Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-10 / 7. szám
8. oldal - Tolnai Népújság MAG A ZIN 2000. Január 10., Hétfő Jövendölések a HL századról A tudósoknak is meglódul a fantáziája, ha a XXI. századról faggatják őket. Minden bajra, betegségre jónak tartják majd a génterápiát, chipeket és szenzorokat képzelnek a fül mögé vagy az agyba, s szemétzabáló baktériumokat. Látomásaikat az oxfordi egyetem kiadásában megjelent Jövendölések című könyvben foglalták össze. így élünk majd... Carl Djerassi (77) vegyészprofesszor, az antibébi-tabletta feltalálója: „Harminc éven belül, vagy talán már előbb is, a szex pusztán az élvezetet fogja szolgálni. A védekezés fölöslegessé válik. A hormonkoktéloknak köszönhetően a nő szervezetében havonta tucatnyi pete képződik, nem pedig csak egy, mint napjainkban. A petesejteket és a férfi ondóját egyaránt fagyasztva tárolják a szaporodásbankokban. Ezt követően az együtt élőket sterilizálják. Ha gyermeket akarnak, mesterségesen több petesejtet is megtermékenyítenek a férfi spermájával, majd mikroszkóp alatt a legtökéletesebb embriót kiválasztják és beültetik a béranya testébe.” W. French Anderson, a Dél- Kalifornia Egyetem génsebésze: „Legkésőbb 2030-ra teszem az orvostudomány nagy forradalmát. Addigra minden baj, betegség genetikusán kezelhetővé válik. A génterápiát viszont csak a súlyos betegségek gyógyítására, és semmi egyébre nem szabad használni, bármekkora legyen is a kísértés. Beláthatatlan következményekkel járna, ha visszaélne az emberiség ezzel az új technológiával.” A design amerikai apostola, Donald A. Norman professzor: „A babákat a jövőben valószínűleg ugyanúgy megtervezik majd, mint manapság a gépkocsikat. Adva lesz egy alkatrészlista, amelyről a büszke szülő vagy szülők kiválaszthatják utódjuk nemét, testi adottságait, szeme, haja színét, csontozatát, lelki és szellemi tulajdonságait. Megjelennek a mesterséges érzékszervek is: elektronikus szenzorok tökéletesítik a hallást, a látást. Parányi rádiótelefont, tolmácskomputert, számítógépet ültetnek majd be a fül mögé, a bőr alá. Lehet, hogy egyetlen ici- ri-piciri chip formájában kap helyet az agyban az emberi intelligenciát kiegészítő lexikon- és szakkönyvsorozat. ” Csak rágondolunk, és kinyílik előttünk az ajtó, világosság lesz - véli Kevin Warwick (45) angol kiberneükaprofesszor. „Az agyba ültetett, rádióhullámokkal működő mikroelektronikai szerkezet, illetve az emberi agy és a számítógép között ma még elképzelhetetlenül szoros lesz a kapcsolat. Nincs messze az idő, amikor a gondolatainkkal irányítjuk majd a komputert. Agyunkat összekapcsolhatjuk akár az elektronikus agyak memóriájával és matematikai tudásával. Olyasmire is emlékezni fogunk, ami soha meg nem történt velünk, és minden eddiginél bonyolultabb számítások elvégzésére leszünk képesek. Az interneten át a beültetett chipek révén telefonálhatunk, faxolhatunk úgy, hogy csak rágondolunk.” Paul Davies (53), az ausztráliai Adelaide egyetemének matematika-fizika professzora: „A következő néhány évtizedben lehetővé válik olyan baktériumok előállítása laboratóriumban, amelyek ártalmatlanítják az atom- és vegyipari hulladékokat, a környezetszennyező anyagokat, és az ember számára szükséges új anyagokat produkálnak.” Frank Sherwood Rowland (72) Nobel-díjas amerikai veMár senki sem beszél robotokról, Inkább a fülünk mögé ültetnek be egy parányi számítógépet gyészprofesszor: „Meggyőződésem, hogy az energiatermelés még 2100-ban is a fosszilis tüzelőanyagokon alapul majd. Ezért valószínűnek tartom, hogy a légköri-időjárási gondokat okozó széndioxid-probléma megoldása még várat magára. Addig is a legfőbb törekvés legyen a légkörbe jutó károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentése.” Francis Fukuyama profesz- szor társadalomtudós és író: „A népesedési előrejelzések súlyos következményeket vetítenek előre, mindenekelőtt Európában. Leginkább a születésszám csökkenése aggasztó. Olasz- és Németországban, Japánban drámai a helyzet. Ezek a nemzetek évente a lakosságuk egy százalékával fogynak. Az egyedüli megoldás a munkaerő-behozatal, miáltal Európa minden eddiginél tarkábbá válik. Bölcs irányítással viszont a földrész és népeinek a javára válhat. Vámos Tibor akadémikus úgy véli, az emberiség eddigi története azt bizonyítja: vagy sokkal hamarabb bekövetkeztek a várt események, mint amire számítottak, vagy éppen ellenkezőleg, hatalmas volt a késés, netán sohasem valósultak meg a jóslatok. A számítástechnikával és komputertechnikával foglalkozó tudós szerint húsz-harminc év múlva minden olyan munka gépesíthető lesz, amely nem kíván különösebb emberi kreativitást. A berendezések jól fognak látni, hallani, s az információk eljuttatásával nagyban megkönnyítik az emberek életét. Az orvostudományban is áttörés várható a betegek állandó megfigyelésével és a távgyógyászat alkalmazásával. Az akadémikus azt állítja, sohasem a gépek, mindig az emberek a veszélyesek. Ezért attól nem tart, hogy a robotok önállósodnak, és az embert az uralmuk alá vonják. Az azonban nem kizárt, hogy őrült politikusok olyan gépeket hoznak létre, amelyek kíméletlenül gyilkolnak, pusztítanak. Ám az embert kell megfékezni, s nem szabad a fejlődésnek útját állni. Horváth András űrkutató csillagász szerint 2010-15-ben az ember visszatér a Holdra, és kisméretű holdbázisokat épít az égitest északi, illetve déli sarkán, ahol a kráterekben vízjég található. Húsz-harminc év múlva indul el - az ősi élet nyomai után kutatva - az első űrhajós-expedíció a Marsra, miután addig sikerül alaposan földeríteni a vörös bolygót. Ezt követően expedíciósorozat kezdődik, előreláthatólag 4-5 utazást terveznek meg. A Jupiter Európa nevű holdjára már öt-tíz év múlva leszáll egy űrszonda, az ember harminc-negyven év múlva juthat el oda. Ez a hold azért érdekes, mert a felszínét csak néhány kilométer vastag jég borítja, alatta viszonylag meleg óceán van, amelyben elképzelhető az élet kialakulása. 2004-ben a Huygens nevű űrszonda leszáll a Szaturnusz Titán nevű holdjára, hogy megvizsgálja légkörének összetételét, mely a Föld őslégkörére hasonlít, és itt sem kizárt, hogy elkezdődött az élet. Dr. Czeizel Endre orvos-genetikus: Jelenleg a betegségek döntő többsége felnőtt- vagy időskorban jelentkezik. A XXL században a betegség megelőzése a fogamzás, illetve a születés utáni vizsgálatokra tevődik át. Már a születés után felmérhető az új emberpalánta genetikai készlete, a hibás gének hatása pedig megfelelő védőintézkedésekkel közömbösíthető. A homocisztein-túl- tengés okozta fejlődési rendellenességek is génhibákra vezethetők vissza, de e gének hatásának megértése lehetővé tette a magzatvédő vitamin alkalmazását, és a rendellenességek kivédését. Ilyen például a korai kezdetű szívinfarktus, vagy a vastagbélrák, de már jelenleg is jó esélyünk van, hogy speciális gyógyszerekkel megelőzzük az ezeket okozó hibás gének ártalmait. Meggyőződésem, hogy az emberiség rövid időn belül minden fontosabb génhiba közömbösítésére képes lesz, akkor pedig a várható élettartam 90-120 évre is emelkedhet. A génjeinkben ugyanis ilyen hosszú élet van megírva.” A hírek vámpírjai Éjszakai autós üldözés valahol Los Angelesben. Egy ámok- futó nyomában száguldoznak a rendőrök. De őket is üldözik. Kamerákkal felszerelt furgonok és helikopterek igyekeznek lépést tartani velük. Őket csak úgy hívják: a hírek vámpírjai. A kizárólag éjszakai bűncselekmények után kajtató magánhírügynökségek egyike a Newsweek. Vezetője, a negyvenes éveiben járó Gery, és három munkatársa évek óta járják speciálisan felszerelt furgonjaikkal a kaliforniai metropolisz utcáit. Minden jármű, és Gery lakása is különleges frekvencia-letapoga- tókkal van ellátva, amelyek segítségével folyamatosan figyelik a rendőrségi frekvenciák mellett a tűzoltók és a segélyszolgálatok rádióforgalmazását. így minden eseményhez szinte velük egy időben érkeznek. És persze a konkurenciával egy időben.... Hiszen Geryék nincsenek egyedül. A hírre éhes helyi televíziócsatornák több ilyen hírvadász csapatnak nyújtanak biztos megélhetést. A helyszínen rögzített anyagokat már a furgonban sokszorosítják, és azonnal terítik. Reggel az térhet a legelégedettebben aludni, aki éjszaka a legvéresebb akciókat tudta rögzíteni. Gery a következőképpen látja munkájukat:- A mi legjobb barátunk a tűz. Utána a lövöldözés és a közlekedési baleset. Ha halott is van, és mi csináltuk a legjobb felvételeket, biztos a profit. Ha a furgonosokat hírvadászokként emlegetjük, akkor helikopteres kollégáikat nyugodtan hívhatjuk vadászbombázóknak. Közülük a legismertebb Bob Turn. Ő is furgonnal kezdte a „hírszerzést”, és ezzel 23 éves korára egymillió dollárt gyűjtött össze. Ebből a pénzből feleségével helikoptert vásároltak, amit már egy olyan adóval is felszereltek, amely közvetlenül a tévé- társaságok központjába továbbítja a jelet, így a nézők élőben követhetik az eseményeket. Bob nevét akkor ismerte meg Amerika, amikor Madonna és a színész Sean Penn esküvőjét - amelyet a sztárok a legnagyobb titokban akartak megtartani - a ház fölé repülve vette fel. De ő volt az is, aki a hírhedt Los An- geles-i zavargások idején élőben közvetítette a brutális eseményeket, sőt felvételei az elkövetők elfogásában és elítélésében is a hatóságok segítségére voltak. A vámpíroknak nincs félnivalójuk a jövőtől. A tévétársaságok dollármilliókat áldoznak ezekre a felvételekre, mert h reklámbevételekből bőven futja. Az teljesen természetes, hogy akár egy kosármeccsen, a véres jelenetek pillanatnyi szünetében is int a rendező: indulhat a ketchupreklám! - mike Bob Turn Madonna esküvőjéről sem maradt le Magyar hírszerzők „A legtöbb vért tőlünk kapják”. E mondat a jelszava annak a magyar hírügynökségnek, amelyik amerikai „kollégáihoz” hasonlóan a rendőrök és a tűzoltók rádióadásait lehallgatva van jelen az összes jelentősebb bűntény, tűz- vagy baleset helyszínén. Á HavariaPress akció-hírügynökséget 1994-ben fiatal újságírók alapították az addig magányosan dolgozó jelenlegi fő-szerkesztő, Horváth Zsolt vezetésével. Mára már minden megyében dolgozik tudósítójuk, aki a helyi szervek adásait figyeli, de budapesti központjukat is több nagy teljesítményű antennával szerelték fel, ahol a nap 24 órájában fülelnek. A hatóságok nem nézték jó szemmel munkájukat, és államtitok megsértése miatt nyomozást kezdtek ellenük. A vádat azonban az ügyészség elejtette, mert tevékenységüket egyetlen törvény sem tiltja.
