Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-06 / 4. szám

4. oldal Megyei Körkép - Dunafölpvár, Paks Es Környéke 2000, január 6., csütörtök Az első benyomásokról Kovács Tibor az új év első napjától áll a TelePaks, a városi televízió élén. Az új főszerkesztőt bemutat­kozásra kértem, terveiről kérdez­tem.- Szombathelyi vagyok, ott is születtem. A szombathelyi városi tévé egyik alapítója voltam 1989- ben, majd dolgoztam a Duna TV- nél, operatőrként, rendezőként, voltam nyugat-magyarországi, bur­genlandi tudósító. 1995-től tértem vissza a városi tévéhez igazgató­ként, ezt követően alakult át köz­hasznú társasággá, épült egy új stúdió egy volt öntöde csarnoká­ból, amelyre büszke vagyok. A szombathelyi tévé az egyik legjobb volt az országban, ennek elismeré­seként például 1998-ban meghí­vást kaptam az Egyesült Államok­ba, az ottani Információs Minisz­tériumtól.- Végzettséged?- Első diplomám közlekedési mérnöki képzettséget adott, majd mérnök-tanári másoddiplomát szereztem, miután eljegyeztem magam a televíziózással elvégez­tem az ELTE posztgraduális tele­víziós szerkesztő-rendező szakát is.- Az önkormányzati választások után mégis távoznod kellett a szom­bathelyi tévé éléről, úgy hírlik politi­kai okokból.- A médiumok agyonpolitizál­tak, különösen az önkormányzati tulajdonban lévő tévék, újságok. A választások után Szombathelyen olyan politikai belháború kezdő­dött, hogy az ezek nyomán megfo­galmazódott elvárásokat szakmai­lag nem tartottam képviselhető- nek, ezért májusban közös meg­egyezéssel szerződést bontottunk.- Majd pályáztál Paksra. Mit tudsz a városról, a tévéről?- Ismeretlen volt, bár az előző főszerkesztőt, Koós Attilát jól is­mertem, jó volt a kapcsolatunk. Most próbálom felmérni a helyze­tet. A tulajdonos, az önkormány­zat felállása, a koalíció összetétele érdekes. A televízió felszereltsége jónak mondható, a munkatársak­ról szerzett benyomásaim pozití­vak. Számos változást tervezek, ezek között szerepel egy közvetítő- kocsi, hiszen a tévét „ki kell vinni” a városba. Sok élő műsor lesz, pél­dául egyházi, kulturális esemé­nyekről, sportról. A politikai mű­sorok vezérelvének az esélyegyen­lőséget tartom, olyan műsorokat tervezek, ahol „kibeszélhetik” ma­gukat a helyi politikusok.- Köztudott, hogy a tévé munka­társai enyhén szólva nincsenek túlfi­zetve. Kívánsz-e változtatni ezen?- Ez tény, bár még nem látom a költségvetési lehetőségeket, min­denképpen érdekeltté kívánom őket tenni a munkában, a Szom­bathelyen jól bevált teljesítményel­vű bérezéssel. -rákosi­Paks Város Jegyzője pályázatot hirdet GYÁMÜGYI ÜGYINTÉZŐI MUNKAKÖR határozott időre szóló betöltésére Pályázati feltételek:- államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség- szakmai gyakorlattal rendelkezők előnyben- magyar állampolgárság- büntetlen előélet. A pályázathoz mellékelni kell:- diploma-másolatot- részletes szakmai önéletrajzot- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Bérezés a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. Törvény szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 2000. február 5. A pályázat elbírálásának határideje: 2000. február 29. Az állás betölthető: 2000. március 1. A pályázatot dr. Blazsek Balázs jegyzőhöz kell benyújtani 7031 Paks, Dózsa Gy. út 55-61. Pf.: 26. Telefon: 75/311-464 *2857* Tamás a turkanák között Egy ifjú paksi kutató Afrikában Három hónap a turkanák földjén Jó az, ha az ember gazdag nyu­gati turistának érzi magát. Az azonban már nem biztos, hogy kellemes, ha annak nézik, pedig csak „szegény magyar diák”. Ez­zel az érzéssel gyakran kellett szembenéznie Régi Tamásnak af­rikai útján, ennek ellenére sike­res és eredményes volt számára az ott töltött három hónap. A huszonöt éves paksi fiatalem­ber a Miskolci Egyetem Böl­csésztudományi Karának har­madéves hallgatója kulturális antropológia szakon. Afrikába tanulmányaihoz szükséges te­repmunkára utazott. Ehhez másfél éves felkészülés kellett, mivel a szakmai ismeretek meg­alapozása mellett össze kellett gyűjteni az útiköltséget is, ami majdnem félmillió forintot jelen­tett. Ez több támogatónak (Paks önkormányzata, Diamond Fotó­stúdió, Mikrocenter Kft.) kö­szönhetően sikerült, mégis ha­mar teherautóra kellett cserélni a kényelmes repülőt, sokszor pe­dig csak a gyaloglás maradt. A három hónap alatt Észak-Kenya és Dél-Etiópia több területét be­járta Tamás, jobbára egyedül. Tolmácsot is csak arra az időre vett igénybe, ha hosszabban idő­zött egy-egy törzsnél. Ugyanis ezt a szolgáltatást is, mint min­den egyebet, keményen meg kel­lett fizetni, és az afrikaiak nem tesznek különbséget a gazdag nyugati turista, vagy kutató és a laposabb zsebű magyar diák kö­zött. Ám más nehézségek is adódtak az utazás alatt. Kétszer is ledöntötte a betegség - egy­szer malária, másszor egy majd­nem végzetesnek bizonyuló ví­rus - az egyébként edzett egyete­mistát. Még az is előfordult, hogy a tervbe vett úton egyszerű­en nem volt közlekedés és az egész Észak-Kenyai Sivatagot meg kellett kerülnie ahhoz, hogy Dél-Etiópiába jusson. Ennek ellenére sikerült... Olyan népeket, törzseket megis­merni, ahol magyar kutató talán még soha nem járt, Tamás leg­alábbis sehol nem találta ennek nyomát. Velük élni, nyomon kö­vetni szokásaikat, rögzíteni dala­ikat, táncaikat, megismerni vise- leteiket, hagyományaikat. A fiatalember egy hónapot töltött az etióp Turkana törzs­nél, ahol gazdasági antropológi­ai kutatásokat végzett. Az itt élők állatokat tartanak, mégpe­dig különös becsben. Némely családoknak ezernél is több álla­ta - tevéje, marhája, birkája - van mégis ismerik szinte mindet név szerint, s nem szívesen vál­nak meg tőlük. Ez mégis meg­történik néha, mivel a férfiak ez­zel fizetnek feleségeikért - itt ugyanis többnejűség van, és elő­fordul az is, hogy az aszály vagy a vadállatok tizedelik az állo­mányt. A turkanák mégsem esz­nek marha vagy birkahúst, ha­nem halat, bogyókat, de tányér­jukon nem ritka a teve vagy macskahús sem. Az állattartás a száraz és esős évszakok váltako­zása miatt vándorlásra kénysze­ríti a törzseket, így lakóhelyeik is ideiglenesek. Ezen a vidéken még a nagyvárosokban is ritka a kőház. A fegyver viszont min­den napos, mivel a vadállatok el­len valahogy védekezni kell, s itt az is előfordul, hogy ezzel adnak nyomatékot véleményüknek. A nehézségek és veszélyek ellenére Régi Tamásnak sikerült épség­ben hazatérnie és egyetemi vizs­gáit követően egy kiállítás- és előadássorozatra is készül. En­nek első állomása Pakson lesz, február negyedikén a Városi Mű­velődési Központban. Ezt köve­tően pedig az ország nagy egye­temein ismerhetik meg több tu­cat fotónak, riportnak és napló- bejegyzésnek köszönhetően a nem minden napi utazás részle­teit. Vida Tünde A város kultúrájának tükre Az év végén került ki a nyomdából a Beregnyei Miklós és Herczeg Ágnes szerkesztők által jegyzett irodalmi, művészeti és helytörté­neti szemle tavalyi negyedik szá­ma, szép kivitelben, gazdag tarta­lommal. lm memóriám Takács Miklós - a folyóirat tavaly elhunyt munka­társára történő emlékezéssekkel indul a lap. A múltra több írás emlékezik, köztük a tavaly ran­gos díjat nyert dráma, Gutái Ist­ván Gróf Batthyányi Lajos főben­járó pere és vértanúsága című színműve most kerül először a nyilvánosság elé. Lírai termések rovatcímmel mai paksi költők (szerencsére szép számmal van­nak, köztük igen sok ifjú) versei soijáznak több oldalon és prózai mű (Kövi Gergő: Az űrhajós) is „árválkodik” az irodalmi alkotá­sok végén. Mint mindig, most is beszámol az elmúlt időszak kiál­lításairól a Tükör, mint ahogy ar­ról is, hogy 1997-től múzeumi rangot kapott a paksi atomerőmű látogató központja. Végül egy kel­lemes hangulatú monológ zárja az írások sorát. Kováts Balázs ez­úttal a paksi Borbarát Klub elnö­keként adja közzé gondolatait - borokról, a város gazdagításáról, értékeiről. -rg­Hírblokk A Nukleáris Biztonsági Igazga­tóság nem járult hozzá, hogy a paksi atomerőmű új szervezeti felépítésében összevonják a mi­nőség-felügyeletet és minőségel­lenőrzést egy osztály keretébe, így azok változatlanul külön szervezeti egységekként működ­nek a jövőben is. A Civil Társadalom Fejlődé­séért Alapítvány a Paksi Civil Kerekasztal meghívására tájé­koztatót tart ma, csütörtökön délután két órakor a művelődési központban a Dunakömlőd Jö­vőjéért programról. Mint az la­punkból is ismert, Paks tavaly pályázaton nyert lehetőséget a program lebonyolítására, amely a tapasztalatok alapján a lakos­ság igen aktív közreműködésé­vel sikeres Kömlődön. A város önkormányzata újabb pályáza­ton szándékozik részt venni, hogy hasonló program indulhas­son Pakson is. A geijeni teremfoci bajnokság legutóbbi fordulójának eredmé­nyei: Eldorádó - Kárász 11 : 2, Fortuna - Gerjen-Bulls 3 : 7, Kai­ró - Alisca-Gemenc 4 : 13, Atom- ix - Ragoncsa-autó 11 : 4, Bab- Lencse - Vörös Ördögök 7:3. A bajnokság állása: 1. Alisca-Gemenc 2. Bab Lencse 3. Gerjen Bulls A góllövőlista: Lovász Barna (Alisca-Gemenc) 35, Kiss István (Bab-Lencse) 14, Kovács László (Fortuna), Laka­tos Sándor (Bab-Lencse) és Sza­bó Tamás (Gerjen Bulls) 13-13 találattal. A Paksi Városi Labdarúgó Szövetség kispályás versenybi­zottsága az idén is megrendezi a téli városi teremfoci bajnoksá­got az ESZI sportcsarnokában január 15-étől. A bajnoksággal kapcsolatos megbeszélésre, amelyen a versenykiírásról, a ne­vezés feltételeiről lesz szó várják a csapatok képviselőit január 11- én, kedden 17 órára a Városháza földszinti nagytermébe. A Tolnai Népújságba hirdetéseit feladhatja Pakson 2000. január 1-től is, a Városháza iniúrmációs szolgálatánál, a hivatal ügyfélfo­gadási idejében! Egészségről egy évkönyv apropóján Az Egészséges Városok Magyar- országi Szövetsége - amelynek Paks és megyénkből Dombóvár is tagja - 1996. után az idén új­ra kiadja évkönyvét, amelynek paksi fejezete már elkészült. Az évkönyv városi fejezeteit ter­mészetesen a tagvárosok koordi­nátorai írják meg, így a paksi ol­dalakat dr. Vöröss Endréné készí­tette el és válogatta hozzá a tele­pülés legszebb, legjellemzőbb köztereit, épületeit ábrázoló fo­tókat. Az anyag tartalmazza a szövetségbe való belépés óta el­telt időszak történéseit, a helyi szervezet felépítését, tevékeny­ségét, a város egészség- és kör­nyezetvédelmi programjait, azo­kat a civil szervezeteket, ame­lyek a legtöbbet teszik a lakos­ság, a környezet egészségének, harmóniájának megőrzéséért, fejlesztéséért. Paks városát az Egészséges Városok Magyarországi Szövet­sége Közgyűlése 1996. novem­berében hozott határozata értel­mében 1997. január 1-től fogad­ta a tagvárosai sorába. Az egész­séges városok projekt tevékeny­sége Pakson 1997. tavaszán kez­dődött, ötfős bizottság létreho­zásával, melyben politikusok és szakemberek egyaránt részt vet­tek. Felvették a kapcsolatot a Megyei ÁNTSZ-el és Megyei KSH-val egy Paks városára vo­natkozó egészségi mutatók gyűj­teményének elkészítésére. Meg­határozták azokat az adatokat, amelyre feltétlenül szükségük volt a munka során és összeha­sonlító elemzést készítettek „Paks és Tolna megye főbb de­mográfiai és mortalitási adatai” címmel. Ez a gyűjtemény hiány­pótló kiadványként tartalmazza a fellelhető adatokat, mutatókat városi bontásban 1975-1995 kö­zött. A gyűjtemény az egészség­kép összeállításánál jó szolgála­tot tett, alapdokumentumként használták fel. Az egészséges városok prog­ram koordináló bizottságát mul- tiszektorális szervezetté a képvi­selő-testület határozata értelmé­ben 1998. márciusában alakítot­ták át az Egészségügyi és Szoci­ális Bizottság Egészségvédelmi Tanácsadó Testületé néven. Az egészségvédelmi tanács elfogad­ta évi programját, mely az egész­ségkép elkészítésére és a kiad­vány megjelentetésére irányult. A program koordináló szervezet kialakításával párhuzamosan a tevékenység végzéséhez szüksé­ges irodai technikai feltételek megteremtése is folyamatosan történt, így szoftver, hardverbő­vítések, telefonvonal, üzenetrög­zítő, majd legvégül a szövetség pályázati lehetőségének köszön­hetően Internet elérés és elekt­ronikus levelezés megteremtése. Ez utóbbiak biztosítása már az 1999. évben vált lehetővé. Az 1998. év az egészségkép elkészítésének jegyében telt. Az egészségvédelmi tanács tagjai széleskörűen összegyűjtötték az egészséget befolyásoló tényezők adatait, mutatóit, dokumentu­mait. Az összegyűjtött anyago­kat egy háromtagú szerkesztőbi­zottság rendszerezte, válogatta, fejezetenként elkészítette és szerkesztette. A munka az év vé­gére fejeződött be, kézirat for­mában elkészült az egészségkép. Az őszi helyhatósági választá­sok után az egészséges városok projekt tevékenységben is válto­zások következtek be. Egészség- ügyi bizottsági előterjesztés ké­szült az egészségkép elfogadta­tására, majd az egészségvédelmi tanács megújítására, amely sze­mélyi változásokat is eredmé­nyezett. Paks város gazdasági programja egészségügyi fejezeté­ben elfogadásra került, „szüksé­ges a lakosság egészségi állapo­táról készített jelentések folya­matos elemzése, melyhez gondoskodni kell a szükséges adatok begyűjtéséről, rögzítésé­ről és feldolgozásáról”. E pont megvalósulása esetén megte­remtődik a folyamatos elemzé­sek feltételének biztosítása, mely megítélésük szerint fontos lépés a projekt működésében. Az egészségkép aktualizálása érdekében a lakosság egészségi állapotának kérdőíves felméré­sét önálló kutatásként tervezték megvalósítani, lehetőség azon­ban csak egy a város más kérdé­seit is vizsgáló közvélemény ku­tatás kérdőívéhez csatolt tizen­két kérdésre volt adott. Az egészségvédelmi tanács a na­pokban alakítja ki álláspontját a „Tanulmány a kórház létesítésé­ről 1999.” anyagról. A tanul­mány nemcsak a kórház létesíté­sével foglalkozik, hanem Paks egészségügyi ellátásával kapcso­latos kérdésekre komplexen ke­resi a megoldást, az ügyeleti ellá­tás átalakítására, a feltört és be­vizsgált gyógyvíz hasznosításá­ra, a járóbeteg szakellátás kap­csolódási pontjaira. Az egész­ségvédelmi tanács a tanulmány feldolgozása ütemezésének tel­jes folyamatában aktív részt vál­lal. -rg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom