Tolnai Népújság, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-14 / 62. szám
2000. Március 14., Kedd Tolnai Népújság - 9. oldal Tolnai Népújság ünnepi Magazin Megemlékezések Tolna megyében Szekszárd Nemzeti ünnepünkön a ni megemlékezés 10 órakor * kezdődik Szekszárdon a Béla téren. A tisztelgő műsorban közreműködnek a Garay János Ének-Zenei Általános Iskola, az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola tanulói, az ALISCA Brass Band és a Rády József Lovas Sportegyesület és a Tolna megyei Huszárbandérium. A műsort követően koszorúznak a résztvevők az emlékműnél. A „Tolna megyei nemesi család: a Perczelek” című kiállítás ezen a napon 14 óráig tekinthető meg a Levéltárban. Az ifjúság fáklyás felvonulása és az ünnepi műsor este 19 órakor kezdődik a Béla téren, majd este 20 órától millenniumi gondolatokról esik szó a „Beszéljünk róla” sorozat keretében a Babits Mihály Művelődési Ház és Gyermekek Háza társalgójában. Bátaszék Az 1848-as forradalom és szabadságharc 152. évfordulóján 8.30-kor ünnepi istentiszteletet v tartanak a római katolikus templomban, közreműködik a Szent Cecília kórus. Fél tízkor a plébánia melletti parkolóban felállított színpadon (eső esetén a művelődési házban), beszédet mond Potápi Árpád országgyűlési képviselő, majd a II. Géza gimnázium tanulói adnak műsort. Ezt követően a 48-as emlékműnél helyezik el a megemlékezés virágait. Dombóvár és környéke Dombóváron szerda este hat órakor az Arany János téri római katolikus nagytemplomban szentmise kezdődik a 152 évvel ezelőtti forradalom tiszteletére, majd az 1848-as emlékmű megkoszorúzása után fáklyás felvonulás indul a Szigeterdőben lévő Kossuth-szoborcsoporthoz, ahol az önkormányzat kulturális tanácsnoka, Szentkirályi Attila mond ünnepi beszédet. A naki önkormányzat a faluszépítő egyesülettel közösen rendez ünnepséget kedd délután négy órától a községházán, ahol a hagyományőrző és nyugdíjas klub tagjai, valamint az iskola tanulói emlékeinek az 1848-as forradalomra. A dalmandi kultúrháztól fák- - lyás felvonulás indul kedd este fél hétkor a polgármesteri hivatalig, melynek kertjében az iskola diákjai adnak az 1848-as forradalomra emlékező műsort, majd koszorúzással zárul az ünnepség. Paks 9.30 Térzene (Városi Fúvószenekar ) 10.00 Fanfárok megszólalása a színpadon - az ünnepség kezdete. Történelmi zászlók bevonulása - Magyar Honvédség 32. Budapest Őrezred Díszzászlóalja. Himnusz (100 tagú gimnáziumi énekkar fúvószenekari kísérettel). 10.10 A történelmi zászlók méltatása (Anjou királyi zászló, Árpád-házi királyi zászló, Bethlen zászlaja, Kossuth 48-as zászlaja, Mátyás király zászlaja, Rákóczi zászlaja). Bor Imre polgármester ünnepi beszéde. 10.30 Vak Bottyán Gimnázium ünnepi műsora. 11.00 Szózat - Városi Fúvószenekar. (A Szózat alatt Jámbor Pál szobrának megkoszorúzása.) Koszorúzás után történelmi zászlók elvonulása. 15.00 Sajtóbeszélgetés a Városi Művelődési Központ kis- klubjában. Vendég: Elek János, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem média szakos tanára Tamási Hagyományosan koszorúzással és fáklyás felvonulással emlékeznek Tamásiban az 1848-as szabadságharcra. Március 15-én 9 óra 30 perckor általános- és középiskolások részvételével zajlik műveltségi vetélkedő a Diákcentrumban, majd 11 óra 30 perckor két szabadságharcos, Siegwart Ignác és Korenika Miklós síremlékénél lesz koszorúzás. A fáklyás felvonulás 17.30-kor indul a Kossuth térre, ahol tábortűz mellett a II. számú Általános Iskola tanulói, a Würtz Ádám Általános Iskola Iglice népdalköre és a Városi Fúvószenekar ünnepi műsora után Koppánné dr. Kertész Margit országgyűlési képviselő mond emlékbeszédet. f Bonyhád Ünnepi szentmisével kezdődik a program március 15-én Bonyhá- don. Háromnegyed tíztől a Városi Fúvószenekar ad térzenét a Vörösmarty téren, ahol 10 órakor kezdődik az országzászló ünnepélyes felvonása. Ezt követően Oroszki István polgármester mond ünnepi beszédet. A műsor után az ünneplők átvonulnak a Kálvária Dombhoz, ahol megkoszorúzzák Perczel Mór sírját. A megemlékezéseknél közreműködik Nagy László és a Bartina Zenekar. Vörösmarty emléke Tolna megyében - ez a címe dr. Kolta László új könyvének, amelyet délután 4-kor mutatnak be a Völgységi Múzeumban. Nagymányok A szebeni fiúkkal ünnepelnek Nagymányokon. Az iskolások holnap este 6-kor a művelődési központban kezdődő előadása előtt az ifjúsági fúvós zenekar ad térzenét. Győré Győrében már ma ünnepelnek. Az általános iskolások este hatkor kezdődő műsora után fáklyás felvonulás indul a Petőfi szoborhoz. Ott az ünnepség koszorúzással zárul. Bogyiszló A bogyiszlói általános iskola 3-8. osztályosai ma, azaz kedden a helyi Petőfi szobor megkoszorúzása után a Tolna megyében található Petőfi, illetve Illyés-emlékhelye- ket keresik fel. Fácánkert A Fácánkerti Nyugdíjas Klub tagjai 17 órától koszorúzást tartanak a kopjafánál. Ezt követően teadélutánt tartanak. Fadd. A Gárdonyi Géza Általános Iskola és az úttörőcsapatok szervezésében március 14-én, kedden, 14 órakor 1848 méteres futóversenyt rendeznek. Minden korcsoportban lehet versenyezni, többek között görkorcsolya, kerékpározás, futás, kocogás kategóriákban. A versenyt a művelődési ház-Mátyás király utca- Volent-öböl-Margaréta-motel útvonalon bonyolítják. A programban a helybelieken kívül paksi és gerjeni gyerekek is részt vesznek. f Simontomya Simontomyán március 15-én 17 órakor a Fried Művelődési Házban rendez ünnepi megemlékezést a Vak Bottyán Általános és Szakképző Intézmény. Az alkalomból Koppánné dr. Kertész Margit mond beszédet, s a Vak Bottyán iskola tanulói adnak kulturális műsort. Ezt követően fáklyás menet indul a volt ferences kolostor mellett álló térre, ahol az emlékezők megkoszorúzzák a Petőfi-szobrot. Gyönk Gyönkön március 14-én, azaz ma délelőtt emlékeznek 1848-ra az általános iskola tanulói. Nyolc órakor az iskola hatodik évfolyama ad műsort, majd az iskola udvarán álló Petőfi-szobornál helyeznek el koszorút. Tolna A városi ünnepi műsorra 9.30-tól kerül sor, idén a Wosinsky iskola diákjainak előadásában, a helyi művelődési központban. Kb. 10 órától az 1848-as emlékműnél (buszmegálló) koszorúzás lesz. Ezen a délelőttön ünnepi képviselőtestületi ülés keretében adják át a Tolna Városért Kitüntető Díjakat. 15 órától az idei posztumusz kitüntetett sírjánál tisztelegnek. Kölesd A 10 órakor kezdődő ünnepség szónoka Tóth Ferenc országgyűlési képviselő lesz. Az ünnepi műsorban a helyi énekkar és az iskolások működnek közre. Ezt követően koszorúzásra kerül sor a Kossuth szobornál, a temetőben a két honvéd-sírnál, illetve a bor- jádi Petőfi méhesnél. Kajdacs Március 14-én a hagyományos ünnepi megemlékezésre kerül sor Kajdacson. Koszorút helyeznek el az iskolánál található Sztankovánszky emléktáblánál, a református, valamint a katolikus templom kertjében felállított kopjafánál. Csutky Zsigmond és Hrabovszky János tábornok emléke előtt tisztelegnek az egybegyűltek. Ezt követően a községi ünnepségen vesznek részt a diákok és a pedagógusok. A műsort az iskolások adják elő. Az ünnep napján a környék '48-as emlékhelyeket keresik fel. Délelőtt kerékpárversenyt rendeznek, melynek távja 18,48 kilométer, a cél pedig a sárszentlőrinci Petőfi Emlékház. Délután az iskolától indul és 1848 méter megtétele után Borjádon, a Méhesben ér véget a szabadságharc emlékére rendezett emlékfutás. Tisztelgés képeslapokkal 1848 emléke előtt „Az emberi nemnek hivatása nem rontás, pusztítás, megsemmisítés, hanem, hogy munkálkodjon, alkosson, teremtsen!” (gróf Széchenyi István) A magyar történelem dicső eseménye az 1848-as forradalom. A pesti „márciusi ifjak” tizenkét pontban megfogalmazott programja siettette a Habsburg-ab- szolutizmus bomlását. Pozsonyban, az utolsó rendi országgyűlésen a liberális nemesek alkotmányos keretek közt tettek kísérletet a feudális rendszer felszámolására. A két törekvés nagyszerű eredménye: az első független, a parlamentnek felelős ma- ' gyár kormány létrejötte. Idézzük az eseményeket: Márcins 17-én István nádor királyi hozzájárulással miniszterelnöknek nevezi ki gróf Batthyány Lajost. Április 7- én a király aláírja a miniszterek kinevező iratát, de azt nem hozzák nyilvánosságra. Április 11-én V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti a megalkotott törvényeket. Létrejön az alkotmányos monarchia. Április 14-én Pozsonyból Pestre helyezi át székhelyét a kormány. Ezt az első, független, felelős magyar kormányt ábrázolja a dombóvári Szigeterdőben található szoborcsoport. A Batthyá- ny-kormány minisztereinek szobrai közt múltidéző séta közben azt éreztük, hogy a sokak által látogatott kirándulóhelyen 1973-ban a felállított és két évvel ezelőtt megtisztított, rendbetett országos hírű műemlék szélesebb körű megismertetésére is szükség van. Értékét az adja, hogy az egyetlen olyan köztéri alkotás hazánkban, mely az 1848-as kormány valamennyi tagját ábrázolja. Horvay János ruskicai márványból készített szoborfaragványai egyszerre állítanak emléket a forradalomnak, majd az azt követő szabadság- harcnak. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának „Örökségünk, értékeink” című pályázatán nyert támogatással készült el nemrégiben a szoborcsoportot ábrázoló színes képeslapsorozat, melyről az ismert „városvédő”, Ráday Mihály is elismeréssel nyilatkozott. Azoknak, akik elveszettnek hitték az 1927-ben az Országház előtt felállított, majd az onnan néhány évtizeddel később eltávolított szobrokat, most a Dombóvári Városszépítő Egyesület által kiadott képeslapsorozat lebbenti fel a fátylat: hogy megvannak, itt Dombóváron! Méltó körülmények közt várják a helybelieket és az ország távoli részeiből ideérkező látogatókat, hogy csendben tisztelegjenek nagyjaink emléke előtt. . DR. SZŐKE SANDORNE a Dombóvári Városszépítő Egyesület titkára A szó sem szállt el, az írás is megmaradt A szabadságharc irodalmi feldolgozásai Az 1848-as forradalom és szabadságharc mindmáig élő példa arra, hogy az igazán sorsfordító történelmi események emléke nem halványul el sohasem. Ezekre az eseményekre nézve nem érvényes az ismert szólásmondás: „A szó elszáll, az írás megmarad”. Mert az 1848-as március történéseiről fennmaradt a szó - a híres 12 pont, Petőfi lángoló költészete, Kossuth számos lebilincselő beszéde. S örökbecsű a korabeli irodalom: Táncsics a Nép szava Isten szava című könyve, a reformeszméket közvetítő Pesti Hírlap, hogy csak néhányat említsünk. Ezt az irodalmi örökséget idén tovább gazdagította Mitták Ferenc „Fényesebb a láncnál a kard...” című összeállítása (Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft.), amely szemelvényeket ad 1848- 49. történetéből. „Ez volt március 15-ike. Eredményei olyanok, melyek e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történelemben. Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de tekintve annak, ami volt, kezdetnek nagyszerű, dicső. Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldköveket gyalogolni a meglett embernek.” - írta Petőfi. S a könyv első fejezete egy-egy fontos mozzanat köré csoportosítva, kilenc Petőfi vers felidézésével eleveníti fel március idusának jeles eseményeit. Milyen szerepet játszanak a személyiségek a történelemben? - ez kutatók állandó vitatémája. A szabadságharc krónikája minden kutatásnál pontosabb választ ad erre a kérdésre. Széchenyi István elindította a reformmozgalmat. Bem József Erdély hőse volt. Damjanich János tábornok sok nagy csata győztese volt. Egyik kortársa így jellemezte őt: „Kemény nyakú, vakmerő vezér, kinek lényében valami medveszerű volt, szerette az erőteljes kifejezéseket, csatában szeme villámokat szórt, csak a józan ész szavára hallgatott és gyűlölte a katonai tudálékosságot, minden katonája a pokolba is elment volna érte.”Kossuth Lajos a nép ajkán „Kossuth apánk” lett, s ez pontosan jelzi, mit tett ő a forradalomért. Torinói temetésén a gyászszertartás egyik papja mondotta: „Nagy dolog az eszmékben hinni, megvalósítására törekedni, dolgozni, szenvedni érte. Egységet és nagyságot ad az embernek. Akit most siratunk, az utolsók utolsója egy oly hősi kornak, mely hitt az eszmékben”. Batthyány Lajos és Szemere Bertalan, Dembinszky Henrik és Klapka György - mind, mind történelemformáló személyiségek voltak. 1848 tíz főszereplőjéről szól a könyv második fejezete, hű portrét rajzolva róluk.De nemcsak ők élesztették a forradalom és a szabadságharc tü- zét. Ott volt a tűz csiholásánál Andrássy Gyula, Arany János, Deák Ferenc, Eötvös József, Gábor Áron, Mészáros Lázár, Teleki Blanka, Vasvári Pál is. Róluk és még 52 ismert politikusról és katonáról közöl rövidebb-hosz- szabb életrajzot a könyv harmadik fejezete. Ók voltak azok, akikről Petőfi Sándor így emlékezett: „Tekints reánk, tekints, szabadság, Ismerd meg mostan népedet: Midőn más könnyet sem mer adni, Mi vérrel áldozunk neked. Vagy kell-e még több, hogy áldásod Nem érdemeden szálljon ránk? E hűtlen korban mi utolsó Egyetlen híveid valánk!” A 48-as évek kutatói nagy haszonnal forgatják Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei és írásai című könyvet (Zala Megyei Levéltár), amely segít képet alkotni magunknak a reformkor politikai közéletéről. A kötet a politikus valamennyi felkutatott, 1839. július 24. és 1848. március 14. közötti, érdemi közéleti megnyilatkozását tartalmazza, s mint ilyen, a miniszterelnök első válogatott gyűjteményét alkotja. A kötet feltárja Kossuth és Batthyány, valamint Széchenyi és Batthyány kapcsolatának ellentmondásait, ezek társadalmi és gazdasági kérdésekben egyaránt jelentkeztek. Bár Sedlnitzky akkori rendőrminiszter így nyilatkozott: „Batthyány mentora Kossuth, a gróf teljesen Kossuth befolyása alatt áll.” Ez nem mondott ellent annak, hogy Batthyány természetes közege az arisztokrácia volt, kitartóan szervezte a főrendi ellenzéket. A gyűjtemény 103 dokumentum közreadásával sokat tesz annak érdekében, hogy az első felelős független magyar 'ármány tragikus sorsú miniszterelnökének nézetrendszere és tevékenysége tisztán álljon az utókor előtt. Ezt segítette a könyvben megfogalmazott értékelés, amely szerint „a reformellenzék élére emelkedett gróf politikai arculata nem igazán egyénített..,a rendi ellenzék többsége által is hangoztatott szabadelvű nézeteket vallotta magáénak. Kiváló szervezőkészségére támaszkodva összefogni és egységesíteni próbálta az ellenzék egyes szárnyainak időnként eltérő nézeteit, törekvéseit. Nem elvi irányítója, hanem gyakorlati vezetője volt az egységesülő ellenzéknek, született pártvezér. O yan politikus, aki nem csupán szavai és tettei által vált vezetővé, hanem már születésétől kezdve, alkatánál fogva magában hordozta ezt az adottságot, és csupán megfelelő körülményekre volt szüksége, hogy vezetésre termett személyisége érvényesülhessen.” P.T.
