Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

2000. Június 24., szombat Tolnai Népújság - 9. oldal Tolnai Népújság Kié lesz a szekszárdi tévé? Se licit, se külső szakértő - majd a bizottság eladja, akinek akarja Az ellenzék szerint így jutnak a közpénzek magánzsebbe. Egy órá­nyi műsorért hetvenezer forintot fi­zet a város? Nem várják meg a vizs­gálat eredményét. Ingyenes bérlet. Tíz évig évi 22 millió forint (plusz infláció) közpénz a közszolgálati műsorokért. Az eszközpark felújítá­sára egyszer 12-20 millió forint kel­lene. A szekszárdi közgyűlés június 15-én a nyil­vánosság kizárásával döntött a Városi Tele­vízió Kht. 75 százalékos üzletrészének pri­vatizációjáról. A döntés végrehajtását Ko­csis Imre Antal polgármester az önkor­mányzati törvényben biztosított jogával él­ve felfüggesztette és a témát visz- szavitte a közgyűlés elé. Csütörtökön este sok órás, részben ügyrendi vita után ma­radt az eredeti döntés. A történtek hátteréről még a két ülés között Borbás Tamást, a FIDESZ MPP frakcióvezetőjét kérdeztük elsőként.- Együtt tárgyalta a közgyűlés a tévé vezetői posztjára kiírt pá­lyázatot, s a 75 százalékos üzlet­rész eladását. Emiatt a pályázatot ered­ménytelennek kellett nyilvánítani.- így is mondhatjuk, bár abból a szem­pontból nem volt eredménytelen, hogy az 5 pályázó egyike sem felelt volna meg. A két téma időbeli egybeesése a véletlen mű­ve. Nem lett volna értelme pécsi vagy bu­dapesti pályázót kinevezni a privatizáció­ig, hiszen ennyi időre aligha vállalták vol­na. A gazdasági társaságoknál 1 hónaptól 5 év időtartamra, határozott időre meg lehet bízni bárkit.- Hogyan lehet ilyen esetben lezárni a pályázatot?- Eredménytelennek nyilvánítottuk, s mivel a pályázók között volt a jelenlegi megbízott igazgató is, őt kérte fel a közgyű­lés, három hónapra, hogy vigye az ügye­ket.- Miért nem pályázati úton privatizál­nak, illetve mi haszna van mindebből a vá­rosnak?- Nem privatizációról van szó, hanem külső tőke bevonásáról, tehát arról, hogy nem a városnak kell megfizetnie a minden­képen szükséges technikai fejlesztéseket, s ez a megoldás 10 évre garantálja a TV mű­ködését.- Lehet, hogy egy pályázaton a könyv szerinti értéknél többet is adtak volna az üzletrészekért.- Nem kell ilyeneket feltételezni, de a határozatban megjelölt összeg csak a mini­mális irányár, amit a gazdasági bizottság még módosíthat.- A média köztudottan jó üzlet, különösen önkormányzati támo­gatással.- A városnak biztosan nem volt az, hiszen az évi 24 millió forint csak fenntartásra volt elég, fejlesz­tésre nem. Jelentkezhet több be­fektető is, de még így is felmerül, hogy később a tőkeemelést nem tudják végrehajtani.- Miért a gazdasági bizottság, vagyis hat képviselő dönt, miért nem a közgyűlés?- A tavalyi példa is azt mutatta, hogy nyáron nem jön össze a közgyűlés, márpe­dig jó lenne a tévé sorsát hosszú távra meg­oldani. A gazdasági bizottságban pedig minden frakció képviselteti magát.- A közgyűlésben mégiscsak több szem többet lát alapon le­hetne dönteni.- A közgyűlés eddig is elfo­gadta a gazdasági bizottság ja­vaslatait, s ráadásul újabb poli­tikai vitának adnánk teret.- Sok éve probléma a tévé műszaki fejlesztése, most miért éppen nyáron, két hónap alatt kell megoldást találni?- A növekvő költségvetési tá­mogatások, a közhasznú társaság gazdasá­gi helyzete azt mutatja, hogy minden hó­nap számít, ha nem akarja magát felélni a televízió. Ha lesz befektető, a szerződés­nek pontosan és részletesen tartalmaznia kell a közszolgálati kötelezettségeket. A döntés nem csak a polgári oldal voksaival született meg, az ellenzéktől is kaptunk szavazatot.- Milyen háttérmegállapodás született az SZDSZ és FIDESZ között?- Nem hiszem, hogy erre kellene gyana­kodni, a közgyűlés normális működéséhez tartozik, hogy nemcsak egy oldal hozza a döntéseket. A legutóbbi közgyűlésen több témában is ez történt. Volt amit az MSZP szavazott meg. Valószínű, hogy egyéni megfontolás alapján szavaztak. Pecze István, akit ugyanazon az ülésen egyhangúlag nevezett ki a közgyűlés a ze­neiskola igazgatójává, kérdésünkre az át- szavazásról annyit mondott, hogy a VTV- nél elkerülhetetlen a tőkeemelés. Mivel a műszaki fejlesztésre a városnak nincs pén­ze, külső tőke bevonására van szükség. A közgyűlés arról nem döntött, hogy kinek és mennyiért adja el az üzletrészt, ezt rá­bízta a gazdasági bizottságra. Csáki Béla, az MSZP frakció nevében úgy nyilatkozott, hogy önkormányzat-elle­nes a döntés, s egyértelműen közpénzek magánzsebbe juttatásáról van szó. Azért bízta a polgári szövetség a gazdasági bizott­ságra a döntést, mert ott kettő-négy arány­ban többségben vannak a polgáriak, míg a közgyűlésben nem garantálha­tó a minősített többség. Csáki Béla a rendkívüli köz­gyűlés után, pénteken egy saj­tótájékoztatón elmondta, hogy a frakció szerint a privatizáció menekülés a gazdasági átvilá­gítás elől. Úgymond, ez a pol­gári koalíció nem pártok szö­vetsége, hanem bolsevik mó­don irányított gazdasági érdekszövetség. A FIDESZ vizet prédikál és bort iszik, hiszen a közpénzek elszivárgásának megakadá­lyozásáról beszél, miközben az ellenkező­jét teszi. Egy órás műsoridőért a város több, mint hetvenezer forintot fizet majd a tervezet szerint a már privatizált kht-nak. Az MSZP-frakció megvizsgálja annak jo­gi hátterét, hogy mivel jelentős az önkor­mányzati vagyonvesztés, nem merül-e fel a hűtlen kezelés gyanúja. Kocsis Imre Antal polgármester is sajtó- tájékoztatón ismertette tegnap a rendkívüli közgyűlés végered­ményét. A határozatot azért tárgyaltatta újra, mert hiányos volt a té­ma előkészítése, hi­szen a VTV megbízott ügyvezetője csak a közgyűlés előtt két nappal tette meg javas­latait a gazdasági bi­zottságnak, s kért a műszaki fejlesztésre 12,5 millió forintot. A polgármester azt javasolta, hogy a döntéssel a közgyűlés várja meg a felü­gyelőbizottság által elrendelt vizsgálat eredményét. Ha az üzletrészek eladásáról határoznak, az licit alapján történjen. A forgalmi érték megállapítására kérjenek fel független szakértőt, hiszen forintban is ki­fejezhető értéket képvisel az ingyenes bér­leti jog és sugárzási engedély is. Az eredeti határozat megváltoztatásá­hoz azonban nem volt meg a minősített többség, vagyis a 13 szavazat. Egyetlen módosító indítványt sem fogadott el a kor­mányzó koalíció - mondta a polgármester. A közszolgálati műsorokra vonatkozó szerződéstervezet szerint évi 22 millió fo­rintot fizet a város, az aktuális inflációval növelve, és a Kht-nek változatlanul nem kell bérleti díjat fizetnie a Babits művelődé­si háznak. A tévé többségi eladásáról tehát a köz­gyűlés hat tagú gazdasági bizottsága még a nyáron dönt. A határozat szerint az 5 szá­zalékos üzletrészeket egyenként 1 millió 500 ezer forintért adják majd el, 15 magán- személynek. Vajon zárt ülésen? IHÁROSI IBOLYA Forma Symposion VIII. Már hagyományosan, ismét megnyitotta kapuit Juhos László Szekszárd, Pollack u. 43. alat­ti művésztelepe. Az idén a Csikvári Péter és Juhos László tervei alapján készült Milleniumi kapu húsz domborművének elkészítése a cél, melyből mindegyik alkotás a történelem más­más szeletét ábrázolja, az 50x50-es plasztikákat más-más művész készíti. A millenniumi pályázaton elnyert történelmi kapu a tervek szerint Szekszárdon, a Luther téren 2001. au­gusztus 20-ra készül el, melyet a Bakos Ildikó, Gábor Éva Mária, Gáti Gábor, Ligeti Erika, Király Vilmos és az előbb említett két tervezőművész alkotja meg. A képen: Ligeti Erika, Ju­hos László és Gáti Gábor az alkotás kezdetén fotós gottvald károly Nem helyes a betegeket felhasználni Vélemények az orvosdemonstrációról Mint arról lapunkban hírt ad­tunk, országos demonstrációra készülnek a háziorvosok. Az Egészségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete (EDDSZ) országos demonstrációt hirdetett. Tiltakozni kívánnak az el­len, hogy a szakminisztérium, véle­ményük szerint végrehajthatatlan feltételeket szabott a betegellátás­ban. A rendelet a betegek életkorától függően egy-három évenként leg­alább egyszeri orvos-beteg találko­zót ír elő, indoklása szerint a meg­előzés érdekében. Ha a háziorvos nem teljesíü ezt a feltételt, a beteget törlik a listájáról, ezzel elveszíti az úgynevezett kártyapénzt is. A de­monstrálni kívánó orvosok tömege­sen akarják beutalni egy időben a pácienseiket a szakvizsgálatokra. Céljuk, hogy a rendeletet módosít­sák. A Magyar Orvosi Kamara és más szakmai szervezetek elzárkóz­tak a demonstráció ezen formájától. Dr. Erdősi Mária, a megyei kór­ház orvos igazgatója kérdésünkre el­mondta, hogy több szekszárdi és egy bátaszéki háziorvossal folytatott beszélgetése során kiderült, ezen a területen nincs szervezete az EDDSZ-nek, az orvosok a demonst­rációról szintén a sajtóból értesültek. Véleményük az, hogy nem helyes a pácienseket és a szakrendelést „bün­tetni” a fenti módon. A háziorvos­nak az a dolga, hogy ellássa a bete­geit, nem pedig felhasználja. Semmi­képpen nem értenek egyet ezzel a módszerrel, s nem hajlandók ilyen formában demonstrálni. A megmoz­dulás célját helyesnek tartják, de módszerét durvának és helytelen­nek. A háziorvosnál kérésre sem megjelenő betegek törlését a pácien­sek köréből pedig egyenesen veszé­lyesnek minősítik. Dr. Sudár Géza, a megyeszékhely tisztiorvosa elmondta, Szekszárdon területi ellátási kötelezettséggel 14, felnőtteket ellátó háziorvos dolgo­zik, ellátási kötelezettség nélkül pe­dig 7. Gyermek szakorvos, mint há­ziorvos, 8 működik. Véleménye sze­rint egy korrekt, becsületes házior­vosnak eddig sem okozott gondot és ez után sem fog gondot okozni az ominózus rendelet betartása. Ta­pasztalati vélemények szerint a há­ziorvosoknál az optimális kártya­szám 1200-1600. VENTER A megyei kórházban az elmúlt évben járó beteg ellátás keretében a szak- rendeléseken és a diagnosztikai vizs­gálatokon több mint 637 ezer páci­ens jelent meg. Ezek közül az általá­nos laborban több mint 156 ezren fordultak meg. Ez naponta (munka­napokat számolva) körülbelül 3 ez­ren főt jelent. Ha a megyeszékhely 21 háziorvosa részt venne a demonstrá­cióban, s mindegyikük mondjuk 10 beteget utalna pluszban szakrende­lésre naponta, akkor 3210 főre nőne a napi forgalom. Út, melyet kétszer kellett megépíteni J Az állam(polgárok) zsebe majdnem 120 millióval lett könnyebb ^ Járt utat a járatlanért a közmondás szerint nem szabad elhagy­ni, de akadhatnak kivételek is; az autósok időnként rákénysze­rülnek erre a manőverre, amennyiben a megszokott út (test) majdhogynem járhatatlan állapotban van. Erről sokat tudná­nak mesélni azok, akik az elmúlt években Szekszárd határá­ban áthaladtak a 6-os út négysávos szakaszán. Ez a durván három kilométeres rész - a négy nyom­sáv - még 1991-ben készült el, de a burkolatra - pénz­hiány miatt - egy réteggel kevesebb aszfalt jutott a kelleténél. Rikker István, a Tolna Megyei Közútkeze­lő Kht. - mint üzemeltető - ügyvezető igazgatója ezt a megoldást sem akkor, sem most nem látja elfogad­hatatlannak, hiszen, mint mondja, ez a fajta mérete­zés az évekből származó kopás függvénye. A szakértők úgy ítéljék meg, hogy a létre­hozott szakasz öt évre megbízhatóan bírja a forgal­mat, a következő réteg pedig ezen időszak letelte után kerülhet majd rá. Csakhogy eltelt az említett öt esztendő, s továbbra sem jutott pénz a munka elvég­zésre. Sőt, ahogyan az ilyenkor már lenni szokott, újabb gondok, magyarán hibák jelentkeztek, melyek miatt a burkolat - plusz réteg ide vagy oda - minden­képpen megrongálódott volna.- Kiderült, hogy a szélesített szakasz több pontján sem megfelelő az alap, emiatt pedig rendszeres idő­közönként összetörött a burkolat - mondja az ügyve­zető igazgató. - A garanciális kötelezettségből adódó­an a kivitelező ugyan évente elvégezte a szükséges ja­vításokat, de magát az alap problémát nem kutatta. Azaz, ha valahol tönkrement az út egy része, ott nekiállt a betonozásnak és az aszfaltozásnak, jólle­het a megnyugtató megoldást a földmű kijavítása jelentette volna. A közútkezelő kht. vezetője elárulja: az évek folyamán egymást érték az újabb és újabb javítási igények, egészen addig, míg a kivitele­ző úgymond meg nem unta a folyamatos „gyötrést”, s tavalyelőtt végül is felkért egy szakértőt. Biztos, ami biztos alapon ugyanezt tette a közútkezelő kht. is. A társaság szakértője egyebek mellett megállapította, hogy az aszfalt alatti úgynevezett pernye beton réteg - vélhetően keverési, vagy bedolgozási okok miatt - nem kötött meg rendesen. Az alap helyét így egy zú­zalék réteg töltötte ki.- Ekkorra, azaz 1998-ra a négy sávos szakasz már komoly mértékben meghibásodott, annyira, hogy szükségessé vált a közlekedés, a sebesség korlátozá­sa. Már arra is gondoltunk, hogy lezárjuk a teljes szélső sávot. Mindezt jeleztük az illetékes tárcának, s ezek után a közlekedési minisztérium tavaly lehető­séget adott - az útfejlesztési és felújítási célelőirány­zat terhére - egy átfogó javításra. Az új terv tartal­mazta a sérült részek alatti talaj cseréjét is. Ezt a munkát azonban már nem az eredeti kivite­lező végezte el, jóllehet jogutódja indult a közbeszer­zési pályázaton. Ám jóval többet kért volna, mint a nyertes, egy dunaújvárosi cég. A kikerülhetetlen átfutási idő miatt a szerződést ezzel a céggel szeptember­ben kötötte meg a kht., ami egyúttal azt is jelenthette, hogy a közelgő rossz idő miatt a javítás ismét csúszik, legalább fél évvel. Mégsem ez történt, miután a kht. vezetése vállalta a rizikót, abban re­ménykedve, hogy hátha nem jön be egy korai, kemény tél.- Bejött - így Rikker István -, novemberben. Mind­össze három hét kellett volija ahhoz, hogy minden kész legyen... Ami ezután következett, azt nem kívá­nom senkinek sem. Mindent eltervezünk, azután az mégsem megy úgy, ahogy kellene. De most is úgy ér­zem, hogy amikor az azonnali kezdés mellett döntöt­tem, legalábbis a kisebbik rosszat választottam. A tél elhúzódott, a tavasz sem hozta meg a kellő enyhülést, így a munka - mely szó szerint néhol az alapoktól indult - csak idén májusban, a hónap kö­zepén készült el teljesen. Került mindez 178 millió forintba, azaz ennyivel lett könnyebb az állam zse­be. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy az állampol­gárok pénztárcája. Illetve, legyünk pontosabbak, a többlet kiadás a kht. számításai szerint a 178 millió forint kétharmadára rúghat. Azaz közel 120 millió forintra tehető az a költség, amit a kivitelezői hibák, mulasztások miatt kellett az útba „beépíteni”. A kü­lönböző műszaki vizsgálatok megfelelő eredménye­ire hivatkozó kivitelező természetesen nem akar fi­zetni, a kht. ezért fontolgatja a per megindítását. En­nél a pontnál azonban újabb komoly kérdések me­rülnek fel. Nemcsak a per riasztóan magas illeték díja elgon­dolkodtató - itt megoldást hozhat a minisztérium újabb megértő támogatása -, hanem az is, hogy talán már az alperes „személye” sem állapítható meg biz­tonsággal. Rikker István elmondása alapján egy újabb jellegzetes hazai privatizációs történet bontakozik ki.- A pécsi székhelyű kivitelező kft.-t a kilencvenes évek elején megvette egy osztrák cég. Később ez a már teljes egészében osztrák tulajdonú érdekeltség beolvadt ugyanennek az érdekeltségnek a magyaror­szági vállalkozásába. Majd vásárlóként belépett a képbe egy másik osztrák érdekeltségű cég, de az irá­nyítás a magyar vállalkozással közös maradt. Napja­inkra viszont már csak névleg létezik a magyar kft., gyakorlatilag nem is működik, csak az osztrák ma­radt a porondon. Ezek után kell eldöntenünk azt, hogy végül is kit pereljünk be. Az ügy pillanatnyilag itt tart, a talán egyetlen meg­nyugtató eredmény az lehet, hogy az újjáépített négysávos szakaszon most már fennakadás nélkül zajlik a forgalom. Az úttest a legújabb szakmai előírá­sok szerint, a legnagyobb teherbírású aszfalt felhasz­nálásával készült el. Elvileg és gyakorlatilag nem sza­badna még nyomvályúsodnia sem. A nagy kérdés persze csak az, hogy mindezt tudja-e az aszfalt?-SZÁ­(

Next

/
Oldalképek
Tartalom