Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

Tolnai Népújság 2000. Március 4., szombat Hétvégi Magazin Tolnai Népújság - 7. oldal Egy lírai lelkületű gasztronómus Szekszárdon aki a bort, vagy a vendéglá­tást szereti, annak Szabó Ernő neve ma már fogalommá vált, pedig csak öt éve él családjával együtt a városban. Ez persze Névjegy Neve: Szabó Ernő Életkora: 58 éves Végzettsége: négy főiskola, egye­tem: tanár, közgazdász, esztéta, vendéglátó ipari szakember. Foglalkozása: ma már rokkant- nyugdíjas. Család: felesége német szakos tanár és tolmács, három gyerme­ke van: 25, 18 és 11 évesek. így nem pontos, mert 26 évvel ezelőtt is meghatározó szerepet töltött be Szekszár­don, akkor ő volt a Gemenc Szálló igazga­tója. A mostani beszélgetésünk apropóját az adta, hogy több mint egy évvel ezelőtt sú­lyos autóbalesetet szenvedett, az orvosok is lemondtak róla és Szabó Ernő ismét talpra állt, sőt legújabb könyvén dolgozik.- Kezdjük az elején, azt tudom, hogy na­gyon színes volt az eddigi élete, de honnan indult?- Szombathelyen születtem 58 évvel ez­előtt, itt szereztem az első diplomámat is. Olyan családból származom, ahol az volt a szokás, hogy a férfiak főztek otthon, így az én apám is őrizte ezt a tulajdonságát és nekem is így volt természetes.- Említette, hogy többféle diplomája is van, melyiket használta eddig a legtöbbet?- Mindig azt használtam, ami éppen kel­lett. Volt amikor galériát vezettem, kiállí­tást szerveztem, tíz évig a balatonszéplaki Hotel Interpress vezetője voltam, de dol­goztam Zalakaroson is, ahol szintén egy szállodát vezettem. Eddig 17 városban dol­goztam, hol pincérként, karbantartóként vagy vállalat igazgatóként.- A szekszárdi élet többször is közel állt önhöz? Szabó Ernő ismét köztünk van- Valóban, 1974-ben, amikor a Gemenc Szálló vezetőjeként dolgoztam itt elő­ször, akkor ismerkedtem meg máig két nagyon jó barátommal, Kovács Jánossal (őt szakácsként, „tanár úr- ^ I ként” ismeri a város) és H. I Balder Istvánnal (ő szintén is- “** mert gasztronómiai szakem­ber) . Ezt követően elsodort innen az élet, de a szekszárdi bornak azóta is nagy hódolója vagyok.- Ennek köszönhetően indult el pár évvel ezelőtt a gasztro­nómiai esték címmel egy sorozat, ami egyre népszerűbb lett és amit a már emlí­tett autóbalesete szakított félbe. Ezek a vacsorák nem csak különleges ízeket, csodálatos esztétikai él­ményt jelentettek, hanem egy hangulatos, sok színű estet is, hála Önnek.- Igen, én is szívesen em­lékszem rá, amikor a va­csora előtt bemutattam a szakácsokat, magát az 4 ételt, a hozzá fűződő le­gendákat és a borászt, aki a lelkét is beleadta a borá­ba. A felépülésem után megpróbáltam folytatni azt, amit abba hagytam, így az „ínyenc estek”-re most is szívesen jönnek a vendégek.- Úgy tűnik, a balesete ketté osztotta az életét, van az azelőtti és az azutáni korszaka.- '98 december 11-én történt az autóbal­esetem, én vezettem és volt egy utasom, akinek hála istennek nem lett semmi ba­ja. Egy kisteherautó két kamiont előzött a 6-os úton, amikor rosszul számolta ki a távolságot és mivel én voltam a kisebbik „baj” neki, nekem jött. Három hónapig voltam eszméletlen, az orvosok lemond­tak rólam. Akkor hatan feküdtünk az in­tenzív osztályon, és én voltam a legre­ménytelenebb állapotban. Ketten marad­tak életben, köztük én. A feleségem és a gyermekeim minden nap ott voltak ná­lam és bár akkor én ezt nem hallottam, de beszéltek hozzám. A kezelő orvosom szerint, ez hozott vissza az életbe. Ápri­lisban mentem haza, majd szép lassan kezdtek visszatérni a dolgok. Beugrottak a régi nevek, az ismereteim. Májusban járókerettel, majd két bottal próbálkoz­tam újból járni. Az egyik szememre meg­vakultam, és még mindig nagyon sok ..gyógyulni valóm” van, de már emberi életet élek. Sok mindenben megváltoz­tam, tudom mi a legfontosabb az életem­ben, és sokkal erősebben kötődök min­den általam kedvelt emberhez, tárgyhoz. Szabó Ernő új könyvén dolgozik Fotó: Gottvald Károly Tudom, milyen jó emlékezni mindarra amit az ember egyszer megtanult. Mind­ez felelősséggel is jár. Eddig négy köny­vet írtam (Gasztronómiai lexikon, Sörle­xikon, Bor és ecset, Az ördög 9 kérdése - ez utóbbi erdélyi mesekönyv) és ismét készülődök arra, hogy mindazt a tapasz­talatot ami bennem van, papírra vessem. Remélem, hogy a jó isten segíti a szándé­komat. MAUTHNER Tolna megyei anekdotatár 9. Igali Szvetozár A baranyai Somberekén született 1859. április 13-án, gazdász lett, de ez még nem tenné érdekessé szá­munkra a Franciaországot s ké­sőbb Amerikát is megjárt urat. Ha­nem mégis nevezetes ember ő szá­munkra, mert az eddigi adatok sze­rint az első volt, aki kerékpáron mutatkozott kies vármegyénkben. A Tolnamegyei Közlöny 1884. má­jus 11-én számolt be arról, hogy Montpellierből, ahol a felsőbb gaz­dasági akadémiát végezte, február 12-én indult. „Útját Olaszország­nak vette. Azután Leibachon, Moh­ácson keresztül május 3-án hoz­zánk érkezett;.. Vasárnap átment Tolnára és szerdán este már ban­kettet rendezett tiszteletére a buda­pesti kerékpár-egyesület. A nagy út megtételére önkényt vállalkozott. Az.utazás legköny- nyebb volt Franciaországban, Olaszhonban és az osztrák tarto­mányokban. Legnehezebben járt szép Magyarországon. Az ország­utak rosszasága folyton tolni kényszerítette kétkerekűjét. San Remóban, Leibachnál és Mohács­nál veszedelmesen elbukott, az el­bukásnál kétszer ficamodást és egyszer zúzódást szenvedett. Bi­ciklijének magassága 141 centimé­ter. Franciaországban 25 kilométert haladt vele óránként... Amidőn Szegzárdra érkezett, egy kis mulat­ságos eset is történt vele. A nagy­vendéglő után tudakolódva azt kér­dezte tőle egy úri ember, hogy „Hát mikor lesz a Vorstellung?” (elő­adás). Sajátságos ruházata azt a gondolatot keltette az illetőben, hogy komédiás. Igali azután tudtá­ra adta, hogy ő nem komédiás, ha­nem egyszerű sportsman (sport­ember)”. Visszafelé is erre ment, 1885-ben pedig a San Franciscoból indult Thomas Stewens-sel járt itt. „Tolna és Szegzárd között néhány ember állt eléjük kaszákkal, de midőn ezek a revolvert a'szemük előtt megvillantották, kereket oldottak. Folytonosan azt kiabálták, hogy:- Bitang csavargó, hogy mersz te magaddal revolvert hordani enge­dély nélkül, várj garabonciás diák, majd ád neked a csendőr, csak ta­lálkozzék veled!” Ha meggondoljuk, azért akkori­ban sem lehetett egyszerű kerékpá­rosnak lenni... dr. töttős gábor Új szívgyógyszer: a csokoládé Előfordulhat, hogy rövidesen az orvos térítésmentes receptre írja föl a gyógyszernek minősülő cso­koládét. Tudósok kiderítették, hogy a csokoládé nagyon jót tesz egészségünknek. Mindenekelőtt a szívbetegségek és a rák ellen (le­het) hatásos. A kaliforniai és a Bu­enos Aires-i Egyetem kutatói több tanulmányt is készítettek a csoko­ládénak az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. Arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a kakaó serkenti a test vérellátását, tágítja az artériákat, növeli a szervezet el­lenálló képességét a rákkal és a szívbetegségekkel szemben. A vér- lemezkék, amelyek segítik a véral­vadást, közvetve pedig növelik a szívinfarktus veszélyét, a kakaófo­gyasztás után hat óra hosszat kevésbé aktívak. A kakaóbab hatóanyagai védik a sejteket a rák és a szívbetegségek kialakulásában dicstelen szerepet játszó szabad gyökök veszélyes támadásaitól. ■ Az ideggyógyász amikor nem gyógyít, akkor kocog és horgászik Interjú dr. Kiss Mihállyal, a megyei kórház osztályvezető főorvosával Új osztályvezető főorvost neveztek ki a Tolna Megyei Kórház idegosztályának élére. Az osztályt 2000. janu­ár 1-től dr. Kiss Mihály ideggyógyász főorvos irányítja.- Kevés olyan kitartó orvos van a szekszárdi kórházban mint Ön, aki az orvosi diplo­ma megszerzése, 1972. óta itt, az idegosztályon dolgozik. A csaknem három évtized alatt négy osztályvezetőt is „kiszol­gált”, melyik főnöke gyakorolt a legnagyobb hatást Önre? Névjegy: Dr. Kiss Mihály 53 éves. 1972-ben a Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplo­mát. 1972. októbertől a Tolna Megyei Kór­ház idegosztályán dolgozik. 1977-ben ideggyógyász szakvizsgát tett. 1987-ben főorvosi kinevezést kap. 1999. júniustól megbízott osztályvezető 2000. február 1 -tői az idegosztály osz­tályvezető főorvosa .- Amikor az egyetem elvég­zése után a szekszárdi kórház­ba kerültem, akkor a szakmai­lag és emberileg kiváló főor­vos, dr. Csanaky Artúr állt az osztály élén, áld az idegsebé­szet országosan elismert szak- tekintélye volt. Az ő irányítá­sával kezdtem el az orvosi szakmának ezzel áz ágával foglalkozni, ebből adódóan őt tekintem tanítómesteremnek. Sokat tanultam Csanaky főor­vos úrtól mind szakmai téren, mind a betegekkel, kollégák­kal való bánásmód területén.- Kezdő orvosként mit csi­nált?- Az ideg-izom diagnoszti­kával kapcsolatos műszeres vizsgálatokat végeztem. Az agyér-betegségekkel 1994-ben kezdtem el foglalkozni, majd az osztályon kialakított ilyen részleget vezettem.- Hány ágyas az osztály?- Hatvan ágyunk van, éven­te 2000 beteget kezelünk, eb­ből 1200 az agyér beteg. Az utóbbiak száma éves átlagban 10- 15 százalék­kal nő és ami figyel- meztető, hogy egyre több a fiatal­kori - 50 év alatti - bete­gek száma.- Mi en­nek az oka?- Az is­mert kockázati tényezők a stressz, ital, dohányzás, moz­gás hiánya, magas vérnyomás és cukorbetegség okozzák a megbetegedéseket. Sajnos még ma sem törődnek eléggé az emberek az egészségükkel.- Valamikor komoly idegse­bészeti műtéteket végeztek az osztályon. Ma müyen betege­ket kezelnek?- Agyi érbetegségek ellátá­sára specializálódtunk.- Mi jelenti ezen a területen a legnagyobb gondot?- A betegek diagnosztizálá­sa és az ápolási feladatok. Az agyi érbetegségek esetén alap­vető, hogy minél előbb felállít­suk a diagnózist, ehhez sze­rencsére a kórházban min­den műszer rendelkezésre áll. Mivel a betegeink java ré­sze mozgásképtelen, ezért az ápoló személyzetre óriási feladat há­rul. Sze­rencsére a munka­társaim, az orvo­sok, nővé­rek, szak­dolgozók példamu­tató hozzáállással végzik ezt a nehéz munkát.- Osztályvezető főorvos­ként mit szeretne megvalósíta­ni?- Legfőbb célom az agyi érbetegségek ellátásának ja­vítása, a minél koraibb és tel­jesebb rehabilitáció lehetősé­geinek megteremtése. Az agyi érbetegségek ellátásá­ban ugyanis a lehető legkora­ibb időpontban szükséges a rehabilitáció megindítása, hogy a korai szövődménye­ket - tüdőgyulladás, alsóvég­tagi vénás elzáródás - csök­kenteni tudjuk, aminek a kö­vetkeztében a későbbiekben teljesebb, jobb funkcionális állapot érhető el a betegek­nél. Ehhez csatlakozva sze­retném megteremtem ezek­nek a betegeknek az utógon­dozását.- Kora reggeltől késő dél­utánig itt van az osztályon. Ha van egy kis szabadideje, akkor mit csinál?- Ha van egy kis szabad­időm, akkor legszívesebben kocogok vagy horgászok. F. KOVÁTS ÉVA NAÜ: Üveghuta alkalmas lehet Vizsgálni kell a dolgozók és a lakosság lehetséges sugárterhelését Az üveghutai telephely potenciálisan alkalmasnak tűnik arra, hogy ott biztonságos tároló épüljön, az atomerőmű üzemeltetéséből és végső leszerelésé­ből származó kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezésére. Mindazonáltal a telephely jelleme- zését és a tároló tervezését folytatni kell, olvasha­tó a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) által felkért szakértők jelentésében. % A napokban elkészült a szakértői anyag angol szövegé­nek fordítása. A lapunk birtokába került jelentés nem ál­lapít meg olyan adatot vagy körülményt, amely a kivá­lasztott telephely alkalmasságát megkérdőjelezné. Az a folyamat - olvashatjuk a jelentésben -, amely az üveghutai telephely kiválasztásához vezetett, ésszerűnek Miért kellett a NAÜ vizsgálata? Az 1996 és 1998 között végzett földtudományi ku­tatásokról szóló összefoglaló jelentésben a Mágyar ■ Földtani Intézet javaslatot tett arra, hogy az üveghu­tai kutatási területen induljanak meg az engedélye­zést és a létesítést megalapozó részletes geológiai és telephely jellemzési munkák. A kutatási eredmé­nyeket megvitatták az illetékes szakmai fórumok és megismerhette azokat a széles körű szakmai köz­vélemény is. 1999 tavaszán néhány szakértő meg­kérdőjelezte az eddigi kutatási munkák teljességét és bizonyos kutatási területek eredményeiből levont következtetések helyességét. Az Országos Atom­energia Hivatal (OAH) ekkor fordult a NAÜ-höz, amely felkérte a Waste Management Assessment and Technical Rewiew Programme (WATRP) szak­értőit a munka elvégzésére. tűnik, ezenkívül kellően figyelembe vette Magyarország geológiai adottságait, valamint a társadalmi elfogadás szempontjait. Annak valószínűsége, hogy szeizmikus hatások a tervezett tároló biztonságát károsan befolyásol­ják, nagyon kicsi. Ez utóbbi megállapításnak azért van jelentősége, mert az ellenzők egyik fontos érve a lehetsé­ges földrengésekből adódó veszély volt. A helyi lakosság képviselőivel (Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás) való találkozás alapján úgy látják a szakértők, látszik, hogy egy hatékony és nyílt kommuni­kációs program működik. Ezt erőteljesen folytatni kell. A csoport javasolja, hogy a tároló tervezése során na­gyobb rugalmasságot kellene megengedni, amely hang­súlyozza, hogy a teljes rendszer biztonságát a mérnöki és természetes gátak együttesére alapozva kell elérni. Az el­lenzők tábora ezt a magyar szabályo­zás felpuhítására tett kísérletként érté­keli. Aktualizálni kell a csoport számára rendelkezésre bocsátott biztonsági elem­zéseket, melyek korai, korlátozott geo­lógiai kutatási eredményekre épültek. Szükség van egy összegző biztonsági elemzésre, amely figyelembe veszi a rendelkezésre álló telephelyi és elvi ter­vezési ismereteket, valamint a lehetséges forgatókönyvek szélesebb körét. Ez az összegző biztonsági elemzés kell, hogy képezze a telephely jellemzés folytatásának alapját, amelyet célszerű legalább részben elkészíteni, mielőtt az ügy a parlament elé kerül. A biztonsági értékelés ez idáig a tároló hosszú távú viselkedésé­re összpon­tosította a fi­gyelmet. Egy kiforrottabb tervezési koncepciót követően szükség lesz a dolgozók és a széle­sebb lakos­ságpotenciá­lis sugárter­helésének számításba vételére is. Vizsgálni kell továbbá a tároló üze­meltetése alatti hagyo­mányos bányászati biztonságot. A jelentésben foglaltakat most elemzik a projekt végre­hajtásáért felelős szervezetek - tudtuk meg dr. Rónaky Józseftől, az OAH főigazgatójától. Rövidesen intézkedési tervet dolgoznak ki a rövid távú feladatok ütemezésére. E program legfontosabb eleme egy integrált biztonsági jelentés, amely az eddig lefolytatott földtani kutatások eredményeket és a hozzájuk rendelhető műszaki megol­dásokat is figyelembe veszi. HANGYÁL Az Üveghutai Kutatás helyszínen

Next

/
Oldalképek
Tartalom