Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

8. oldal - Tolnai Népújság E 0 É $ Z S É G 2000. Május 25., csütörtök Vér nélküli orvosi beavatkozások I Alternatíva a sebészeknek „Mindazoknak, akik vérrel és műtött betegekkel foglal­koznak, gondolniuk kell a vér nélküli sebészetre.” - mondta dr. Joachin Boldt aneszteziológus professzor, Németországban. Ma még kevesen tudnak elképzel­ni műtétet transzfúzió, azaz vér­átömlesztés nélkül. Pedig jó tud­Néhány vér nélküli módszer Vérmentö készülék A készülékek hasznosítják a műtét vagy sérü­lés során elvesztett vért. A vér megtisztítva, egy zárt körben visszajuttatható a betegbe. Biológiai vérzéscsillapítók Kollagén-és cellulózragasztók közvetlen al­kalmazásával megállíthatók a vérzések. Gyógyszerek Génsebészettel előállított fehérjék serkente­ni tudják a vörösvérsejtek, vérlemezkék és különféle fehérvérsejtek képzését. Sebészeti eszközök Vannak olyan eszközök, amelyekkel egy időben lehet vágni és elzárni a véredénye­ket. Laparoszkópos technikával a minimális behatolást lehetővé tevő eszközökkel a mű­tétek a nagy vágásokból adódó vérveszte­ség nélkül elvégezhetők. ni, hogy van alternatíva. A közel­múltban Budapesten Orvostudo­mány és lelkiismeret címmel kon­ferencia zajlott a vér nélküli or­voslásról. Nem új eljárás Vér nélküli orvoslás valójában már a vér felhasználása előtt léte­zett, hiszen csak a XX. században fejlesztették a transzfúziós eljá­rást olyan szintre, hogy a min­dennapos gyakorlat részévé vál­hatott. Az AIDS tragédiája viszont arra kényszeríti a tudósokat és az orvosokat, hogy további lépése­ket tegyenek a műtők biztonságo­sabbá tétele érdekében. Nyilván­való, hogy ez szigorúbb vérszű­rést tesz szükségessé. De a szak­értők azt mondják, hogy még ez a lépés sem teszi száz százalékosan kockázatmentessé a vértran- szfúziót. Bár a vértranszfúzió biz­tonságosabb napjainkban, mint a múltban volt, még mindig veszé­lyes az immunreárciók, a hepati­tis vagy a szexuális úton terjedő betegségek miaft. Az utóbbi évtizedekben a vér nélküli sebészet népszerűbbé vált. Már az 1960-as években a híres sebész, Denton Cooley az elsők között hajtott végre nyi­tott szívműtétet vér felhasználása nélkül. Mivel az 1970- es években több olyan személy megfertőződött hepatitisszel, akinél transzfú­ziót alkalmaz­tak, sok orvos kezdett a vér al­ternatívái után kutatni. Az 1980- as évekre már számos nagy or­vosi csapat hajtott végre vér nél­küli sebészeti beavatkozásokat. Majd amikor kitört az AIDS-jár- vány, azok, akik készek voltak el­fogadni ugyanazokat a techniká­kat, többször tanácskoztak egy­mással. Az 1990-es években jó néhány kórház olyan programo­kat dolgozott ki, melyek vér nél­küli kezelési lehetőségeket kínál­tak a betegeiknek. A doktorok ma már sikeresen alkalmaznak vér nélküli techniká­kat olyan műtétek során és sür­gős eseteknél, melyeknél hagyo­mányosan transzfúzió alkalmazá­sa lett volna szükséges. Nagy szív-, ér-, nőgyógyászati, szülé­szeti, ortopédiai és urológiai mű­téteket lehet sikeresen elvégezni vér vagy vérkészítmények fel- használása nélkül. Alternatíva orvosnak és betegnek A vér nélküli sebészeti beavat­kozásoknál a sebész szakava- tottságának van a legnagyobb szerepe a vérveszteség megakadályozásában. A vér nélküli sebészeti eljárások „gyorsabbak, tisztábbak és olcsób­bak” - állítják sokan. Jelenleg világszerte mintegy 180 kórházban vannak olyan progra­mok, melyek a vér nél­küli orvoslásra és sebészetre irá­nyulnak. A fertőzésnek és az immun- rendszer tönkretételének a kocká­zata azonban egyértelműen azt bizonyítja, hogy minden beteg számára meg kell találni az alter­natívát. Hiszen a vér nélküli sebé­szeti beavatkozások után a bete­gek állapota egyáltalán nem rosz­Toleráns szekszárdiak A budapesti tanácskozásra a szek­szárdi kórház gyermekosztályának osztályvezető főorvosa, dr. Schultz Károly is meghívást kapott. A főor­vos érdeklődésünkre elmondta, hogy osztályukon mindig figye­lembe veszik a betegek önrendel­kezési jogát. A műtétek előtt minden esetben el­mondják a szülőknek, hogy milyen beavatko­zást fognak végezni és ezt aláíratják velük. Van­nak, akik nem akarják, hogy vért kapjon a gye­rekük - Magyarországon elsősorban a Jehova ta­núi egyház tagjairól van szó -, ilyen esetben ezt tiszteletben tart­ják kivéve, ha akut életveszélyes állapot lép fel a betegnél. Ilyen esetben ugyanis az orvos köteles­sége mindig az élet megmentése. Abban az esetben, ha nem élet­veszélyről van szó, leülnek a bete­gekkel és keresnek olyan megol­dást, ami kiválthatja a transzfúziót. Léteznek új fajta sebészeti eszközök, technikák FOTÓ; GOTTVALO KÁROLY szabb, mint azoké, akik vért kap­nak, és az előbbiek sok esetben megmenekülnek a műtét utáni fertőzésektől és komplikációktól, melyek gyakran a vér használatá­nak tulajdoníthatók. A választás lehetősége adott. Telefondoktor Népbetegség az allergia A Tolnai Népújság ingyen hívható zöld vonalán olva­sóink allergiával kapcsola­tos kérdéseire dr. Helf Lász­ló főorvos, a megyei kórház tüdőgyógyászati osztályá­nak osztályvezetője vála­szolt. A toll is Szekszárdi hölgy telefonált, aki­nek általános iskolás lánya csak­nem minden környezetben talál­ható dologra, így tolikeverékre, porra, kutya, macskaszőrre, vi­rágporra allergiás, és emellett strúmája és asztmája van. A gye­reket évek óta kezelik, de javulás az állapotában nem tapasztalha­tó. Mit tegyenek? Sajnos ha valaki sok mindenre allergiás, a kezelés bonyolult és hosszadalmas, mert külön-külön mindegyik allergiát megszüntetni nem le­het. Ilyen esetben amit az orvos javasolhat, hogy próbálják meg le­cserélni a lakásban ta­lálható szőnyegpa diót olyan burkolatra - fel­mosható, kő, illetve műanyag - amelyiket könnyen tisztán lehet tartani és nem poroso­dik. Mindenképpen célszerű a tol­lal töltött párnákat, takarókat ki­cserélni és a szálló por ellen kor­szerű, atkaszűrővel is ellátott por­szívót vásárolni. Mindez meglehe­tősen sokba kerül, de sajnos e nél­kül még a gyógyszeres kezelés mellett is nehezen javul a beteg ál­lapota. Nem kell beutaló Paksi telefonáló arról érdeklő­dött, hogy allergiás bőrteszt vizsgálathoz kell-e beutaló? Az allergiás bőrteszt vizsgá­latokat illetve vérvizsgálatokat, légzésfunkció vizsgálatokat a tüdőgondozóban végzik. Tolna megyében öt tüdőgondozó mű­ködik Szekszárdon, Pakson, Tamásiban, Bonyhádon, illetve Dombóváron. Pár évtizede az asztmás betegeket még a bel­gyógyászatok vizsgálták, ma már a tüdőgondozók. Akinek ilyen panasza van, az tehát eze­ket az egészségügyi intézmé­nyeket keresse fel. Tüdőgondo­zóba nem kell beutaló. Elmúlhat-e az allergia? Mórágyi férfi olvasónk több év­tizeden keresztül szenvedett kora ta­vasztól nyár végéig al­lergiás panaszokkal. Néhány éve kezelés nélkül elmúltak ezek a tünetek. Hogyan le­hetséges ez? - kérdez­te. Egy bizonyos fokig hozzá lehet szokni egyes anyagok aller- gizáló hatásához. Ezért elkép­zelhető, hogy az évek múlásá­val megváltozhat a szervezet re­agálása. Az immunrendszer ugyanis az idegrendszer mellett az em­beri szervezet egyik legössze­tettebb, legbonyolultabb terüle­te. Az orvostudomány ma már sok mindent tud az immun- rendszer működéséről, de még mindig nem mindent. Ezért elő­fordul, hogy egyes kérdésekre konkrét választ nem tudnak ad­ni még ma sem az orvosok. Lelki okok? Bátaszéki édesanya lányának por allergiája van. Elmondása szerint gyerekénél már akkor is jelentkeznek az allergiás tüne­tek, ha meglát valakit, aki por­rongyot ráz. Lehetséges-e, hogy az allergiát befolyásolják lelki tényezők? - kérdezte. Kétségte­len, hogy mint más betegségek­nél az allergiánál is „be lehet magyarázni”, hogy beteg-e vala­ki, vagy nem. Nagyon sok min­den múlik a beteg alkatától, lel­ki beállítottságától, és attól, hogy hogyan reagál a hosszan fennálló betegségére. Ilyen szempontból elképzelhető, hogy lelki tényezők befolyásol­ják a kislány allergiáját. Parlagfű és feketeüröm? 50 éves férfi telefonáló 20 évig parlagfűre volt allergiás, a leg­utóbbi vizsgálat viszont azt mu­tatta ki, hogy most a parlagfűre nem, hanem a fekete ürömre ér­zékeny. Változhat-e ez? - kérde­zi. Valószínű, hogy nem szűnt meg az illető parlagfűre való ér­zékenysége, csak egy bizonyos szint alá csökkent, és ezért a bőr­teszt negatív, és emellett az illető nem érez allergiás tüneteket. F. KOVÁTS Ha nem találnak elfogadható megoldást, akkor a beteg kérheti, hogy vigyék át olyan másik egész­ségügyi intézménybe, ahol job­ban fel vannak készülve a vér nél­küli orvosi eljárások elvégzésére. F. KOVÁTS ÉVA Megállapítható-e az allergia? Több olvasónk kérdezte, hogy milyen módszerekkel lehet megállapítani, hogy valaki valóban allergiás-e? Helf főorvos elmondása szerint először mindenképpen egy rész­letes, mindenre kiterjedő anam- nézist (kérdések-feleleteket) ké­szítenek az orvosok olyan eset­ben, ha valakinek allergiás tüne­tei vannak. Az anamnézis a csa­ládra, környezetre, munkahelyre, minden egyéb, az allergiát befo­lyásolható tényezőre kiterjed. Ezt követi a fizikális vizsgálat. Ez után bőrpróba következhet, amikor az alkart megkarcolják és Az egyik leggyakoribb allergén a parlagfű arra 18-20 féle allergént csöppen- tenek. A bőr reagálása alapján ál­lapítható meg, hogy a páciens ér- zékeny-e valamelyik allergénre. A bőrpróbán kívül vérből is megállapítható az allergia, de az immunglobulinos vizsgálat költ­ségesebb. Amennyiben kiderült, hogy valaki allergiás, és fulladásos pa­naszai vannak, úgy légzésfunk­ció vizsgálatot lehet végezni amely kimutatja, hogy az illető­nek az allergia miatt van-e hörgő­szűkülete, vagy nincs? Ha a vizsgálat nem mutatja ki a hörgőszűkületet, de a betegnek varrnak panaszai, akkor „provo­kációs” légzésfunkciós vizsgálat- ra van lehetőség. ____________■ K ORHAZA A rákbetegségek specialistája Júniustól új osztályvezető főorvos van a sebészeten A Tolna Megyei Önkor­mányzat Kórháza sebészeti osztályának vezetői teen­dőit 2000. június 1-től dr. Zoliéi István főorvos látja el. A Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza sebészeti osztályának vezetői teendőit 2000. június 1- től dr. Zoliéi István főorvos látja el, aki 1988 óta a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem Sebészeti Klinikájának osztályvezető egyetemi adjunktusa volt. A főorvos 1975-ben végzett a SZOTE-n „Summa cum laude” minősítéssel, és a „Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem” kitün­tetésben részesült, 1979-ben ál­talános sebészetből szakvizs­gát tett. Szakorvos képzésének során olyan kiváló tanítómesterei vol­tak, mint dr. Petki Gábor, dr. Kulka Frigyes, dr. Imre József és dr. Baradnay Gyula profesz- szorok. Az utóbbi által vezetett munkacsoporthoz való kapcsq- lódása dr. Zoliéi főorvos későb­bi pályafutása szempontjából meghatározó jelleget adott. Az onkológiai betegek sebészeti és komplex kezelésének legmo­dernebb módszereit tanulhatta meg, illetve alkalmazhatta. Fog­lalkozott a vastagbél-sebészeti szövődmények csökkentésé­nek lehetőségével. Eredménye­ket értek el aktív immunizálásá­val, a szovjet és az amerikai kör­körös varrógépek műtéti alkal­mazásával. Ezzel egy időben ki­emelten foglalkoztak az emlő­rák sebészi és komplex keze­lésének javításával is. 1986-ban 5 hónapos tanul­mányútra utazott Svédország­ba a Lundi Egyetem Sebészeti Klinikájára, ahol a colorectalis rákok májmetastasisainak (át­tétek) kezelését tanulmányoz­ta. Ugyanitt állatkísérletes mun­kát is végzett. 1989-ben 3 hónapos tanul­mányúton volt Japánban, ahol a kísérletes munkája mellett májsebészet tanulmányozásá­val is foglalkozott. 1995-ben ismételten Svédor­szágban járt, ahol a Linköpingi Egyetemen a laparascopos vastagbélsebészetet tanulmá­nyozta. 1987-től önálló kísérletes munkát kezdett a haemorrha- gias shock-reperfusio során létrejött gyomornyálkahártya károsodások pathophysi- ologiájának (kórélettanának) megértése érdekében. Jelenleg az aszpirin, azaz a nem steroid típusú gyulladáscsökkentő gyógyszerek által kiváltott gyo­morkárosodások kivédésének kérdéseivel foglalkozik a szege­di Kísérletes Sebészeti Intézet­ben. 1987-ben munkája elismeré­seként a Minisztertanács által alapított „Kiváló Munkáért” ki­tüntetésben részesült. Az 1993-tól 1996-ig terjedő időszakban a Szegedi József At­tila Tudományegyetemen köz- gazdasági szakosító egyetemi tanulmányokat folytatott, majd kitűnő minősítésű másoddip­lomát szerzett, és így közgaz­dasági szakokleveles orvos­nak (menedzsernek) nyilvání­tották. 1995-ben Svédország­ban, majd 1996-ban Ausztriá­ban vett részt tanulmányúton. Szakdolgozatát „A kórházi fi­nanszírozás nemzetközi ösz- szehasonlítása” címmel írta és védte meg. Jelenlegi munkájának fő te­rülete továbbra is az onkológi­ai sebészet, azon belül a colo- proctologia (vastag- és végbél- sebészet) és a mammologia (az emlőbetegségek kezelése). A főorvos aktívan részt vesz az orvostanhallgatók és fogor­vostan hallgatók magyar és angol nyelvű oktatásában. To­vábbképző előadásokat tart a szakorvosképzés során, a mű­tősnők képzésében pedig elő­adásokat tart és gyakorlatokat vezet. Több neves hazai és külföl­di tudományos társaság tagja. Dr. Zoliéi István főorvos nős, két gyermek édesapja. (9369) Hogyan gyógyítható? Gyógyítható-e az allergia, vagy aki ebben a betegségben szenved, az élete végéig gyógyszere kezelésre szorul? - kérdezték többen. Ha több anyaggal szemben al­lergiás valaki, akkor sajnos az oki kezelés kiesik, ilyen esetek­ben a betegség tünetét, a fulla­dást lehet kezelni -, mondta dr. Helf László. Amennyiben valaki egy dologra allergiás, akkor a túlérzékenységet kiváltó anyagot kis adagban a beteg szervezetébe juttatják védőoltás- szérűén, sorozatosan. A bejuttatott anyagok mennyiségét folyamato­san emelik, amivel tulajdonképpen immunizálják a szervezetet. A be­tegben fokozatosan kialakul az el­lenállás az allergizáló anyaggal szemben, és így megszűnnek a tü­netek. De ezt az eljárást csak akkor lehet alkalmazni, ha egy anyaggal szemben allergiás a páciens. ■ Kevesebb a virágpor a levegőben A csapadékos időjárás hatására országszerte csökkent a levegő­ben keringő pollen mennyisége - tájékoztatott az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Aerobiológiai Hálózata tegnap. Az eső után ugyanakkor a nyári gyomok - például az útifű és a parlagfű - gyorsabban nő­nek. Az útifű pollenje már megje­lent a légkörben. Az ismertetés szerint jelentősebb mennyiség­ben csak a pázsitfűfélék virágpo­ra található a levegőben. A széna­náthás tünetek kiváltásához elég­séges szintet a pázsitfűfélék lég­köri pollenkoncentrációja már a múlt héten elérte. Az arra érzéke­nyeknek allergiát okozó nyírfa vi­rágpora a korábbi évekhez ké­pest szokatlanul nagy mennyi­ségben kering még a levegőben. Az ország tizenhárom pontján ta­lálható pollencsapdákban igen kis mennyiségben mérték a kőris és a tölgy virágporát. Az allergén Legveszélyesebb a nyírfa virága gombák koncentrációja továbbra sem jelentős. A hálózat azonban felhívja a kerttulajdonosok figyel­mét, hogy egyes növénykóroko­zó gombák, mint például a liszt­harmat, nagyobb mennyiségben jelentek meg. ■ V l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom