Tolnai Népújság, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-15 / 38. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Február 15., kedd | JIJJJ Ipari remények Támogatásért pályázatot kell beadni Elnyerte a simontornyai ön­kormányzat az ipari park címet, az infrastruktúra ki­építéséhez azonban újabb pályázatot kell benyújtani az állami támogatásért. Ta­mási az önkormányzatnak ajándékozott volt szovjet laktanya területén egy ipari parkhoz hasonló területet alakít ki. Tamási, Simontornya Simontornyán legutóbbi ülésén hagyta jóvá a város képviselő-tes- tülete, hogy az önkormányzat be­lép az Ipari Parkok Országos Egyesületébe, és egy háromnyel­vű prospektust, valamint inter­netes honlapot készíttet a leendő ipari parkról. - Az első évben ez és az infrastruktúra kiépítésének támogatására beadandó pályázat előkészítése a fő feladat. A pályá­zat beadása attól is függ, hogy mekkora saját erő kell hozzá - mondta Cserháti Péter polgármes­ter. A pályázat elbírálása után, ez év végén, vagy jövő év elején lehet elkezdeni a közművesítést, és két- három év legalább kell ahhoz, hogy az első vállalkozás letelepül­jön az összesen huszonöt hektá­ros ipari parkban. Az előkészüle­tek eddig a simontornyai önkor­mányzatnak ötmillió forintjába kerültek - tudtuk meg a polgár- mestertől. Cserháti Péter felhívta a figyelmet egy problémára is, ame­lyet jelzett az APV Rt.-nek és a tér­ség országgyűlési képviselőjének: a Simontornyai Bőrgyár Rt. terüle­tén lévő veszélyes hulladék elri­aszthatja a befektetőket, ezért ke­zelését minél előbb meg kellene oldani az ÁPV Rt.-nek. Infrastruktúra nélkül értéktelen terület volt - mondta a tamási volt szovjet laktanya területéről Haj­dics József Tamási polgármestere. Tamási a laktanya egy épületében megvalósítandó innovációs köz­pont létrehozására pályázott a Phare-hoz, sikerrel. - A hírre, hogy nyertesei vagyunk a pályá­zatnak, egy hónapon belül meg­nőtt az érdeklődés a laktanya in­gatlanai iránt. Jelenleg készen van az elektromos hálózat, a gázháló­zathoz való csatlakozás pedig né­hány héten belül megtörténik. A laktanya területén 1500 forin­tot ér egy négyzetméter. A polgár- mester szerint ez reális ár, és van is iránta kereslet. Egy élelmiszer- ipari és egy építőipari cég már megtelepedett az új iparövezet­ben, és két céggel folynak tárgya­lások. Ha ezek sikerre vezetnek, nemcsak a mintegy nyolcvan mil­liós beruházás önrésze, 24 millió forint térül meg az önkormány­zatnak, hanem tízmillió forinttal több folyik be a város kasszájába. Hogy mindez a munkahelyterem­tés szempontjából mit jelent: ma már nem jellemző száz munka­hely létrehozása. Három-négy főt vesznek fel, az új cégek indulás­nál tíz-húsz főben gondolkodnak - mondta Hajdics József. _____■ R itkul a park Tizenkét fát vágtak ki a kö­zelmúltban az iregszemcsei Kornfeld-kastély parkjából, amely természetvédelmi te­rület. A park a Tolna Me­gyei Önkormányzat tulajdo­na, a speciális iskola és di­ákotthon használja. Iregszemcse nyilvántartó lap szerint a közsé­gi tanács és a gyógypedagógiai intézet a park kezelésével meg­bízott szerv. Boross Tibortól, a megyei önkormányzat környe­zetvédelmi és területfejlesztési osztályának vezetőjétől megtud­tuk: a tulajdonostól senki nem kért engedélyt a fák kivágására. A természetvédelmi törvény szerint a természetvédelmi ható­Az eset a szokásos­nál élénkebb vissz­hangot váltott ki a községben, az utób­bi években nem volt példa ilyen mértékű fakivágásra. Az isko­la igazgatója, Balogh József elmondta: a kivágott fák veszé­lyesek voltak. Öt az őszi-téli viharokban gyökerestől kifor­dult, több pedig a park mellett húzódó kertre dőlt, ahol a ta­nulásban akadályo­zott gyerekek munkára nevelése sági feladatokat a jegyző látja el. folyik. Balogh József elismerte: Boross Tibor szerint vitatott,- nem kért előzetesen engedélyt a hogy ez a megyei főjegyző, vagy fák kivágására, utólag értesítette a területileg illetékes jegyző ha- a község polgármesterét. Egy tásköre. 1975-ös, a védett terület értékeit __________________________1 F eszes költségvetések Az iskolai normatíva emelkedett, az szja-részesedés csökkent Az önkormányzatok finanszírozásában a legszembetűnőbb változás, hogy 2000-ben az oktatáshoz lényegesen nagyobb arány­ban járul hozzá a központi költségvetés, míg a személyi jövedelemadó részesedés drasztikusan csökkent. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb pénzt tudnak fejlesztésre fordítani, esetenként semmit. Tamási környéke Szakályban a tavalyi 83 milüó forinttal szemben most 86 millió forint a költségvetése főszáma. Az iskolai normatíva csekély mértékben emelkedett, de ez összességében néhányszázezer forintos emelkedést jelent - mondta Balogh Árpádné pol­Újabb elvonás? Jelentős saját bevételtől esnek el az önkor­mányzatok, ha valóra válnak az iparűzési adót központosító kormányzati tervek. A legtöbb településen ez a egyetlen olyan be­vétel, amelynek felhasználásáról valóban szabadon dönthet a helyi képviselő-testület, bár szintén a legtöbb önkormányzat ezt job­bára működésre - oktatásra, szociális és egészségügyi ellátásra - fordítja. Tamásiban és Simontornyán hozzávetőleg az éves be­vétel tíz százaléka származik a helyi adók­ból, amelyek nagy része iparűzési adó. gármester, aki ugyanakkor bízik benne: az ipar­űzési adó bevezetésével kétmilliós helyi bevétel­hez jut az önkormányzat, és csoda folytán Sza­kályban is épül valami. - Azt remélem, hogy az intézményeket működtetni tudjuk, az önként vál­lalt feladatokra, út-, járdaépítésre, sportpálya fel­újításra, a földgáz bekötésére az intézményekbe nincs fedezet, fejlesztésekre gondolni sem me­rünk. A polgármester hozzátette: Szakály tavaly sem részesült az önhibáján kívül hátrányos hely­zetű települések támogatásában, mivel nem volt forráshiányos a költségvetés.- Nem változott a központi bevétel reálértéke, ta­valy 62 millió forint volt, most 67 millió mondta Kiss Károly, Magyarkeszi polgármestere. - Az szja- részesedés 28 milüó helyett 13 millió forint, az ok­tatási normatíva 22,7 százalékkal nőtt, de hiába. A költségvetésben hétmilüó forint a tervezett hitel, ezért pályázunk az „önhikis” támogatásra. A költ­ségvetésben a saját bevétel nő, miután bevezettük az iparűzési adót. Fejlesztésre semmit nem tervez­tünk, útkarbantartásra van kétmüüó forint. Az idei év a polgármester szerint olyan lesz mint a többi: keserves. További nehézség, hogy a közcé­lú munkára előreláthatóan 15 főnél többet nem tud majd alkalmazni az önkormányzat.- Tény, hogy az iskola normatív támogatása sok­kal jobb, mint korábban, míg az egész önkor­mányzati költségvetés elég „lapos” - fogalmazott Fekete József, Gyönk polgármestere -, nem sok le­hetőség van a kötelező feladatok eüátásán túl. Az iskola tud majd fejleszteni, az ingatlan karbantar­tására fordítani, az önkormányzat meg fog kínlód­ni. Az iparűzési adóból Gyönkön ötmillió forintra számítanak.- Idén az a szerencsés helyzet áll elő, hogy a tele­püléseknek nem keü a gyönki iskola költségveté­sébe hozzájárulást fizetni mondta Laszk Gábor szakadáti polgármester. A községnek ennyivel jobb a helyzete, az állami támogatás minimáüsan nőtt, a 17 milüó forintos kiadással szemben közel 13,5 milüó forintos bevétel áll. ■ Uniós jövő: integrációval A sertéságazatnak ma sem járna EU-támogatás A 250 ezer forintos jövedel­met el nem érő őstermelők integráció nélkül nem lesz­nek életképesek az Európai Unión belül, a sertéságazat pedig nem számíthat a je­lenleginél nagyobb támoga­tásra - Kővári László, a Tol­na Megyei Agrárkamara el­nöke szerint, aki a múlt hé­ten Nagykónyiban tartott előadást gazdáknak az uni­ós csatlakozás előnyeiről és hátrányairól.- Magyarországon a statisztikák szerint a lakosság nyolc százalé­ka él mezőgazdaságból, ez való­jában nem így van, mert a mező- gazdasághoz csatlakozó feldolgo­zóipar, élelmiszeripar, kereske­dők, alapanyag-termelők mind csak kapcsolódnak a termeléshez- mondta az agrárkamara elnöke.- Annyi azonban igaz, hogy ko­rábban magasabb volt ez az arány, az uniós csatlakozás után pedig mindenképpen kisebb lesz. Ezt tudomásul kell venni. Azok az őstermelők, akiknek bevételük a kétszázötvenezer forintos árbe­vételt sem éri el, szántóföldi ter­melést folytatnak, nem intenzív kertészeti, vagy gyümölcskultú­rákat művelnek, önállóan élet­képtelenek lesznek. Szá­mukra feltétle­nül szükséges az integráció, ami lehet ter­mékpályás szö- vétkezés, amely a beszer­zéstől az értékesítésig összefogja a termelőket, és egységes áru­alappal, egységes minőséggel je­lennek meg a piacon. Másfelől a gépkörök az eszközök kihaszná­lásának hatékonyságát jelenthe­tik. Az Unió mezőgazdasága ma­gángazdaságra alapozódik, de korszerű eszközökkel. Ezért kényszerültek ők is arra, hogy ezek a szerveződések létrejöjje­nek, csak ott évtizedek alatt szer­ves fejlődés útján jöttek létre. Az unió földterületátlaga 17 hektár, de az életképes farmok 40-50, sőt 80-100 hektárosak. Az utóbbi idő­ben Nyugat-Európában is egyfaj­ta birtokkoncentráció jött létre, és ez is a létalapjuk ezeknek a szö­vetkezéseknek.- Termékpályás szövetkezetek bár elindultak, de a felzárkózás­hoz ugrásszerűen kellene szá­muknak növekednie.- Ez egy jó kezdeményezés volt tavaly, és nincs is más utunk a következő néhány évben, ha az unió tagja akarunk lenni, mint ezeket a támogatási, szervezeti formákat nem lemásolva, adap­tálva Magyarországon honosítani kell, mert különben nem fogunk megfelelni az uniós elvárások­nak. Jó elképzelés volt, de kevés volt rá a pénz, hirtelen sok szö­vetkezet jött létre, és inkább azt látták, hogy van pénz a támoga­tásra, de nem igazán gondolták végig, mit is akarnak. Információ­im szerint 2000-ben ezeket nem is igazából a nemzeti költségveté­si keretből finanszíroznák, ha­nem az előcsatlakozási alaphoz, a Sapardhoz lehet pályázni.- Sokakat érint a sertéstenyész­tés jövője. A csatlakozásig Ön sze­rint eldől, hogy hány termelőt bír el az ágazat, vagy azután számít­hatnak arra, hogy egy részük kénytelen lesz leállni?- Sertésből az Unió önellátó, magyarul nem sok esélyünk van az önfenntartó mennyiségen felü­li sertéshús-előállításra. Ha most az Unión belül lennénk, a sertés- ágazat nem kapna nagyobb támo­gatást, más kérdés, hogy maga­sabb felvásárlási árak lennének, jövedelmezőbb lenne az ágazat, de támogatásra nincs esély. Hírek Mindössze négynaposak voltak azok a malacok, amelyeket há­rom ember lopott el a hétvégén a Leokádia-pusztán lévő sertéste­lepről. Az állatokra már koruk­nál fogva sem lehet azt monda­ni, hogy húsukért érdemes ellop­ni őket. Egy biztos: a tolvajok bíz­tak a sertéstenyésztés jövőjében. ADÁSBAN a gyönki diákok. Tegnap kezdte vetíteni a MTV2 a gyönki Tolnai Lajos Gimnázi­umban zajló a Süddeutsche Zei­tung által támogatott programjá­ról készült két részes filmet. Az összeáüítás második részét ma 17.30-kor tűzi műsorra a televí­zió. GYÓGYNÖVÉNY tájékoztató. Csordás Csaba, a Herbária Rt. képviselője tart tájékoztatót a gyógynövénytermelésről és ér­tékesítési lehetőségekről Mag- yarkesziben, a községházán feb­ruár 17-én, csütörtökön 15 óra­kor. RENDKÍVÜLI ÜLÉS. A Vályi Pé­ter Szakiskola rekonstrukciójához kapcsolódó közbeszerzési eljárás és a város idei költségvetésének előkészítéséről szóló tájékoztató szerepel a tamási képviselő-testü­let ma 15 órakor kezdődő rendkí- vüü ülésének napirendjén. TISZTÚJÍTÁS a horgászoknál. Új elnököt választott február 13- án, vasárnap rendkívüli közgyű­lésén a Tamási Kossuth Hor­gászegyesület ifjú Marton Györ­gy személyében. BLUES PÉNTEKEN. A Blues Factory játszik Simontornyán, a Fried Művelődési Ház Ordög- árock klubjában február 18-án, pénteken este nyolc órától. GOBELINKIÁLLÍTÁS. Nyer ges Éva és Oláh Tamás gobelin- művészek alkotásaiból nyílik ki­állítás február 17-én, csütörtö­kön, 16 órakor a Simontornyai Vármúzeumban. A tárlatot Ta­kács Mária múzeumigazgató ajánlja a közönségnek. ÁLLÁSAJÁNLAT. A Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ tamá­si kirendeltségén a térség mun­káltatói keresnek: Tamásiba egy fafúvós zenetanárt, egy mező- gazdasági vontató vezetőt, egy lóápolót, egy targoncavezetőt, egy eladót (kereskedelmi szak­középiskolai végzettséggel és számítógépes ismerettel), Hőgyészre húsz varrónőt és be­tanított varrónőt, Regölybe két péket, Simontornyára egy ka­rosszéria-lakatost, negyven ci­pőfelsőrész-készítőt és betaní­tott cipőfelsőrész-készítőt, Pin­cehelyre egy üzletkötőt, Belec- skára, Felsőnyékre tizenöt var­rónőt és betanított varrónőt. Ta­mási körzeten kívül harminc be­tanított munkást, negyvennyolc ápolónőt alkalmaznának. Sváb farsang Gyönk Megkezdődött a farsang: a gyönki Német Nemzetiségi Egyesület a múlt hét szombatján rendezte meg jó hangulatú bátyus bálját a köz­ség általános iskolájának torna­csarnokában, amelyre körülbelül négyszázan jöttek el Gyünkről és környékéről. A bál előtt a Gyönki Művelődési Ház néptánccsoportja valamint a dunakeszi nemzetiségi néptánccsoport adott műsort, és a farsangi maskarás felvonulás sem maradt el. A gyönki táncosok há­rom magyarországi német, köztük egy baranyai táncot adtak elő a ta­mási Vagabund együttes kíséreté­vel. Kemler Imréné, a nemzetiségi egyesület elnöke fontosnak tartot­ta, hogy az idén másodszor meg­rendezett bált a tavalyihoz hason­lóan sokan támogatták. Hírek ARANYAUTÓ. Február 10-én délelőtt egy tolnanémedi asz- szony lakásából loptak el aranyékszereket, készpénzt kunszentmiklósi lakosok, ki­használva azt, hogy a lakást nem zárta be tulajdonosa. A rendőrök forró nyomon fogtak el öt férfit, akik közül kettőt gya­núsítanak a bűncselekménnyel. Az ékszereket egy Wartburgban rejtették el, az aranytárgyakból még a fűtéscsőbe is került. ITT HIRDETHET. Tamási: Tol natourist, Szabadság út 43. Tele- fon/fax: 471-941. Lászlóné Fü- löp Zsuzsa, Tamási, Páva u. 2. 06-30-247-8046. Üzenet: 488- 378. Bosnyák József, Tamási, 06-30-460-727. Gyászközlemények: Pan-Hol Bt., Tamási, Aradi u. 19. Szabó Gyuláné, Hőgyész, Zrínyi u. 3., telefon: 488-378. AMI AZ EZREDFORDULÓN sem változik Tamásiban: a piac von­zereje, a zsúfolt tömegközlekedés évszaknak megfelelő - télen hi­deg, nyáron meleg - klímája. Gottvald Károly felvétele csütörtökön délelőtt készült, a piac torkánál. ________ ■ « i A kastély parkja: helyi jelentőségű természetvédelmi terület Nyitótánc a gyönki művelődési ház táncosaitól

Next

/
Oldalképek
Tartalom