Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15 / 89. szám

lifiiB 2000. Április 15., szombat HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Kétszemélyes frakció Ragadós lehet a példa Parlament Noha az Országgyűlés elnö­ke szerint nincs jogi akadá­lya a Szabó Attila és Cseh Sándor független honatyák­ból álló kétszemélyes frak­ció megalakulásának, az ügyrendi bizottság megvizs­gálja majd a kezdeménye­zést a Házszabály ren­delkezéseinek tükrében. Szabó Attila és Cseh Sándor füg­getlen országgyűlési képviselő először Szövetség Kelet-Magyar- országért (SZKM) névvel pártot, majd kétszemélyes parlamenti frakciót alapított. Míg a Debre­cenben életre hívott, állítólag több mint 200 tagot számláló pártot már bejegyezte a bíróság, a mini képviselőcsoport léte még kérdéses. Áder János ugyan azt mondta, hogy a hézagos Házszabály lehetővé teszi bár­milyen kicsi frakció alakítását, a biztonság kedvéért az ügyrendi bizottság is tárgyalni fog a do­logról. Suschman Tamás, a bizottság szocialista alelnöke nem tudta megmondani, mikor kerül sorra a téma, majd megjegyezte: fur­csa állapotot idéz elő a Házban az ilyesfajta „szaporodás”. Az új képviselőcsoportnak ugyanis nemcsak külön iroda, titkárság, tekintélyes frakcióvezetői és he­lyettesi pótlék dukál, hanem ré­szesülniük kell a bizottsági he­lyekből is. Suchman - saját el­mondása szerint - komolyan gondolkodik azon, hogy kidol­gozza az MSZP-frakció két-há- rom képviselőcsoportra osztó­dásának forgatókönyvét, hogy például a médiakuratóriumok­ban végre súlyuknak megfelelő képviselethez jussanak. A hon­atya kíváncsian várja, mit szól majd a dologhoz a most oly be­látó parlamenti elnök, Áder János. Szabó Attila, az alakuló Szö­vetség frakcióvezetője azt reméli, hogy a ciklus végére 8-10 fősre duzzadhat a csoport. Az ex- fideszes Szabó pártjukról el­mondta: az nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is védeni fogja a Kelet-Magyarországon élők érde­keit, s ideológiamentességre tö­rekszik. Azt viszont nem árulta el, hogy kiknek a belépésére szá­mítanak még. „Válogatás nélkül nem veszünk be új embert” - tet­te hozzá. A FEB információi szerint a függetlenek közül eddig csupán Szabó Lukács volt MIÉP-es hon­atya jelezte együttműködési készségét. ___________________TAKÁCS MARIANN M iből épül autópálya? A végső kezességet az állam vállalja Budapest Bő tíz nap áll még rendel­kezésre, hogy befejeződje­nek a geodéziai munkála­tok az M3-as autópálya Füzesabony-Polgár közötti szakaszán. Ezután már a „valódi” munkálatoknak kell megkezdődniük ah­hoz, hogy a kormány tíz­éves gyorsforgalmi-útháló­zat fejlesztési programja az előre meghatározott ütem­terv szerint megvalósul­hasson. A finanszírozó Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása szerint idén 50-60 milliárd forintért épül autópálya. Nem voltak igazak azok a híresz­telések, amelyek szerint további 3-4 forinttal emelkedne az üzem­anyag literenkénti ára azért, hogy az így keletkező jövedékiadó­többletbevételt autópálya-építés­re lehessen fordítani. A Pénzügy­minisztérium és az MFB közös gondozásában valóban készült egy dokumen­táció, amely nem zárta ki a ben­zináremelés lehetőségét sem, de a háttérszámítások után ezt a ja­vaslatot a kormány elvetette - tudtuk meg a szaktárcánál. A Magyar Fejlesztési Bank nem számol költségvetési forrá­sokkal, elsősorban saját forrásai­ra alapozva, majd később hitelek felvételével, kötvények kibocsá­tásával kívánja finanszírozni a gyorsforgalmi-úthálózat fejlesz­tési programot - tájékoztatta la­punkat Tamóczi László, a pénz­intézet illetékese. Az MFB fogja folyamatosan fi­nanszírozni a Nemzeti Autópá­lya Részvénytársaság működé­sét, első lépésben március végén ötmilliárd forinttal tőkésítette fel a céget. A banknál viszont az Ál- lámi Privatizációs és Vagyon­ügynökség Rt. (ÁPV) emelt tő­két, az MFB - szintén március­ban - 18 milliárd forinttal „lett gazdagabb”. Mint megtudtuk, az ÁPV Rt. további 14 milliárd forinttal tőkésíti majd fel a Fej­lesztési Bankot, de hogy erre mi­kor kerül sor, még nem lehet tudni, hiszen ez a privatizációs bevételek függvénye. Minden­esetre a tranzakciónak legké­sőbb augusztus 31-éig meg kell történnie. így a bank idén össze­sen 32 milliárd forint bevételhez jut az ÁPV Rt.-től. A hiányzó részről, vagyis a hosszú lejáratú hitelek felvételéről egyelőre nem tudni részleteket. _______________________________________(STS) K özel a kompromisszum Alkotmánymódosítás a katonai csapatmozgások ügyében? Az Országgyűlés tegnapi munkanapját javarészt a katonai csapatmozgások engedélyezésére vonatkozó javaslat megvi­tatása tette ki. Budapest Alkotmányunk úgy rendelkezik, hogy a magyar és a külföldi fegy­veres erők a magyar államhatárt bármilyen célból csak az Ország- gyűlés kétharmados többségének engedélyével léphetik át. Az utóbbi évtizedben azonban na­gyot változott a világ. A kormány 1998 őszén egyszer már kezde­ményezte, hogy a gyakorlatozási célú csapatmozgások engedélye­zése kerüljön a kormány hatás­körébe, de akkor még az MSZP és az SZDSZ nem adta szavazatát a nélkülük keresztülvihetetlen al­kotmánymódosításhoz. Úgy tűnik, most létrejöhet a kompromisszum, amely meg­osztja a hatásköröket a parlament és a kormány között. Eszerint a jövőben is csak a jelenlévő or­szággyűlési képviselők kéthar­mados többsége határozhat ma­gyar fegyveres erők bel- vagy kül­földi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy innen kiinduló bevetéséről, magyar katonák ’ külföldi vagy külföldiek itteni állomásozásáról, valamint békefenntartásban és hadműveleti területen a humani­tárius tevékenységben való rész­vételről. Ezek a döntések ugyanis az ország szuverenitását is érin­tik és kockázatot is rejtenek ma­gukban. A kormányt viszont felhatal­maznák és köteleznék arra, hogy váratlan támadás esetén azonnal intézkedjen. A kormány engedé­lyezhetné a jövőben a gyakorla­tokkal és kiképzésekkel kapcso­latos csapatmozgásokat, szövet­séges légierők őrjáratozását, vala­mint a katasztrófaelhárításban és nem hadműveleti területeken a humanitárius tevékenységben való magyar részvételt. A parlament egyhangúlag fel­hatalmazta a kormányt, hogy az árvíz miatt bevezetett veszély- helyzet érvényességét, amit saját hatáskörében csak 15 napig tart­hat fenn, legkésőbb május 25-éig meghosszabbítsa. S. Á. A vártnál gyorsabb árhullám A biztosítók nem fizetnek az ártéren építkezőknek Már 15 ezren védekeznek a gátakon, de az árvízveszély ott sem csökken, ahol apad a folyó, mivel mindenütt nagyon átáztak a töltések. TISZAVIDÉK A gondot most az okozza, hogy miközben az áradás gyorsabb az előre jelzettnél az apadás nagyon lassú. A gátak átáztak, Tiszasülynél megrepedt a töltés és egy része leomlott. Itt sürgősen meg kell támasztani a gátat. Szolnoknál viszont óránként egy centit emelkedik a folyó, elérte a régi rekordot és most már 983 centiméter, hétfőn-kedden tetőzhet az ár. Csongrádnál és Szegednél az áradás a szol­nokinál is gyorsabb. A Magyar Vöröskereszt hétfőn két tonna élelmiszert és tisztítószert indít a fővárosból Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe, kedden pedig várhatóan 760 élelmiszercsomagot juttat el a Jász- Nagykun-Szolnok megyében dolgozó önkénte­sekhez. Pénteken négytagú, pszichológusokból és egyetemi hallgatókból szervezett krízisszolgálat utazott Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Feladatuk Sárospatakon és környékén az árvíz sújtotta, kitelepített, illetve befogadó lakosság pszichés gondozása. Az árvízhelyzet miatt várhatóan további kor­látozásokat kell életbe léptetni a vasútvon­alakon. Ez azt jelenti, hogy az utazóknak több vonat késésével kell számolniuk. A biztosítótársaságok álláspontja szerint azok az ügyfeleik, akiknek az épülete az árvízvédel­mi töltéstől mentett oldalon helyezkedik el, tel­jes körű kártérítésre számíthatnak az árvíz­károkkal kapcsolatban. Viszont akik hullámtér­ben, illetve nem mentett ártérben építkeztek, nem számíthatnak semmiféle kártérítésre a biz­tosítóktól. ■ Éleslátás - új szamhártyával Évente sok száz emberen segíthetne az átültetés Ma már lehetőség van bizonyos fiatalkori és idősebb, 40-50 éves korban jelentkező öröklött szembetegségek szaruhártya-átültetéssel történő gyógyítására. Magyar- országon tavaly 356 ilyen jellegű beavatkozást végeztek. Budapest Amikor a szaruhártyát akár sérü­lés, akár veleszületett rendelle­nesség elszürkíti, a beteg a szaru­hártyán keresztül többé nem lát élesen. Veleszületett szaruhártya- görbület, a szem mechanikai sé­rülése, vagy akár korábbi, nem megfelelő technikával végzett szürke hályog elleni műtét után visszamaradt hegesedés vezethet el a szaruhártya-átültetéshez. Eh­hez a műtéthez egy elhunyt sze­mély szaruhártyáját kell eltávolí­tani, amelyet különféle vizsgála­tok után a beteg szaruhártyája helyére ültetnek be az orvosok. A korábban alkalmazott friss szaruhártya-átültetést felváltotta a donorbankok által megvizsgált, kiszűrt szaruhártyák beültetése. Az ország első szaruhártyabank- ja Budapesten, a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem te­rületén kezdte meg működését, Debrecenben is létesült egy sza- ruhártyabank, ahol szintén min­den feltétel adott a donorok hepa­titisre és AIDS-re történő szűrésé­re, valamint immunológiai vizs­gálatára. A patológusok közül sokan nem tudják, hogy az egészség- ügyi törvény kivételt tesz a szaru- hártya-átültetés céljából történő szervkivétel esetén. Ekkor a pato- lógus orvosnak nem kell értesíte­nie az elhalt hozzátartozóit - fo­galmaz Bojta Zsuzsanna, az első hazai szaruhártyabank orvos­igazgatója. - Évente több száz be­teg nyerhetné vissza látását, amennyiben a törvény rendelke­zéseit mindenki egységesen értel­mezné. Ezért is tartottak tegnap egy szakmai fórumot szemorvo­sok, patológusok, egészségügyi vezetők, hogy a transzplantáció kínálta lehetőségeket minél több embernek biztosítsuk - mondta a doktornő. H. M. Ötvenéves a „Népbolt” Ez évben félévszázados jubi­leumához érkezett a Tolna Megyei Népbolt. Ötven év egy ember életében nagy időnek számít azaz, hogy a Népbolt neve szinte össze­forrt Tolna megye kereske­delmének elmúlt 50 évével, meghatározó, kereskedel­met formáló szerepet ját­szott a terület ellátásában. Megsárgult már az Alapítólevél, amely a Tolna Megyei Kiskereske­delmi Nemzeti Vállalat létrehozá­sáról rendelkezett 1950. április 8- án. A vállalat szekszárdi szék­hellyel alakult „mindennemű közszükségleti, használati és fényűzési cikk forgalomba hoza­talára közvetlenül a fogyasztók részére”. Teljes kereskedelmi profil 1950-ben az induláskor 27 boltot nyitottak reggelenként, a vállalat mintegy 100 dolgozójának az volt a feladata, hogy az államosított magánkereskedelem helyébe lép­ve a „fehér foltokat” eltüntetve oldja meg az ellátást. A földmű­ves szövetkezeti boltokkal párhu­zamosan fejlesztette hálózatát, de ami ennél is fontosabb elvárás volt a rendkívül rossz áruellátási körülmények javítása. Ez az áru­hiány és a lerobbant „örökölt” há­lózat feltételei között nem volt könnyű feladat. A cég 1951. január 1-én került a Tolna megyei Tanács fennhatósá­ga alá, és ezzel egyidejűleg vette fel a Tolna Megyei Népbolt Válla­lat nevet. Amikor tisztázódott az állami és szövetkezeti szektor területi megosztása, megnyílt a lehető­ség a terjeszkedésre és az üzle­tek szakosítására. A szakosodás együtt járt a meglévő boltok kor­szerűsítésével, új egységek nyi­tásával, a hálózat bővülésével, a vállalat nagyságának folyamatos növekedésével. Lassan létrejött egy több mint 100 boltegységet magában foglaló üzlethálózat, kialakult egy a Népbolt nevében is megbúvó teljes kereskedelmi profil, ami az élelmiszer, ruhá­zat és vegyesiparcikk ellátását is magában foglalta. Több város­ban is sajátos üzletpolitikával létrehozták az úgynevezett „Ott­hon” áruházakat, amelyek min­den olyan terméket forgalmaz­tak, amelyek a háztartások nél­külözhetetlen szükségletei vol­tak. s Tolna megye és a Népbolt fejlődése nem választható két-, té. Már az indulás pillanatában ott voltak üzleteikkel Szekszár- don, Bonyhádon, Dombóváron, Pakson és Tolnán. A kor fejlő­désével összhangban részt vál­laltak a lakótelepi ellátások megoldásában. Nagy horderejű lépésnek számított Szekszár- don a Sajtóház mellett épült, az országban elsők között teljes önkiszolgálással átadott Korzó Áruház és az egész megyében hiánypótló szerepet betöltő bú­tor nagyáruház megépítése. A cég az évtizedek során a térség kiemelkedő vállalatává nőtte ki magát, munkáját elismerések sokasága kísérte. Privatizáció A rendszerváltás a Tolna Megyei Népboltnak is óriási kihívást je­lentett. A 90-es évek elején a 10 fő alatti üzletek előprivatizációja hozta az első komolyabb vérvesz­teséget, megbomlott a jól felépí­tett hálózati struktúra egyensú­lya. 1991. július 1-én létrejön a vállalatból a Tolna Megyei Nép­bolt Részvénytársaság, megindul a privatizáció előkészítése. A több évtized alatt felépített és előnyt jelentő élelmiszer, ruháza­ti és vegyesiparcikk profil a piac- gazdaság térnyerésével visszájára fordul. A szakmai láncok rendkí­vül gyors térnyerése a vegyes ke­reskedelmi struktúrát már nem tudta életben tartani. A Tolna Megyei Népbolt Rt. az KÖZÖS JELÖLTEK. A Fidesz és a Magyar Kereszténydemok­rata Szövetség az év végéig sze­retné véglegesíteni a következő parlamenti választásokon közö­sen támogatott egyéni jelöltek listáját. - Jó lenne, ha a másik két koalíciós párttal is tisztázni le­hetne az év végéig a választáso­kon való közös indulás feltételeit - fogalmazott Kövér László. SORKÖTELEZETTSÉG. A honvédelmi miniszter jelenleg még nem tartja időszerűnek a kötelező sorkatonai szolgálat felváltását önkéntes és hivatásos katonák által teljesített szolgá­lattal. Szabó János a sorkatonai szolgálat jövőjéről Szegeden rendezett kétnapos konferenci­án kijelentette: az önkéntes had­erőre való áttérés rövid távon nem valósítható meg az ország biztonságának jelentős csökke­nése nélkül. SIKERES PÁLYÁZAT. Komoly magyar akadémiai sikert hozott az EU „Kiválósági Központ” pá­lyázata: öt akadémiai kutatóin­tézet nyert el támogatást az unió kutatási keretprogramjától - je­lentette be Glatz Ferenc, az MTA elnöke. Az Unió a támogatást nem kutatási célokra, hanem olyan tudásközpontok létreho­zására és koordinációs kapcso­latok kialakítására adta, ahol fia­tal kutatókat is képeznek. REGISZTRÁCIÓ. Az előzetes adatok alapján a termőterület mintegy 60-70 százalékos érté­kére regisztráltatták magukat a földhasználók - közölte pénte­ken az FVM földügyi és térképé­szeti főosztályának osztályveze­tője. Jelezte: a földhivataloknak sok földhasználót kellett felszó­lítaniuk a hiánypótlásra. A föld­hivatalokban egy-két napos ké­sésért még nem bírságolnak, ám ha a mulasztás huzamosabb ideig fennáll, akkor erre a föld- használó számíthat. VISSZAUTALÁS. Április 12-ig 815 ezer adózónak mintegy 17,7 milliárd forint személyi jövede­lemadót (szja) utalt vissza az adóhatóság - jelentette be az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtóosztálya pénteken. Tavaly ilyenkor 50 ezerrel keve­sebb adózónak, ám 3 milliárd forinttal többet fizettek vissza. Az egy főre jutó visszautalás a múlt évben 26,2 ezer forint volt, míg az idén csaknem 5 ezer fo­rinttal kevesebb. JOBB ADAT. A Pénzügymi­nisztérium adatai szerint az ön- kormányzatokat leszámítva az első negyedév végén az állam- háztartási hiány 153,4 milliárd forintot tett ki, ami a teljes évi hiány 35 százaléka. Ez tavaly­hoz képest jobb adat, hiszen ak­kor, az első negyedévben az éves keret 71 százalékát érte el a deficit. ■ elődök tenni akarását és lelkesedé­sét megőrizve, ha nem is közvetle­nül a kereskedelem palettáján, de az ingatlan hasznosítás terén sikeres és eredményes munkát végez. A keres­kedelmi szempontból kiváló helyen található üzletek ma már bérbeadás formájában vállalkozásokon keresz­tül szolgálják a lakosságot. Minimá­lis létszámmal mintegy egymilliár­dos ingatlan vagyont működtet. Köszönet az elődöknek azért, hogy a Tolna Megyei Népbolt itt Tol­na megyében a kereskedelem fejeze­teiben történelmet írhatott, köszönet azért, hogy 50 év után is nemcsak a múltról, hanem a cég jövőjéről is be­szélhetünk. Elismerés a Népbolt in­gatlanjaiban dolgozó partnereink­nek - és különösen a fő tulajdonos, az ABC Áruházakat működtető Me­csek Füszért Rt.-nek, hogy a Tolna Megyei Népbolt, ha közvetetten is, de méltóképp vesz részt a megye ke­reskedelmi arculatának formálásá­ban, az egyre élesebb versenyhely­zetben a lakossági igények színvona- las kielégítésében. _________fké

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom