Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-19 / 92. szám

2000. Április 19., szerda MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét IHÁROSI IBOLYA Bürokrácia Egyedül élt, nem volt senkije. Munkanélküli volt, nem volt fűtése, vize, nem volt tévéje. Főzni ritkán főzött, szinte nem is tartózkodott kis lakásában. Nem volt kukája, reggel elment, este aludni azért ha­zatért. Szomorú sorsú, de segítőkész emberke volt. Hét éve múlt márciusban, hogy egy hideg reggelen a bejárat mellet­ti udvari részen feküdt. Ott találtak rá a szomszédai. A szívével volt beteg, de panaszkodni nem panaszkodott. Talán nem is ismerte a költőt, aki hajdan versbe szedte, hogy beírtak engem mindenféle könyvbe s minden módon számon tartanak. Mint a későbbiekben kiderül, a rendszerbe bekerülni könnyű, de kitöröltetni onnan szin­te lehetetlen. A téma ezúttal nem az utcán hevert, hanem a szerkesztőség por­táján várt. A fenti sorokat szinte szó szerint egy ismeretlen olvasónk írta, mellékelve hozzá a dokumentumokat is. Maradjunk is meg ol­vasónk mondanivalójánál a továbbiakban is. Az alábbiakat írja. Hét éve érkezik negyedévente levél - itt pontosítsunk: számla! - a Héliosztól, amelyet rendre bontatlanul visszaküldték a címzettnek, s a borítékra ráírják, hogy a címzett már valahol a boldog vadász­mezőkön szemetel. A szomszéd, aki a jelek szerint pontos és rend­szerető ember, az első levél után személyesen is jelezte szomszédja elhunytát. De, azon kívül, hogy a számlák negyedévente menet­rendszerűen érkeztek, semmi sem történt. „Hét év nem volt elég, hogy a Héliosznál valaki lezárja egy halott polgár ügyét. Egy polgárét, aki nem szemetelt, hisz semmije se volt. A szerencsétlen életű ember, az elhunyt polgár ügyével eddig soha, senki érdemben nem foglalkozott, nem intézkedett, pedig megérde­melt volna ennyi emberséget halálában. ” Mit lehet ehhez hozzátenni? Legfeljebb még egy gondolatot, a bü­rokrácia halhatatlanságáról. Adakozás az árvízkárosultaknak A Vöröskereszt kezdeményezését mások is követték Sokan keresik fel szerkesz­tőségünket személyesen és telefonon is, az iránt érdek­lődve, hogy miként segíthet­nénk az árvízkárosultakon. A segítségadás egyik leghatéko­nyabb módja kétségkívül az anyagi támogatás, ezt ország­szerte mind több társadalmi és civil szerveződés szorgalmazza és koordinálja. Ebből a tevékeny­ségből természetesen a Magyar Vöröskereszt, illetve annak Tolna Megyei Szervezete is kiveszi a ré­szét. A Vöröskereszt a 10300002- 20329725-72273285-ös számla­számra kéri a pénzadományok befizetését. Emellett a megyei szervezet munkatársai egyéb fel­ajánlásokat - tartós élelmiszert, takarókat, gumicsizmákat - is el­fogadnak, az adományokat Szek- szárdon a Dózsa György u. 1. szám alá, valamint a katasztrófa- védelmi szervezethez, a volt tűz­oltó parancsnokság épületébe várják munkanapokon. _______■ M ilyen a jó nemzetiségi óvoda? Kétnapos konferencia Szekszárdon A nemzeti és etnikai ki­sebbségi óvodák pedagógu­sainak kétnapos konferen­ciája kezdődött tegnap Szekszárdon. A regionális rendezvényen, me­lyet az Országos Közoktatási In­tézet Nemzeti és Etnikai Kisebb­ségi Irodája és a Tolna Megyei Önkormányzat Humán Szolgála­tok Központja Pedagógiai Irodá­ja szervezett, Bács-Kiskun, Bara­nya, Somogy és Tolna megye óvodapedagógusai vettek részt. A Babits Mihály Művelődési Házban tartott tanácskozáson a tegnapi napon többek között a nemzetiségi intézmények helyé­ről és szerepéről, a nemzetiségi óvodapedagógus képzésről az óvodai nevelésről és minőség­biztosításról hangzott el elő­adás. A konferenciának aktualitást ad egyrészt az, hogy egyre több szülő választja gyermeke szá­mára a nemzetiségi óvodákat, másrészt pedig az, hogy cigány nyelvű óvodákra és ezen a nyel­ven beszélő, a cigány kultúrá­ban járatos pedagógusokra egy­re inkább szükség lesz, nem csak az óvodában, hanem az is­kolákban is. A konferencia mai programja során többek között a kisebbsé­gi önkormányzati, nemzetiségi intézmények működésének ta­pasztalatairól, valamint a jó nemzetiségi óvoda ismérveiről hallhatnak előadást a résztve­vők. Remény a daganatos betegeknek Megyei alapítvány a hipertermiás kezelésért Magyarország a daganatos megbetegedések számarányát tekintve sajnos élenjárónak minősül. A betegek kezelésében újabb lehe­tőséget jelent az úgynevezett hipertermia. A hipertermiával gyógyító ágy egy magyar fizikus professzor, dr. Szász András találmánya. A készü­léket Németországban készítette el - ott talált tá­mogatót -, ma már a világ sok országában gyárt­ják és alkalmazzák. Leegyszerűsítve a dolgot a hipertermiás kezelés során felmelegítik a dagana­tos testrészt (vagy az egész testet) 3941 fokra, a Harmicmillióba kerül A hipertermiás készülék 30 millió forintba ke­rül. Ha a szekszárdi kórház hozzájutna, az el­ső megyei kórház lenne az országban, ame­lyik rendelkezik lokális hipertermiás készülék­kel. A „Termo kezeléssel a rák ellen” elneve­zésű alapítvány azért jött létre Tolna megyé­ben, hogy a termokezeléshez szükséges gé­pek vásárlására támogatókat szerezzen. Azok a cégek, illetve magánszemélyek, akik érdek­lődnek a hipertermiás kezelés iránt, illetve a támogatók sorába kívánnak lépni, Szekszár- * don, a Mikes u. 24. szám alatt találhatják meg az alapítványt. Telefonszám: 74/319-502. hő hatására a rákos sejt anyagcseréje felborul, a sejt szétesik, s leáll a sejtosztódás is. Dr. Szász András tegnap a megyeszékhelyre láto­gatott, ahol a hipertermiás eszközök és a gyógyító eljárás elvi alapjait ismertette meg a szakembe­rekkel, valamint az eljárás Szekszárdon történő gyakorlati bevezetése kánt érdeklődőkkel és a po­tenciális támogatókkal találkozott a megyei kór­ház klubjában.- Mi a célja szekszárdi látogatásának?- Meghívásra érkeztem, s bár mérhetetlenül le va­gyok terhelve, nem tudtam a szíves invitálásnak ellenállni. Általában nem kórházakban, hanem tudományos központokban érdeklődnek a hipert­ermiás kezelés és készülék iránt, ezért is vonzott ez a meghívás.- Hány készülék működik az or­szágban?- Úgynevezett lokális készülék 20 helyen van Magyarországon. Két készülék 1996 óta működik a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, s nem csak a fővá­rosban, vidéken is van belőlük, például Kecskeméten. Az, hogy ebbe a körbe Szekszárd is belekerülhet, az itt élő aktív orvosoknak és állampolgároknak köszönhe­tő.- Hogyan jellemezné a hipertermiás kezelést?- Ez egy olyan módszer, amelyik még akkor is működik, amikor a többi már nem. A hiperter­miás kezelés a többi kezeléssel együtt alkalmaz­ható, tehát a betegnek nem kell lemondania a más jellegű kezelésekről, s így esélyei is megsok­szorozódnak. Természetesen vannak olyan ese­tek, amikor nem javallott a hipertermiás kezelés, amikor például a betegnek komoly szívbetegsége van, illetve olyan esetekben, amikor a módszer alkalmazása meggondolandó. Ezek azonban már orvosi kérdések, a beteg kezelőorvosai döntenek.- Orvosi körökben hogyan fogadták a készüléket?- Vita folyik a készülékről, de ez természetes, a vita viszi előre a dolgokat. A nagy fájdalmam ép­pen az volt, hogy 10 éven keresztül nem folyt vita róla, azaz nem került a köztudatba. A vita során érvek és ellenérvek csapnak össze, s remélhető­leg a legjobb megoldás születik, a betegek javára. VENTER Jó sínen haladtak a tárgyalások A Wirthwein Kft. felajánlása: gyakorlat Németországban vcudimm d utri-uuiidillim ivegiuiid­lis Ifjúsági Iroda vezetőivel konzul­tált, különös tekintettel a lehetséges együttműködésre. Georg Denzer, Edmund Brenner és Udo Wirth­wein (cége az EU egyik legnagyobb vasúti beszállítója) pedig Koltai Ta­mással, továbbá a MÁV vezetőivel, Sárdi Gyula vezérigazgató-helyettes­sel és Kinceli Antal MÁV-BK Kft. igazgató­val tárgyalt egy esetleges gazdasági kooperáció­ról. A megbeszélést kö­vetően a résztvevők tájé­koztatást adtak az ered­ményekről. Sárdi Gyula elmondta: a MÁV-nak hosszú idő óta most van lehetősége új építkezé­sekre. A Wirthwein Kft. olyan eurokomform anyagokat - mű­anyag alkatrészeket, sínszigetelő alátéteket - ajánlott fel, melyek két­ségkívül szükségesek a biztonságos üzemeltetéshez. Amennyiben a mi­nőség és az ár találkozik a magyar vasútépítők érdeklődésével, igénye­ivel, abban az esetben nincs akadá­lya az újabb, immár a konkrétu­mokra is kitérő tárgyalásoknak - mutatott rá a vezérigazgató-helyet­tes. Udo Wirthwein egy sikeres üz­let esetén egyáltalán nem tartotta íuzdi liidix., nugy d vuii i\eiei-iNeiiici­ország és Lengyelország után Ma­gyarországon, ezen belül Tolna me­gyében is létrehozzon egy vegyes vállalatot: - Az első vonzerővel, ami az itteni megtelepedésre ösztö­nöz, már megismerkedtem, hiszen Udo Wirthwein, Georg Denzer és Edmund Brenner megkóstoltam a szekszárdi kék­frankost - árulta el a sikeres üzlet­ember. - S mivel a jövőt tekintve számomra fontos, hogy kiváló szakemberekkel dolgozzam együtt, felajánlottam, hogy egy Tolna me­gyei szerszámkészítőt három éves tanulmányi gyakorlatra vendégül látok egyik cégemnél. A delegáció tagjai látogatásukat a szekszárdi Német Színházban zár­ták: 19 órakor Goethe Urfaust című drámájának bemutatóját tekintet- ték meg. _________________-szá­A közgyűlés kéri fel a zászlóanyát Dr. Fenyőháziné dr. Hor­váth Máriát javasolja a me­gyeszékhely millenniumi bizottsága és munkacso­portja zászlóanyának. Szekszárd Megtartotta tegnap első ülését a megyeszékhely millenniumi bizottsága és munkacsoportja. Mint ismertes, a miniszterel­nök az államiság ezer éves év­fordulója alkalmából emlék­zászlót adományoz azon tele­püléseknek, amelyek ezt igénylik. A Millenniumi Kor­mánybiztos Hivatala javaslatá­ra az ünnepélyes átadásra zászlóanyát is felkérnek. A zászló ünnepélyes átadására június 3-án kerül sor. Az ün­nepségre a város Orbán Viktor miniszterelnököt hívta meg. Hogy ő eleget tud-e tenni a meghívásnak, az még nem is­meretes. A bizottság egyhangú szava­zással úgy döntött, javasolja a közgyűlésnek, hogy az zászló­anyának dr. Fenyőháziné dr. Horváth Mária nyugalmazott bőrgyógyászt, a Pro Űrbe Szekszárd emlékplakett és más kitüntetések birtokosát kérje fel. Hírek A SZEKSZÁRDI Borvidék Hegyközségi Tanácsa által szer­vezett borverseny április 27-én, csütörtökön kerül megrende­zésre. A bormintákat április 20- án (csütörtök) és 21-én (pén­tek) 8 és 15 óra között lehet le­adni a Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt-nél. A nevezési díj, min­tánként, ezer forint. Ar NAGY ÖRÖM a kiskert címmel tart előadást ma, szerdán 18 órától Benis Brigitta dísznö­vény kertész a faddi művelődé­si házban, a Nyugdíjközeliek Klubja foglalkozásán. ÖRÖKSÉGÜNK 2000-ben, az Apponyiak szalonja címmel ki­állítás nyílt tegnap délután Bonyhádon, a Völgységi Múze­umban. Az augusztus 1-jéig lá­togatható tárlatot dr. Vadas Fe­renc ajánlotta az érdeklődők fi­gyelmébe. KIÁLLÍTÁS. Április 15-től má­jus 3-ig tekinthető meg a IV. Or­szágos Népi Szobrászat kiállítá­sa a Vigadó Galériában. A Dunaföldvári Polgármesteri Hi­vatal egy díjjal járult hozzá e ki­állításhoz kapcsolódó pályázat­hoz. A földvári díjat a zsűri Sza­kács Sándor szobrászművész­nek ítélte. Pályamunkái: Madon­na (vörös réz), Arany János: A szegény jobbágy (vörös réz), Mesterségek ITI. (vörös réz), Arany János: Toldi (vörösréz). „Referencia-fonoda” a Dunánál Amikor a magyar selyem első volt a világon „Saramóbor” volt a legjobb A tolnai hegyközség második borversenye Hol az autó és a pénz? Rejtélyes bűneset. Hol van az ódon autó és a 38 millió forint? Elloptak Bátaszéken egy motel parkolójából egy 1973-as évjára­tú BMW személygépkocsit. Az értéke úgy 3-400 ezer forint le­het. A tulajdonos ott ebédelt. Mintegy másfél órára hagyta magára a járművet. A következő meglepetést az okozta a rendőröknek, hogy a vállalkozó bejelentette, a jármű­ben 38 millió forint készpénz volt. Az ügy további részleteiről még annyit sikerült megtud­nunk, hogy a vállalkozó éppen akkor, s éppen ebből a pénzből akarta megadni tartozásait. Pech. A nyomozás megkezdő­dött, keresik az autót. S a 38 mil­lió forintot. A 100 éves tolnai selyem­gyárról és a magyar selyem­szakma felvirágoztatójárói, Bezerédj Pálról tartott szín­vonalas referátumot a téma jó ismerője, Steinbach Fe­renc, a tolnai millenniumi előadássorozat keretében. Tolna A XIX. század végére, a XX. század elejére tehető a magyar selyemte­nyésztés és feldolgozás virágkora. Ebben az érában sikerült elérni, hogy a magyar selyem minősége vüágelső legyen. Mindez valószí­nűleg nem történhetett volna meg, ha nincs Bezerédj Pál, a „nagy” Bezerédj István unokaöccse. Bezerédj Pál előtt a XVII. szá­zadtól kezdve történtek erőfeszí­tések a selyemszakma meghono­sítására, majd erősítésére, gróf Széchenyi István is foglalkozott a kérdéssel, ám a nagy áttörés a kishídjai Bezerédj Pál nevéhez fű­ződik, akinek tevékenységére 1879-ben, egy ipari kiállításon fi­gyelt fel az illetékes miniszter. A következő évtől Bezerédj-t bízták meg a magyar selyemtenyésztés fellendítésével. A szakember, aki tulajdonkép­pen egész életét ennek az ügynek szentelte, aki magánvagyonát is felhasználta a cél érdekében, rö­vid idő alatt jelentős - Tolna me­gyéhez is erősen kötődő - sikere­ket ért el. Szekszárdon volt ugyanis az első országos selyem­tenyésztési felügyelőség, Tolnán pedig 1900-ban felépült a „se­lyemgyár”, amit később egyfajta „referencia-fonodaként” kezeltek, és amely a második világháborút követően az ország egyetlen her­nyóselyem fonodájává vált. A selyemgyárban mintegy fél évszázadon át igen jelentős terme­lés folyt. Az ‘50-es évektől azon­ban jelentősen visszaesett ez a te­vékenység. Az előadó szerint töb­bek között a régi szakembergárda leváltása, a gubótenyésztés - a megváltozott életkörülmények miatti - csökkenése és minisztéri­umi ellenszenvek következtében. 1968-ban volt az utolsó selyemgu­bó tenyésztési év Tolnán, 1971- ben pedig leállt az üzem is. A gyár azonban ma is (sikeresen) műkö­dik - a textiliparon belüli más pro­fillal. A tolnaiak számára azonban még egy jó ideig csak „selyem- gyár” marad. _______________-s­M egközelítőleg a tavalyi színvonalú borok - szigo­rúbbnak ítélt bírálat mellett - szerepeltek a tolnai hegy­község idei borversenyén, amelynek eredményhirde­tésére tegnap került sor a tolnai városházán. Tolna A második hegyközségi borver­senyre a tavalyinál valamivel ke­vesebb, 37 minta érkezett, ezek között 16 fehér-, 1 rosé és 20 vö­rösbor akadt. A Németh László elnökölte zsűri 12 aranyérmes minősítést, 5 ezüstöt, 15 bronzot és 4 oklevelet ítélt oda. A fehérborok 4 aranyat, 2 ezüstöt és 8 bronzot, a vörösek 8 aranyat, 2 ezüstöt és 7 bronzot érdemeltek ki. A legjobb fehérbor Saramó Já­nos 1999-es Chardonnay-je volt (18,93 pont), míg a legjobb vö­rösbornak Saramó János óbora, egy 1992-es cuvée (18,95 pont) bizonyult. , Az érempontok alapján a leg­eredményesebb termelő is Saramó János lett, második ifj. Saramó János, harmadik Tóth Jó­zsef, negyedik Főglein János, ötö­dik Mészáros Pál, hatodik Pruzsi- na János lett, de lapunk munka­társa, Gottvald Károly sem vallott szégyent vörösborával. A tegnapi, a polgármesteri hi­vatal épületében lezajlott ered­ményhirdetésen megjelent dr. Szilák Mihály polgármester is. A díjátadást követően a megjelen­tek a nagydíjas borokért járó ser­legekből (is) megkóstolták a leg­jobbnak ítélt italokat. _______ a németországi Main- Tauber Kreis (járás), illetve Tolna megye vezetői 1991- ben írták alá a partnerme­gyei megállapodást. A közel tíz évre visszatekintő kap­csolat a napokban várható­an új kezdeményezésekkel gyarapodik. Szekszárd Erre ad reményeket Main-Tauber Kreis öt fős küldöttségének látogatá­sa: a delegáció - Georg Denzer el­nök vezetésével - tegnap érkezett Tolna megye székhelyére. A német vendégeket, így Paul Grimm főosz­tályvezetőt, Peter Bernhardt járási if­júsági hivatal vezetőt, Edmund Brenner takarékpénztár igazgatót és Udo Wirthwein ügyvezető igazgatót - Koltai Tamás, Tolna Megye Köz­gyűlésének elnöke és Tímár László alelnök fogadta. A küldöttség tagjai délután Györkönybe utaztak, ahol megtekintették a német tájházat, s találkoztak Heinek Ottóval, a Ma­gyarországi Németek Országos Ön- kormányzatának elnökével. Tegnap délelőtt Paul Grimm a megye fenntartásában működő Szi­várvány Idősek Otthonát kereste fel, Peter Bernhardt a Tolna Megyei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom