Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-24 / 120. szám

I 2000. Május 24., szerda HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Összefogás a BS-ért Törvény született az újjáépítésről Budapest A nemzeti összefogás siker- története lehet a Budapest Sportcsarnok újjáépítése - jelentette ki Deutsch Tamás ifjúsági és sportmi­niszter, amikor az Ország- gyűlés kivételes eljárásban (gyorsítva) megtárgyalta és elfogadta a BS-törvényt. A szakemberek kiszámolták, hogy ha a tervezés, a pályáztatás és a különféle hatósági engedé­lyezési eljárások a maguk szoká­sos medrében haladnának, egy ekkora beruházás esetében akár öt év is eltelhetne az első kapavá­gásig. Baráth Etele szocialista képviselőnek támadt az az ötlete, hogy erre az egy építkezésre vo­natkozóan fogadjon el a parla­ment külön törvényt, amely egy­szerűsíti az eljárást és lerövidíti az ügyintézési határidőket, ugyanakkor rögzít bizonyos kér­déseket, például az újjáépítés pénzügyi forrásait vagy a pályá­zat jellegét. Az ifjúsági és sportminiszter felkérésére Baráth Etele elkészí­tette a törvényjavaslatot, amit for­mailag az ifjúsági és sportbizott­ság terjesztett elő. A javaslatot egyedül az SZDSZ bírálta. Kuncze Gábor frakcióvezető szerint egy jogállamban nem szokás tör­vényt alkotni arról, hogy egy adott ügyben mely törvényeket nem kell megtartani, és melyeket kell mégis megtartani. A kérdések és interpellációk között terítékre került a Tolna Hús Rt. tartozása a gazdáknak. Hende Csaba igazságügyi állam­titkár válaszában elmondta, hogy jogszabály-változtatással miként lehetne elkerülni a ha­sonló eseteket. Vincze László (FKGP) a nagybani zöldség- és gyümölcspiacokon tapasztalha­tó problémák miatt szólalt fel. Elmondta: a termelőknek órákat kell sorban állni a nyitás előtt, és csak pénzért, korrupcióval lehet jó helyeket kapni. Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtit­kára ismertette az elmúlt idő­szakban tett intézkedéseket, majd közölte: a fővárosi nagy­bani piac részvénytársaság for­májában működik, és az állam­nak ebben nincs tulajdona. S. Á. Kényszerű megújulás Tisztújító küldöttgyűlés az MVSZ-ben Budapest Zárónyilatkozat elfogadásá­val ért véget tegnap a Ma­gyarok V. Világkongresszu­sa. Eszerint meg kell terem­teni a külhoni állampolgár­ság intézményét, s az Or­szággyűlésnek kétkamarás törvényhozó testületként szükséges működnie, amelyben képviselve lenné­nek a határon túli magyar közösségek is. Csoóri Sándort, a Magyarok Vi­lágszövetsége (MVSZ) távozó el­nökét a Világkongresszus örökös tiszteletbeli elnökévé választot­ták. A világ minden tájáról Buda­pestre érkezett magyar küldöttek a találkozó után mától az MVSZ tisztújító küldöttgyűlésén kezdik meg a munkát. Kilencen jelezték írásban is a gyűlés előtt, hogy vál­lalják a megmérettetést a szövet­ség elnöki posztjáért. Megfigye­lők szerint ugyanakkor valójában csak Boross Péter egykori kor­mányfő, Orbán Viktor mostam fő­tanácsadója és Patrubány Miklós, az MVSZ eddigi elnökhelyettese esélyes a cím elnyerésére. Orbán Viktor vasárnapi nyilatkozata, mely szerint a kormánnyal együttműködni képes vezető kel­lene az MVSZ élére, Boross esé­lyeit erősíti. A gyökeres átalakítás kénysze­rét mindenki érzi a szervezetben.- Magyarok a világ 54 országá­ban élnek, viszonyaik és érdekeik rendkívül eltérőek. A világszerve­zet éppen ezért csak akkor tudja ellátni feladatát, ha szerkezeté­ben és feladatmeghatározásában egyaránt tökéletesen megújul - mondta lapunknak Lauer Edit, az Egyesült Államokban működő Amerikai Magyar Koalíció elnö­ke. - A szövetségnek nem kell mindent felvállalnia, de például arra kiválóan alkalmas, hogy fel­térképezze a Nyugaton meglévő erőforrásokat, s felmérje azokat a tennivalókat, amelyeket például Kárpátalján vagy a Vajdaságban egy nem kormányzati szervezet el tud végezni. Egy társadalmi szervezetnek nagyobb a mozgástere, s az MVSZ esetében is az az ideális megol­dás, ha összehangoltan látja el küldetését a Határon túli Magya­rok Hivatalával és a Külügymi­nisztériummal. Ebből következik, hogy a főtitkárnak mindenképp anyaországinak kell lennie - hangsúlyozta Lauer Edit, elutasít­va az egyes régiók hatalmi ambí­cióit, illetve a rotációs vezetés öt­letét. - Az MVSZ egyelőre még nem lehet meg a mindenkori kor­mány anyagi támogatása nélkül, de meg kell teremteni annak a le­hetőségét, hogy a Vüágszövetség, nem kormányzati szervezethez illően, egyre inkább függetlenítse magát pénzügyileg - tette hozzá az elnök asszony. _________-kr­K önnyebb lesz az otthonteremtés Tovább bővülnek a lakásépítési támogatások Tovább bővülnek az otthonteremtési ked­vezmények, miután a kormány keddi ülésén áttekintette a február elseje után életbe lépett állami támogatások tapasztalatait - jelentette be tegnap Orbán Viktor miniszterelnök. Budapest Egy ötmillió forintos, tizenöt éves lejáratú átla­gos lakáshitel havi törlesztőrészlete 1999-ben ha­vi 104 ezer forint volt. Ugyanez a törlesztő­részlet az államilag támogatott jelzáloghitelek esetében 59 ezer forint, a kiegészítő kamattámo­gatással - legfeljebb 8 százalék kamat mellett fel­vett hitelek esetében - pedig az idén 48 ezer fo­rintra csökkent. Elsősorban a többgyermekes és a fiatal családok otthonteremtése vált a korábbi­nál könnyebbé, de a jelzáloghitelekhez kap­csolódó támogatásnak köszönhetően valameny- nyi lakásépítés és lakásvásárlás terhei nagymér­tékben csökkentek - foglalta össze az új koncep­ció tapasztalatait a kormányülés után Orbán Viktor. A kabinet úgy ítéli meg, hogy a magyar gaz­daság nagymértékben javuló állapota, és ennek köszönhetően a költségvetés viszonylag kedvező helyzete lehetőséget teremt az otthontámogatási rendszer további kiterjesztéséhez. Ezért a kor­mány úgy döntött, hogy ez év júliusától vala­mennyi magyar házaspár és gyermekét egyedül nevelő szülő egy alkalommal igénybe veheti a kiegészítő kamattámogatást, vagyis 8 százalékos évi kamat mellett vehet fel hitelt. Ezzel párhuza­mosan az eddigi 8 millió forintról 10 millió fo­rintra növekszik a kedvezményes kamattámoga­tással igénybe vehető összeg. Megszűnik az a je­lenlegi korlátozás, hogy ezt a kedvezményes hi­telt csak az első közös lakáshoz lehet igénybe venni, tehát valamennyi új lakás építéséhez vagy vásárlásához igényelhető lesz a hitel. A kormány az elérhető árú új lakások építésé­nek támogatásáról is döntött. Megszűnik a nagy értékű lakások építéséhez kapcsolódó kamattá­mogatás, ugyanakkor a kiemelt kamattámogatás igénybevételének lehetőségét a kormány kiter­jeszti azokra a vállalkozókra, közhasznú társa­ságokra és lakásszövetkezetekre, amelyek legfel­jebb 30 millió forint értékű lakásokat építenek. Ezután tehát bármilyen új lakás építéséhez igénybe lehet venni a legfeljebb 8 százalék ka­matozású hitelt. A kabinet elfogadta az állami támogatású bér­lakás építéséről szóló programot is. Az önkor­mányzatok állami támogatásban részesülnek majd olcsó bérlakások építéséhez. E támogatás­ra ez évben kétmilliárd, jövő évben négymilliárd forintot kell elkülöníteni. A kormányülést követően Matolcsy György gazdasági és Járni Zsigmond pénzügyminiszter a nemzetgazdaság első negyedéves eredményei­ről számolt be. Járai szerint az elmúlt négy hó­napban a magyar gazdaság a közelmúlt legjobb növekedési ütemét érte el. Mint mondta, amennyiben ez a növekedés fenntarthatónak bi­zonyul, akkor 18 éven belül fejlettségben és gaz­daságban is utolérhetjük az Európai Uniót. Matolcsy szerint bizakodásra ad okot, hogy a ta­valyi adatokkal összevetve 23 százalékkal töb­bet exportáltak a hazai vállalatok, minden idők legjobb eredményét hozta az első negyedévben az idegenforgalmi ágazat, 10 százalékkal több személygépkocsit vásároltunk, mint tavaly ilyenkor, és 32 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma is. istsi * A kabinet döntött arról, hogy informatikai kor­mánybiztost nevez ki Sík Zoltán személyében. A Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter szerint a biztos fő feladata a kormányzati infor­matika összehangolása, s ezen belül a fejleszté­sek egységesítése. Ennek nyomán egyszerűsöd­het az ügyintézés, s az állampolgárok egy he­lyen kaphatják meg a szolgáltatásokat. A rend­szerbe bekapcsolják a területi közigazgatási szerveket és az önkormányzati hivatalokat is. A kormánybiztos dolga lesz a távközlési és infor­matikai szabályozás felgyorsításának elősegítése és egy új informatikai minisztérium felállásának előkészítése - mondta Stumpf István. A minisz­ter azt szeretné, hogy az informatikai kormány- biztos június elsejével kapja meg a megbízatá­sát, s megtörténjen az ügyek átadása akkorra, amikor a parlament elfogadja a kormányzati át­alakítással kapcsolatos törvényt. ___________(mrj T öbb jog a gondozottaknak A kormány törvénymódosításra készül Kisvárosnyi ember él olyan fogyatékossággal, amely miatt nem dönthet önállóan az őt érintő kérdésekben. Az igazságügy-miniszter kevésnek tartja a beteg polgár­társainkat megillető jogokat, ezért megújított törvénnyel szeretne nekik nagyobb cselekvési lehetőséget biztosítani. Budapest A gondnoksággal kapcsolatos jogszabályok tervezett megvál­toztatásának célja az, hogy csak a legszükségesebb mértékben kor­látozzák a teljesen önálló életre képtelen emberek jogait - mond­ta el tegnap Dávid Ibolya igazság­ügy-miniszter. A cselekvési sza­badság ugyanis alapvető, megha­tározó emberi jog, amit csak tör­vény alapján, jogerős bírói ítélet­tel lehet korlátozni. Dávid Ibolya jelezte, hogy a gondnokság alá helyezés szükségességét az el­képzelések szerint legalább öt­évente felül kellene vizsgálni, a gondnok személyének kiválasz­tásánál pedig a gondnokság alá helyezett akaratát is figyelembe kellene venni. Gadó Gábor, a tárca helyettes államtitkára hozzátette, hogy a módosított jogszabály szerint a korlátozottan cselekvőképes sze­mély például teljes jogkörrel dönthetne bizonyos vagyonjogi ügyekben, kórházi kezelésével kapcsolatban, vagy arról, hogy szociális intézetben helyezzék-e el. A gondnoki teendőket pedig csak megfelelő képesítéssel ren­delkező személyek láthatnák el, illetve hivatásos gondnoknak sé­rült emberekkel foglalkozó társa­dalmi szervezet is kirendelhető lenne. Dávid Ibolya kitért arra is, hogy felügyelet alá helyezés ese­tén nem az érintett vagyonának megőrzése az elsődleges cél, ha­nem az, hogy a rendelkezésre ál­ló javak a sérült személy jólétét szolgálják. Ezt azért fontos hang­súlyozni, mert a gondozottak sok esetben élnek szegénységben, miközben a nevükön lévő vagyon valamivel kellemesebb napokat is biztosíthatna a számukra. Göncz Árpád köztársasági el­nök egyébként a napokban vette át New Yorkban a Roosevelt Inté­zet díját, amellyel a fogyatékosok életkörülményeinek javításáért eddig tett magyarországi erőfeszí­téseket ismerték el. - w ­A rendszerváltás képei A keletnémetek előtti magyar határ­nyitástól napjainkig számtalan poli­tikai és társadalmi eseményt dolgoz­tak fel azok az amatőr és hivatásos fotósok, akik jelentkeztek A rend­szerváltás társadalma képekben cí­mű pályázatra. A Magyar Fotóripor­terek Társaságának felhívására 3800 pályamunka érkezett. A zsűri és egy­ben a társaság elnöke, Keleti Éva la­punknak elmondta, hogy különös fi­gyelmet érdemelnek azok az alkotá­sok, amelyek a jelképrendszer, pél­dául a zászlóhasználat átalakulását mutatják be. A pályázat nagydíjasa Bánkúd András, a HVG fotósa lett, Tóth László, az Új Dunántúli Napló munkatársa pedig különdíjat kapott. A Politikatörténeti Intézet Alkot­mány utcai épületében rendezett ki­állítás június 30-ig látogatható. A kiállítást Göncz Árpád nyitotta meg, s ezzel köszönt el az általa nagyra tartott magyar fotóstársada­lomtól. ■ FOTÓ: FEB/ARCHÍV Európai vitaanyag a civilekről Az Európai Unióba felvételüket kérő országok közül első­ként hazánk kapta meg azt a brüsszeli vitaanyagot, amely a civil szervezetekkel alakítandó együttműködést taglalja. A magyar állásfoglalás - a tegnapi budapesti országos fó­rum javaslatainak figyelembevételével - hamarosan megér­kezik a belga fővárosba. Budapest A vitaanyagról és a hazai társa­dalmi szerveződésekről többen kifejlették véleményüket, így pél­dául Szombati Béla, a Külügymi­nisztérium integrációs államtit­kárságának helyettes vezetője és Mary Preston, az Európai Bizott­ság Főtitkárságának brüsszeli munkatársa is. A jelen lévő több száz szervezet tizenöt képviselő­je is hozzászólt. A külföldi vendégek hangsú­lyozták: határainkon túl további nagy elvárásokkal kísérik a ma­gyarországi fejleményeket. Meg­különböztetett figyelemmel üd­vözlik a civil szférának a demok­ratizálódás bizonyítékaként is nyugtázható kibontakozását. Mindez együttesen indokolja - tették hozzá -, hogy az Unió brüsszeli bizottsága a tagságra várók közül elsőként Magyaror­szágtól kéri és várja e vitaanyag véleményezését. A tegnapi fórumon Barabás Miklós, a budapesti Európa Ház igazgatója megerősítette: az állás- foglalás egyértelműen tükrözi majd, hogy immár hazánkban is nyilvánvaló a civil társadalom nélkülözhetetlensége a társadal­mi folyamatok irányításában. Az önszerveződő civilek arra töre­TALÁLKOZÓ. Mádl Ferenc ál- lamföjelölt a szocialista frakció ülésén bizonyságát adta a de­mokrácia és a jogállamiság irán­ti erős elkötelezettségének, szo­ciális érzékenységének, így a ta­lálkozó után a képviselőcsoport támogatása még biztosabb lesz - jelentette ki tegnap Kovács László pártelnök-frakcióvezető. MARADNAK A VEZETŐK. A nemzeti kulturális örökség mi­nisztere nem tervez személyi változtatásokat a tárcánál - kö­zölte a szakminisztérium sajtó­irodája kedden. Rockenbauer Zoltán szerint a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma (NKÖM) folyamatos, eredmé­nyes működése szempontjából a tárca egyetlen szakmai terüle­tén sincs szükség vezetői sze­mélycserére. PÁLYAMŰVEK. A tiszai ökokatasztrófa kárainak felmé­rése céljából kiírt pályázatra 112 pályamű érkezett, amelye­ket a Környezetvédelmi Minisz­térium (KÖM) 100 millió forin­tos keretösszeggel a Környezet- védelmi Célelőirányzat terhére finanszíroz - közölte kedden Borbély János, a KÖM helyettes államtitkára Budapesten. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG. Font Sándor, az MDF parlamenti frakciójának helyettes vezetője kedden eljuttatta Áder János házelnökhöz azt a levelet, amelyben kezdeményezi Szé­kely Zoltánnak, (FKGP) a köz- beszerzési vizsgálóbizottság el­nökének visszahívását. Az MDF- es politikus megjegyezte: cégki­vonatok, cégjegyzékek vannak birtokában arról, hogy Székely Zoltánnak milyen vállalkozásai vannak, amelyek összeférhetet­lenek azzal a ténnyel, hogy a kisgazda képviselő éppen a köz- beszerzéseket ellenőrző parla­menti bizottság elnöke. TERMÉSKILÁTÁSOK. Az idén közepes vagy annál jobb termés várható - jelentette ki Tamás Károly, az FVM közigazgatási ál­lamtitkára kedden. Elmondta: a búza vetésterülete egymillió hektár körül mozog, és várható­an kukoricából is több mint egy­millió hektárt vetnek majd be a gazdák. Ez garancia arra, hogy meglesz az ország kenyérnek valója és az állatok takarmánya. MENETREND. Május 28-án, vasárnap lép életbe az új vasúti menetrend, amelynek összeállí­tásakor a MÁV vezetői figye­lembe vették, hogy folyamato­san csökken a vonattal utazók aránya. Jelentősen módosul az idegenforgalmi területekre köz­lekedő hazai és nemzetközi vo­natok menetrendje, a nyári sze­zonban tíz hétvégén Budapest és Rijeka között közvetlen járat indul. Bővül az InterCity-szol- gáltatás is. _________________■ k ednek, hogy partneri viszonyt alakítsanak ki a kormányzattal és az üzleti élettel egyaránt. Dr. Stumpf István kancellária- miniszter levele szerint a politika nyitott a társadalom véleményé­nek befogadására. Hanti Vilmos, a több mint két­ezer civil szervezetet, szövetséget magába foglaló legnagyobb hazai társadalmi tömörülés héten lekö­szönt soros elnöke elmondta la­punknak: a konföderáció szorgal­mazza, hogy a törvényalkotók in­tézményesen kérjék ki és vegyék figyelembe javaslataikat. Ezért azt kérik a mindenkori parla­menttől, a kormánytól, a pártok­tól, hogy biztosítsák a demokráci­ában nélkülözhetetlen civil ellen­őrzést. A konföderáció soros elnöke 2000. július elsejétől Thorma Ju­dit, a Magyar Nők Szövetségének elnöke lett. <cs. b. j.i

Next

/
Oldalképek
Tartalom