Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

I 2000. Április 20., csütörtök A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA Tolnai Népújság - 7. oldal ______________________Adatbázis______________________ C él: az információs társadalom A Közép-európai Kezdeményezés (KEK) soros tisztét betöltő Magyarország javaslatára megtar­tott szemináriumon a 16 tagállamból 13 vett részt (Ausztria, Moldávia és Ukrajna nem képviseltette magát). Az információs társadalom legfontosabb kérdéseiről szóló tanácskozáson Katona Kálmán hírközlési miniszter megnyitóját követően előadások hangzottak el többek között a határokon átnyúló távközlési tarifákról, a vasúti szál­lítmányozás dokumentumainak elektronikus formában történő alkal­mazásáról, valamint a kulturális örökség dokumentálásáról. A részt­vevők ajánlásokat fogalmaztak meg a tervek szerint 2000 novembe­rében Budapesten sorra kerülő KEK-kormányfői találkozó számára. Az ajánlás javaslatot tesz egy olyan állandó munkaszervezet létreho­zására, amely az információs társadalom feltételeinek megteremtését szorgalmazza a tagállamokban. Versenyeznek az európai on-line-újságírók Egész Európára kiterjed a londoni székhelyű NetMedia által meghirdetett on-line-újságírói ver­seny. A hazai webes zsurnaliszták 22 kategóriában pályázhatnak magyar nyelvű munkáikkal május 1-jéig. A versenyt idén rendezik hatodszorra, de eddig csak a szigetországban tevékenykedő újság­írók számára volt nyitott. A díjat azt felismerve ala­pították, hogy az on-line-újságírás mélyrehatóan megváltoztatja a szakmát, ám nincs olyan nemzetközi elismerés, amelyik a szakma legjobbjainak ezen a téren nyújtott extra teljesítményét honorálná. A pontos feltételek a NetMedia 2000 honlapján olvashatók. A 22 kate­gória között megtalálható a legjobb on-line-újságíró, a legjobb on- Une-cikk, a legjobb design és navigáció, valamint a mobilkapcsolatot legjobban felhasználó újságíró is. Nevezési díj nincs, a pályaműve­ket kizárólag a NetMedia honlapján lehet benyújtani. A díjakat ün­nepélyes keretek között július 6-7-én adják át Londonban. Fejlődő hazai on-line-reklámpiac Sikeres évet zárt a hazai on-line-reklámpiac, felül­múlva a legoptimistább becsléseket is. Tavaly a vál­lalatok 345 millió forintot költöttek el internetes reklámra, míg 1998-ban ez az összeg csupán 60 millió forint volt. A Magyar Reklámszövetség Internet Tagozata (MRIT) 1999 áprilisában alakult, és a múlt év szeptemberében készítette el első alkalommal on-line- reklámköltségekről szóló jelentését. Az önbevallásos módszerrel összegyűjtött, listaáron számított felmérés alapján 1999 első fél évé­ben hazánkban 110 millió forintot költöttek a hirdetők internetes rek­lámfelületek vásárlására, míg az év második felében 235 millió forin­tot; ez 113 százalékos növekedés az előző fél évhez képest. A meg­rendelések 88 százalékban ma még reklámcsíkokra - bannerekre - irányulnak, de fejlődés tapasztalható az on-line-szponzoráció terüle­tén is, ennek részaránya közelíti a 10 százalékot. Meredeken növekvő cybertámadások A San Franciscó-i központú Computer Security Institute (CSI) és az FBI helyi számítógépes osztagá­nak jelentése szerint az általuk vizsgált intézmények 90 százaléka bukkant hálózatát érő támadás nyoma­ira az elmúlt évben. A 273 intézmény 70 százaléka vált súlyos támadás áldozatává - ide értendő az egyedi információk ellopása, a pénzügyi csalás, a rendszerbe hatolás, a szolgáltatások megtagadását (DoS) eredményező támadások és az adathálózatok elleni szabotázsakciók. 74 százalékuk ismerte el, hogy anyagi vesz­teségek érték, de csak 42 százalék közölte a pontos mértéket. Az iga­zolható veszteségek 1999-ben 266 millió dollárra rúgtak, és ez több mint kétszerese az 1996-1998 közti 120 millió dolláros éves átlag­nak. Miközben a nagyobb sajtóvisszhangot a külső támadásoknak szentelik, a megkérdezettek 81 százaléka jobban tart az elégedetlen alkalmazottak bosszújától. Tavalyelőtt 10,8 millió dolláros veszteség keletkezett a hálózatok elleni szabotázsakciókból, a kimutatható veszteség 1999-ben már 27 millió dollárt tett ki. GameStar GameStar- a játékos Az oldali a Computerworld Számítástechnika munkatársai készítettek ci FEB Sajlóügynokseg együttműködésével. Komputerhippik a hálón Az Electrohippies csoport az interneten kíván tüntetni a már jól ismert DoS- (Denial of Service) támadásokkal. Ennek az a lényege: egyszer­re olyan nagy mennyiségű adatot kérdeznek le a meg­támadott internetszerverről, hogy az túlterheltté válik, s felmondja a szolgálatot. Az Electrohippies csoport speciá­lis, DoS-támadásokra alkalmas szoftvert fejlesztett ki, amelyet a szimpatizáns on-line-tüntetők gépeiken futtatva akár húsz perc alatt túlterhelhetik egy vállalat webszerverét. Az E-hippies szó­vivője szerint ez a szoftver más, mint a korábbi DoS-támadá- soknál alkalmazott programok, mivel csak több ezer önkéntes „együttes támadásával” lehet megbénítani a célpont kiszolgá­lóját, így aztán a „garázda eleme­ket” sem lesz olyan könnyű (egyenként) beazonosítani. Az elmúlt hónapokban lebo­nyolított, az amerikai portálok el­leni sikeres DoS-támadásoknál még olyan programokat használ­tak, amelyek központilag irányí­tották a mit sem sejtő felhaszná­lók számítógépeit. Az aktivisták reményei szerint több ezer „tüntető” együttes ak­ciója nyomán másodpercenként 60 ezer lekéréssel tudják bom­bázni az áldozat szerverét, ami elég ahhoz, hogy egy közepes méretű vállalat honlapja ideigle­nesen megbénuljon. Ä nagy por­tálok elleni akciókhoz azonban e programok (még) nem elég hatá­sosak, mivel ott több kiszolgáló van beépítve a hirtelen megnö­vekvő adatforgalom kezelésére. A hamarosan, április közepére beígért első támadások célpont­jait még nem tudni, de a „jósá­gos” E-hippik legalább két nap­pal előtte értesíteni fogják a ki­szemelt áldozatokat. Miért nem terjed gyorsabban? Magyarországon a legdrágább az internet A szokásosnál többször került szóba az utóbbi napokban az internet, és annak ára. A kormányzat egyik legfontosabb kihívásának tartja, hogy átvezesse Magyarországot az „internetkorszakba”. Az informatikai fejlődés gátja egyrészt az, hogy kevés a magyar háztartásokban a számítógép, főleg az olyan, amely alkalmas az internetes kapcsolatra. Másfelől legalább ennyire megnehezítik a hozzáférést az internetezés költségei. Stumpf István kancelláriaminiszter kijelen­tette, hogy az árcsökkentés érdekében fel kí­vánják venni a kapcsolatot az internetszolgál­tatókkal. Sajnos a Matávot nem említette, ho­lott ami igazából drágává teszi nálunk az internetet, az a telefonszámla. Ezeken a hasábokon szerepelt már, hogy egy, a világ 28 országára kiterjedő felmérés szerint Magyarországon a legmagasabbak az internetezés költségei (tehát: nem nagyon drága, nem egyike a legdrágábbaknak, hanem „a” legdrágább). Tovább idézve a hírt: „A la­kosság vásárlóereje közti különbségeket is fi­gyelembe véve havi 20, 30 és 40 órányi inter­net-hozzáférés költségeit mérték fel dollárra átszámítva. Hazánk mindhárom költséglistát vezeti - majdnem kétszer annyiba kerül az ban méri ugyanezt: 2700 forintnak megfele­lő koronáért, miközben a skandináv ország­ban jóval nagyobbak a távolságok, mint Ausztriában. Nem véletlen, hogy azokban az országok­ban, ahol olcsó a telefon, ott az internet is az. Megint egy osztrák példa: az egyik internet­szolgáltató havi 9,90 schillingért (egy pohár sör áráért) kínált előfizetést. A legnagyobb osztrák szolgáltató 66 schillingért (kb. 1200 Ft) ad teljes körű és korlátlan internet-hoz­záférést kedvezményes tarifájú és különösen nagy teljesítményű telefonvonalon. Túl jószívűek lennének a példaként emlí­tett cégek, netán állandósult a jótékonysági roham Európa néhány nyugati országában? Szó sincs ilyesmiről, inkább józan megfonto­lás. Az információs társadalom megteremté­se végeredményben elképesztően nagy üzlet (lesz). Az interneten alapuló új technológiák megjelenése, alkalmazása átrendezi a mun­kaerőpiacot (magasabb képzettség, távmun­ka stb.), megteremti az elektronikus kis- és nagykereskedelmet, a bank- és pénzügyek akármekkora távolságból intézhetők, „ház­hoz megy” az internet révén az iskola, az egyetem, a továbbképző intézet, a múzeum... Hogyan? Mindenekelőtt azáltal, ha a mostaninál olcsóbbá válik az internetezés telefonköltség-tartalma is. Félő ugyanis, hogy éppen az az ágazat válik magas árai miatt a fejlődés kerékkötőjévé, amelyik egyébként hatalmas lendületet adott a gaz­daság és a társadalom fejlődésének. Inter- netügyben előrelépés lenne a nagy sávszé­lességű (például: tévé-) kábelen történő szolgáltatás is, csakhogy ezzel meg a ká­belhálózatok gazdái (nem kis részben tele­fonszolgáltatók!) késlekednek. Búcsú a flopitól Közvetlen megbízás a BÉT-re _ _______Egy kis Ámítástechnika________ U nió az unatkozókért Májustól közvetlenül is leadhatják tőzsdei meg­bízásaikat a brókercégek ügyfelei a Net Trade - Central Europe.com bróker­portál és a Budapesti Érték­tőzsde (BÉT) MMTS elektronikus kereskedési rendszerét is szállító svéd CMA Small Systems AB jó­voltából. A két társaság sajtóértekezleten jelentette be, hogy májustól a világ minden tájáról leadhatják a BET-en és a térség egyéb bör­zéin forgó papírokra a megren­deléseket az internetes PC-vel vagy az internetre felkészített mobiltelefonnal rendelkező ügyfelek. Értelemszerűen ezzel egy időben megvalósul a köz­vetlen összeköttetés a bróker­cégek és a BÉT kereskedési rendszere között. Eddig az volt a gyakorlat, hogy ha a brókerszolgáltatást nyújtó alkuszcég lakossági ügyfeleitől átvette a megbízást az interneten keresztül, kénytelen volt azt flopira Wmásolni, majd egy má­sik, a BÉT rendszeréhez kapcsolt számítógépbe betenni, s így vég­rehajtani az adásvételt. A Net Trade brókerügynökség szolgáltatásai lehetővé teszik, hogy az ügyfelek a kereskedés közben valós idejű magyar és an­gol nyelvű piaci információkhoz is hozzájussanak. További elő­nye a rendszernek, hogy névte­lenséget biztosít használóinak, a kiszolgálás pedig gyorsabbá vá­lik. Az egyszerű kezelhetőség miatt szakértők arra számítanak, hogy jelentős mértékben bővül hazánkban - s később a térség többi országában is - a kisbefek­tetői kör, s ezzel együtt a jelenle­gi háromról mintegy tízre növek­szik Magyarországon a home brokering szolgáltatást is nyújtó alkuszcégek száma. E-könyvet lopnak a weben Stephen King könyve nem az első volt az interneten, viszont az első volt, amely csak az interneten jelent meg, köny­vesboltokban, könyv alakban nem. Ha úgy tet­szik, kísérlet volt, amely elképesztően nagy sikert aratott. A horrortörténetek királyának Lovaglás a puskagolyón című, nem éppen hosszú lélegzetű írá­sa (könyv alakban vékonyka, mindössze 66 oldalas kötetet ten­ne ki) olyan hatalmas sikert ara­tott, hogy már az első három na­pon több mint ötszázezren (!) töl­tötték le maguknak. A minden korábbi várakozást felülmúló siker az e-könyvek fantasztikus jövőjét sejteti. Csakhogy most ez a jövő a hackerek miatt kissé két­ségessé vált: sikerült feltörniük a könyv 40 bites titkosítási kulcsát. Megjelenésének első napján még ingyen lehetett letölteni, azt követően is igen olcsón, mindössze két és fél dol­lárért lehetett hozzájutni King kísértettörténeté- hez. Ám a hackerek szá­mára talán még ez is sok volt, bár az igazi vagányok nem a pénz miatt teszik [„...mert meg tudjuk csinál­ni!” - így szól az igazi hacker-hitvallás), tény ami tény: több amerikai honlapon is feltűnt, no meg jó néhány le­velezési listán is a partnerek fi­gyelmébe ajánlották King „megfejtett” könyvét. A Glassbook elektronikus könyvkiadó elnöke szerint nem létezik tökéletes másolásvéde­lem: a könyvkiadóknak kell mi­nél hamarabb levadászniuk a vi­lághálóról a kalózmásolatokat. Ez sem az igazi megoldás azon­ban, mert a kiadók elrettenhet­nek az internetes könyvkiadás le­hetőségétől. A biztonság kedvé­ért a Glassbook mostantól 64 bites titkosítási kulccsal árulja legsikeresebb e-könyveit. Az interneten művészi tökéllyel üthetik agyon az időt, méghoz­zá tökéletesen felesleges dolgokkal azon férfiemberek, akik sze­retnek unatkozni. Az Egyesült Államokban alakult Unatkozó Férfiak Országos Uniója ugyanis külön webhelyei hozott létre a - finoman szólva - szemlélődő alkatú urak számára. A honlap a szürke, egyhangú időtöltés egész tárházát kínálja: a legérdek­telenebb könyvek recenzióját, a leglaposabb vicceket, és a hó­nap legunalmasabb eseményeinek ismertetését. A webhely láto­gatói mindemellett máráusbanélő közvetítésben nézhették és hallgathatták a ß növését, a víz csepegését, vagy kitölthették a fekete-fehér oldalakon közzétett, teljesen céltalan és bugyuta : tesztkérdéseket. Az unatkozó férfiak exkluzív klubjába azok- tartoznak, akik tudják, sőt büszkén vallják, hogy unalmasak, hogy mindenkit halálra untatnak, és kísérletet sem tesznek ar­ra, hogy a róluk kialakult képet megváltoztassák. Csúcstechnika a zongorában Nem kell hozzá zenész? s' A nemcsak járműveiről, hanem elektronikus hangszereiről is híres Yamaha különösebb beharangozás nélkül mutatta be high- tech hang­szerének prototípusát. A 333 ezer dolláros (cse­kélység: mint­egy 90 millió fo­rintba kerü­lő!) csoda- 9% hangszer a beépített szá­mítógép segítségével MIDI- és hang-CD-állományok leját­szására képes. A zenész a billen­tyűzet használata mellett hangjá­val is irányíthatja a zongorát, amely ráadásul automata üzem­módban is működik: a PC segít­ségével képes kamarazene, zon­goraverseny, dzsessz- és popze­nék zongoraszólamainak leját­szására, s eközben a billentyűk is mozognak. Az automata leját­szás alatt az előadóművész a képernyő érintésével vagy hang­utasítással irányíthatja a zongo­rát. A csúcsmasina belsejében ta­lálható kalapácsokat, húrokat és pedálokat a Yamaha C7L modell­jéből vették át. A kül­ső borítás cseresznye- fából készült, a lábak pedig alu­míniumból. A PC lelke egyébként egy 600 megahertzes Pentium III-as pro­cesszor 128 megabájt RAM-mal; a merevlemez kapacitása 20 giga­bájt, és helyet kapott benne egy hatszoros sebességű DVD-ROM, valamint egy tizenkétszeres CD- ROM-meghajtó is. Az érintőkép­ernyő egy 14,1 hüvelyk átmérőjű folyadékkristályos monitor. A Ya­maha által kifejlesztett XG Sound Source segítségével a MIDI leját­szó 1454 hangszín visszaadására alkalmas. > i intemetezés nálunk, mint a második legdrá­gább Lengyelországban!” Amennyiben tehát az a cél, hogy legalább azok közül, akiknek a technikai lehetőségük már adott az internet eléréséhez, minél töb­ben kapcsolódjanak rá - a (telefon)tarifa- díjakat is csökkenteni kellene! Túl drága a telefon a nálunk jóval tehető­sebb Tizenötök országaiban is - állapította meg az Európai Unió Bizottsága, mert még mindig nincs igazi verseny a helyi szolgálta­tók között. Brüsszel annak ellenére drágállja a helyi hívások árát, hogy például Németor- szágban jóformán napon- ta jelenti be a sok tele- L fontársaság valame- ||k lyike: megint csök- Hk kentette tarifáit. ■■Igaz, Németor- ■HB szágban a nagy ■konkurencia miatt W már majdnem „igazi” a verseny. Elsősorban a távolsági _Pw hívások ára zuhan folyama­id^ tosan, már-már annyira, hogy olcsóbb lesz Amerikát hívni, mint a szomszéd ut­t cában lakó nagymamát. Drágállja az EU Bizottsága a te- I lefont,még akkor is, amikor példá- 1 ul az egyik osztrák telefontársa- I ság havi 250 schillingért (4500 Ft) * korlátlan belföldi telefonálást kí­nál. Egy svéd társaság még olcsób-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom