Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
12. oldal - Tolnai Népújság BÁTASZÉK I MAGAZIN 2000. Június 24., szombat Egy megvalósult régi álom Állandó helyre kerül a népcsoportok féltett kincse Régi álmuk válik valóra ma délelőtt a bátaszéki embereknek, tizenegy órától ugyanis sor kerül a közelmúltban elkészült tájház avatására. A tájház létrehozásának ötlete több mint egy évtizeddel ezelőtt fogalmazódott meg: 1986-ban a Bátaszékiek Baráti Körének első találkozóján vetődött fel először a gondolat, majd kis szünetet követően 1995-ben Bátaszék várossá avatásának ünnepén, a sváb, székely és felvidéki népcsoportok értékeiből összeállított „Tőlünk, Rólunk” kiállítás kapcsán került ismét előtérbe a megvalósítás kérdése. A jól sikerült kiállítás ugyanis végképp megerősítette a helyieket abban az elhatározásukban, miszerint igenis szükség van egy olyan épületre ahol az érdeklődők állandó jelleggel megtekinthetik Bátaszék népcsoportjainak féltve őrzött értékeit. - Ahhoz, hogy a sok felbecsülhetetlen érték, amivel rendelkezünk, együtt maradhasson, közkinccsé válhasson, és ne csak azoknak legyen megtekinthető, . akiket érzelmileg érint, hanem azoknak is, akik a város múltjára kíváncsiak, feltétlenül szükség van egy állandó tárlat létrehozására - nyilatkozta akkoriban Bognár Jenő, a város polgármestere. Az álmok megvalósításához azonban összefogásra volt szükség a bátaszékiek, az elszármazottak és a határon túl élők részéről egyaránt. A város 1997- ben „Bátaszék Város Önkormányzata Tájház és Népi Kultúráért Közalapítvány” elnevezéssel közcélú alapítványt hozott létre, megteremtve ezzel a pénzgyűjtés lehetőségét, ám a számlára sajnos csak nagyon kis összeg futott be, s bár a Stuttgartiak Baráti Köre is jelentős pénzt adományozott volna a tájház létrehozására, még ez az összeg is kevésnek bizonyult a kiállítás „berendezésére” leginkább alkalmas Szabadság utcai ingatlan megvásárlásához. A vezetőség több megbeszélést folytatott a régi sváb parasztház tulajdonjogának megszerzéséről, s sokáig úgy tűnt, hogy kútba esnek a tárgyalások, ám az idei esztendőben végre sikerrel zárultak az egyeztetések. Az önkormányzat az év elején pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, s az elnyert támogatással, az eddig összegyűjtött összegekkel és a németek által adományozott összeggel sikerült megvásárolni az épületet, s főként társadalmi összefogással létrehozni az állandó kiállítást. A tájházat Sümegi József, a II. Géza Gimnázium igazgató nyitja meg, majd Cseri Árpád, a felvidéki, Zeyer Imre, a német és Kismődi István, a székely népcsoportok életéről, kultúrájáról, szokásairól tart előadást. ______________________________(RÓNAI) A „Milleniumi Napok” mai programja: 9.00: Hálaadó mise a római katolikus templomban 10.00: Térzene a Szentháromság téren (közreműködik a be-sigheimi fúvószenekar) 11.00: A tájház felavatása (német, felvidéki, székely nemzetiségi kiállítások megnyitása) 15.00: Képzőművészeti kiállítás megnyitója bátaszéki alkotók munkáiból a Petőfi Sándor Művelődési Házban 17.00: Parlamenti válogatott- Bátaszéki öregfiúk labdarúgó mérkőzés a helyi sporttelepen. 20.00: Hangverseny a római katolikus templomban (közreműködik a besigheimi fúvószene- kar). ■ Barátság, szívélyesség, vendégszeretei Steffen Bühler, a német testvértelepülés, Besigheim polgármestere is vendége volt a millenniumi napok rendezvényeinek. A Stuttgarttól huszonöt kilométerre található, tizenegyezer lakosú kisváros első embere nem először látogatott Magyarországra, a fiatal polgármester már több éve jó kapcsolatot tart fenn Bátaszék vezetőivel.- Immár nyolcadik éve állunk testvérvárosi kapcsolatban Bátaszékkel, s ez alatt a hosszú idő alatt igazán korrekt, jó viszonyt sikerült kiépítenünk - mondja a két település kapcsolatáról a fiatal polgármester. (Bátaszéken 1992-ben, míg Besigheimben 1993-ban került sor a dokumentumok aláírására) - Azért is különösen figyelemreméltó ez az együttműködés, mert a két város hatalmas távolságra (1100 kilométer - a szerző) van egymástól, ami igazán megnehezíti a kapcsolattartást, ennek ellenére azt mondhatom, hogy barátságosság, szívélyesség és vendégszeretet jellemzi a kapcsolatunkat. Látogatásaink alkalmával az itteni vezetők rendszerint nagyszerű programokat szerveznek számunkra, s különös figyelmet fordítanak arra is, hogy részletesen bemutassák és megimertessék velünk a várost és a közvetlen környezetét egyaránt.- A polgármesterek kölcsönös látogatásán kívül, még miben mutatkozik meg a két város együttműködése.- Természetesen amellett, hogy a város vezetői rendszeresen tartják a kapcsolatot, több intézményünk, egyesületünk között áll fenn kulturális jellegű kapcsolat. Rendszeres „összeköttetésben” vannak iskoláink, egyesületeink, aminek jó példája a közelmúltban Belgiumban rendezett „Jung Spiele” elnevezésű játékok, s fesztiváljainknak, rendezvényeinknek is állandó résztvevői a bátaszékiek.- Ön ezúttal nem csak azért érkezett Báta- székre, hogy részt vegyen a város millenniumi rendezvényein. Látogatásának egy különösen fontos célja is volt.- A német emberek jókívánságait hoztam Bátaszékre - mondja nevetve a látogatását firtató kérdést kissé kikerülve a fiatal polgármester, akitől a későbbiekben azt is megtudtuk, hogy a tájház felavatásához ötezer német márkás támogatást adományoz a városnak. ____________IRON) H armadszor Bátaszékről Megjelent Bátaszék történetének harmadik kötete Nyolc évvel az első kiadvány megjelenését követően a közelmúltban készült el a Bátaszék történetét feldolgozó sorozat harmadik kötete. Dr. Dobos Gyulának, a Tolna Megyei Levéltár igazgatójának, a kötet szerkesztőjének az első két kiadványhoz hasonlóan ezúttal is egy küllemében és tartalmában exkluzív kiadványt sikerült összehoznia. Az 520 oldalas harmadik rész három fejezetben taglalja Bátaszék történetének 1790-1944 közé eső eseményeit. A kötet első fejezetét T. Mérey Klára, a történettudományok doktora írta, aki 1790-től a szabadságharcig bezárólag dolgozta • fel a város történetét. A dualizmus koráról, az első világháborút is érintve (1849-1920) dr. Balázs Kovács Sándor írt összefoglalót, míg a két világháború közötti (1921-1944) szakaszról Aradi Gábor gyűjtötte össze az információkat. A könyv első két fejezetét dr. Szita László, a történet- tudományok doktora, a Baranya Újra együtt a régi játszótársak Dr. Fenyvesi Máté is a meghívottak között A Parlamenti válogatottal méri össze erejét a Bátaszéki öregfiúk együttese ma este öt órától a helyi sporttelepen. A szervezők erőfeszítése nem volt hiábavaló, a politikusok igen erős gárdával érkeznek a találkozóra. A csapat tagja lesz többek között dr. Fenyvesi Máté, a Ferencváros egykori sokszoros válogatott labdarúgója, de - a gárda kapitányaként - a parlamenti együttest fogja erősíteni a bátaszéki kötődésű Bánki Erik és a jelenleg Mosonmagyaróváron élő, ám alsónyéki születése miatt a környékhez ezer szállal kötődő Papp János is. A parlamenti csapat „megerősítésére” a szervezők megnyerték dr. Freppán Miklóst, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét is, aki örömmel mondott igent a megtisztelő feladatra. Nem kell azonban féltenünk a bátaszéki „öregeket” sem, ők - több-kevesebb változtatással - közel huszonöt esztendeje futballoznak együtt, s a Ferencvárosi Öregfiúkkal és a Magyar Öregfiúk válogatottjával is összemérték már erejüket. A gárdát több egykori NB Ill-as játékos erősíti, köztük Topor István, Németh Nándor és Nagy Ferenc, de pályára lép Tóth László, Bozsolik Róbert és Papp Péter is. Előzetesen tervbe volt véve a csapat egykori sztárja, a Fradi csapatát erősítő Horváth Péter meghívása is, ám a válogatott támadó érkezése csak az utolsó percekben válik biztossá. A tervek szerinti kétszer negyven perces találkozón a kezdő rúgást Bátaszék polgár- mestere, Bognár Jenő végzi el, aki a találkozó lefújását követően fogadást ad a csapatok tiszteletére. Az est vacsorával és baráti beszélgetéssel zárul. _____________________________________(RÓNAI) Lapunk mai száma Bátaszék Város Önkormányzata jóvoltából jutott el minden bátaszéki háztartásba Aki összefogja az elszármazottakat Tizenkét éve a bátaszékiek szolgálatában Béres Sándorné mindig a szívén viselte a bátaszéki emberek sorsát, s még ma, hatvanhat évesen is azért dolgozik, hogy összefogja azokat a bátaszékieket, akiket egykoron „szétszórt” az élet. Klári néni a helyi baráti kör titkáraként immár több mint egy évtizede áll az elszármazottak szolgálatában.- A község vezetőiben először 1986- ban vetődött fel annak gondolata, hogy levélben felkeressék, és egy találkozó erejéig összehívják azokat, akik valamilyen okból egykoron elhagyták Bátaszéket, ám még ma is erős kötelékek, rokoni szálak, barátságok, emlékek fűzik a városhoz - kezdi a beszélgetést Béres Sándorné, Klári néni. - Abban az évben, októberben került sor az első találkozóra - amire az ország minden tájáról, mintegy kétszázan érkeztek'. A rendezvény nagy sikerére való tekintettel döntöttek úgy, hogy a jövőben két évente mindig megtartják az összejövetelt. Az első találkozás alkalmával határozták el azt is, hogy megalakítják a Bátaszékről Elszármazottak Baráti Körét, amit később azért kereszteltünk Bátaszéki Baráti Körre, hogy a helyi lakosok se érezzék magukat kirekesztve egy- egy találkozóról.- Klári néni mikor kapcsolódott be a baráti kör munkájába?- 1988-ban kerültem kapcsolatba a csoporttal, s azóta, immár tizenkét esztendeje végzem a titkári teendőket. Az eddigi találkozóknak egy kivételével aktív részese voltam, részt vettem a szervezésben, levelezget- tem, telefonálgattam, úgymond tartottam a kapcsolatot az elszármazottakkal. Ma is nagyon sokat telefonálgatok, rengeteg levelet írok, de nagy örömömre engem is sokan keresnek, sokan írnak levelet, érdeklődnek, hogy mi van velünk, mi újság a városban, mit tudnának segíteni, mikor lesz az újabb találkozó, s ezernél több kérdéssel bombáznak az ország minden szegletéből.- Honnan jönnek össze az emberek, egy-egy ilyen találkozóra?- A Bátaszékről elszármazottak zö me Budapesten, Pécsett, Szekszárdon és környékén él, de vannak tagjaink, akik Miskolcról, Kőszegről, Dunakesziről érkeznek, sőt a Németországban élők is el szoktak jönni az összejöveteleinkre.- Milyen érzésekkel tekint vissza az eddigi találkozókra?- Tulajdonképpen vegyesek az érzéseim, hisz mindegyik találkozónak megvolt a maga varázsa, mindegyik találkozó más- és más miatt maradt emlékezetes számomra. Két találkozó azonban külön is említést érdemel. Az egyik az 1990-es összejövetelünk, ami a taxisblokád miatt még ma is élénken él bennem, még ma is összeszorult szívvel gondolok vissza arra, hogy előzetesen százhuszonnyolcán ígérték érkezésüket, s a mostoha körülmények, az útlezárások ellenére hatvannyolcán el is jöttek a találkozóra. A másik pedig az 1996-os rendezvényünk, mely a megalakulásunk tíz éves jubileuma miatt marad örökre emlékezetes.- Hogy zajlik egy ilyen összejövetel, milyenprogramokkal várják a „vendégeket”?- Minden találkozón beszámolunk tagjainknak a város életéről, az év legfontosabb eseményeiről. A polgármester úr rendszerint ebéden látja vendégül a tagokat, majd a helyi kultúrházban rendezünk zenés, táncos műsorokat, beszélgetéseket. Emellett minden alkalommal szabad programokat is adunk, hogy mindenki ellátogasson szeretteihez - és mivel a rendezvényünk mindig egybeesik a halottak napjával - kilátogathasson a temetőbe halottaihoz.- Immár nagyon közel az idei rendezvény. Ezúttal mivel lepik meg a vendégeket?- Az eddigi összejövetelekhez hasonlóan, ezúttal is sok érdekes és tartalmas programot szervezünk. Többek között ellátogatunk a Tájházhoz, s megtekintjük a templom mellett zajló ásatásokat is. Remélem, hogy sokan eljönnek az idei rendezvényre is, hisz ez is bizonyítaná, megerősítene abban, hogy érdemes folytatni az elkezdett munkát. RÓNAI GÁBOR Megyei Levéltár nyugalmazott igazgatója, míg a harmadikat dr. Izsák Lajos, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, egykori bátaszéki lakos lektorálta. A kötet érdekessége, hogy az első két kiadástól eltérően ezúttal névmutató is készült hozzá, mely Csekő Ernő levéltáros munkáját dicséri. A könyv számítógépes munkálatait Nagy Iván végezte. A szerkesztők az utolsó negyven oldalt fotókkal töltötték meg, az olvasók Könyves Jánosné és Vituskáné Juhász Ildikó képeiből kaphatnak ízelítőt_______________________-B-
