Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-31 / 126. szám
2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2000. Május 31., szerda Biztonság és demokrácia A főtitkár szerint a legkorábban 2002-ben döntenek a NATO bővítésének második köréről Magyarországnak az a szerepe a NATO- ban, hogy a stabilitás légkörét sugározza a régióban - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a NATO Parlamenti Közgyűlésén elmondott beszédében. Budapest A kormányfő Áder János házelnök köszöntője után tartott előadást, majd a delegációk kérdéseire válaszolt. Állásfoglalása szerint a magyar NATO-felvételt elsősorban az indokolta, hogy a Balkán kapuja lévén, Magyarország nélkül nem lehet sikeres balkáni politikát folytatni. Orbán Viktor kiemelte azt a támogatást, amelyet Magyarország nyújt a jugoszláviai demokratikus ellenzéknek, köztük a demokratikus pártok vezetése alatt álló településeknek. Ugyanerre hívta fel az egész nemzetközi közösséget. Megjegyezte: a balkáni népek is nyugati típusú liberális demokráciában akarnak élni. A Jugoszlávia elleni szankciókról úgy vélekedett, hogy azoknak jelenleg nincs alternatívája, véleménye szerint azonban a Duna ügyét ki kellene emelni ebből a körből. Értékelésében Orbán Viktor felhívta a figyelmet a magyar kisebbségeknek a régióban betöltött szerepére: alkotmányos és jogi utak kidolgozásával csatlakoztak a demokratikus folyamatokhoz, támogatják például Leonyid Kucsma ukrán elnök demokratikus reformjait és részt vesznek a jugoszláviai demokratikus ellenállásban is. „A magyar kisebbségek nem részei a régióbeli problémáknak, hanem sokkal inkább a megoldás, a demokratikus fejlődés eszközei” - fogalmazott a kormányfő. Az európai uniós csatlakozás kérdéséről szólva Orbán Viktor úgy vélekedett: hiányzik az egyértelmű stratégia az unió részéről a felvétel időpontját illetően. Megfogalmazása szerint Európa csak csonka és hiányos lehet, ha a felkészült közép-európai országok nem nyerik el a tagságot. Az európai védelmi identitásra irányuló kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: Közép-Európa és ezen belül Magyarország csak olyan szisztémát tud támogatni, amely nem gyengíti, hanem erősíti a NATO-t és a szövetség integrált kapacitásait. Ennek indoklásaként utalt arra: a huszadik században Nyugat- Európa ütközőzónának tekintette a régiót, és az egyes nyugati országok saját nemzeti érdekeiknek megfelelő, gyakran egymással is konfliktusba kerülő politikát folytattak Közép-Európával kapcsolatban. „Tapasztalataink alapján ezzel mi, magyarok mindig rosszul jártunk” - jegyezte meg Orbán Viktor. Kijelentette: belátható ideig az amerikai jelenlét nem lesz mellőzhető Európában. A NATO újabb bővítéséről 2002 előtt nem születik döntés - jelentette ki a szervezet parlamenti közgyűlésén George Robertson főtitkár. Kiemelte: nagyon lényeges a szervezet számára az Oroszországgal való együttműködés, ugyanakkor fontos az Ukrajnával való kooperáció is. A Balkánról szólva a NATO-főtitkár hangsúlyozta: noha sok még a feladat, a boszniai folyamatok határozottan pozitívak, ráadásul hasznosak lehetnek a nemzetközi közösség számára Koszovó újjáépítése során is. Hozzátette: Jugoszláviában mind a mai napig hatalmas vitalitás él az emberekben, és megvan bennük az elmúlt tíz évben tőlük megtagadott szabadság és jólét iránti vágy is. Javier Ruperez, a NATO Parlamenti Közgyűlésének leköszönő elnöke kijelentette: a biztonság és a demokrácia egymástól nem választható el. „A biztonság oszthatatlan” - fogalmazott Ruperez, aki a Jugoszláviában történt események tanulságaként azt vonta le, hogy gyakorlatilag lehetetlen a biztonságos országok együttélése azokkal, amelyekben nincs biztonság. Horvátország külügyminisztere, Tonino Picula kiemelte országa elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság iránt. Jelezte: a horvátok szeretnének megbízható partnernek bizonyulni, nemcsak az előnyökből részesülni, hanem hozzá is járulni a szervezet eredményeihez. Kérte a nemzetközi közösséget és a hágai bíróságot, hogy az igazságszolgáltatás eszközeivel büntessék meg a jugoszláviai háború bűnöseit. A magyar haderőreform kérdései is napirendre kerültek Orbán Viktor miniszter- elnök és George Robertson NATO-főtitkár megbeszélésein, amelyeken jelen volt Martonyi János külügyminiszter is. A kormányfő arról tájékoztatta a főtitkárt, hogy megkezdődött a reform folyamata, mégpedig annak legfájdalmasabb részével, amelynek során számos képzett katonatisztnek kell elhagynia a honvédséget a kisebb, de hatékonyabb haderő megteremtése érdekében. Orbán Viktor kifejtette: Magyarország érzi a NATO-tagságból fakadó felelősséget a reformot illetően, ami a szövetség eredményes működése mellett annak további bővítésére is hatással van. George Robertson elismeréssel szólt arról, hogy a magyar miniszterelnök személyesen is figyelemmel kíséri a haderőreform folyamatát. Lord George Robertson Orbán Viktor és Martonyi János társaságában fotó: feb/kallus györgy Clinton elköszön Európai búcsúkörúton az amerikai elnök Lisszabon Kőrútjának első állomáshelyére, Portugáliába érkezett kedden Bili Clinton. Az amerikai államfőnek ez az utolsó európai útja, mielőtt hivatali ideje lejárna. A tárgyalások napirendjén szerepelnek az Egyesült Államok és Európa súlyos kereskedelmi konfliktusai és azok a leszerelési viták, amelyek gyors megoldása igen kevéssé valószínű. Az Európai Unió azzal vádolja Washingtont, hogy adókedvezmények formájában, a világkereskedelmi szervezet által tiltott módon támogatja a mezőgazda- sági termelőket. Szerepel a vitás kérdések között az is, hogy Washington szeretné, ha közös kutatásokkal bizonyítanák, hogy a génsebészeti eljárásokkal kezelt élelmiszerek veszélytelenek, tehát Brüsszel feloldaná azok behozatalának tilalmát. Az orosz-amerikai csúcstalálkozón szóba kerül majd az atomrakéták robbanófejeinek újabb csökkentéséről szóló Start III. tárgyalássorozat és a tervezett amerikai rakétaelhárító-rendszer ügye is. Megállapodásra azonban nem kerülhet sor, a héten ugyanis a republikánus elnökjelölt javaslatot tett a robbanófejek egyoldalú csökkentésére és a tervezettnél sokkal nagyobb védelmi rendszer megvalósítására. Ez egyben figyelmeztetés volt az elnök számára, hogy ne állapodjon meg olyasmiről, amivel lehetséges utóda nem értene egyet. Haider benzinkútjai Az osztrák kormány beavatkozhat az árképzésbe Klagenfurt Ausztriában még a szövetséges tartományfőnökök körében sem aratott osztatlan sikert Jörg Haider legújabb látványos akciója a benzinárak letörésére. Felső-Ausztria elöljárója szerint nem a tartományfőnök feladata, hogy üzemanyagot vegyenek a világpiacon. Mint mondta: nekik akkor kell a megfelelő eszközökkel közbeavatkozni, ha azt látják, hogy a forgalmazók kirívóan magas árakat alkalmaznak. A nyilatkozat előzménye, hogy Jörg Haider - nem tudni, honnan és mennyiért - nagyobb mennyiségű benzint szerzett be külföldön, és azt keddtől az ausztriai átlagárnál 30 groschennel (csaknem 6 forinttal) olcsóbban árusítják majd az egyik karintiai diszkonthálózat kútjai- nál. Egyesek szerint az alkalmi vétel azzal függ össze, hogy az osztrák politikus nemrégiben Líbiában Kadhafi elnökkel tárgyalt. Ugyanakkor a nagy olajcégek nincsenek megdöbbenve a váratlan konkurencia láttán. Azzal érvelnek, hogy mindig ki lehet fogni egy-egy kedvezményes tételt, de ez nem befolyásolja az ő árképzésüket, ami a rotterdami piac termékáraihoz igazodik. Viszont ha szerdáig nem mérséklik áraikat, hogy csak 40 groschen- nel múlják felül az uniós átlagárat, akkor az osztrák kormány nagy valószínűséggel fél évre előírja számukra az üzemanyagárak felső határát. Bankbotrány Romániában HÍREK RÖVIDEN Támogatás Burgenlandnak Az Európai Bizottság kedden jóváhagyta azt a programot, amelynek értelmében Ausztria kevésbé fejlett részei központi uniós támogatásban részesülnek, hogy felzárkózhassanak az EU legfejlettebb területeihez. A program értelmében a keleti részen fekvő Burgenland a legmagasabb arányú uniós támogatást igényelheti, mert egy főre jutó jövedelme nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Milosevics biztonságban? A montenegrói vezetés nem tartóztatná le Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt, ha a politikus valóban a köztársaságba látogatna - jelentette ki Filip Vujanovics montenegrói miniszterelnök. „Sem Jugoszláviában, sem Montenegróban, de a nemzetközi közösségben sem várhatja el senki Montenegrótól, hogy letartóztassuk Milosevicset és kiadjuk őt Hágának” - mondta Vujanovics a B2-92 független rádióadó jelentése szerint. Érvénytelen perui választás Az Egyesült Államok szerint érvénytelen a Peruban tartott elnökválasztás második fordulója, és az újjáválasztott Alberto Fujimori nem tudhat magának semmiféle legitimitást. A washingtoni külügyminisztérium egyik, neve elhallgatását kérő szóvivője leszögezte: az Egyesült Államok nem tekinti érvényesnek a vasárnap tartott választást, tekintettel arra, hogy a perui kormány nem volt hajlandó eleget tenni a külföldi megfigyelők ajánlásainak. Lövöldözés Los Angelesben Ismeretlen tettes agyonlőtte Los Angeles rendőrfőnökének az unokáját. A 20 esztendős Lori Gonzalez vasárnap este a város központjában lévő egyik gyorsétteremből távozott autón, amikor egy fegyveres tüzet nyitott rá. A támadás célpontja azonban nem ő volt, hanem a mellette ülő férfi, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra. A rendőrfőnök unokája „rossz időben volt, rossz helyen” - jelentette ki Horace Frank százados, a Los Angeles-i rendőrség szóvivője. Menesztett csecsen vezető Az orosz kormány csecsenföldi különmegbí- zottja, Nyikolaj Kosman kedden felmentette tisztségéből helyettesét, Biszlan Ganta- mirovot, annak a csecsen milíciának a vezetőjét, amely az orosz erők oldalán szállt szembe a csecsen felkelőkkel. Moszkvában kedden Szergej Jasztrzsembszkij kormányszóvivő bejelentette, hogy öt orosz katona meghalt, hét megsebesült, amikor csecsen felkelőkkel összecsaptak. __________________________■ Bu karest Terjed a pánik és a hisztéria Romániában a bankok körül. Az is elképzelhető, hogy szándékosan robbantották ki a válságot. Ostrom alatt állnak a Román Kereskedelmi Bank fiókjai, amelyekből hétfőn kezdték el tömegesen kivenni pénzüket az emberek. Keddre már más bankoknál is hosszú sorok alakultak ki. Sokak szerint „suttogó propaganda” indította el a legstabilabbnak ismert román pénzintézet körüli pánikot: ismeretlen telefonálók kezdték hívni a betéteseket, hogy csődbe megy a bank. A köztársasági elnök, a kormányfő, a belügyminiszter, a titkosszolgálat igazgatója és a főügyész vizsgálatot indított. Az ellenzék és a kormánypártok egymást vádolják a pénzügyi rendszer megrendítésével, de van olyan vélemény is, miszerint valakik azért hozták hírbe a bankokat, hogy privatizáláskor olcsóbban megvehessék. Tovább tart az elkeseredett betétesek rohama a valóban csődbe ment Román Nemzeti Befektetési Alap ellen. A pénzüket követelők tüntetései néhol erőszakba torkollottak. Gyulafehérváron a stressz és a meleg miatt három ember kapott infarktust, a tüntetők lezártak egy főútvonalat. Brailán a vasárnapi helyhatósági választások bojkottját hirdették, Tirgu Jiuban a választások napjá- ra önégetéssel fenyegetnek. ■ Megrendelésre kémkednek A műhold szeme minden titkot meglát Miután az ötvenes évek végén megjelentek a kémműholdak, sokáig a titkosszolgálatok féltve őrzött, kizárólagos segédeszközeinek számítottak. Moszkva Alapvetően megváltozott a helyzet a Szovjetunió összeomlásával, a két pólusú világ megváltozásával és a műszaki-tudományos fejlődéssel: ma már bárki rendelhet műholdas fotót a világ bármely pontjáról. Feltéve, ha szán erre pénzt. Aki tehát megrendeli a szolgáltatást, még az elektronikus postaládájában is megtalálhatja tíz dollárért az éles felvételt akár az orosz, akár az amerikai hadsereg valamely titkos támaszpontjáról, netán rejtett kábítószer-ültetvényekről vagy az őserdők törvényellenes irtásáról. A légi felderítés jövedelmező kereskedelmi vállalkozás lett, amelynek résztvevői között egyaránt vannak nyugati és orosz cégek. Az egyik utóbbi fényképezte le még 1998-ban az amerikai légierő „51. számú terület” nevű szupertitkos bázisát, amelynek Washingtonban még a létezését is tagadták. A vélt ufók és különleges fegyverek helyett azonban csak hangárokat, kifutópályát mutatnak a képek arról a támaszpontról, ahol hajdan az U2-es kémrepülőt és a Lopakodó nevű bombázót kipróbálták. Magáncég felvételein is látható már az észak-koreai titkos rakétatámaszpont, amelyre hivatkozva az USA rakétavédelmi rendszer kiépítésére készül. Igaz, a képeken rizsföldek között álló kopott épületek, a hozzájuk vezető földutakkal nem sugallják éppenséggel azt a szörnyű veszélyt, amelyre az amerikaiak hivatkoznak. A hírszerzés már olyan kamerákkal dolgozik, amelyek felbontóképessége néhány centiméter. Tehát nemcsak a baszk terroristákról, az ETA fegyvereseiről lehet adatokat gyűjteni, hanem az ETA-porszívóról is. Néhány év múlva üzleti alapon is lehet majd akár embereket is az űrből megfigyeltetni: például a feleség megszerezheti a kikapós férjéről készült, árulkodóan félreérthetetlen fotót. FEB HADIESKÜVŐ ERITREÁBAN. Egy asmarai ortodox templomban több fiatal esküdött örök hűséget egymásnak, hogy a nászéjszaka után az újdonsült férjek az Etiópia ellen viselt háború lövészárkaiba vonuljanak. Addisz-Abeba egyébként bejelentette, hogy kivonta csapatait Eritrea nyugati részéről, miután elérte kitűzött katonai céljait.______________________________________________fotó: feb/epa t «
