Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-20 / 117. szám
2000. Május 20., Szombat Ő C S É N Y I M A GAZIN Tolnai Népújság - 9. oldal Református Világtalálkozó „...ezer esztendő előtted...” (Zsolt.90:4) Kis település, nagy beruházás Ezt az igei üzenetet választotta mottójául a Magyar Reformátusok Világ- szövetsége a 2000.június 30-tól július 22-ig megrendezendő Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának. Szemerei László esperes úrral ez alkalomból az egyházról, a hitről, az őcsényi reformátusokról beszélgettünk.- Őcsényben már a XVI. századtól éltek reformátusok. A lelkészek névsorát 1620-tól tudjuk biztosan - kezdi a történeti áttekintést az esperes úr. - A felvilágosodás lelkülete rányomta bélyegét az emberekre. A falu királyi kiváltságokban részesült, sok volt a nemes ember. Az akkori modern gnndnl- kodást, haladó eszméket a férfiak hozták a községbe, hisz ők többnyire katonáskodtak, több évtizeden át szolgáltak külföldön. Onnan hazalátogatva nemcsak zsoldot hoztak, hanem szellemi táplálékot is. Az itthonmaradottak fogékonyak voltak az új eszmékre. Ez nem is csoda, hiszen az asszonyok vezették a gazdaságot, meghatározták a falu mindennapjait, határozott, önállóan gondolkodni és dönteni képes nők voltak. A mai napig is az asszonyok leánykori nevén különböztetik meg a családokat. A református egyház élen járt a tanulásban-tanításban, a modern ismeretek átadásában, Őcsény egy cseppet sem volt elmaradott falu. Már az 1700-as évek elején működött énekkar, századunk elején pedig olvasókör, kártyaszoba, tekepálya állt a hívek rendelkezésére. A bélyegkörünk „fiatal”, idén húsz éves.- Most is ilyen pezsgő élet folyik a Gyülekezeti Házban?- Sajnos nem. Az elmúlt évtizedek rányomták bélyegüké t az emberek lelkére, szellemére. Kevéssé volt fontos a hit. Mára ötszáz lélekre fogyatkozott a reformátusok száma. A lakosság többi része katolikus, főként a betelepültek, és megkereszte- letlen is akad szép számban. Mindent összegezve háromszáz aktív református vallásgyakorlónak örülhetünk. Ifjúsági foglalkozás, hittantanítás, bibliaórák, emlék-összejövetelek építhetik lelkünket, szellemünket. Reményeink szerint a világ- találkozó jó alkalom lesz arra, hogy az emberek újra az igazi értékek felé forduljanak, s egymást is észrevegyék.- Milyen programok várják az érdeklődőket?- Őcsényben július 3-án, hétfőn a testvéregyházmegyei és testvérgyülekezeti találkozót tartjuk. Tíz órakor kezdődik az ünnep, áhítattal, a nemzeti zászló átvételével, a vendég egyházmegyék és testvérgyülekezetek - Gömörból, Nyitráról, Marosból, Brassóból és Essingenből várjuk testvéreinket - bemutatkozásával, majd kulturális rendezvényekkel folytatódik a program.- Mi a református egyház üzenete a XXI. század küszöbén?- Hozzájárulhat a mindennapi életgyakorlat megújulásának lehetőségéhez, mind lelkileg, mind gyakorlatilag. Útmutatást adhat, bár Magyarországon ezer éve, a világon pedig kétezer éve biztosított az útmutatás. ■ A Közösségi Ház programjából Kiállítások, nosztalgia est A községben a közművelődési feladatokat a Közösségi Ház fogja össze. Előadássorozatok, bálok és számos rendezvény szervezésével állnak a szórakozni vágyók rendelkezésére. Jelenleg egy kiállítást kínál látnivalónak az őcsényi Közösségi Ház az érdeklődők számára: a Bárka Egyesület, valamint az ART '999 alkotóinak munkáiból „Virág” címmel összeállított kiállítást, mely május 23- ig tekinthető meg. Mindezeken túl sokrétű programokat ajánl a ház, többek között ismert emberek vallanak magukról, hivatásukról és foglalkozásukról a Névjegy sorozatban. Az Életmód Klubban szakemberek tartanak előadásokat és adnak tanácsokat az érdeklődőknek. Humoristák, írók, költők, énekesek, színészek vendégeskednek a Színtér című programban. Az Őcsényi Nosztalgia Zenekar havonta egy alkalommal, szombatonként, táncestre hívja a helybelieket. Szeptember 12-re Stekly Zsuzsa tűzzománc képeiből és ékszereiből terveznek kiállítást, míg novemberben Hadik- falvi Andrea kerámiáit állítják ki. Várhatóan augusztus végétől működik majd a kerthelyiség, ahol irodalmi és zenés estek keretében nyújt a ház újabb szórakozási lehetőséget a helybelieknek. Őcsény lakói mindig arra törekedtek, hogy fejlesszék, megújítsák környezetüket. E törekvés éltette a községet az elmúlt századokban és ez a jellemző ma is. 1986;ban 2452-en ■ éltek Őcsényben, a lélekszáma 1998-ra 2736-ra változott. Ez a szám azóta sajnos csökkent, mondta Guzsván István polgármester. A település lakosságmegtartó erejét növeli az infrastruktúra állapota. A vállalkozások fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatottság mellett a mind szélesebb körű szolgáltatásokban. Az önkormányzat rövid távú fejlesztési elképzelései között szerepel a szilárd burkolatú úthálózat kiépítése a község egész területén, a gyermekorvosi rendelő és gyermekjóléti szolgálat helyiségeinek átalakítása, az óvoda felújítása. Sürgető feladat a Báta-meder tisztítása, a part rendezése, a szennyvíz- beruházás befejezése. A tervek között szerepel, hogy a község belterületének minden ingatlanáról a szennyvizet elvezessék. Fölmerül a kérdés, miből lehet finanszírozni a nagy forrásokat igénylő beruházásokat? Az elképzelések megvalósítására a pénz nagy része rendelkezésre áll, köszönhető ez a takarékos gazdálkodásnak, és a sikeres pályázatoknak. Jelenleg négy pályázat vár elbírálásra. A település életképességét jelzi az. is, hogy közép és hosszú távú elképzelésekkel rendelkezik. Ilyen például a 300 adagos konyha, a tornacsarnok, az idősek klubjának a létrehozása. Élő értékek: hideg szél, gabóca, díszrost Őcsényben a hideg szél is érték, bár nem meteorológiai értelemben. A „Bogár István” Hagyományőrző Egyesület repertoárjában, mint tánc szerepel, s aki látja, annak éppen megmelegszik tőle a szíve, s nem megdermed.- A tánccsoportnak ma is az a célja, mint elődeinknek: szűkebb pátriánk népviseletének, dalainak, táncainak bemutatása, megismertetése - mondta Szűcs Sándorné, Kati, az egyesület vezetője. - Elnevezésünk Bogár Pista bácsi emléke előtt tiszteleg, ő szervezte újjá az együttest 1967- ben, vezetésével szerepelhettünk fesztiválokon, népzenei találkozókon idehaza és külföldön. A táncosok a saját - oly sokak által megcsodált - ruhákban lépnek fel. Hagyományőrző táncoknak tekinthetők a lakodalmas, a szüreti, az új kenyértől új borig, a gesztenyés, a cinegés, a hideg szél, a páros táncok, újabb a Tímár I-II. koregoráfia. Nemcsak a díjak, az elismerések töltenek el örömmel, hanem az is, hogy biztosított az egyesület utánpótlása. A sárközi - s benne az őcsényi - népviselet láttán nemcsak a szépségén ámulhatunk, hanem azon is elgondolkozhatunk, mennyi lelki finomság, türelem és munka szükséges a díszítéshez.- S milyen félő, hogy elfeledjük a régi technikákat - mondta Hammerné Görög Éva. - Például a sárközi gabócáról Budapesten, egy csipkeverő kurzuson hallottam először. A faluban élő idős népművészek is ismerték, ám technikáját nem, mert már ők sem tudták kitől megtanulni. Ugyanis több mint száz éve élte a gabóca a fénykorát. Akkoriban nem verték a csipkét, hanem „kötötték”, a bőingek ujját, alját, a röpi gallérját díszítették, a halotti lepedők szőttesét toldották össze A díjazott nagybársonyt Julika unokája viseli vele. Nagyon szép virágmintákat használtak, ami nagy technikai tudásra vall. Hagyatékokból származó darabkákat tanulmányoztam, dolgoztam fel újra, így jöttem rá a „titok” nyitjára. Mindig elbűvöltek a leheletfinom, vékony csipkék. Szeretném e gyönyörű kézművességet megismertetni másokkal is, megőrizni, átadni e „tudományt” az utókor számára. Ugyanez a szándék vezérli Minorits Jánosnét, Julikát is: - A Sárközi Háziipari Szövetkezet tagjaként Werner Andrásnétól tanultam a díszrost kötését és a rojtszövést. Azóta gyűjtöm is a rostmintákat, próbálom újraszőni a sokszor igen bonyolult módszerrel készült szőtteseket. Minden ruhadarabról részletes leírást készítek, illusztrálom és anyagmintát is teszek hozzá. Munkáimat rendszeresen zsüriztetem, csak hiteles munkákat készítek. Számos kiállításon vettem részt, 1996-ban a XII. Országos Népművészeti Kiállításon a hármas nagybársonnyal ékszer kategóriában 3. díjat kaptam. Három éve visszajárok a fóti Károlyi István Népművészeti Szakközépiskolába, ahol a rostkötés, a sárközi népviseleti ruhadarabok és a hármas nagybársony készítését tanítom a diákoknak. Mozaik- 1999 végén a lakosság száma: 2.713.- Az aktív keresők száma: 1100, ebből helyben dolgozik 440- Egy háziorvos, egy gyermekorvos és egy fogorvos biztosítja a település gyógyászati ellátását. A fiókgyógyszertár az orvosi rendelők nyitva tartásához igazodik.- A fodrászat, kozmetika mellett szolárium is működik.- Kulturális szolgáltatásokat nyújtó intézmények, közösségi terek: általános iskola osztálytermei könyvtár gyülekezeti ház sportszoba iskolai sportpálya kő ősségi labdarúgópálya, Közösségi ház- Nevezetesebb események: sárközi napok Bogár István Hagyományőrző Egyesület szüreti napok majális és sportnap nemzetközi hőlégballon verseny és bemutató autós verseny repülős nap - Gemenci Vitorlázó Bajnokság falu karácsonya- Rövid és hosszú távú tervek: óvoda felújítása Báta-meder tisztítása, a part rendbetétele sportöltöző felújítása tornacsarnok építése reptér megtartása a község számára ■ Borza Márton és tanítványai Borza Márton közel negyven éve tanítja zenére a gyerekeket. A legutóbbi jótékonysági hangverseny megszervezése is az ő nevéhez fűződik, melyet a tiszai árvízkárosultak megsegítésére tartottak. A fiatalok, a gyerekek körében egyre kedveltebb hangszer lett a szintetizátor és a harmonika. Ezzel a két hangszertípussal foglalkoznak évek óta, és igyekeznek bebizonyítani, hogy ezek a zene több területén is megállják a helyüket. Népi, népies, könnyed, tánc- és klasszikus zenét szólaltatnak meg ezeken a hangszereken. A községben fellelt dalokat, nótákat rendszeresen összegyűjtik és fel is dolgozzák azokat. Évek óta Borza Márton és tanítványai adnak koncertet karácsony előtt, többször rendeztek zenei bemutatót. Általában községi összejöveteleken, nyugdíjas találkozókon, sőt esküvőkön ők szolgáltatják a zenét, közmegelégedésre _________________■ L apunk mai száma az Őcsényi Községi Önkormányzat jóvoltából jutott el minden őcsényi háztartásba. Ideális feltételek a munkához Ápolják a néphagyományt A hagyományok még élnek A falu oktatási-művelődési intézményeit az önkormányzat ÁMK keretében működteti. Az ÁMK az óvodát, az általános iskolát, az iskolai és községi könyvtárat is magába foglalja. Az óvodában öt csoportban száztizenöt kisgyermekkel foglalkoznak az óvónők. Kiemelt feladat az egészséges életmódra ne-' velés mellett a testi fejlődés elősegítése és az egyéni adottságok kibontakoztatása. lennek érdekében folyamatosan gyarapítják a képességfejlesztő játékokat. Az általános iskola két épületében 256 gyerek tanul. Az osztályok nagyobb része alacsony létszámú, így ideális a feltétele a jó színvonalú, predményes szakmai munkának. Kilenc éve oktatnak nemzetiségi német nyelvet, két éve a gyerekek alapfokú nyelvvizsgát is tehetnek. Testvériskolai kapcsolatot alakítottak ki az ausztriai Kirchberg község iskolájával, az idén áprilisban 18 felsős gyakorolhatta ott a nyelvet. Fontos feladat az intézményben a néphagyomány ápolása. A gyerekek 1. és 2. osztályban heti egy órában népi táncot tanulnak. A kor követelménye, és az igény alapján választható tantárgy a 7. és 8. osztályban a számítástechnika. Évek óta több fordulós helyi tanulmányi versenyt rendeznek osztályonként május végén pedig a Tanuló Nebuló versenyt bonyolítják >lső tagozatosok részvételével. Hagyományosan jó színvonalú az iskola szabadidős tevékenysége. A nyári táborozásokat az önkormányzati támogatásnak köszönhetően sok diák veheti igénybe. Nagy hagyománya van a focinak a községben. Az alsósok rendszeresen részt vés nek a meghirdetett kupákon, a felsősök az utánpótlást biztosítják, a sportkör ifjúsági, majd a felnőtt csapatnak. A könyvtár, mely egyben a községi könyvtár is, a felső tagozat épületében található. A feladat, hogy a felnőtt lakosságot megnyerjék az olvasásnak és a jövőben bővíteni szei k a technikai eszközöket, illet korszerűsíteni a meglévő szép könyvtárat. ■« Cs. Vasváry Ibolya festőművész fájlalja, hogy a helybeli alkotók, népművészek munkáit leginkább a külföldi turisták, vendégek értékelik, ismerik el. A falu nem igazán látja, hogy kattognak még a szövőszékek, gyors kezek verik a csipkét, kötik a rostot, fűzik a gyöngyöt, táncoltatják az ecsetet.- Tizenöt évvel ezelőtt hoztuk létre a Hagyományőrző Galériát, férjem szülőházában. Sikerült olyan emberekkel együttműködnöm, akik segítettek a régi dolgokat újjáéleszteni. Magyar Pálné Török Erzsébet a lánygyerekek babáját, a három lábú bubát hozta. Szűcs Imréné, Kertész Józsefné gyöngyfűzők nyaksival kedveskpdtek. Lengyelné Dávid Sárika eredeti mintákkal szövött térítőkkel érkezett. Berekali Sári néni és fiatal lányok ültek modellt, így sok szép sárközi ruhás lányt tudtam még megfesteni. Barátaimmal a hagyományátmentést tűztük ki célul, és létrehoztunk egy kisebb művésztelepet. Nem túlzás azt állítani, hogy hírünk messze földre eljutott, hisz az őszi hónapok hőlégballon találkozói összekapcsolódtak a galéria munkásságával. Sok külföldi, főként németországi barátra leltünk. Szívesen jöttek festőtársaim is ide pihenni, alkotni, s az elkészült munkákat kiállítottuk. Nagy segítségünkre volt, és támogatott bennünket a néhai Szalma Gáborné polgármester. Sajnos az utóbbi időben ritkultak a találkozók, talán, mert az alkotók egyéb szövetségekhez tartoznak, vagy inkább a patronálónk halála után támadt űrt nem töltötte be senki. Pedig a hagyományok még élnek, látjuk, bármerre is járunk a világban. Csak egy példa erre Dél- Afrika. A zulu törzseknél a gyöngyhímzések és a szövött minták rendkívül hasonlítanak a Sárközben található ékekhez. Igazán meglepő volt látni régi lepedőmintáinkat náluk, s a házaik díszítései - a színek, a formák - is az itteni ősi hímzésekre emlékeztetnek. Most ezeket az élményeket, az ott látottakat festem. S hát itt a galéria, fogadásra készen. Remélem, a művésztelep is új erőre kap, s lesznek támogatóink is, mert a hagyományok még élnek. Jó lenne azt mondani: a hagyományok mindig élni fognak!
