tek, hogy a magyar a „nagy testvér”, azt az is jelzi: múlt heti látogatásán arra kér­ték Orbán Viktort, vesse latba befolyását az ország NATO-csatlakozása érdekében. A tartui múzeum táblázatát nézegetve a miniszterelnök meg is jegyezte: „ilyen messzire kellett eljönnünk, hogy megtud­juk, mi vagyunk a legnagyobbak!” A hazánknál feleakkora Észtország­ban számon tartják a rokonságot. Gárdo­nyi Egri csillagok című regényét jófor­mán mindenki olvasta, és a Tenkes kapi­tányán nemzedékek nőttek fel, akárcsak nálunk. A sorozat annyira népszerű, hogy a főváros egyik legkedveltebb étter­me a Tenkes nevet viseli. Az Észt Nemzeti Múzeum magyar lá­togatója igazán otthon érezheti magát. Mindenfelé ismerős motívumok, szőtte­sek, hímzések, nádfedeles épületek ma­kettjei. Hiszen mélyek a közös kulturális hagyományok gyökerei, ami sok-sok régi használati eszközben is tükröződik. A tartui gyűjtemény abban is különle­ges, hogy nemcsak néprajzi áttekintést nyújt, hanem afféle skanzen módjára be­mutatja az észtek mindennapjait: az egy­kori paraszti konyhától az ötvenes évek párttitkárának „tisztaszobájáig”. Kilépve azonban a múzeum kapuján, Tartuban, az ország szellemi fellegvárá­ban, ahol az egyetemen magyaroktatás is folyik, de elsősorban a fővárosban, Tallinnban alig van nyoma az ötvenéves szovjet uralomnak. Cirill betűs feliratot jó­szerével csak falfirkaként látni, Moszkvi­csot és Zsigulit is csak elvétve. Annál több a legkorszerűbb nyugati gépkocsi, s a ro­hamléptékű kapitalizálódás jeleként gom­ba módra épülnek az üzletházak, bankok, nemzetközi cégek telephelyei, új lakó­tömbök. Felújították a teljes óvárost, s helyreállítottak sok régi, értékes épületet. A külföldi beruházók között élen járnak a franciák, a németek, de különösen a fin­nek, akik számára a szomszéd szinte olyan, mint a nyugatnémeteknek a gyá­molítandó keletnémetek. A gazdasági fel­lendülés jele, hogy Észtország ma már ke­reskedelmi forgalmának mintegy 60 szá­zalékát az uniós országokkal bonyolítja le, Oroszországgal és a többi szovjet utód­állammal viszont együttesen is csak kö­rülbelül 20 százalékát. Az infláció impo­nálóan alacsony (idén várhatóan 3,8 szá­zalék), a nemzeti össztermék növekedése 2000-ben meghaladja a négy százalékot. Az evangélikus Észtország a szovjetha­talom éveiben is őrizte polgári hagyomá­nyait, így jól vette a társadalmi-gazdasági átalakulás akadályait. Ha mégis érzékelhető némi feszültség, az az orosz anyanyelvű lakosság­gal kapcsolatos. Tallinnban nem használják a nemzeti kö­zösség vagy kisebbség fogal­mát, bár a fővárosban csak fele arányban élnek észtek, miköz­ben az oroszok aránya negyven százalékra rúg. A balti ország­ban élő több mint 400 ezer orosz zöme mindmáig honta­lan, nem rendelkezik észt ál­lampolgársággal. Nemrég elfogadták az „orosz Megújult a tallinni óváros nyelvű lakosság integrálására” vonatko­zó tervet. Ennek lényege, hogy fokozato­san megszűnnek az orosz nyelvű isko­lák, s aki állampolgárságot akar szerezni, meg kell tanulnia észtül, vizsgát és hű­ségesküt kell tennie. Sokan ennek ellené­re sem települnek „haza” - Oroszország­ba elvégre Észtországban születtek, s itt magasabb életszínvonal, s rózsásabb jövő vár rájuk. TORONYI ATTILA 1 I I é r Orbán Viktor a párttitkári szobában fotók: feb/diósi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom