Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-04 / 103. szám
8. oldal - Tolnai Népújság A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. Május 4., csütörtök 111 111HH Csúzlival elefántra? Dollármilliók a hackerek ellen Az emlékezetes február 8-ai DoS, azaz a szolgáltatás megtagadását eredményező támadás óta az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda nem volt képes egyetlen támadót sem elfogni; a nagy- vállalatok morognak, miközben az amerikai informatikai ipar tavaly 7,1 milliárd dollárt költött a cyberterroristák elleni védelemre. Csúzlival lövöldöznek elefántra? Jane Reno igazságügy-miniszter egy egyetemen megtartott beszédében a magán- és az állami szektor összefogását szorgalmazta a hackerek és az elektronikus csalók elleni küzdelemben. Az utóbbi másfél év támadásai igencsak rossz fényt vetettek az FBI-ra, hiszen a felderített bűncselekmények száma elenyésző. Olaj a tűzre, hogy elemzők szerint 2003-ra az amerikai nagyvállalatoknak 17 milliárd dollárt kell költeniük csupán a hackerek elleni védekezésre - tavaly ez az összeg 7,1 milliárd volt. Az FBI azzal védekezik, hogy az állami költségvetés nem vette figyelembe a növekvő e-bűnözést, és nem adott több pénzt a küzdelemre. A hatékonyabb nyomozás érdekében az FBI új programot dolgozott ki, ennek büdzséje 75 millió dollár. A program három fő eleme; a digitális viharként emlegetett modern lehallgatási rendszer (15 millió dollár), a web alapú adatbázisrendszer (10 millió dollár), valamint a tavaly elkezdődött információs adatbánya továbbfejlesztése (41 millió dollár). További 9 millió dollárt számítógépes nyomozók felvételére, illetve további rendszerfejlesztésekre költenének. Svéd PC-modell magyar megvalósításban Szakmai szervezetek a belső egyeztetési folyamat lezárulta után benyújtották a kormánynak a „PC-t mindenkinek” című javaslatukat, amelyet a lakosság széles körét érintő programnak szánnak. A Svédországban már megvalósított modell célja, hogy növeljék az informatikával, internettel fémjelezhető új gazdasági trendbe való bekapcsolódási esélyt, illetve a kor színvonalára emeljék a munkaerő képzettségét. A javaslat szerint a munkavállalók számára az adó- és társadalombiztosítási szabályok módosításával a kormány lehetővé tenné, hogy az egyének munkaadójuk bevonásával egy előre meghatározott csomagot (számítógépet és szoftvereket) bruttó bérükből vásárolhassanak meg, miközben mentesülnek az szja- és tb- járulékfizetési kötelezettség alól. A cél az, hogy a jelenlegi otthoni gépek számát megduplázva több mint 300 ezer új PC kerüljön a háztartásokba; az országos gépellátottság ezzel 9-ről 17 százalékra emelkedne. Sok érv szól a program megindítása és gyors lebonyolítása mellett. Az otthoni gépek számának növekedése csökkenti az oktatási költségeket, támogatja a rugalmasabb munka- rendszerek terjedését, növeli az internetes szolgáltatások és az elektronikus kereskedelmi rendszerek iránti érdeklődést és igényt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy amennyiben a gépek és szoftverek nagy kedvezménnyel és azon belül csekély havi részletfizetés fejében kerülhetnek magántulajdonba, e gazdasági szektor nagymértékű fejlődésére, és ami nem kevésbé fontos: legalizálódására lehet számítani. Adatbázis Nácik rabolta műkincsek a weben Április 10-én nyitotta meg virtuális kapuit az a német honlap, amelyen a nácik által a második világháborúban elrabolt műkincsek adatbázisa található. A Harmadik Birodalom növekedésével Hitler „Führer Múzeumot” szeretett volna létrehozni Linz városában. A háború alatt a német hadsereg több tízezer festményt, műkincset, szobrot és művészeti tárgyat rabolt el. A pazar kollekció egy része visszakerült jogos tulajdonosához, azonban jó néhány műkincs maradt Berlinben és más európai múzeumokban. A honlap kereshető adatbázisában 16. és 17. századi olasz és holland festőművészek olyan képei is megtalálhatók, amelyekért eddig nem jelentkeztek gazdáik. Az EU a mobiltelefonálás magas áráról Egy hamarosan megjelenő jelentés szerint az európaiak túl sokat fizetnek a mobiltávközlésért. Ez várhatóan arra készteti majd az Európai Uniót, hogy fokozza erőfeszítéseit a szektor versenyképessé tétele érdekében. A jelentés - amelyet az angliai székhelyű European Competitive Telecommunications Association (ECTA) készített - megállapítja, hogy az európai mobilfelhasználókat évente mintegy 4,5 milliárd dolláros túlszámlázással terhelik meg. Az ECTA-jelen- tésben szerepel az is, hogy a vezetékes állomásokról kezdeményezett hívásokat a tényleges költségeknél 40-70 százalékkal magasabb árakkal „büntetik”, ha a hívott fél mobiltelefont használ. Túlteljesít a bevándorlási hivatal Az amerikai bevándorlási hivatal (INS) tévedésből 22 ezerrel több informatikai vízumot adott ki 1999-ben. Az INS szerint számítógépes hiba okozta a nem mindennapos „túlteljesítést”. A krónikus informatikushiány csökkentése érdekében 1998 óta évente 65 ezer helyett 115 ezer H-1B elnevezésű vízumot adhat ki a hivatal. A kvóta túllépésének híre az amerikai kongresszust is elérte. Az egyik szenátor súlyos szavakkal bírálta a hivatal munkáját: „Komoly kérdéseket vet fel ez az ügy a hivatal kompetenciáját illetően. Talán olyan nehéz hatvanötezerig elszámolni?” ___________________ ■ R endkívüli finanszírozással, használt jármű beszámításával! Most egyedülálló pénzügyi konstrukcióval lecserélheti régi járművét. Helyette válassza a tavalyi év kategóriájában legnépszerűbb* járműveit, a megbízható DAF 45 sorozat típusait 7,51, 8,251 és 11 t, valamint a DAF 55 sorozat típusait 12 t és 151 össztömegben, felépítménnyel együtt! Részletekért hívja az Önhöz legközelebb lévő márkaképviseletet! Hungarotruck Kft. 1172 Budapest, Clnkótai út 34. Tel.: 258 0830 Fax: 253 0618 Márkaszervizek járműértékesítési joggal Autorail Kft. 6728 Szeged, Napos út 3. Tel./fax: (62) 472 327 Mobil: (30) 903 5557 Juhász Kft. 7624 Pécs Szent István tér 21. Tel./tax: (72) 314 336 Mobil: (30) 959 4423 *MG£ statisztika DAF Fteípffy X/L litt SiHlepuA fflAÄi. tál,s Fél Európa a hálón Dinamikusan növekszik az internet-lefedettség Három év múlva 215 millió ember, vagyis a kontinens lakosságának több mint fele fogja használni az internetet. 1999-ben kis híján megduplázódott ez a kör: év végére elérte a 81 milliós létszámot. A tendencia tovább folytatódik - ez jó hír az elektronikus kereskedőknek is, mert az ő forgalmuk is nő. Az IDC 2003-ra 124 milliárd eurós forgalr jelez, szemben a tavalyi alig 10,3 milliárdossal. Mindazonáltal 2003-ban sem lesz a többség rendszeres on-line-vásárló; ezt a kört az IDC előrejelzése 20 százalékra becsüli. Bár a felhasználók 15 százaléka már 1999-ben is legalább egy online-vásárlást lebonyolított negyedévenként, csupán 3 százalék használta rendszeresen bevásárlásra a hálót - ez vélhetőleg a bizalom hiányával magyarázható. Egyelőre a PC az internethozzáférés első számú eszköze (jelenleg 45 millió van belőlük a térségben), de négy év múlva valószínűleg ennek háromszorosa lesz a forgalomban lévő alternatív készülékek száma (az internet behálózá- sára alkalmas telefonoké például). Változó az internettel való lefedettség a földrajzi régiók szerint is: a skandináv államok vezetnek, 2003-ban is ők fognak vezetni (a jelenlegi 36 százalékos arány 45 százalékra nő). Anglia, Németország, Ausztria, Svájc és Hollandia nincs nagyon lemaradva (időben ezt az IDC másfél évre teszi); Portugália és Görögország esetében az elmaradás 4 év. Nyilvántartanak Van-e, lesz-e magánéletünk? Úgy látszik, valóra válik George Orwell legvadabb rémálma. Ha nem is a démoni Nagy Testvér, de az olyan eszközök, mint a high-tech hűtők és a mobiltelefonok végleg megfosztanak minket a magánélet utolsó morzsáitól is, ha nem vigyázunk - figyelmeztetett egy high-tech biztonsági cég vezetője. Ahogy a fogyasztók használatba veszik az internet nyújtotta új lehetőségeket, egyre több adat áll róluk szabadon bárki rendelkezésére, kezdve a telefonszámlájuktól egészen vásárlási szokásaikig - mondta Austin Hill, a Zero-Knowledge Systems Inc. elnök-alapítója. „Nem akarok egy olyan világban élni, amelyben minden egyes lépésemet nyomon követhetik, csak azért, mert én éppen mobiltelefonálni szeretnék, vagy éppen meg akarom tudni, merre is tartok a kocsimmal" - tette hozzá. Ezek a mondatok nekünk még talán utópisztikusnak tűnhetnek, Kanadában, Új-Zélandon és Hongkongban azonban már törvény kötelezi az állami vállalatokat arra, hogy ügyfeleik hozzájárulását kérjék, mielőtt bármiféle adatot is kiszolgáltatnak róluk. Nemsokára Ausztráliában és az Egyesült Államokban is beiktatják az internetes adatvédelemről szóló törvényeket. Hill cége olyan programokat árul, amelyek segítségével teljesen arctalanul barangolhatunk a neten. Az elnök alapvetően optimista, annak ellenére, hogy riasztóan gyakran találunk példát az információval való visz- szaélésre. Egy egyesült államokbeli hírújság munkatársai mindössze pár száz dolláros költséggel megszerezték egy család ösz- szes telefon- és egészségügyi adatát, számlaműveleteit, társadalombiztosítási számait és munkával kapcsolatos adatait, fejtette ki Hill. „Hatalmas a káosz - mondta. - Ha vissza akarjuk szerezni a magánélet intimitását, minden egyes lépésért külön meg kell majd harcolnunk. ” Vonatjegy az internetről Nemrégiben került először a nagyközönség elé a MÁV Informatika Kft. internetes vonatjegyrendelő rendszerének bemutató változata, ezt a cég a már régóta működő Elvira nevű utastájékoztató rendszerére alapozta. A www.elvira.hu/demo címen megtekinthető alkalmazás végső változatában - amelyet a jövőre üzembe helyezendő menetjegy- és helybiztosítási rendszerhez illesztenek - az utas az Elvira használatával kikeresheti majd az általa választott vonatot, és ezt követően egy ugrócímmel a jegy- rendelési űrlaphoz jut el. A jelenlegi űrlap a lehetséges fizetési és jegyátvételi módok közül csak néhányat szerepeltet - e tárgyban a kidolgozók szívesen fogadnak minden észrevételt! Ugyancsak az Elvirához kötődik az a hír, hogy elkészült a menetrend WAP-os változata, amely a megfelelő mobiltelefonokról teszi lekérdezhetővé az adatokat. Ámítástechnika? Sugárzó headsetek Nemrégiben ezeken a hasábokon amerikai példára hivatkoztunk: akik a mobiltelefonok káros „kisugárzásától” tartanak, headsetet használnak, mert így messzebb kerül a készülék az agytól. A brit fogyasztói szervezet most azonban közleményében arra figyelmezteti a mobiltelefonosokat, hogy ez sem megoldás, mert a fülhallgató használatával még több sugárzás érfhetji az emberi agyat. A kutatók kétféle headsetet vizsgáltak, és a zsinór mindkét esetben antennaként viselkedett - az agyat érő sugárdózis a háromszorosára emelkedett. Egyelőre nincs tudományos bizonyíték arról, hogy akár a mobiltelefon, akár a headset valóban ártalmas lenne, arra azonban (most már) van, hogy a headset sem nyújt védelmet a sugárzás ellen, mint ahogy azt korábban hirdették. A brit fogyasztóvédők csak egyetlen jó tanáccsal szolgálhatnak: tessék minél kevesebbet használni a mobiltelefonokat. Jámbor óhaj... Tőkét kockáztat a CIA Nincs elegendő tőkéje high-tech vállalkozásának beindításához? Sebaj, a CIA örömmel vár minden komoly üzleti tervet. In-Q-Tel néven, 28 millió dolláros alaptőkével saját nonprofit koc- kázatitőke-befektetési céget alapított a CIA azzal a céllal, hogy ismét kulcsfontosságú szereplővé váljék a Szilícium-völgyben. A cég vezetőségében nem kisebb emberek foglalnak helyet, mint Norm Augustine, a Lockheed ex- elnöke és William Perry volt védelmi miniszter. Az In-Q-Tel feladata nem könnyű, hiszen olyan induló csúcstechnológiai vállalkozásokba kell befektetnie, amelyek révén a CIA a leghatékonyabb kémtechnológiák birtokába kerülhet. (Nem véletlen, hogy a névválasztás Q betűje a mesterkém, James Bond titokzatos főnökasszonyának nevét takarja.) Az internet által generált technológiai robbanás miatt a számítógép- és a vezeték nélküli technológiákat kifejlesztő magáncégek birtokában van mindaz a tudás, amely nélkül a CIA csupán félkarú óriás. A cég ez év elején kezdte meg működését, és már eddig több mint 300 tőkeszegény, de ötletgazdag vállalkozás kereste meg ajánlataival. De nem mindenki nézi jó szemmel a CIA high-tech-piaci nyomulását. Egyes szakértők szerint a kémszervezet „rossz kapitalista”; továbbá a kormány múltbeli befektetései alapján elmondható, hogy nem volt mindig sikeres a piacvezető cégek kiválasztásában. Más kritikusok még sommásabb, elítélő véleménye szerint: „Az In-Q-Tel létrehozása csak látszatmegoldás annak érdekében, hogy a kormány elkerülje egy szakszerűtlen, bürokratikus intézmény átfogó reformját. ”
