Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-27 / 123. szám

Tolnai Népújság 2000. Május 27., Szombat Hétvégi Magazin ™ Tolnai Népújság - 7. oldal Hogyan tovább fiatalok? Pedagógus-jelöltek, diploma után Nagy elhivatottsága kell hogy legyen ma annak, aki a pe­dagógiai pályát választja, hi­szen a gyermekek száma fo­lyamatosan csökken, iskolá­kat zárnak be, osztályokat vonnak össze. Éppen emiatt voltunk kíváncsiak arra, hogy a szekszárdi tanítókép­ző főiskola végzős hallgatói hol és hogyan folytatják to­vább az életüket? Szekszárd Árki István Madocsáról került a ta­nítóképző főiskolára.- Érettségi után mű­szaki technikumot vé­geztem, így gépész és energetikus szakmám van. Ezt követően egy évet dolgoztam, majd bevonultam katonának. Nem túl­ságosan érdekelt a műszaki pálya, ezért jelentkeztem ide a főiskoláira. Június közepén lesz az államvizs­gánk, ezt követően több lehetőség között is választhatok. Tanítani nem szeretnék, annak ellenére, hogy a két hónapos gyakorlat alatt én is és a gyermekek is jól éreztük magunkat. Szeretném megkö­szönni annak a négy madocsai ta­nárnak az önzetlen segítségét, akik a gyakorlatom során sok hasznos tanáccsal láttak el. Ez alatt az idő alatt sikerült jobban megismernem a tanárok vüágát, a szakma előnye­it és hátrányait is felismertem. Lát­tam, hogy sokan elfásultak a mun­kájukba. Én ezt nem szeretném megérni. Edzői és sport végzettsé­gem is van, így ezen a területen szeretnék majd elhelyezkedni. Kaptam már ajánlatot, de még nem döntöttem- Visszamegy a szülői házba, vagy más megoldást talált?- Itt maradok Szekszárdon, nagy valószínűséggel a munkám is ide köt majd. A szüleim erre szá­mítottak, bár még ők sem tudják, hogy hol folytatom tovább. Két testvérem van, a nővérem már önálló, az öcsém pedig most kö­zépiskolás. Hogy hol fogok lakni, találok-e megfelelő albérletet vagy más megoldás is adódik, ez a jövő kérdése. Klics Andrea, Fejér megyéből, Kálózról került a szekszárdi főisko­la tanítóképző sza­kára. Minden vizs­gája megvan, csak az államvizsgája hi­ányzik.- Kivételesnek ér­zem magam abból a szempontból, hogy én nem kényszerből kerültem a főiskolá­ra, hanem valóban pedagógus sze­retnék lenni. Az érettségi után két évig otthon voltam, Kálózon, és a helyi iskolában tanítottam.- Nyilván most a diploma után visszavárják.- Visszavárnak, de nem me­gyek, mert egy jobb ajánlatot kap­tam. Itt, Szekszárdon, a Gyakorló iskolában napközis nevelőként fo­gok dolgozni és emellett a máso­dik osztályosoknak tanítok néme­tet. Eddig is taníthattam, hiszen a főiskolán egyéni tanrenddel tanul­hattam, ami azt jelenti, hogy bár nappali tagozatra jártam, az órá­kon nem kellett kötelezően részt vennem, csak a vizsgákon. Eköz­ben a Gyakorló iskolában tanítot­tam, és az igazgatónő felajánlotta, hogy főállásban is tanítsak náluk. Örültem ennek a lehetőségnek.- Ön, bár még a diplomáját sem szerezte meg, máris sikeresen sze­repelt országos tanítási ver­senyen.- Igen, a felkészítő taná­raimnak (Antus Györgyné, Piegl Zsuzsa, Szirony And­rea pedagógusok) munká­jának köszönhetően az or­szágos verseny második helyezettje lettem.- Szülei nem szomor- kodnak, hogy nem megy vissza hozzájuk a lányuk?- Édesanyám szintén pedagó­gus, így ő tudja, hogy milyen jó le­hetőséget kaptám, örül, hogy meg­találtam a helyemet.- Andrea ön elárulta, hogy 23 éves és hamarosan önálló élete lesz, mi szerepel a tervei között?- Az életben szerintem két leg­fontosabb dolog van, az egyik, hogy azt csinálhassa az ember amit szeret, ez már megvan, a má­sik, hogy az azzal élje le az életét, aki számára a legfontosabb a vüá- gon. Ez utóbbira még vámom kell. Horváth József Nagydorogról érkezett a főiskolára, hamarosan kézhez veheti a szociális mun­kás diplomáját.- Az elmúlt négy évben vol­tak olyan pilla­natok, melyek kicsit megkese­rítették a diákok életét, például a jog szigorlat. Ennek ellenére nagyon szerettem itt tanulni. Én már egy szakmával mögöttem - gépgyártás technoló­gus - jelentkeztem ide és a diploma után is szeretnék tovább tanulni. Az ELTE szociológiai karára és az államigazgatási főiskolára jelent­keztem. Úgy tervezem, ha felvesz­nek, akkor munka mellett tanulok tovább. Mint szociális munkás kí­vánok elhelyezkedni. Szeret­ném kipróbálni magamat a szakmában, nagyon érdekel­nek az emberek és a gyere­kek.-Mi hajtja abban, hogy ál­landóan tanuljon?- Ez nem volt mindig így, sokat köszönhetek az Ady Endre szakmunkásképző is­kola tanárainak (Bacs Józsefnek, Tolnai Zsuzsának, Kovács Mihály­nak), akik biztattak, segítettek. Most 27 éves vagyok és a szakisko­la óta saját magamat tartom el. Fo­cizok és vállaltam munkát eddig is. A diploma után szeretnék Szek­szárdon elhelyezkedni, tanulni, dolgozni és megtalálni az igazit. MAUTHNER Milyen ma gyereknek lenni? Nászai Ágnes: Én szeretek gyereknek lenni... Gyereknek lenni jó, gon­dolják a felnőttek. De va­jon hogyan vélekednek er­ről az érintettek? Kérdé­sünkre, hogy milyen ma gyereknek lenni, a szek­szárdi Dienes Valéria Álta­lános Iskola Grundschule 3. c. osztályos tanulói vála­szoltak tanító nénijük, Kohajda Ferencné közre­működésével. A dolgoza­tokból válogattunk. Ulrich Nelli Nagyon jó ma gyereknek lenni, mert sokáig boldogságban élhe­tek. Nagyon szeretem a szüléi­mét, mindent megvesznek ne­kem, hétvégén elmehetek a bará­taimhoz, sokat játszhatok, lova­golhatok. Szeretek a szüleimmel lakni, szép tiszta a házunk, anyu­kám azt főz amit szeretek és meg­engedi, hogy segítsek neki a konyhában. Varga Kata Azért jó ma gyereknek lenni, mert kedvesek velem a barátnőim és a tanító nénik. Meg azért is, mert a szülők megtesznek min­dent értünk és testvéreinkért, nem szeretnének elveszíteni min­ket. Azt is megengedték, hogy megnézhessük a későn kezdődő filmet. Kruller Kristóf Én nem nagyon szeretek gye­rek lenni, mert a felnőttek állan­dóan parancsolnak, de nem mindegyik parancsol annyit. De viszont azért szeretek gyerek len­ni, mert a nagybátyám minden számítógépes játékát odaadja, és az anyukám, apukám nagyon szeret. Csak azt bánom, hogy hét­köznap nem számítózhatok, pe­dig nagyon szeretek és van egy Tibérion Sun nevű játékom, igaz, hogy csak a demója. Tóth Endre Azért jó gyereknek lenni, mert mindig biztonságban érzem ma­gam, és nagyon szeretnek a szü­leim. Anyukám mindig megenge­di, hogy pénteken meg szomba­ton sokáig tévézzek és nappal is nagyon szeretem nézni a termé­szetfilmeket. Iskolába nem na­gyon szeretek járni, de a tesi és a rajzórákat szeretem. Szabó Barbara Én szeretek gyerek lenni, mert érdekes az életem, a környezetem szuper, van egy nagyon aranyos tesóm, játszhatok és sok a bará­tom. Sok-sok versenyt rendeznek az iskolában, amit én nagyon sze­retek. Imádok kirándulni az osz­tállyal és a szüleimmel is sokszor elmegyünk nyaralni. Ranga Viktória Iskolába menni sokkal jobb, mint a felnőtteknek dolgozni. Vi­szont ha a felnőttek nem akarnak dolgozni, akkor ők szabadságot vesznek ki, nekem pedig akkor is el kell mennem suliba ha nincs kedvem. De mindezek ellenére remélem még sokáig maradok gyerek. Molnár Péter Azért szeretek gyereknek len­ni, mert én el tudom képzelni, hogy milyen nehéz családot ala­pítani és otthont teremteni. Csak egyetlen egy okom van, hogy ne szeressek gyereknek lenni az, hogy nem vezethetek autót. Hága Krisztián Szerintem nagyon jó gyereknek lenni, mert a szülők annyi min­dent megtesznek értünk. Itt van példának a kis állatkertem, abban is sokat segítenek, hogy szép le­gyen. Lámpát szerelnek fel, régi öntött vaskályhát tesznek be, ki­meszelik a falat és még folytathat­nám tovább. Meg hát azért a rossz anyagi körülményeinket is figye­lembe véve elég sok mindent vesznek. Hajmann Éva Azért jó ma gyereknek lenni, mert kedvesek a tanítóim, és a ba­rátnőim, de azért nem olyan cso­dálatos a gyermekkorom. Mert bi­zony nem csak jó napjaim voltak, mert elváltak a szüleim, de azért anyukám és apukám szeretik egymást. De azt sem mondha­tom, hogy nem sokat találkozom anyukámmal, pont ellenkezőleg. Ilyen ma az én gyermekkorom. Bálint Réka Jó gyereknek lenni, sokat játsz­hatok, majdnem mindent megka­pok amit szeret­nék. Vannak bará­taim, akikkel sok vicces dolgot szoktunk csinálni. Szeretek kirándul­ni az osztályom­mal, iskolába len­ni, tanulni. Örü­lök, hogy a suliba ennyi versenyt rendeznek és min­den versenyző kap valami édes­séget vagy ajándé­kot. De azt ki nem állhatom, ha dol­gozatot kell írni, szülte borsódzik a hátam, jujj! Strasszer Dávid Nagyon jó gye­reknek lenni, ara­nyosak a szüleim, mindig megen­gedik, hogy nézzem a futball meccseket. Sok játékom van, fo­cizhatok, kosarazhatok. Iskolába is szeretek járni, mert az jó, ha okos vagyok. Müller Máté Én csak akkor szeretek gyerek lenni, ha a tanító néni megdicsér vagy ad egy ötöst, és ha este soká­ig nézhetem a tévét. De ha meg­szid, akkor nem szeretek. Sajnos délutánonként mindig elmegyek valahová, kivétel szerdán ami jó is, meg rossz is. Azért jó, mert nem kell olyan sokat tanul­nom, és azért rossz, mert ké­sőbb me­gyek haza. Otthon is nagyon jó, mert min­dig játszha­tok, csak néha tanul­ni is kell. Hackl Dominika Gyereknek lenni azért jó, mert sok érdekes dolgot most ismerek meg. És azért is jó, mert kertes házban lakunk és a testvéremmel sokat tudok játszani. Az életem elég érdekes, mert a szüleimmel már rengeteg helyen voltam. Azért nem szeretek gyereknek lenni, mert a testvéremet több helyre elvitték és mindig csodála­tosakat mesél róla, amiről nekem fogalmam sincs. És azt sem szere­tem, hogy a testvéremet hama­rabb hazaengedik az iskolából, mint engem. Fűzi Virág Én szeretek gyerek lenni, mert játszhatok a pajtásaimmal, sok ruhát, édességet kapok és otthon nem nekem kell főzni, a mamám mindig süt valami finomat. Én szeretem az iskolát, mert ha unat- kozok, ott vannak a barátaim. Ne­kem az nem tetszik, hogy nem maradhatok fenn este sokáig, és nem nézhetem meg azt a filmet amit én szeretnék. Fekete Péter Én azért szeretek gyereknek lenni, mert anyu nagyon szeret, de apu is. Azért is nagyon szere­tem, hogy gyerek vagyok, mert nem kell dolgozni mennem. Csak az rossz, hogy nem vagyunk olyan gazdagok. De még az is jó, hogy mindig számítógépezhetek. Bállá Bianka Szerintem ebben az időben jó is, meg rossz is gyereknek lenni. Manapság már sokkal fejlettebb, jobb játékok vannak, mint régen. Van amikor azt kívánom, hogy bárcsak ne nőnék meg, hanem maradnék örökké 10 éves! De én találok egy kivételt, egy rosszat, azt, hogy a felnőttek parancsol­gatnak nekem, és nem engedhe­tek meg magamnak néhány dol­got, azt kell felvenni, amit mon­danak: sapka, sál, kabát, mellény, fújj! Én hiába magyarázom nekik, hogy meleg van, de akkor is kell. De egyébként szupi gyereknek lenni! Egyszerűen isteni. F. KOVÁTS ÉVA Fűzi Virág: A kedvenc állatom Gyermekrajzok a festő szemével Interjú Kovács Ferenccel Kovács Ferenc festőművész neve immár 30 esztendeje kap­csolódik össze a megyei gyermekrajz-pályázattal. Ebből az alkalomból, a hagyományos gyermekrajz-kiállítás megnyitó­ján vehette át a megyei önkormányzat elismerő ajándékát, Sarkantyú Judit kerámia szobrát. Névjegy: Kovács Ferenc festőművész, művészeti tanár. 45 éve tanít, 28 éve a Tolna megyei általános iskolák és gimnáziumok rajz szaktanácsadója (régi kifejezéssel élve szakfelügyelője). 30 éve vezeti a Tolna megyei felső tagozatos gyerekek képzőművészeti alkotótelepét. 1960. óta állít ki, 34 önálló- és számtalan közös kiállításon láthatta a közön­ség alkotásait. Bonyhádon él.- Bátran állíthatjuk, hogy ön el­kötelezte magát a gyermekrajzok mellett.- A gyerekrajz csodálatos alko­tás, mert önfeledt, gátlások nélkü­li képi kommunikáció. Ez a gye­rekkor sajátossága, később már nem hozható vissza, egy felnőtt alkotónak kincseket érne, ha visz- szaidézhetné ezt a világot. Már ezért minden figyelmet megérde­mel, másrészt a rajz egy olyan tantárgy, amelyben a gyermekek nem csak értelmileg, hanem ér­zelmileg is megnyüatkoznak, te­hát érdemes rá odafigyelni.- Három évtizede kíséri figye­lemmel a gyerekek munkáit. Mi­lyen fejlődést, változást tapasz­talt?- Nagy fejlődés tapasztalható, nem csak a gyerekek munkáiban, hanem a pedagógusok hozzáállá­sában, hozzáértésében is. Főként • az alsó tagozatban. A pedagógu­sok többsége felismerte a rajz, mint önkifejezés fontosságát, nem véletlen, hogy a tanfolyam­okon, ahol a rajzot tanító pedagó­gusok képzését folytatom, állan­dó a túljelentkezés. A pedagógus feladata, hogy megfelelően moti­válja a gyerekeket, hogy megis­merje és továbbadja az ábrázolás­ban rejlő korlátlan lehetőségeket.- Mennyiben változtak a gyere­kek alkotásai ez alatt az idő alatt?- Régebben a tanulmány jelle­gű rajzokon volt a hangsúly, ma pedig a kreativitás az elsődleges szempont. Sokat fejlődött a tech­nikai kivitelezés és markánsabb lett a kifejező erő, számos újfajta technika lépett be a hagyományo­sok közé. A gyerekrajzok a XX. században nyerték el helyüket a világban, ekkor ismerték fel egye­diségüket, jelentőségüket. A gyer­mekrajzok a kedvenc hobbim, cé­lom, hogy mélységüket gyerekek­nek, felnőtteknek megmutassam. VENTER MARIANNA i ) »

Next

/
Oldalképek
Tartalom