Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-08 / 83. szám

Tolnai Népújság - 9. oldal Tolnai Népújság 2000. ÁPRILIS 8., SZOMBAT Hétvégi Magazin « On tudja már, hogy ez nem áprilisi tréfa? Tartson velünk áprilisban és ne csodálkozzon, ha Ön nyeri meg a mosógépet, a kombinált hűtőszekrényt, a videót, a rádiótelefont, a színes televíziót, a takarítógépet, a fényképezőgépet, a varrógépet... Hogyan? Lapozzon a 12. oldalra! Vadászok és földtulajdonosok Ahogy Kocsner Antal, a megyei vadászati kamara elnöke látja A vadászok és a földtulajdonosok kap­csolatát az LV-ös vadászati törvény szabályozza. Az életben azonban ez a törvény csak zökkenőkkel működik. Tolna megye A megyei vadászati kama­ra 1996 óta végzi a mun­káját. Kocsner Antalt, a kamara elnökét a gyakor­latban kevésbé ismert le­hetőségek felől kérdeztük.- Kik a tagjai a vadásza­ti kamarának?- Kötelező a kamarai tagság a hivatásos és a sportvadászoknak, hiszen olyan hatósági feladatokat látunk el, mely az ő tevékenységüket segíti és szabá­lyozza. Ilyen a vadászjegy (biztosítással együtt) kiadása, a leendő vadászok felkészí­tése és vizsgáztatása, az etikai bizottságunk pedig a vadgazdálkodási bírsággal sújtott tagjaink ügyeit vizsgálja. A múlt évben, ez utóbbi ügyben, 16 esetben hoztunk olyan határozatot, hogy az érintettnek, bizonyos időre nem adtuk ki a vadászjegyét, mert til­tott időben, tiltott vadat ejtett el, illetve orv­vadászat, védett madarak lelövése miatt.- Hány tagja van a megyei kamarának?- Vadászterülettel 1602-en rendelkeznek, bérkilövők pedig közel 700-an vannak, ösz- szesen tehát 2300 körüli a tagjaink száma.- Ön faddi, mi a tapasztalata, hogyan jönnek ki a helyi vadászok a földtulajdono­sokkal, egyáltalán ismerik-e egymást?- A faddi Új Élet Vadásztársasághoz tartozó területeknek közel 3000 tulajdonosa van. Eb­ből adódik, hogy a nagyobb területtel rendel­kező földtulajdonosokat ismerik a vadásza­ink, a kapcsolatot is tartjuk velük, de a kisebb földtulajdonosokat sajnos nem is ismerjük. ebből:- Hallottam egy ismerősömtől, hogy Né­metországban és Ausztriában az a szokás, hogy a vadásztársaságok az év egy napján ünnepségre hívják a földtulajdonosokat, amikor együtt megbeszélik a teendőket, problémáikat, közben elfogyasztanak egy vadpörköltet és mulat­nak egyet. Ilyesmi mi­kor képzelhető el Tolna megyében?- Németországban és Ausztriában is, a földtulajdonosok száz, vagy több száz hektár­ral rendelkeznek, így nem több ezer embert érint egy-egy összejö­vetel. Nem beszélve ar­ról, hogy ott több évti­zedes hagyománya van már az ilyen összejöve­teleknek. Valóban jó lenne hasonló találkozót nálunk is kezde­ményezni. Úgy érzem, a megyében is van­nak olyan területek, ahol nagyon jó az együttműködés a vadásztársaság és a föld- tulajdonosok között.- Nagyon sok földtulajdonos azt sem tud­ja, hogy a vadásztársaságok fizetnek a föld­jeik vadászati használatáért. Mi lesz ezzel a pénzzel?- Tolna megyében 58 földtulajdonosi közösség van, ez azt jelenti, hogy 58 kép­viselő közvetíti a tulajdonosok érdekeit. A vadásztársaságok egy elkülönített szám­lán tartják a tulajdonosi közösségnek fi­zetett összeget. Hogy ez hektáronként mennyi, az attól függ, hogy a tulajdono­sok által választott képviselők hogyan egyeztek meg a vadásztársaság vezetőjé­vel. A tengelici vadásztársaság például nem fizet egy fillért sem a tulajdonosok­VADASZOK ÉS FÖLDTULAJDONOSOK rendelkezik belül lakik nak, mert így egyeztek meg egymással, vi­szont a dűlőutakat, a vízelvezetőket a tár­saság javítja, felújítja. A gyönkiek azok­nak a vadkároknak a méltányossági kifi­zetését finanszírozzák a bérleti díjból, amit a bírósáe nem ítélne meg. Faddon ki­fizetjük a bérleti dí­jakat, ezt megelőző­en három helyre is kifüggesztjük az ér­tesítést, van aki fel­veszi ezt az össze­get, van aki nem tö­rődik vele. Én úgy látom, ha a földtu­lajdonosok nagyobb gondot fordítanának rá, akkor ezt a hely­zetet is rendezni le­hetne. Sokan azt sem tudják, ki a képviselőjük, mi­lyen egyezségük van a vadásztársasággal.- Bővült-e a vadásztársaságok száma az elmált évek során?- Sokan attól féltek, hogy majd jelentő­sen megnövekszik a vadásztársaságok taglétszáma. Kezdetben valóban nagy volt az érdeklődés, nőtt a tagok száma is, de nem jelentősen. A vadászati törvény szi­gorú előírásai minden érintettre egyfor­mán vonatkoznak. A kamara és a hatóság közösen határozzák meg a vadászati na­pokat, az adott élőhely adottságait ele­mezve. Minden vadász kötelessége a be­író könyv vezetése, melyben vezetnie kell, hol, mikor, mettől, meddig és mire vadászott. Nála kell, hogy legyen a vad azonosító jel is (számmal ellátott fém krotália), amit az elejtett vadra kell rá­akasztania. Érdek és képviselet Kiállítás Pakson, az ESZI-ben Az egyszemélyes, vagy csa­ládi vállalkozások mindig nehezebben érvényesítik érdekeiket, mint a nagy cé­gek. Csúcs Endre szekszárdi ke­ramikus 1951 óta él a me­gyeszékhe­lyen, 27 éve főállású kéz­műves. A hoz­zá hasonlóan általában egyedül, vagy családi vállalko­zásban - működő kézművesek, fazekasok, fafaragók, kosárfo­nók, szövök, gyertyaöntők, stb., a hagyományosan vett iparosok között sajátságos he­lyet foglalnak el.- Hogyan, milyen formában valósult és valósul meg a kéz­művesek érdekképviselete?- A rendszerváltás előtt a Kis­iparosok Országos Szövetségé­hez tartoztunk, a rendszervál­tás után megalakult az Ipartes­tület, majd központi rendelettel létrejöttek a kamarák. Mi ter­mészetesen a Tolna Megyei Kézműves Kamara tagjai let­tünk. Érdekeink képviselete, ér­vényesítése, sosem volt kön­nyű, hiszen általában egyedül dolgozunk, a magyar hagyomá­nyokon, kultúrán alapuló, szó szerint kézműves munkát vég­zünk. Ez a réteg nem akart és most sem akar nagyvállalkozó­vá válni. Ebből következik, hogy nem képviselünk nagy tő­keerőt. Most, hogy a Kézműves Kamara egybeolvadt a Kereske­delmi és Iparkamarával, egy szervezetbe kerültünk nagyvál­lalatokkal, tőkeerős cégekkel, amelyek mellett a hozzám ha­sonló, egyedül dolgozó, sze­rény kézműves nem sokat tud felmutatni. Mármint tőkét. Eb­ben a mai világban pedig általá­ban pénzzel mérik az embert, s nem sokat nyom a latban, hogy kultúrát, hagyományokat ápol, az ízlést fejleszti, a tájegység jellegzetességeit mutatja meg, kis szériában, egyedi dolgokat készít, nem tud és nem is akar üzem lenni.- Mi lenne ebben a helyzet­ben a megoldás?- Megalakult országos szin­ten a Művészi Kézműves Egye­sület, amely megpróbálkozik a kézművesek összefogásával, ér­dekeik képviseletével, de egye­sület lévén nem várható el, hogy egy állami szervhez ha­sonlítható hatékonysággal lássa el ezt a tevékenységet. A kama­rai tagságot tehát tanácsos meg­tartani, de igen jó lenne, ha a most már egyesült kamarán be­lül lenne egy olyan, mondjuk tagozat, amely a kicsi, maxi­mum 10 fővel dolgozó kézmű­ves cégeket tömöríti. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezért nekünk is tenni kell, rajtunk is múlik, hogy kiharcoljuk a he­lyünket ebben az új kamará­ban. VENTER Pakson az Atomerőmű Részvény- társaság Energetikai Szakképzési Intézete nem első alkalommal ren­dez képzőművészeti kiállítást, be­mutatót. Teszi ezt hagyományo­san abból a célból, hogy a műsza­ki érdeklődés, információ mellett olyan humán értékekkel, érték­renddel is találkozzanak az intézet hallgatói, diákjai, amit csak és ki­zárólag a művészet, ezen belül a képzőművészet adhat. Vágfalvi Ottó, a Balaton testűje­ként ismert művész alkotásait te­kinthetik meg az érdeklődők ápri­lis 27-ig. A művész nem ismeret­len Tolna megyében sem. Annak ellenére, hogy hegyaljainak vallja magát, mégis inkább a balatoni képein keresztül szerzett hírnevet magának. Aligha akad művészem­ber, akit ne ragadna magával, ne ihletne meg az a hatalmas vízfelü­let, amit a Balaton alkot. Ennek tükröződő foltja, színvilága, sajá­tos hangulata ejti rabul az egysze­rűbb lelkületű nézőt is. Boldognak mondhatja magát, aki meghallja, látja azt a hétközna­pi csodasorozatot, amit a tó percről percre kínál. Boldog, aki szavakat talál hozzá, aki festményen, grafi­kán örökíthet meg egy-egy pillana­tot a múlandóságból. Vágfalvi Ottó ezen emberek, alkotók közé tarto­zik. Nem titkolt festői, alkotói szándéka, célja, törekvése a har­mónia! Tiszteli a látvány logikáját! - amint írja is rövid meghívós is­mertetőjében. A látvány! Igen! A természet tisztelete, szeretete, ami a látvány, a valóság maga! Festői eszközei egyszerűek. Könnyen érthető, befogadható. Mindez nem kisebbíti alkotói eré­nyét! Gazdagodunk a látottak em­lékidéző hangulata által is. Figyel­meztetnek alkotásai. Arra, hogy álljunk meg pillanatra csupán a természetben! Akkor, amikor a Nap kél, vagy nyugszik. Akkor, amikor minden hangnak üzenete van, amit elnyom az autók, gépek, rohanásunk moraja, zaja, dörgése. Álljunk meg és dicsérjük, mert ál­tala magunkhoz is találunk szava­kat! A természet iránti vonzal­munk embertársaink iránti kötő­désünknek is garantált záloga! Próbáljunk elszakadni a képer- nyővüágtól, a maffiák nyakunkig érő hálójától és lássuk, keressük a szépet! Magunkban is rá kell erre bukkannunk! így tanítanak Vág­falvi Ottó festményei. Ezek a ké­pek Fűzfőgyártelepen születtek. Hasonló társaik bejárták Európa országainak egy-egy kiállítóter­mét. Vitték az üzenetet innen Ma­gyarországról! Hozták az üzenetet ide Tolnába, Paksra az atomerő­műről elhíresült városkába. Azt, hogy van más is a világban a pénz­hajszán kívül. Sokkal gazdagab­bak lehetünk, értelmesebben él­hetünk, ha nem leszünk rabjai a matériának, a megvásárolt anyag­nak, hanem ha meglátjuk a ben­nünket körülvevő természet aján­dékait, a rendet, az örök körfor­gást, amire minden festményével, alkotásával int, figyelmeztet Vág­falvi Ottó is! Legyünk befogadói, megtartói e derűs szépségű har­móniának! __________ DECSI KISS JÁNOS T olna megyei anekdotatár 14. . Németh Ferenc Szülőhelye, Nagyszokoly, már a nevét sem ismeri, pedig az 1835. május 5-én napvilágot látott fiú 14 évesen állt be honvédnek, négy csatát küzdött végig embe­rül, Sopron megyében a tanfel­ügyelőség munkatársa lett húsz év múlva, a Sopron című lapnak belmunkatársa ötödfél évig pe­dig szerkesztője is volt. Ekkor ír­ta meg később könyv alakban is megjelent visszaemlékezéseit. Tanúja volt az ozorai diadalnak s híven festi le érzéseit: „Bizony nem lehet csodálkoz­nia senkinek, ha még a gyermek kebelében is feltámadt a vágy ar­ra a síkra szállani, ahol a dicső­ség és babér terem. A bekövet­kezett télen és tavaszon azon töprenkedtem tehát, hogyan és mikor csaphatok fel honvédnek. Ámde a nemzeti hadsereg ebben az időben az ország más vidéke­in volt elfoglalva s nekem sehogysem került alkalom arra, hogy hozzájuk csatlakozhas­sam. De akkor, mikor a csornai csata (1849. június 13.) leírását s azt olvastam a lapokban, hogy Wyss osztrák tábornokot itt egy 14 éves gyermek lőtte le, már semmi hatalom sem lett volna képes vissza tartani...” A honvédek ez idő tájt éppen Paksnál keltek át a Dunán, s az akkor már Sárszentlőrincen élő Németh Ferenc rávette atyját, hogy vigye el őt oda. Kmety György tábornok - az apa remé­nyei ellenére - nem utasította el a fiút, hanem mikor megtudta, hogy honvéd vadász akar lenni, csak azt kérdezte: „De hát lőtt-e már nyulat?”, majd az igenlő válaszra megígérte a besoro- zást. Szekszárd mindkét test­vérvárosánál, Óbecsén és Lúgo­son is hadakozott, Vilova alatt pedig részese volt az ősi nomád taktika megújításának: az ellen­ségre küldött előőrs színlelt megfutamodásával csalogatták ki sáncaikból a rácokat, közben gabonakévékből álcát raktak se­regük elé. „Amint az összera­kással végeztek, a gabona fel- gyújtatott s egész lángtenger állt előttünk, melyből egyszerre a meghagyott nyíláson előőr­sünk futott át. Az ellenség alig 200 lépésnyi távolságban követ­te őket s szintén a nyíláson tört előre. Mily nagy volt azonban rémülésük, midőn mi, csekély távolságból sortűzzel fogadtuk őket.” DR. TÖTTŐS GÁBOR Főiskolások a városért Összefogás a „Serkédi sétányért” A cikkben szereplő útsza­kaszon hétköznap délután, három óra alatt közel 850 ember halad át. Szekszárd A Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának máso­dik évfolyamos szociális munkás hallgatói a „közösségi szociális munka” elnevezésű gyakorlat so­rán nagy fába vágták fejszéjüket. Ez a gyakorlat azt a célt szolgálja, hogy adott probléma megoldásá­ban az érintett közösségnek se­gítséget nyújtsanak, szervezett keretek között. Nos, a problémát nem volt ne­héz megtalálni, szó szerint bele­botlottak, mégpedig a patakpar­ton, a megyei rendőr-főkapitány­ságtól a buszpályaudvarig vezető hepehupás járda „személyében”. A patak mellett vezető útnak sa­ját neve nincs, a hallgatók a prob­lémát felfedező diáktársuk után a „Serkédi sétány” nevet adták ne­ki. Az már szemre is látszik, hogy áldatlan állapotban van a járda, közlekedésre csak kény­szerből válik alkalmassá, baleset- veszélyes, főként az idősebbek­re, nincs védőkorlátja, nincsenek elhelyezve hulladékgyűjtők és nincs megfelelően kivilágítva. Gondos vizsgálatot végeztek, mégpedig közvélemény-kutatás­sal. Az útszakaszt rendszeresen használók felsorolták gondjaikat, többek között azt is, hogy télen egyáltalán nem takarítják a sé­tányt. Két alkalommal „forgalom- számlálást” is végeztek, egy szer­dai napon délután 2 és 5 óra kö­zött 843 ember haladt át az útvo­nalon, pénteken ugyanebben az időszakban pedig 1.268 ember. A megkérdezettek zöme a busz-, il­letve a vasúti pályaudvarra tar­tott. A hallgatók célja, s a környé­ken lakók, illetve az áthaladók közösségének célja is az, hogy ezt az áldatlan állapotot mielőbb megszüntessék. A hallgatók a polgármesteri hivatalban a város­üzemeltetési és beruházási irodá­ban megtudták, az útszakasz fel­újítása tervbe van véve, az egyet­len, ami ezt hátráltatja, a pénzhi­ány. Öt-tíz millió forint kellene ahhoz, hogy a Serkédi sétány közlekedésre is alkalmas legyen. A diákok felvették a kapcsolatot a Volán Rt. igazgatójával, valamint több helyi vállalattal és vállalko­zóval. Ennek eredményeként áp­rilis 11-én kerekasztal beszélge­tésre hívják az érintetteket, a re­ménybeli támogatókat, a város polgármesterét, a városrész ön- kormányzati képviselőjét és a környéken lakókat. Bíznak ab- oan, hogy ezen a találkozón sike­rül közösen megoldást találni, s ha nem is azonnal, de belátható időn belül meglesz a szükséges pénz is. A lelkesedés és a jobbító Nem kell bizonygatni, ez a járda nem andalgásra való! fotó: gottvald szándék már megvan, mégpedig teljesen ingyen. VENTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom