Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-27 / 123. szám
2000. Május 27., Szombat SÁR P I L ISI MAGAZIN Tolnai Népújság - 9. oldal Megemlékezés Bogár Istvánra Millenniumi ünnepség Nem történnek látványos dolgok Működési hiánnyal küszködnek Sárpilis A Sárköz legkisebb települése... Pilis neve valószínűleg az egykori szláv néptöredék emlékét őrzi. Pilis község képviselőtestülete 1902. november 23-i ülésén dönt: „arra való tekintettel, hogy Pilis község Sárközben fekszik... legyen 1903-tól Sárpilis. A községben a templom, a papiak és az iskola a falu közepén a tőzs- gyökös, vagyonilag a legtehetősebb lakosok házainak szomszédságában helyezkedik el. A település szakadatlan védekezésre kényszerült a természet erőivel szemben. Az évente megjelenő áradások a község földrajzi helyzetéből adódtak. A gyakori tűzvészek komoly károkat okoztak, ilyenkor mérnöki tervek alapján szinte teljesen újjáépült a * falu. Sárpilis mai faluképe is a múltszázad második felében egy nagy tűz után alakult ki. Azóta minden utcája szilárd burkolatú. Iskolája modern, ahol az óvoda is helyet kapott. Van orvosi rendelője és két élelmiszerbolt látja el a lakosságot. ízt reméli, hogy pályázati pénzből befejezheti az skolában a korábban félbemaradt építkezést.- Ezzel az intézmény művelődési ház funkcióját is betöltené és könyvtárnak is helye lenne itt - mondta a polgármester. - Az ifjúsági klub, a különböző szervezetek, egyesületek kaphatnának itt helyet. A horgászegyesület évente támogatja az iskolát és az óvodát, legutóbb egy rendezvényük bevételét az óvodás gyerekeknek ajánlották föl. Fásítási programoz ősszel is lesz, 250 facsemetét ültetnek. A községben korszerűsítették a közvilágítást, amennyiben pénz is lesz, a munka folytatódik.- Nagy dolgok, látványos események nem történnek Sárpilisen - mondta Hegedűs János mindenki éli a maga életét. Az önkormányzat működési hiánnyal küszködik, most azon dolgozunk, ebből a helyzetből miként tudunk kilábalni. Ezért is pályáztunk, mint önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került település, működési célra. A továbbiakban is minden pályázati lehetőséget megragadunk, hogy elmozdítsuk a falut a holtpontról. __________■ S zámítógépek pályázaton Egymillió forintot nyertek Az iskola névadójára, az egykori kántortanítóra emlékeznek a június 2-án megtartandó ünnepségen. Ennek keretében veszi át a község a millenniumi zászlót. Az ünnepi program délelőtt kézműves tevékenységekkel kezdődik az iskolában. Ekkor nyílik a gyermekek egész éves munkáiból rendezett kiállítás a folyosón. Azért itt, mert előző este, június 1-jén 18 órakor a galériában Szabó Mónika és Homokné Dévai Edit bemutatkozó tárlatát nyitja meg Kolbert Margit. A megnyitón közreműködnek Borza Márton tanítványai. A község gazdag gyűjteménnyel büszkélkedhet, amely Bujdosó István és az egykori nótaklub tagjainak az érdeme. Régóta nótáskedvű emberek hírében állnak a pilisiek, egykor még nótaklubot is alakítottak. A huszonnyolc lelkes falubeli a maga szórakoztatására nótázott. A falu gazdag dalkincséből volt mit válogatni. Egy összejövetel alkalmával egy régi eszköz került elő.- Jártuk a falut, nagyon sok padlást kellett lepókhálózni a ma már kincseknek számító régiségekért. - mondta Bujdosó István, aki helyet ad, s ma is gondozza a gyűjteményt. - A parasztember mindennapos munkaeszközei vannak itt együtt, a kenderfeldolgozástól, a szőlőművelésen keresztül egészen a birkanyirásig minden. A nótaklub másfél évvel ezelőtt feloszlott, Bujdosó István azóta maga vette gondjaiba a gyűjteményt. Igaz, segítsége is van, hiszen nagyon jó kapcsolatban áll a megyei múzeum munA millenniumi ünnepség 14 órakor kezdődik, elsőként megemlékeznek Bogár Istvánról, az iskola névadójáról, majd a szabadtéri színpadon dr. Balázs Kovács Sándor mond ünnepi beszédet és felavatja a község címerét. A zászlóátadási ünnepségen dr. Pusztai Erzsébet, az egészség- ügyi minisztérium volt politikai államtitkára mond ünnepi köszöntőt. A „Dallal, tánccal Bogár István nyomán” című kulturális műsorban az óvodás és iskolás gyerekek népi gyermekjátékokat mutatnak be, míg a helyi Gerlice madár hagyományőrző együttes sárközi táncokat ad elő. Az egész napos rendezvény utcabállal zárul. ■ katársaival. Jelenleg közel kétszáz darabból áll az anyag, a legrégebbi egy 1841-ből való kenderfésű, úgynevezett gereben. A házánál lévő takarmánytárolót áldozta fel ahhoz, hogy a gyűjtemény a rendszerezést követően méltó helyre kerüljön. Minden darabnak külön története van, Bujdosó István nagy átéléssel meséli valamennyit, a metszőollóról, a csörgőkorsóról, a petróleumlámpáról, vagy a huszárcsizmáról a hozzá ellátogató iskolás gyerekeknek.- A régiségekért pénzt soha nem adtam, és nem számoltam a fröccsöket, meg a pálinkákat sem, amelyekkel cserébe megkínáltam az adakozót. Anyagiakkal szinte fel sem mérhető fel a gyűjtemény értéke, amit a helybelieken kívül már külföldieknek is megmutattak. Bujdosó István most azon töri a fejét, miként lehetne másokkal is megismertetni azt az értéket, amely a Sárköz legkisebb településének, a sárpilisi embereknek az életét, szokásait tükrözi. Három új, multimédiás programmal felszerelt számítógéppel és egy lézer- nyomtatóval gazdagodott a település iskolája. Nemrégiben szerelték fel és vették birtokukba a Bogár István általános iskolás gyerekek a Soros Alapítványtól nyert számítógépeket. A közel egymillió forintos nyereménnyel tovább bővülhettek azok a lehetőségek, amelyek keretében a gyerekek számítástechnikát tanulhatnak. A 7. és 8. osztályosok tanóra keretében, at alsósok szakköri formában ismerkedhetnek e tudománnyal. A legújabb technika a felnőtteknek, a pedagógusoknak is feladatot ad, hisz a program kezelését nekik is el kell sajátítani. Mint azt az intézmény igazgatója, Bernád Enikő elmondta, a sok-sok sikeres pályázat egy csapatmunka eredménye. Annak érdekében, hogy az iskola szép legyen, és a gyerekek is jól érezzék magukat, mindenki részt vesz a közösségi munkában. Barátságban Erdéllyel Kilyén és Szotyor, a két erdélyi település neve ma már ismerősként csenghet a sárpilisiek fülében. A barátság 1998-ban kezdődött, amikor a kilyéni település vezetői Sárpilisre érkeztek. A testvér- kapcsolatot tavaly áprilisban „szentesítették”, amikor az itteniek viszontlátogatásra Erdélybe utaztak. Az októberi szüreti napon, Sárpilisen, fergeteges műsort adott a kilyéni tánccsoport. Szotyor, az ugyancsak erdélyi település képviselőtestülete is járt nemrégiben Sárpilisen, ismerkedett a hagyományokkal, az itteni szokásokkal, ők Alsónánával létesítettek testvérkapcsolatot az idén májusban. Erdei iskola Környebányán Négynapos erdei iskolai részvételre nyert pályázatot az iskola. Az október eleji turnusban harminc gyerek vehet részt a környebányai programban. Az erdei iskola foglalkozásai szorosan kapcsolódnak a tananyaghoz, és elsődleges célja is az, hogy a természetben sajátítsák el a gyerekek a tudnivalókat. Óvodások évzárója Az általános iskola tornatermében évzáró ünnepségét tartja az óvoda május 27-én, szombaton, délelőtt 10 órakor. Az ünnepség idejére a gyerekek által egész évben készített munkákkal dekorálják ki a falakat. Kirándulás Vaj tára Vajtára kirándulnak június 14- én, az iskolás gyerekek. Az utazásért a szülőknek nem kell fizetni, az intézmény jótékonysági bálok bevételéből finanszírozza a gyerekek egynapos szórakozását. ■ Egyesület a közjóért Az iskolai szülői munkaközösség közös összefogásával „Közjóért” elnevezéssel egyesületet kívánnak létrehozni. Ennek elsődleges célja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeknek, családosak segítséget nyújtsanak. ■ Lapunk mai száma a Sárpilis Község Önkormányzatának jóvoltából jutott eí minden háztartáshoz. Nótaklub meg a régiségek A tiszta hagyományokat ápolják A Gerlice madár Hagyományőrző Együttes története a harmincas évekre nyúlik vissza, a Református Dalkör megalakulásááig. A dalkör saját gyűjtésben népdalokat, és református zsoltárokat énekelt. A pilisiek azonban nemcsak énekelni, táncolni is tudtak. Ezt bizonyította, amikor a Sárpilisi Népi Együttesnek az ötvenes években már 185 tagja volt. A saját zenekarral működő együttes országos hírű lett, a hatvanas évek közepén komoly politikai ellentétekbe ütközve rövid idő alatt elsorvadt. A hagyományőrzésnek ezután is fontos szerep jutott a faluban, nagy becsben tartották a dalokat és a sárpilisi asszonyok az utolsók között vetkőztek ki a viseletből. A tánccsoport egykori szép sikerei már csaknem feledésbe merültek, amikor Bogár István sárközi lakodalmat szervezett. Felkérte Ács Jánost és feleségét, Marikát hozzák össze az egykori, nagy múltú együttest. A kezdeményezés 1992-ben lett cp-- Gerlice madár Hagyományőrző Együttes néven alakult újjá a tánccsoport. Ars poeticájuknak a tiszta hagyo- m á n y o k ápolását jelölték meg. Anyagi lehetőségeik kezdettől fogva meghatározzák az együttes működését. Több táncoktatóval is próbálkoztak, jelenleg az Ács házaspár taníb'a a tizenkét kicsi és a huszo, elnőtt táncost. Ács János és It asége, Marika a decsi Csillag’ iában tett szert tapasztalai n át táncoltak itt. Nagyon sok segítséget kaptak a kezdetektől a többi sárközi testvéregyüttestől, különösen a bátaiak segítsége volt kiemelkedő. Az együttes élére utódnak András fiúkat szánják, aki maga is táncol a sárpilisi, illetve a decsi csoportban. Andrásnak a képzettsége, a gyakorlata is adott, mert elvégezte Tímár Sándor tanfolyamát. A Gerlice madár repertoárja igen színes és gazdag sárközi motívumokban. Lőczyné Polányi Jusztinától, a decsi Csillagrózsa együttes vezetőjét ajándékba kapták a Vasárnap Sárközben koreográfiáját, aztán a húsvéti locsoláshoz kapcsolódó Tavaszi szél-t is táncolják, valamint a Szüreti képeket, ebben is a szőlőőrzést, a szüretet As a szüreti mulatságot elevenítik meg, továbbá a Sárpilisi réten című koreográfia is táncaik között szerepel. A méltán híres sárközi ruhákat Marika varrta a táncosoknak, az ehhez szükséges pénzt először saját zsebből, majd pedig pályázaton nyert pénzből teremtették elő. Ács Jánosné, az együttes vezetőié elmondta, megyei, országos rendezvényeken mutatkoztak be, minden évben részt vesznek a Földesi János néptánctalálkozón. Tehetséges népdalénekeseket neveltek, akik a Cinege madáron jeleskedtek, Kecskeméti Eszter és Hona országos szinten is kiváló eredményeket értek el ezen a területen. i ________________________ii mii _______:____---------------------------------------------------_a N agy örömmel fogadták az új számítógépeket a gyerekek_________ H egedűs János polgármester sárpilisi születésű. Ismerve a lehetőségeket választási programjában sem ígért extra dolgokat. Nem is tehette, hiszen a község működésében már akkor mutatkoztak problémák. A község lélekszáma 686, nagyobb részt idős ember, így előtérbe került a közbiztonság megteremtése. A településen nyolc osztályos általános iskola működik, és az önkormányzat
