Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

2000. Március 25., Szombat Tolnai Népújság Hétvégi Magazin Tolnai Népújság - 9. oldal Ovi-rock: ilyen a zenész-szülői sors Amikor a pénz helyett a libabőr a fizetség Az Ovi-rock egy tolnai fellépésen FOTÓ: HÁGA FERENC Ha valaki zenész létére könnyelmű módon családalapítás­ra adja a fejét, ne csodálkozzon azon, ha egy szép napon arra lesz figyelmes, hogy saját zenekarával nyomja a blu­est a kicsiknek, gyermeke (i) óvodájának farsangi bálján. (Ez egyébiránt akár el is várható egy zenész szülőtől.) A dolog akkor kezd komolyabbá válni, amikor tudatosul az illetőben: a banda többi tagjának is van - összesen vagy egy tucat - kissráca... Ilyenkor tulajdonképpen csupán egyetlen valóban elegáns megol­dás kínálkozik: egy stabil, állan­dó zenekart kell összehozni, kife­jezetten az utódok érdekében, az óvodás-kisiskolás közönség szó­rakoztatására. Nos, valami ilyesmi történt egy paksi és tolnai muzsikusokból ál­ló zenekar esetében is. Az „alap­banda” a két városban és környé­kükön az utóbbi évek legprofibb, egyben legfelkapottabb báli zene­kara, a Holdfény (ma: Holdfény 2000.) volt. Az együttes tolnai do­bosa évekkel ezelőtt „bevállalt” egy farsangi bált gyermeke óvo­dájában. A felkészülési idő rövid volt, a zenekar tagjaival és külsős zenészbarátok segítségével azon­ban sikerült a törpék buliját ösz­szehozni. Ezzel a fellépéssel kez­dődött az Ovi-Rock nevű formá­ció immár bő fél évtizedes, - a ze­nészgyerekek fokozatos csepere- dése miatt biológiailag is determi­nált -, mondhatni „kötelező” me­netelése. Nyugodt szívvel lehetné siker- sorozatot is írni - persze nem a szónak a mai viszonyokra jellem­ző értelmében. Az Ovi-Rock ugyanis egyrészt igyekszik távol tartani magát a bóvlitól, tartóz­kodnak bizonyos agyonreklámo­zott, ám általuk mívesnek legke­vésbé sem ítélt művek eljátszásá­tól. Ők ugyanis azt gondolják: egyáltalán nem mindegy, hogy a rendkívül hálás és fogékony gye­rekközönség mit hall, mire ropja egy bálon. Másrészt - akárcsak a Holdfény esetében - a kiválasz­tott „munkaigényes” dalokat megpróbálják minél jobban ki­dolgozni, minél színvonalasab­ban előadni, mert meggyőződé­sük: gyerekeknek játszani foko­zott felelősség. Harmadrészt pe­dig - ami viszont már egyenesen elképesztő manapság - pénzbeli fizetség helyett „megelégednek” a gyerekek örömének látványá­val, ami jóleső lúdbőrözést szo­kott okozni a hátuk közepe táján. így aztán heten - Béda Andrea (ének), Lőrincz Tibor (ének), Ludányi Miklós (basszusgitár), Major Csaba (ének), Mozbacher Zoltán (dob), Müller József (gi­tár, ének), Wolf Gábor (gitár) - valószínűleg szívesen beletörőd­nek zenész-szülői sorsukba (bár a „cucc”, a hangosítás örökös be- és kipakolását szívesen kihagy­nák.) Hárman pedig - Király Atti­la (gitár), Ludányi Anett (vokál) és Teszter Nelli (billentyű, vokál) - potenciális leendő szülőkként biztosíthatják, hogy továbbra is hasonló „megfontolásból” szól- jon az Ovi-Rock. ____________-s­T artsuk meg szokásainkat és ne amerikanizálódjunk! Német jó tanácsok magyaroknak Milyenek vagyunk mi, magyarok, elfogadjuk-e az idegent vagy kirekesztjük? Könnyű-e Ma­gyarországon élni más ország polgáraként? Mi­lyennek lát bennünket egy külföldi, erről be­szélgettünk Burkhard Nesslinger agrárszakem­berrel, aki két és fél évig dolgozott Szekszár- don, a Mezőgazdasági Részvénytársaságnál. Családjával Génia-pusztán élt.- Most indulnak haza, Németországba. Milyen benyomásokat szerzett a nálunk töltött közel há­rom év alatt?- Nagyon tetszik nekem az Önök országa, a ma­gyarok rendkívül kedves, udvarias, vendégszere­tő emberek, sok honfitársam tanulhatna tőlük. Itt nincsenek előítéletek a külföldiekkel szemben, példa értékűnek tartom a kisebbségekkel való tö­rődést. Magyarországnak jó imázsa van a kelet­európai országok között. Ami Szekszárdot illeti, nagyon szép a fekvése, a városban jól képzett, idegen nyelveken is beszélő szakemberek van­nak, jó a munkamorál és ez nem csak az én véle­ményem, a többi német befektető is így látja.- Pedig a dél-dunántúli régió, ezen belül Tolna megye nem olyan jól ismert a külföldi befektetők előtt, mint a nyugatabbra lévő megyék.- Én is csak akkor ismertem meg Tolnát, amikor Szekszárdra kerültem. A régió az elmúlt két és fél évben nagyon sokat változott, gyors tempóban fejlődik ez a vidék. Éppen ezért hiszem, hogy Szekszárd és környékének jó esélye van arra, hogy további külföldi befektetők jöjjenek ide. Névjegy Burkhard Nesslinger. 1943. március 31-én az egykor Kelet-Poroszországhoz, ma Oroszországhoz tartozó Kőnigsbergben születetett. Észak-Németországban, Kiel közelében nőtt fél. Mezőgazdasági, illetve közgazdasági főiskolát végzett. Dolgozott mezőgazdasági birtokokon, a műtrágyaiparban és a vetőmag termelésben Németországban, Ukrajnában és a Baltikum államaiban. Magyarországon 15 éve járt először. A Szekszárdi Mezőgazdasági Ftt-nél 1997. májusától 1999. decemberéig dolgozott. Felesége, Jehanne francia, ugyancsak üzemgazdász. Két kislányuk van, Barbara. 5 éves, Charlotte 3 éves. Kedvenc magyar étele: gulyásleves. Itala: olaszrizling, kékoportó, zweigelt, merlot. Hobbi: kirándulás a családdal, vadászat és németvizslázás. Persze azért az itt élőknek is tenniük kell, mert csak közösen lehet elérni a kitűzött cé­lokat. Jó példa a szekszárdi borászok össze­fogása, akik megvalósították a borutat.- A lányai, főleg a nagyobbik jól beszél ma­gyarul.- Igen, a gyerekek könnyen tanulnak. Barba­ra a szekszárdi német nyelvű óvodába járt, és így hamar elsajátította a magyar nyelvet. Na­gyon örülök, hogy a lányom ide járhatott, rendkí­vül pozitív véleményem van a magyar oktatási in­tézményekről. A feleségemmel együtt azt tapasz­taltuk, hogy itt a gyermekkel való bánásmód és az oktatás sokkal magasabb színvonalú, mint Né­Burkhard Nesslinger gyermekei metországban. Ezért sajnálom, hogy azok a pe­dagógusok, akik az óvodákban, iskolákban a jövő generációt nevelik olyan rosszul fizetettek. Ez nálunk is sokáig így volt, csak az utóbbi években változott a helyzet.- Gyakran mondják rólunk, magyarokról, hogy pesszimisták vagyunk, éppen ezért öröm ennyi pozitív dolgot hallani magunkról. A legtöbb külföldi tanácsadó csak azt sorolja, mi mindent kellene megváltoztatnunk ahhoz, hogy az Európai Unió tagjai lehessünk.- Remélem és kívánom, hogy a magyarok úgy fejlődjenek és csatlakozzanak az Európai Unióhoz, hogy ne veszítsék el eközben nem­zed sajátosságaikat, őrizzék meg kultúráju­kat, tartsák meg szokásaikat és ne amerikani- zálódjanak, mert azzal sokat veszíthetnek. ____________________________________________F. KOVÁTS ÉVA Drogfelmérés a középiskolákban A diákok közül sokan még ma sem érzik a veszélyt Drog-epidemiológiai felmérést ké­szített az „Egészségért” Alapítvány Szekszárd középiskoláiban, a 10. osztályosok körében. A felmérés során tapasztaltakról dr. Kis Má­ria, a kuratórium elnöke tájékoz­tatta lapunkat.- A személyiségfejlődés serdülőkori sza­kasza sok kihívással jár és sokféle ve­szélyt rejt magában. Fontos, hogy a ve­szélyeket rejtő magatartásformákat felis­merjük és lépéseket tegyünk a csökken­tésükre, megakadályozásukra. Időszerű és sürgető feladat egy hatékony drogpoli­tika kialakítása, a fogyasztásból szárma­zó problémák kezelése, sajátosságainak megismerése. Ehhez szükséges a valósá­gos helyzet feltárása, ezért végzett az ala­pítvány ilyen jellegű felmérést 1994-ben, majd 1999-ben. A felmérés során szeret­tük volna feltárni, hogy a szekszárdi kö­zépiskolások rendelkeznek-e olyan isme­retekkel az egészségükre káros szerek hatásáról, amely a jelen és későbbi élet­korukban az egészségük megőrzéséhez segíti őket és családjukat. - mondta dr. Kis Mária. Drogokról számokban A vizsgálatban 806 középiskolás tanu­ló vett részt, legtöbbjük 16 éves. Az első kérdésre adott válaszok alapján 362 fiú és 444 lány adott választ. A dohányzást a tanulók 9,67%-a ítéli veszélytelennek, illetve alig veszélyes­nek, 1994-ben 9,53%, 1997-ben pedig 12,6%. Figyelemre méltó, hogy a tanulók marihuána kipróbálását és néhányszor történő fogyasztását a .tanulók nagyobb aránya tartja veszélytelennek, illetve alig veszélyesnek, mint a napi 1-2 doboz ci­garetta elszívását. Az italfogyasztás veszélytelenségének megítélése, a rendkívül magas arányban való elfogadottság alig változott. A tanu­lók 27,66 százaléka az egyszerre nagy mennyiségű szeszesital fogyasztását sem tartja veszélyesnek. Ez az arány folyama­tos emelkedést mutat. A marihuána ki­próbálás veszélyességének a megítélése érdekesen változott. 1994-ben a Tolna megyei minta 17,6%-a nem, vagy alig tar­totta veszélyesnek a kipróbálást, a szek­szárdi mintában ez az arány 30,91%. An­nak ellenére, hogy a marihuána néhány­szor való fogyasztásá­nak a megítélése folya­matos liberalizáción ment keresztül, a meg­ítélésben azoknak az aránya, akik nem tart­ják veszélyesnek, vagy alig veszélyesnek tart­ják a használatát, csök­kent. Az amfetamin szár­mazékok, kipróbálását - melyek az utóbbi két- három évben törtek be a diszkókba -, néhány­szor való fogyasztását kisebb arányban tart­ják veszélytelennek a diákok, mint 1994-ben, illetve 1997-ben. Akkor a jelenleginél nagyobb arányban vallották, hogy nem veszélyes a szer, azóta feltételez­hetően az ismeretek és a tapasztalatok, a mé­dia befolyásolása alap­ján kevesebben tartják az amfetamin szárma­zékokat veszélytelen­nek. Az az arány még így is magas, a tanulók 18,98% - a úgy íté­li meg, hogy ha néhányszor fogyaszt va­lamilyen amfetamin származékot, az ve­szélytelen, vagy alig veszélyes. Az Ecstasy az utolsó két-három évben robbant be a „piacra” és főként a disz­kókba, 1994-ben erre kérdés még nem is irányulhatott. A szekszárdi diákok 1997- ben több, mint egyharmada, 36,09% ve­szélytelennek, illetve alig veszélyesnek tartja a kipróbálását, ugyanez 1999-ben már csökkent 26,92%. Az Ecstasy hosszú távú hatása egyáltalán nem ismert, egyet­DIAKVELEMENYEK A KÁBÍTÓSZEREK KIPRÓBÁLÁSÁRÓL Szekszárdi 16 éves középiskolás diákok körében készült felmérés Kipróbálni a marihuánát 21,83% 11,41% .. ... Kipróbálni az Ecstasyt 20,22% i •MÉM« 11,78% 3,84% Kipróbálni valamilyen ópium­származékot iTinnl 9,77%. 15,26% 3,34% Kipróbálni valamilyen amfetamint 16,62% 3,84% ______1..........:.|ü erősen helyteleníti 10 15 20 25 30 A válaszolók aránya %-ban helyteleníti nem helyteleníti len tablettától is fordult már elő haláleset és a fiataloknak a veszélyérzete rendkí­vül alacsony. Igen veszélyesnek minősíthető az ópi­um és ópiumszármazékok veszélyesség­nek a megítélése, mert az ópium kemény drog, használata esetén rövid időn belül kialakul a testi és pszichés függőség, a személyiségromboló hatása igen kifeje­zett. Bár a mintában alacsonyabb az ópi­um kipróbálás veszélytelenségének a megítélése, mint a Tolna megyei, vagy az 1997. évi szekszárdi mintában, de még így is rendkívül magas 17,61%. Ugyanilyen aggasztó, hogy a néhányszori fogyasztást a ta­nulók 11,41%-a nem, vagy alig tartja veszélyesnek. Ráadásul 21 tanuló vallotta, hogy ha va­laki rendszeresen használ ópi­umot, azt nem tartja veszélyes­nek. A tanuló közel 30,93%-a a szipuzás kipróbálását, 21,71%- a a néhányszor való szipuzást, és 3,97%-a rendszeres szipuzást veszélytelennek, vagy alig veszélyesnek ítéli meg. Ez annál is érdekesebb, mert az idegrendszert, légző rendszert károsító hatásáról, a fulladásos halálesetekről a ta­nulók elég sokat hallhattak. A nyugtatók fogyasztásában a veszélytelenség megítélésé­ben lényeges változás nem tör­tént. A tanulók 56,45%-a tartja a kipróbálást veszélytelennek, a néhányszor fogyasztást 44,78%, viszont a rendszeres fogyasztás megítélésében az arány 12,28% magasabb mint a Tolna megyei (12,0%) és a szekszárdi 1997. évi (9,54%). Dr. Kiss Maria A szülők felelőssége A serdülőkor, a felnőtté válás a legkri­tikusabb életszakasz az ember életében. A pszichoszomatikus fejlődés történései rendkívül intenzívek, a nemi érés folya­mata is nagymértékben befolyásolja a serdülő életét. Kialakulnak a személyiség jellemzői, másoktól megkülönböztető vonása. A középiskolába kerülés maga után vonja az elsajátítandó tananyag nö­vekedését, ugyanakkor a serdülő életfor­ma a szabadidő utáni vágyat, a kortárs- csoportokban eltöltendő alkalmak ismét­lődését. A fejlődésnek ebben a szakaszá­ban történő események, a meghatározó szocio-kulturális hatások, az életmód be­folyásolják az aktuális és a későbbi egészségi állapotot, a mentális teljesítő- képességet, a pszichés teherbíró képes­séget, a környezethez való alkalmazko­dást. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők folyamatosan kísérjék figyelemmel ser­dülőkorú gyermekeiket és ha a drogfo­gyasztásra utaló jelet észlelnek, rögtön forduljanak szakemberhez. ________________________________________F. KOVÁTS ÉVA l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom