Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06 / 105. szám

- ü 2000. Május 5., péntek M E Q Y E | TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Road show a megyeházán A sofőr gázt adott az útkereszteződésben Átvették a millenniumi zászlókat A magyar gazdaságpolitika célkitűzéseiről és eredmé­nyeiről kaphattak képet mindazok, akik tegnap Szekszárdon, a vármegye- házán résztvettek a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács térségfejlesztési fó­rumán. Az úgynevezett road show keretében a meghí­vottakat - a megye közigaz­gatási, gazdasági vezetőit - szakemberek tájékoztatták a különböző kérdésekről. Szekszárd Glattfelder Béla, a gazdasági mi­nisztérium politikai államtitkára egyebek mellett elmondta: ettől az évtől kezdődően kor­szakváltásnak vagyunk tanúi. Míg korábban a nagyvilág úgy tekintett ránk, mint átalakuló, a piacgazdaságra áttérő, a váltás minden gondját magán viselő gazdaság­ra, addig mostantól a felzárkózó, a nyugati mintát követő gazdaság jellemzi az országot. Az eredményeket csokorba kötve az államtitkár el­sőként arra hívta fel a figyelmet, hogy a bruttó hazai termék növe­kedése tavaly 4,5 százalékot ért el a várt 4,3 százalékkal szem­ben. A múlt esztendő utolsó ne­gyedévében ez az érték 5,9 szá­zalék volt, s ez hazánkban min­den idők legdinamikusabb növe­kedésének tekinthető. Az infláci­ós ráta a várt 11 százalék helyett 10 százaléknyi lett, annak ellené­re, hogy a kőolaj világpiaci ára is­mét emelkedett. Tavaly megdőlt egy alapigazságnak tartott véle­kedés - folytatta Glattelder Béla. Nevezetesen az, hogy a gyors nö­vekedés és a stabilitás nem fér össze. A jelenlegi kormány azon­ban úgy tett, mint az a sofőr, aki a kereszteződésnél nem a fékre, hanem a gázpedálra lépett. Az állam a gazdaság fejleszté­sében komoly szerepet vállal, az úgynevezett Széchenyi terv vég­rehajtásával. Ez a terv távolról sem hasonlít a korábbi öt éves tervekre - hangsúlyozta az állam­titkár. Az állam nem feladatokat szab, hanem feladatokat vállal önmaga számára. Nem utasít, hanem ötleteket ad. A kitörési pontokat keresve szorgalmazza mindenekelőtt az autó­pálya-, a lakásépítést, a kis- és középvállalkozá­sok, valamint a turiz­mus fejlesztését. Vala­mennyi ágazat térségi vonatkozásokkal is bír, az állam az előnyöket - s mint ez alkalommal, a továbblépéshez szüksé­ges információkat - megpróbálja mintegy szétteríteni az egész or­szágban. Tolna megyei témaköröket át­tekintve Glattfelder Béla röviden kitért a tervezett szekszárdi Du­na hídra is, megjegyezve, hogy ez a kérdés alapvetően a közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­nisztériumhoz tartozik. Ezzel együtt a híd megépítése „priori­tást élvez” , ez a beruházás ka­pocsként szolgál a dél-dunántúli és dél-alföldi régió között. _____ __________ _______ SZÁ­Á polók nemzetközi napja Ünnepi ülést tartott tegnap Bátaszéken a Magyar Ápo­lási Egyesület Tolna Megyei Szervezete. Bátaszék Ünnepi ülés keretében emléke­zett meg az Ápolók Nemzetközi Napjáról a Magyar Ápolási Egye­sület Tolna Megyei Szervezete. A bátaszéki Szivárvány Idősek Ott­honában megrendezett tudomá­nyos rendezvényt Kovács Pálné, a Magyar Ápolási Egyesület el­nök-helyettese nyitotta meg. A megye különböző egészségügyi intézményeiből érkezett ápoló­kat, szakasszisztenseket dr. He­gedűs Éva, a Tolna Megyei Köz­gyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke köszöntöt­te. Ezt követően előadások hang­zottak el, majd főigazgatói kitün­tetéseket adtak át. Kiváló munkájáért elismerést kapott Boros Lászlómé, a szek­szárdi kórház gyermek osztályá­nak főnővér-helyettese, Ottófi Józsefné, a palánki szocio és re­habilitációs osztály ápolónője, Szabóné Dudás Gizella, a szek­szárdi kórház ideggyógyászati osztályának laborasszisztense, Erdődy Tamásné, a bonyhádi kórház laboratóriumi osztályá­nak vezető asszisztense és Erdé- lyesi Jánosné, a bonyhádi kórház aneszteziológus asszisztense. F. KOVÁTS THÉSZ LÁSZLÓ EMLÉKEST. A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneisko­la egykori igazgatójának emlékére a Thész László Alapítvány em­lékestet rendez május 8-án, hétfőn 19 óra 30-kor Szekszárdon, a Művészetek Házában.. A koncerten Pergolesi: Stabat Mater című művét adják elő, illetve Haydn: A megváltó hét szava a keresztfán című darabjából hangzanak el részletek. A közreműködők a tiszte­letdíjukat, a rendezők az est bevételét felajánlják a Thész László Alapítvány javára.______________________________ _______ ■ A műveltségi vetélkedőn 95 diák „mérettetett meg” A dombóvári térség telepü­léseinek önkormányzatai közül elsőként a kapos- szekcsői, a csikóstőttősi és a jágónaki vette át a kormány által adományozott millen­niumi zászlót. Kaposszekcsö Tegnap az iskola udvarán az okta­tási intézmény énekeseinek és fu- rulyásainak bemutatója után a község polgármestere, Tóth Imre köszöntötte az ünnepség résztve­vőit, majd dr. Pálffy Ilona, az Igazságügyi Minisztérium állam­titkára átadta a házigazdának, va­lamint Pintér Szilárd csikóstőttősi és Máté János jágónaki polgár- mesternek a millenniumi zászlót. A zászlóanyák - dr. Weszely Józsefné, Gombos Dénesné és Cser Józsefné - egy-egy emlék­szalagot kötöttek a lobogókra, majd Kincses Tibor római katoli­ugyancsak sásdi Karmacsi Edina előtt. A csapatok megmérettetésé­ben szintén a sásdi gárda nyert, a lai együttes lett. A legjobb ered­ményt elérő gyerekek dr. Pálffy Ilonától és Tóth Imrétől oklevele­kus plébános és Szuhánszky Gá bor metodista lelkész megszen telte azokat. Az ünnepség zárása­ként néptáncosok és ze­nészek adtak műsort. A falu sportcsarnoká­ban ezalatt szorgalma­san töltötték ki a fel­adatlapokat azok a diá­kok, akik beneveztek a helyi iskola tantestülete által kiírt „Kérdés 2000 kérdés?!” elnevezésű műveltségi vetélkedőre. A környékbeli oktatási intézmények 95 tanuló­ja magyar irodalomból, történelemből, termé­szettudományokból, művészetekből, egyház- történetből, sportból és informatikából vizsgá­zott. Az egyéni verseny- Dr. Pálffy Ilona államtitkártól a polgármesterek vették át a millenniumi zászlókat ben a sásdi Fiáth Ri­chárd diadalmaskodott a kapós- második helyen a vendéglátók vé- két, könyvutalványokat, valamint szekcsői Pittino Adrián és az geztek, a harmadik pedig a kocso- díszes serlegeket vettek át, glaub FOTÓ: GOTTVALD „Az FVM levele nem kötelezettségvállalás” Koltai Tamás szerint Lengyel jobb helyzetbe kerülhet az iskola bezárásával Koltai Tamast meglepte az MSZP kezdeményezése, mi­szerint a lengyeli iskola ügyét újra kellene tárgyalni. A megyei közgyűlés elnöke szerint nem teremtett új helyzetet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium államtitkárának leg­újabb levele, mert az nem jelent kötelezettségvállalást az iskola átvételére. Lengyel jövőjét ennek ellenére nem látja sötéten az elnök. Olvasóink emlékezhetnek rá: nagy visszhangot váltott ki a len­gyeli mezőgazdasági szakképző palánkival történő összevonását célzó áprilisi megyei közgyűlési határozat. Többen a diákokért és Lengyel községért aggódva fejez­ték ki nemtetszésüket. Koltai Ta­más szerint ez természetes, hi­szen érdeksérelem nélkül immár nem lehetett kezelni azt az óriási problémát, amit a megye intéz­ményhálózatának megfelelő szín­vonalú fenntartása jelent.- Megértem hogy az intézmény dolgozóinak és családtagjainak ez a változás komoly problémát okoz - jelentette lti az elnök, majd kifejtette:- Lengyelen évek óta több ne­gatív folyamat egymást erősítve fejti ki hatását: a vidéki iskolák hátránya a városiakkal szemben, a fogyó gyermeklétszám és a me­zőgazdasági szakképzés iránti igény csökkenése pecsételte meg az intézmény sorsát.- Az előző megyei közgyűlés rövid távú politikai érdekek men­tén döntött, amikor nem zárta be az intézményt - fogalmazott az elnök. - Vagy ha nem is zárta be, mindenképpen az igényekhez kellett volna igazítani az ott folyó munkát. Lengyelen a normatívát tanulónként évente 159 ezer fo­rinttal kell megtoldania a fenntar­tó megyei önkormányzatnak, míg ez a szám a palánki iskola eseté­ben 66 ezer forint. Az elnök sze­rint nemcsak anyagi, hanem szakmai okai is voltak a döntés­nek. A szakmunkásképző osztá­lyok iskolai átlaga 2,26. Vannak olyan osztályok, melyek esetében 2 egész alatt van az átlag. Ettől persze még nem kell bezárni egy iskolát, de a fenntartó felelőssége, hogy a szakmai munka magas színvonalon folyjék az intézmé­nyeiben.- Biztos vagyok benne, hogy a két intézmény összevonása szak­mailag is előrelépést jelent.- Sokak szerint politikai döntés volt a két iskola összevonása.- Az előbb említett adatok té­nyek. A döntés-előkészítés során mindvégig szakmai szemponto­kat vettünk figyelembe. Az össze­vonást célzó A változat mellett egy B is az asztalra került. Ez utóbbit az iskola dolgozóinak „túlélő programját” átdolgozva, kijavítva készíttettem el a közgyű­lés hivatalával. Másrészt: hadd emlékeztessek arra, hogy az Ér­dekegyeztető Tanács ülésén az önkormányzati oldal MSZP-s kép­viselője, Néber Tibor mondta azt, hogy a B változat nem más, mint „a döglött ló egyik utcából a má­sikba történő átvonszolása”. Ha ehhez hozzáteszem, hogy a mű­velődési bizottságban ellenszava­zat nélkül - egy tartózkodással - támogatták az összevonást, és azt, hogy az előző közgyűlés ok­tatásért felelős szocialista alelnö- ke, Temesi Ágnes, valamint Právics József, a pénzügyi bizott­ság MSZP-s elnöke is az összevo­nás mellett érvelt a bizottsági ülé­seken, akkor nehéz értelmeznem, hogy a közgyűlésen miért nem szavazta meg az MSZP-frakció az iskola megszüntetését. Mélyen el­ítélem azokat, akik - ahogy a ka­méleon a színét - hatalmi ambíci­óiknak megfelelően a véleményü­ket változtatgatják.- Menet közben a kisgazdák ál­láspontja is változott...- Igen. Az én olvasatomban a kisgazdák egy részének vélemé­nye változott, a többiek kitartot­tak az ésszerűsítő döntés mellett. Nagyra becsülök mindenkit, aki megyei képviselőként felelősen döntött, és kitartott a racionalizá­lást támogató novemberi szavaza­ta mellett.-A minisztérium legújabb leve­le kilátásba helyezi, hogy 2001. jú­nius 31-ig átveszi az intézményt. Teremt-e ez új helyzetet?- Nem. Felhívom a figyelmet a fogalmazásra: „A Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium 2001. június 31-i átvételi ha­táridővel kívánja központi keze­lésbe venni az ágazati szakkép­zést folytató, regionális beiskolá­zási körzetű lengyeli iskolát.” Ezt a puha, óhajtó megfogalmazást én nem tudom kötelezettségválla­lásnak tekinteni. Másrészt: tavaly novemberben nagy többséggel - és pártoktól függetlenül - úgy döntött a közgyűlés, hogy abban az esetben, ha az FVM ebben az évben nem veszi át mindkét, me­zőgazdasági szakképzést folytató iskolát, akkor az intézményeket össze kell vonni. A minisztérium az iskolákat nem vette át. Ezért döntött áprilisban a közgyűlés a korábbi határozatának megfelelő­en.- Az iskolabezárás miatt sokan aggódnak Lengyel sorsáért.- Magam is átérzem a települé­sen élők nehéz helyzetét. Éppen ezért még az ülésen kötelezettsé­get vállaltam arra, hogy a júniusi közgyűlésre megvizsgáltatom, miként lehetne az épületegyüt­test másként hasznosítani. A le­hetőségek között van más profilú intézmény kialakítása is. Ám csak olyan feladat ellátása jöhet szóba Lengyelen, ami az állami normatívából finanszírozható, ugyanakkor épít a döntés követ­keztében felszabaduló helyi munkaerőre. A másik lehetőség, hogy a minisztérium működteté­sében - immár nem megyei fel­adatokat ellátva - más perspektí­vával működjék az intézmény Lengyelen. Harmadik lehetőség­ként nem zárom ki vállalkozói formában történő hasznosítását, akár bérbeadással, akár eladás­sal, akár közös vállalkozásban. Bármelyik megoldás is szülessék, én meg vagyok győződve arról, hogy az a falu szempontjából hosszú távon kedvezőbb lenne, mint a mostani állapot. _____ ______ HANGYÁL M agyarok találkoztak magyarokkal Erdélyiek nemzetközi fóruma Tolnában Leállósáv a parkoló autóknak Önálló kerékpárút is lehetséges Nemzetközi fórumot tartott pénteken Szekszárdon, a Művészetek Házában az Er­délyi Körök Országos Szö­vetsége. Szekszárd A „Magyarok együtt” címmel megrendezett konferencia témája az anyaország és a peremmagyar­ság kapcsolatának alakulása volt, különös tekintettel a külhoni ál­lampolgárságra. Az erdélyi, vajdasági és ma­gyarországi vendégeket a rendez­vény házigazdája, dr. Kövesdy Pál köszöntötte. A konferencián töb­bek között részt vett Lányi Zsolt államtitkár, Csapody Miklós or­szággyűlési képviselő, Tőkés László püspök, az RMDSZ és a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke, dr. Varga Atti­la, az RMDSZ frakcióvezetője. A konferencia résztvevőit Patrubány Miklós, a Magyarok Vüágszövetségének elnökhelyet­tese köszöntötte, majd ellátta a le­vezető elnöki tisztet. Az előadók többsége a határa­inkon túl élő magyarok helyzeté­nek ismertetésén túl szinte kivétel nélkül kitért a státusz törvényre, a kettős állampolgárság kérdésére. Lányi Zsolt, aki 1994. óta or­szággyűlési képviselő és azóta részt vesz a magyar-magyar tár­gyalásokon, az egység fontosságá­ra hívta fel a figyelmet és felvettet­te a kérdést, a határon túl valóban legitim pártok képviselik-e az ott élő magyarok érdekeit? Az állam­titkár a kettős állampolgárságot helyesli, a határrevíziót viszont nem, mert mint mondta, azzal el­rugaszkodnánk a valóságtól. Tőkés László püspök örömmel köszöntötte az Érdélyi Körök Or­szágos Szövetsége konferenciájá­nak résztvevőit. Az elmúlt tíz évet értékelve úgy vélte, a rendszervál­tás hosszússágait leszámítva nagy eredmény, hogy a teljes elszakí- tottság, elidegenítettség állapotá­ból a spontán kapcsolatfelvételtől kezdve az intézményes kapcso­latépítésig „helyreállt a vérkerin­gés a felszabdalt nemzet elszakí­tott tagjaiban”. A nemzet kezd egymásra és önmagára találni, ma már senki nem kérdőjelezi azt meg, hogy a magyar politika nem állam-, hanem nemzetpolitika, mivel a nemzet egy része határon kívülre szorult, mondotta. A vajdasági magyarok képvise­letében dr. Hódi Sándor, az MVSZ OT elnöke, az autonómia igényé­ről és a magyar állampolgárság ki- terjesztésének gondolatáról szólt, hangsúlyozva, hogy a délvidéki magyarság a legitim törekvéseket támogatja. A jövőt illetően szor­galmazni fogja magyar körök megalakulását a Vajdaságban, hangzott el. Némileg radikálisabb nézete­ket vallott a sepsiszentgyörgyi Ki­rály Károly, aki szerint az erdélyi magyaroknak nem kellene ha­bozniuk kimondani, hogy auto­nómiát szeretnének és a szép sza­vak helyett inkább „akaró cselek­vést” kellene gyakorolniuk. A konferencia végén a résztve­vők zárónyilatkozatot fogalmaz­tak meg. A rendezvény ma a régi Várme­gyeháza dísztermében az Erdélyi Körök Országos Szövetségének közgyűlésével folytatódik. F. KOVÁTS A tavalyi évben megkezdő­dött az 56-os főút bátaszéki szakaszának rekonstrukci­ója, most az út szélesítésé­vel folytatódik a beruházás. Bátaszék A Tolna Megyei Közútkezelő Kht. és a bátaszéki önkormányzat kö­zös beruházásában zajlott tavaly az 56-os főközlekedési út rekonst­rukciója a város területén. A vasúti átkelőtől a jelzőlámpás csomó­pontig elkészült az út kiemelt sze­géllyel és mellette a zárt csapadék­víz-elvezető csatorna. Mostanra a csatorna folytatása a Bezerédj ut­cáig épült meg az önkormányzat beruházásában, a területfejlesztési tanácstól pályázaton nyert pénz­zel kiegészítve. A forgalombiztonságot növeli, hogy mindkét oldalon leállósáv is épül a jelenlegi, második szakasz­ban, melynek során a párhuzamos parkolásra is lehetőség nyílik - tá­jékoztatott Kaiser József, a Tolna Megyei Közútkezelő Kht. műszaki osztályvezetője. Ezáltal megte­remtődik a feltétele egy önálló ke­rékpárút létesítésének is. A mosta­ni beruházásban az útépítési munkák készülnek a Strabag Hun­gária Rt. kivitelezésében. A cég azt az ígéretet tette, hogy május végé­re be is fejezi a mintegy 7,5 méter szélességű út megépítését. A beru­házást a KHVM Közúti Főosztály költségvetés célerőirányzatából erre a célra kapott 35 millió forint­ból fedezik. Ez az út már aszerint készül, hogy az élettartama hosz- szabb és tartósabb legyen, hogy az áthaladó tranzitforgalom igénybe- vételét jól, és tartósan bírja, ipti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom