Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-22 / 95. szám
Tolnai Népújság 2000. Április 22., Szombat Tolnai Népújság - 9. oldal ] ti isvét a ] keresztény val lásl ban A feltámadás és a hit ünnepe A három legnagyobb magyarországi keresztény egyház képviselői arról beszélnek az alábbiakban, mi a jelentősége húsvét ünnepének az egyház és az emberek életében. Farkasdi András Farkaséi András apát, a dombóvári belvárosi római katolikus egyházközség esperes-plébánosa:- Az Egyiptomban négyszáz éven keresztül rabszolgasorban élő zsidó népet Isten ki akarta vezetni az „ígéret földjére”. Erre a feladatra Mózest jelölte ki. Mózes az indulás előtt minden zsidó családtól azt kérte, hogy egy hibátlan bárányt vágjanak le és süssenek meg úgy, hogy csontjait ne törjék össze, hozzá pedig kovásztalan kenyeret és keserű salátát készítsenek útra- valóul. A bárány jelkép és egyben Jézus előképe is. Jézus Krisztus a mi isteni bárányunk, akit megöltek. Ő meghalt értünk azért, hogy megváltson minket. Ezzel kiszabadította a keresztény emberiséget a bűn rabságából. Kereszthalálával átSipos Judith Éva vezetett bennünket az Isten országába. Sipos Judith Éva református lelkész (Mözs):- A feltámadás ünnepe számomra elsősorban az igazi keresztyéni örömöt jelenti. Van egy középkori himnusz, ami úgy szól: „Krisztus feltámadott, kit halál elragadott, örvendezzünk, vigadjunk, Krisztus lett a vigaszunk...” A húsvét az élet megújulását jelenti, a reménységet, éppen úgy, ahogyan karácsonykor árad Isten szeretete. Ezt kellene hogy érezzék az emberek és éreztessék egymással, mert a feltámadás ünnepe nemcsak mint megnyitott lehetőség, hanem mint beteljesedett ígéret van jelen. Ezért örül a keresztyén ember szíve. Kmhling Dániel, a Tolna-Baranyai evangélikus egyházmegye esperese (Bonyhád):- Az evangélikus vallásban nagy hangsúlyt kap a húsvét. A reformáció a hit általi megigazu- lásból indul ki. Üdvözülünk IsKrähling Dániel ten kegyelméből, ugyanakkor Jézus feltámadása nélkül mindez illúzió, a húsvét, a feltámadás ténye a hit lényege. Jelentősége oly nagy, hogy már a karácsonyban is a nagypéntek, a feltámadás, a húsvét kezdetét ünnepeljük. Nyuszi, locsolkodás, tojásba ütés Húsvétkor a keresztények Jézus feltámadására emlékeznek. Az ünnephez számtalan népszokás kötődik, amelyek közül sok pogány eredetű és máig fennmaradt. Hímes tojás A tojás ősidők óta a termékenység egyik jelképe, az élet eredetének szimbóluma. A festett tojás ajándékozásának szokása az egyiptomi fáraókig vezet vissza. Már a Krisztus előtti 5. évezredben is színesre festett tojásokat fogyasztottak a tavasz ünnepén. Ma a legtöbb helyen boltban vásárolt festékkel színezik a tojásokat és matricákkal díszítik. Az idősebbek azonban még mindig inkább a hagyományos szí- nezőket, mint például a hagymahéját vagy a cékla levét részesítik előnyben. A hímes tojás készítésnek nagy divatja van Tolna megyében, különösen a Sárközben. Ma is forró viaszba mártott írókával festik a hagyományos mintákat a kifújt tojásokra a decsi, őcsényi, bátai asszonyok. A nagy kézügyességet kívánó tojáspat- kolás mestere Hőgyészen Banai László, Szekszárdon Csuhaj Tünde fúr-farag gyönyörű, csipkemintás emu- és strucctojá- sokat. A TOJÁST HOZÓ NYÚL A nyúl a tojáshoz hasonlóan a termékenység jelképe, az egyiptomi mitológiában bukkan fel először, majd később Bizáncban. A húsvéti nyuszi tojást hozó minőségben Németországban jelenik meg az 1600-as években. Ide vezethető vissza az a szokás, hogy a gyerekeknek szánt húsvéti ajándékokat a legtöbb helyen mind máig a kertben, a bokrok alatt, fák tövében, a fűben rejtik el. Húsvéti locsolkodás A húsvét hétfő elmaradhatatlan hagyománya a locsolkodás. Az ünnepi szokások közül ez az, ami szinte töretlenül megmaradt, sőt még a városokban is változatlanul nagy népszerűségnek örvend, különösen a serdülő korú, de még az idősebb fiúk, lányok körében is. A kisebb falvakban, ahol mindenki mindenkit ismer, a fiúk valamennyi lányt végiglocsolják, hogy el ne hervadjon, szégyen az, ha valaki locsolatlan marad. Illik kölnivel meghinteni a család nőtagjait és a szomszéd- asszonyokat is. Régen a locsolóvíz valóban víz volt, a falvakban húsvét hétfőn ugyancsak nyikorogtak a kerekes kutak láncai, a városban szagos vízzel locsolkodtak. Ma a település Locsolás kútvízzel a hatvanas években a Sárközben nagyságától függetlenül a fiúk szódásüvegekkel és parfüm spray-kel mennek portyára. Azért még így is épp elég víz jut a gyengébb nem képviselőire, éppen ezért a rutinosabb lányok a locsolókat a lakás előtt várják és nem a szobában. A locsolófiúk jutalmul piros tojást vagy hímes tojást kaptak és ráadásként megkínálták őket sonkával, kaláccsal, itallal. Ma már ezen kívül csokitojást, nyulat és a rokon gyerekeknek pénzt is adnak.Vállalkozó kedvű ifjak ismeretlenekhez is bekopognak készpénz reményében, de előttük az ajtó és a pénztárca többnyire zárva marad. Tojásba ütés A locsolásért kapott sok színes tojás jó alkalmat kínált a fiúknak játékra. A főtt tojásokat szélesebb felükön az útra leütötték és egy bizonyos távolságból beledobálták a nehéz réz húszfilléreseket, később a két forintosokat. Akinek a legtöbb találata volt, az nyert és vitte el a játékban részt vevő többi gyerek pénzét is. Mára ez a húsvéti szórakozás kiment a divatból, helyette inkább a videojáték dívik. F. KOVÁTS ÉVA Tolna megyei anekdotatár 15. Ozorai Pipo A pártharcokban lerongyolódott Scolari-család sarja a Firenzéhez tartozó Tizzanóban született 1369-ben, anyja valószínűleg szolgálólány lehetett, még vezetéknevét sem tudjuk. (Mivel egyik jeles Tolna megyei újságírónk úgy vélte, hogy Filippo Scolari „kimondhatatlan nevét” „magyar ajkak által is megformálhatóra, Pipóvá idomították új honfitársai”, mondiuk meg: itáliai reneszánsz szokaa volt ez a becézés, így lett pl. a Durante névből Dante...) Az ifjú Scolari Budára került, mivel egyetlen dologhoz értett: kortársaihoz képest kitűnően tudott számolni, erre pedig örökké pénzzavarban élő Zsigmond királyunknak is nagy szüksége volt. A könyveléshez is értő Pipo egy budai olasz kereskedő, Pecchia alkalmazottja, amikor az esztergomi érsek felfigyel reá, majd maga az uralkodó is, ahogy arról Domenico Mellini életrajza beszél Vígh István fordításában: „Esztergomban egy reggelen, a király asztalánál, miután az étkezést feltálalták, szó esett a nagyurak között arról, hogy tizenkétezer lovasból álló sereget állítsanak ki... a törökök támadásai ellen, akik nem sokkal korábban elfoglalták Szerbiát. Beszéltek arról, hogy jó volna tudni a költséget, hogy gondoskodni lehessen a kellő pénzről, és miután nem volt senki, aki ki tudta volna számítani és összeadni a számítást, az érsek szólította Filippot, aki ott volt, hogy lássa mint eszik a király, és várta, nem parancsolnak-e neki valamit. Miután mondták neki, hogy a számvetéshez értő emberként számítsa ki a felmerülő kiadást, fogta a tollat és rögtön elvégezte a számítást. Csodálkozván ezen mindnyájan, igen dicsérték. De Zsigmond, 'aki a többieknél jobban meglátta a fiatalember gyorsaságát és vonzó lényét (?!)..., Filippo arcába nézve észrevette rajta derekasságát, amely rajta, valamint élénk, csillogó szemében mintegy csillogó tükörben megmutatkozott, és úgy vélte, hogy ő más rangra méltó, mint amit betölt és amire a kereskedés juttathatja”, rábízta aranybányáit. Pipo később 18 hadjáratot vezetett, s felépíttette Ozora várát. Talán ezért is érdemes matematikát tanulni... DR. TŐTTŐS GÁBOR Szekszárdiak a Távol-Keleten A közelmúltban Tajvanon járt a szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület felnőtt csoportja. A távol-keleti országban egy nemzetközi fesztiválon vettek részt.- Honnan szereztek tudomást Tajvanon a Bartináról? - kérdeztük Matókné Kapási Júliától, az együttes művészeti vezetőjétől.- Amikor 1995-ben Kanadában turnéztunk, akkor figyelt fel ránk egy tajvani fesztiválszervező. Folyamatosan minden évben kaptunk meghívást 1996-tól, s most végre sikerült megszervezni az utat. Köszönhető ez minden támogatónknak, illetve a szülőknek, aki felkutatták ezeket a szponzorokat.- Fárasztó volt az utazás?- Összesen 26 órát utaztunk a Budapest-Zürich-Bangkok-Taipei útvonalon. Ebből 17 óra volt maga a repülés, a többi várakozás, átszállás, stb. Taipei-ben már vártak minket, s még közel kétórás buszozás után érkeztünk meg a Miao Li nevű városba, amely egy regionális központ. Tajvan egy Dunántúl méretű sziget, a lakosság létszáma 27 millió, úgyhogy elég nagy a népsűrűség. Az őslakosság Megcsodálták a magas, kék szemű európaiakat népek. Ottjártunkkor nagyon párás, meleg idő volt, a nap szerencsére ritkán sütött, de ha néha kivillant, azt alig lehetett elviselni.- Hogyan fogadták önöket?- Az ott élők többsége európai embert eddig csak a televízióban látott, úgyhogy már a megjelenésünkkel szenzáció-számba mentünk. Leginkább a fiúk magassága és a lányok szőke haja, kék szeme nyűgözte le őket. A műsorunkat - több városban is felléptünk - mindenütt nagy tetszéssel fogadták, a egy maláj-típusú nép, a kínaiak az 1700-a években kezdtek bevándorolni. A bevándorlási hullám 1945 után érte el a csúcspontját. Gyönyörű és egzotikus a távol-keleti táj, rengeteg a hegy, a lakosság a lakható völgyekben él. Minden talpalatnyi földet megművelnek, ha akad 6 négyzetméternyi szabad földterület, oda már rizst ültetnek. A városok rendezettek, tiszták, szinte minden ház földszintjén valamilyen üzlet van, az embereken látszik, hogy szorgalmas, törekvő Fellépés előtt a szekszárdiak Ki könnyebben, ki nehezebben, de mindenki pálcikával „kedvenc” az igen férfias hortobágyi pásztortánc és a lányok üveges tánca volt. A program is nagyon jó volt, nem túl fárasztó, barátságos, kellemes, volt alkalmunk más csoportokkal ismerkedni, várost nézni, egyszóval igazi élményt jelentett a turné. •-Az út érdekességei, különlegességei?- Váratlanul meglátogatta a fesztivált az egyik elnökjelölt. A szervezők a hirtelen protokoll-műsor- hoz a koreaiakat és minket kértek fel, mint a fesztivál legfegyelme- zettebb csoportjait. Minden túlzás nélkül mondhatom, ez a két csapat volt a szervezők kedvence. A csoport két tagja, Zsók Vilhelmina és Szabó József ott ünnepelte a születésnapját, s bár távol voltak a szeretteiktől, azt hiszem mindent megtettünk azért, hogy ez az alkalom örökre emlékezetes maradjon. Érdekesség, hogy a párás éghajlaton nem volt szükség arckrémre, testápolóra, egy-két nap alatt csodálatosan üde, sima lett a bőr, kiderült hát, hogy ez az ottani nők szép bőrének a titka. No meg az igen ízletes, egészséges ételek, amit mi is pálcikával ettünk. Igaz, ami igaz, ezen a táplálékon azért egy életerős táncos fiú nem sokáig tudna megélni... Különleges, szépséges dolgokat láttunk, tájakat, épületeket, embereket. A többi csoport közül kiemelhetném talán a gyönyörű malajziai lányokat, az ő táncuk tökéletesen kifejezte a Távol-Kelet kifinomultságát, egzotikumát. VENTER Jellegzetes tajvani látkép
