Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20 / 117. szám

2000. Május 20., Szombat Ő C S É N Y I M A GAZIN Tolnai Népújság - 9. oldal Református Világtalálkozó „...ezer esztendő előtted...” (Zsolt.90:4) Kis település, nagy beruházás Ezt az igei üzenetet vá­lasztotta mottójául a Ma­gyar Reformátusok Világ- szövetsége a 2000.június 30-tól július 22-ig megren­dezendő Magyar Reformá­tusok IV. Világtalálkozó­jának. Szemerei László esperes úr­ral ez alkalomból az egyházról, a hitről, az őcsényi reformátu­sokról beszélgettünk.- Őcsényben már a XVI. szá­zadtól éltek reformátusok. A lelkészek névsorát 1620-tól tudjuk biztosan - kezdi a törté­neti áttekintést az esperes úr. - A felvilágosodás lelkülete rá­nyomta bélyegét az emberekre. A falu királyi kiváltságokban részesült, sok volt a nemes em­ber. Az akkori modern gnndnl- kodást, haladó eszméket a férfi­ak hozták a községbe, hisz ők többnyire katonáskodtak, több évtizeden át szolgáltak külföld­ön. Onnan hazalátogatva nem­csak zsoldot hoztak, hanem szellemi táplálékot is. Az itthonmaradottak fogékonyak voltak az új eszmékre. Ez nem is csoda, hiszen az asszonyok vezették a gazdaságot, megha­tározták a falu mindennapjait, határozott, önállóan gondol­kodni és dönteni képes nők vol­tak. A mai napig is az asszo­nyok leánykori nevén külön­böztetik meg a családokat. A református egyház élen járt a tanulásban-tanításban, a mo­dern ismeretek átadásában, Őcsény egy cseppet sem volt el­maradott falu. Már az 1700-as évek elején működött énekkar, századunk elején pedig olvasó­kör, kártyaszoba, tekepálya állt a hívek rendelkezésére. A bé­lyegkörünk „fiatal”, idén húsz éves.- Most is ilyen pezsgő élet fo­lyik a Gyülekezeti Házban?- Sajnos nem. Az elmúlt évti­zedek rányomták bélyegüké t az emberek lelkére, szellemére. Kevéssé volt fontos a hit. Mára ötszáz lélekre fogyatkozott a re­formátusok száma. A lakosság többi része katolikus, főként a betelepültek, és megkereszte- letlen is akad szép számban. Mindent összegezve háromszáz aktív református vallásgyakor­lónak örülhetünk. Ifjúsági fog­lalkozás, hittantanítás, biblia­órák, emlék-összejövetelek építhetik lelkünket, szellemün­ket. Reményeink szerint a világ- találkozó jó alkalom lesz arra, hogy az emberek újra az igazi értékek felé forduljanak, s egy­mást is észrevegyék.- Milyen programok várják az érdeklődőket?- Őcsényben július 3-án, hét­főn a testvéregyházmegyei és testvérgyülekezeti találkozót tartjuk. Tíz órakor kezdődik az ünnep, áhítattal, a nemzeti zászló átvételével, a vendég egyházmegyék és testvérgyüle­kezetek - Gömörból, Nyitráról, Marosból, Brassóból és Essingenből várjuk testvérein­ket - bemutatkozásával, majd kulturális rendezvényekkel folytatódik a program.- Mi a református egyház üze­nete a XXI. század küszöbén?- Hozzájárulhat a mindenna­pi életgyakorlat megújulásának lehetőségéhez, mind lelkileg, mind gyakorlatilag. Útmutatást adhat, bár Magyarországon ezer éve, a világon pedig két­ezer éve biztosított az útmuta­tás. ■ A Közösségi Ház programjából Kiállítások, nosztalgia est A községben a közműve­lődési feladatokat a Kö­zösségi Ház fogja össze. Előadássorozatok, bálok és számos rendezvény szervezé­sével állnak a szóra­kozni vágyók rendel­kezésére. Jelenleg egy kiállítást kínál látnivalónak az őcsényi Közös­ségi Ház az érdeklődők számá­ra: a Bárka Egyesület, valamint az ART '999 alkotóinak mun­káiból „Virág” címmel összeál­lított kiállítást, mely május 23- ig tekinthető meg. Mindezeken túl sokrétű programokat ajánl a ház, töb­bek között ismert emberek val­lanak magukról, hivatásukról és foglalkozásukról a Névjegy sorozatban. Az Életmód Klub­ban szakemberek tartanak elő­adásokat és adnak tanácsokat az érdeklődőknek. Humoris­ták, írók, költők, énekesek, szí­nészek vendégeskednek a Színtér című programban. Az Őcsényi Nosztalgia Zene­kar havonta egy alkalommal, szombatonként, táncestre hívja a helybelieket. Szeptember 12-re Stekly Zsuzsa tűzzománc képeiből és ékszereiből terveznek kiállí­tást, míg novemberben Hadik- falvi Andrea kerámiáit állítják ki. Várhatóan augusztus végétől működik majd a kerthelyiség, ahol irodalmi és zenés estek keretében nyújt a ház újabb szórakozási lehetőséget a hely­belieknek. Őcsény lakói mindig arra törekedtek, hogy fejlesszék, megújítsák kör­nyezetüket. E tö­rekvés éltette a községet az elmúlt századokban és ez a jellemző ma is. 1986;ban 2452-en ■ éltek Őcsényben, a lélekszáma 1998-ra 2736-ra változott. Ez a szám az­óta sajnos csökkent, mondta Guzsván István polgármester. A település lakosságmegtartó erejét növeli az infrastruktúra állapota. A vállalkozások fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatottság mellett a mind szélesebb körű szolgáltatásokban. Az önkormányzat rövid távú fejlesztési elképzelé­sei között szerepel a szi­lárd burkolatú úthálózat kiépítése a község egész területén, a gyermekorvosi rendelő és gyermekjóléti szolgálat helyiségeinek át­alakítása, az óvoda felújítása. Sür­gető feladat a Báta-meder tisztítá­sa, a part rendezése, a szennyvíz- beruházás befejezése. A tervek között szerepel, hogy a község belterületének minden ingatlaná­ról a szennyvizet elvezessék. Föl­merül a kérdés, miből lehet finan­szírozni a nagy forrásokat igény­lő beruházásokat? Az elképzelé­sek megvalósítására a pénz nagy része rendelkezésre áll, köszön­hető ez a takarékos gazdálkodás­nak, és a sikeres pályázatoknak. Jelenleg négy pályázat vár elbírá­lásra. A település életképességét jelzi az. is, hogy közép és hosszú távú elképzelésekkel rendelke­zik. Ilyen például a 300 adagos konyha, a tornacsarnok, az idő­sek klubjának a létrehozása. Élő értékek: hideg szél, gabóca, díszrost Őcsényben a hideg szél is érték, bár nem meteorológi­ai értelemben. A „Bogár Ist­ván” Hagyományőrző Egye­sület repertoárjában, mint tánc szerepel, s aki látja, annak éppen megmelegszik tőle a szíve, s nem megder­med.- A tánccsoportnak ma is az a célja, mint elődeinknek: szűkebb pátriánk népviseletének, dalai­nak, táncainak bemutatása, meg­ismertetése - mondta Szűcs Sándorné, Kati, az egyesület ve­zetője. - Elnevezésünk Bogár Pis­ta bácsi emléke előtt tiszteleg, ő szervezte újjá az együttest 1967- ben, vezetésével szerepelhettünk fesztiválokon, népzenei találko­zókon idehaza és külföldön. A táncosok a saját - oly sokak által megcsodált - ruhákban lép­nek fel. Hagyományőrző táncok­nak tekinthetők a lakodalmas, a szüreti, az új kenyértől új borig, a gesztenyés, a cinegés, a hideg szél, a páros táncok, újabb a Tí­már I-II. koregoráfia. Nemcsak a díjak, az elismerések töltenek el örömmel, hanem az is, hogy biz­tosított az egyesület utánpótlása. A sárközi - s benne az őcsényi - népviselet láttán nemcsak a szépségén ámulhatunk, hanem azon is elgondolkozhatunk, men­nyi lelki finomság, türelem és munka szükséges a díszítéshez.- S milyen félő, hogy elfeledjük a régi technikákat - mondta Hammerné Görög Éva. - Például a sárközi gabócáról Budapesten, egy csipkeverő kurzuson hallot­tam először. A faluban élő idős népművészek is ismerték, ám technikáját nem, mert már ők sem tudták kitől megtanulni. Ugyanis több mint száz éve élte a gabóca a fénykorát. Akkoriban nem verték a csipkét, hanem „kö­tötték”, a bőingek ujját, alját, a röpi gallérját díszítették, a halotti lepedők szőttesét toldották össze A díjazott nagybársonyt Julika unokája viseli vele. Nagyon szép virágmintákat használtak, ami nagy technikai tudásra vall. Hagyatékokból szár­mazó darabkákat tanulmányoz­tam, dolgoztam fel újra, így jöt­tem rá a „titok” nyitjára. Mindig elbűvöltek a leheletfinom, vé­kony csipkék. Szeretném e gyö­nyörű kézművességet megismer­tetni másokkal is, megőrizni, át­adni e „tudományt” az utókor számára. Ugyanez a szándék vezérli Minorits Jánosnét, Julikát is: - A Sárközi Háziipari Szövetkezet tagjaként Werner Andrásnétól ta­nultam a díszrost kötését és a rojtszövést. Azóta gyűjtöm is a rostmintákat, próbálom újraszőni a sokszor igen bonyolult mód­szerrel készült szőtteseket. Min­den ruhadarabról részletes leírást készítek, illusztrálom és anyag­mintát is teszek hozzá. Munkái­mat rendszeresen zsüriztetem, csak hiteles munkákat készítek. Számos kiállításon vettem részt, 1996-ban a XII. Országos Népmű­vészeti Kiállításon a hármas nagybársonnyal ékszer kategóriá­ban 3. díjat kaptam. Három éve visszajárok a fóti Károlyi István Népművészeti Szakközépiskolá­ba, ahol a rostkötés, a sárközi népviseleti ruhadarabok és a hár­mas nagybársony készítését taní­tom a diákoknak. Mozaik- 1999 végén a lakosság száma: 2.713.- Az aktív keresők száma: 1100, ebből helyben dolgozik 440- Egy háziorvos, egy gyermeko­rvos és egy fogorvos biztosítja a település gyógyászati ellátását. A fiókgyógyszertár az orvosi ren­delők nyitva tartásához igazodik.- A fodrászat, kozmetika mel­lett szolárium is működik.- Kulturális szolgáltatásokat nyújtó intézmények, közösségi terek: általános iskola osztálytermei könyvtár gyülekezeti ház sportszoba iskolai sportpálya kő ősségi labdarúgópálya, Közösségi ház- Nevezetesebb események: sárközi napok Bogár István Hagyományőrző Egyesület szüreti napok majális és sportnap nemzetközi hőlégballon verse­ny és bemutató autós verseny repülős nap - Gemenci Vitorlázó Bajnokság falu karácsonya- Rövid és hosszú távú tervek: óvoda felújítása Báta-meder tisztítása, a part rendbetétele sportöltöző felújítása tornacsarnok építése reptér megtartása a község számára ■ Borza Márton és tanítványai Borza Márton közel negy­ven éve tanítja zenére a gyerekeket. A legutóbbi jó­tékonysági hangverseny megszervezése is az ő ne­véhez fűződik, melyet a ti­szai árvízkárosultak meg­segítésére tartottak. A fiatalok, a gyerekek köré­ben egyre kedveltebb hangszer lett a szintetizátor és a harmoni­ka. Ezzel a két hangszertípussal foglalkoznak évek óta, és igye­keznek bebizonyítani, hogy ezek a zene több területén is megállják a helyüket. Népi, né­pies, könnyed, tánc- és klasszi­kus zenét szólaltatnak meg eze­ken a hangszereken. A község­ben fellelt dalokat, nótákat rendszeresen összegyűjtik és fel is dolgozzák azokat. Évek óta Borza Márton és ta­nítványai adnak koncertet kará­csony előtt, többször rendeztek zenei bemutatót. Általában köz­ségi összejöveteleken, nyugdíjas találkozókon, sőt esküvőkön ők szolgáltatják a zenét, közmeg­elégedésre _________________■ L apunk mai száma az Őcsényi Községi Önkormányzat jóvoltá­ból jutott el minden őcsényi ház­tartásba. Ideális feltételek a munkához Ápolják a néphagyományt A hagyományok még élnek A falu oktatási-művelődési intézményeit az önkor­mányzat ÁMK keretében működteti. Az ÁMK az óvo­dát, az általános iskolát, az iskolai és községi könyvtá­rat is magába foglalja. Az óvodában öt csoportban száztizenöt kisgyermekkel foglal­koznak az óvónők. Kiemelt fel­adat az egészséges életmódra ne-' velés mellett a testi fejlődés előse­gítése és az egyéni adottságok ki­bontakoztatása. lennek érdeké­ben folyamatosan gyarapítják a képességfejlesztő játékokat. Az általános iskola két épületé­ben 256 gyerek tanul. Az osztá­lyok nagyobb része alacsony lét­számú, így ideális a feltétele a jó színvonalú, predményes szakmai munkának. Kilenc éve oktatnak nemzetisé­gi német nyelvet, két éve a gyere­kek alapfokú nyelvvizsgát is te­hetnek. Testvériskolai kapcsolatot alakítottak ki az ausztriai Kirchberg község iskolájával, az idén áprilisban 18 felsős gyakorol­hatta ott a nyelvet. Fontos feladat az intézményben a néphagyo­mány ápolása. A gyerekek 1. és 2. osztályban heti egy órában népi táncot tanulnak. A kor követelmé­nye, és az igény alapján választ­ható tantárgy a 7. és 8. osztályban a számítástechnika. Évek óta több fordulós helyi tanulmányi ver­senyt rendeznek osztályonként május végén pedig a Tanuló Ne­buló versenyt bonyolítják >lső ta­gozatosok részvételével. Hagyo­mányosan jó színvonalú az iskola szabadidős tevékenysége. A nyári táborozásokat az önkormányzati támogatásnak köszönhetően sok diák veheti igénybe. Nagy hagyo­mánya van a focinak a községben. Az alsósok rendszeresen részt vés nek a meghirdetett kupákon, a felsősök az utánpótlást biztosít­ják, a sportkör ifjúsági, majd a fel­nőtt csapatnak. A könyvtár, mely egyben a községi könyvtár is, a felső tago­zat épületében található. A fel­adat, hogy a felnőtt lakosságot megnyerjék az olvasásnak és a jövőben bővíteni szei k a technikai eszközöket, illet kor­szerűsíteni a meglévő szép könyvtárat. ■« Cs. Vasváry Ibolya festőmű­vész fájlalja, hogy a helybeli alkotók, népművészek mun­káit leginkább a külföldi tu­risták, vendégek értékelik, ismerik el. A falu nem iga­zán látja, hogy kattognak még a szövőszékek, gyors kezek verik a csipkét, kötik a rostot, fűzik a gyöngyöt, táncoltatják az ecsetet.- Tizenöt évvel ezelőtt hoztuk létre a Hagyományőrző Galériát, férjem szülőházában. Sikerült olyan emberekkel együttműköd­nöm, akik segítettek a régi dolgo­kat újjáéleszteni. Magyar Pálné Török Erzsébet a lánygyerekek babáját, a három lábú bubát hoz­ta. Szűcs Imréné, Kertész Józsefné gyöngyfűzők nyaksival kedveskpdtek. Lengyelné Dávid Sárika eredeti mintákkal szövött térítőkkel érkezett. Berekali Sári néni és fiatal lányok ültek mo­dellt, így sok szép sárközi ruhás lányt tudtam még megfesteni. Barátaimmal a hagyományát­mentést tűztük ki célul, és létre­hoztunk egy kisebb művésztele­pet. Nem túlzás azt állítani, hogy hírünk messze földre eljutott, hisz az őszi hónapok hőlégbal­lon találkozói összekapcsolódtak a galéria munkásságával. Sok külföldi, főként németországi ba­rátra leltünk. Szívesen jöttek fes­tőtársaim is ide pihenni, alkotni, s az elkészült munkákat kiállítot­tuk. Nagy segítségünkre volt, és támogatott bennünket a néhai Szalma Gáborné polgármester. Sajnos az utóbbi időben ritkultak a találkozók, talán, mert az alko­tók egyéb szövetségekhez tartoz­nak, vagy inkább a patronálónk halála után támadt űrt nem töl­tötte be senki. Pedig a hagyományok még él­nek, látjuk, bármerre is járunk a világban. Csak egy példa erre Dél- Afrika. A zulu törzseknél a gyöngyhímzések és a szövött minták rendkívül hasonlítanak a Sárközben található ékekhez. Iga­zán meglepő volt látni régi lepe­dőmintáinkat náluk, s a házaik díszítései - a színek, a formák - is az itteni ősi hímzésekre emlékez­tetnek. Most ezeket az élménye­ket, az ott látottakat festem. S hát itt a galéria, fogadásra készen. Re­mélem, a művésztelep is új erőre kap, s lesznek támogatóink is, mert a hagyományok még élnek. Jó lenne azt mondani: a hagyo­mányok mindig élni fognak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom