Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-03 / 1. szám

4. oldal 2000. január 3., hétfő Megyei Körkép - Szi kszaki), Bátaszék És Környéke A rendőröktől tudta meg, hogy betört Decemberben pihentek 1 99 •• 99'1 a bűnözök Szám szerint kevesebb bűncse­lekményt követtek el az elmúlt évben a szekszárdi rendőrkapi­tányság működési területén, mint 1998-ban. A statisztika ugyanakkor csalóka, mert tavaly kevesebb volt a nagyobb, soro­zat-bűncselekmény. Márpedig a statisztika annyi bűncselek­ményt regisztrál, ahány a sértet­tek száma. Ha például egy ezer lakosú településen egy személy mondjuk pilótajáték formájában becsap ezer másikat, akkor úgy tűnik, mintha a faluban minden lakosra jutna egy bűncselek­mény. A részletekről Farkas Róbert alezredest, bűnügyi alosztályve­zetőt kérdeztük.- Körülbelül háromszázzal kevesebb bűncselekményt re­gisztráltunk tavaly, mint 1998- ban, de ez nem azt jelenti, hogy ennyivel ténylegesen csökkent a bűnözés, sokkal inkább arról van szó, hogy kevesebb sorozat- jellegű bűncselekményt követ­tek el. Nem volt például soro­zat-csalás. A mi leterheltségünk semmit sem csökkent. Érdekes, s tulajdonképpen nincs rá ma­gyarázat, de a december volt na­gyon nyugis. Az idén az év vé­gén elmaradt a zsebtolvajlás- dömping, kevesebb volt az al­kalmi lopás.- Mi volt a legkisebb bűneset amit bejelentettek?- Pár száz forintos alkalmi lopás volt nem is egy.- S, a legnagyobb?- Most decemberben a két rablás a pénzintézetek ellen. A kisposta esetében fegyveres rab­lás történt, akkor is, ha ott a kár nem volt különösebben nagy. A takarékszövetkezet esetében nem volt fegyver, de kétmillió forint a kár. A hét utolsó heté­ben jelentettek be álarcos rab­lást Tolnán is, bár ennek a rész­leteiről még nem tudunk sem­mit.- Valamilyen humoros törté­net?- Elkövetőnk igencsak felön­tött a garatra, s mintegy rutin­szerűen betört, s füstölt áruval megrakodva tért haza. Előbb ki­értünk, s hoztuk be a rendőrség­re, mint mielőtt kijózanodott volna. Igen ámult, s csak lassan fogta fel, s ismerte be, hogy ha tényleg az ő zsebéből lóg ki a kolbász, akkor biztos betörhe­tett valahova. -ihi­Fenyő kupa Bátaszéken Bátaszéken 17. alkalommal ren­dezték meg december 27 és 30. között a hagyományos Fenyő Kupa kispályás focibajnokságot. A megméretésre 10 profi- és 14 amatőr csapat nevezett, többek között bátaszéki, szekszárdi, alsónánai, dunaszekcsői, sze- dresi, őcsényi, decsi játékosok­ból álló együttesek mérkőztek meg egymással. A profi mezőny több PNB-s játékost is felvonultatott, például Panghy Gergő a Nagykanizsában, Kenesei Krisztián és Szamosi Tamás az MTK-ban focizik, továbbá Kvanduk Gábor, Nagy Sándor, Bozsér György, Pusztai Gábor, mind a bajnokság legmagasabb osztályát megjárt játékosok. A torna népszerűségét iga­zolja, hogy a verseny­küzdelmeket minden nap több százan szurkolták végig. A két szervező, Varjas Zoltán és Hauwasser Antal, támo­gatókra is talált a nagyszerű munkában a polgármesteri hivatal és helyi vállalkozók összefogásával zajló nagysik­erű rendezvényen. A profiknál a magas színvon­al, az amatőröknél a kemény küzdelem volt a jellemző. A három nap után profiknál az első négy, az amatőröknél az első két csapat egyenes kiesési rendszerben került a csütörtöki döntőbe. A profiknál a bátaszéki Bayern FC szerezte meg az első helyet, 2. lett az első osztályú játékosokból álló Kevin- Dominik, a 3. helyezést a bátaszéki Welorex együttese szerezte meg. A gólkirálynak járó cimet tizennyolc góljáért Martinov Zseljkó (Bayern FC) kapta, a legjobb játékos Tóth Attila (Bayern), a legjobb kapus Győrfi Péter (Dekor-Plast), a legsportszerűbb csapat pedig a bátaszéki Wienerberger csapata lett. Az amatőrök közül az elsőséget a szekszárdi Sörbánya csapata szerezte meg, 2. lett a bátaszéki Vasút, 3. pedig a bátaszéki MEFÉM-SZER öreg­fiúk gárdája. Ebben á csoportban a gólkirály tizenkét góllal Schweitzer Viktor (Sörbánya) lett. A legjobb játékos címet Szőr Zoltán (Strubi FC) kapta, a legjobb kapusnak járó elis­merést Rózsahegyi Gábor (Vasút) érdemelte ki, míg a legsportszerűbb csapat díját a bátaszéki Fürgelábak csapata nyerte el. Költségvetési kötéltánc Szekszárdon A remények és a realitások között alig van mozgástér A törvény szerint a települési képviselőtestületeknek az or­szágos költségvetés elfogadását követően két hónapon belül kell rendeletet alkotniuk saját terve­ikről. Az idei költségvetés lehe­tőségeiről és lehetetlenségeiről beszélgettünk Kocsis Imre An­tallal, Szekszárd Megyei Jogú Város polgármesterével.- Milyenek Szekszárd kilátá­sai?- Már a koncepció elkészíté­sének idején kiderült, hogy a települési önkormányzatok az idén sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek, mint tavaly, vagy az előző években. Szekszárdot még külön sújtja, hogy a sze­mélyi jövedelemadó 15 száza­léka helyett mindössze 5 száza­lék marad helyben, a kettő kö­zötti különbséget pedig a nor­matív támogatásban kapják meg a települések. Ezzel együtt Szekszárd mintegy 30-40 millió forinttal kevesebb normatívára számíthat. Sújtja a várost az is, hogy nagyon jó helyen áll adó­erő-képesség ügyében, így az­tán semmiféle plusz támogatás­ra nem számíthat, szemben a régió másik két megyeszékhely városával, Péccsel és Kaposvár­ral. Ezek a finanszírozási prob­lémák azt jelentik, hogy az ön- kormányzatnak semmilyen sza­bad mozgástere nem lesz. A normatív támogatás, a szemé­lyi jövedelemadó ide juttatott összege és a várható helyi adó minden forintjának meghatáro­zott helye van.- Akkor mi lesz a megkezdett és az új beruházásokkal?- Egy önkormányzat akkor működik jól, ha döntései foly­tán valamilyen koncepció men­tén fejleszti a várost, mi az idén ezzel a képességgel nem tud­nunk élni, hiszen nagyon pon­tosan megvan minden egyes fo­rintnak a helye. A költségvetés elkészítése jórészt abból áll majd, hogy sorra lemondunk azoknak a feladatoknak az elv­égéséről, amelyeket már meg kellett volna valósítanunk, hi­szen fejlesztésre és beruházás­ra az önkormányzat a követke­ző évben nem számíthat. A fél­be nem hagyható vagy más ok­ból halaszthatatlan munkákat csak hosszú távú hitelek felvé­telével lehet finanszírozni.- Visszatérve még egy kicsit az előbbiekre, mit jelent az, hogy adóerő-képesség ?- Ez egy olyan számítási mód, amely felméri az egyes te­lepüléseken működő gazdasági társaságok adófizető képessé­gét. Miután Szekszárd e tekin­tetben jó helyen áll, azaz jól működő gazdasági társaságai vannak s ezek fizető-képessége is jó, a város a központi költ­ségvetésből nem kap kiegészítő támogatást.- Legutóbb lekerült a napi­rendről a szennyvíz-csatorna to­vábbépítésének a kérdése. Saját erő kellene a megszerezhető ál­lami pénzhez. Ez azt jelenti, hogy a csatornázás folytatásáról lemond a város?- Nem, természetesen nem, hiszen ezt éppúgy folytatni kell mint bármi mást. Remélem, hogy az építés, ha csökkentett ütemben is, de folyatódni tud, hiszen az újvárosi városrészben ez olyan kötelezettség, amit egy önkormányzat nem tud semmissé tenni. Magas a talaj­víz, s valóban önkormányzati feladat, hogy ezt a helyzetet ke­zelje. Nagyon nehéz helyzet­ben van az a városrész, illetve azon utcáinak lakói, ahol nincs szennyvízcsatorna. Nemcsak a talajvízzel küszködnek, de óriá­si összegeket kell fizetniük azoknak, akik szippantással oldják meg a szennyvíz-problé­máikat. Próbál is ezeken a ter­heken támogatási rendszerrel enyhíteni az önkormányzat.- Gyakori vitatéma az ellen­zék és a kormányzó frakció kö­zött a báros eladósodása. Ön ho­gyan látja problémát, illetve meddig lehet elmenni a hitelfel­vétellel?- A város már határon van, pontosabban szólva közeledik ahhoz a határhoz, amelyet a törvény szab meg. Törvényi ha­tárai vannak ugyanis a hitelfel­vételnek. Ezeket túllépni nem lehet, tehát nagyon kevés már a mozgástér ebben is. A hosszú távú hitelfelvételnél, vagy köt­vény-kibocsátásnál talán még lehetséges egy kis rést találunk, hiszen a te­hermentesítő út építé­sének folytatása is csak ebben a formában le­hetséges.- Vannak városok, ahol intézmények ösz- szevonásával, bezárásá­val és létszámleépítéssel csökkentik a költségve­tési kiadásokat.- Egy intézmény be­zárása, vagy működésé­nek a korlátozása egy adott évben semmilyen nyereséggel nem jár, ezért ez a megoldás na­gyon meggondolandó lépés. Az intézmények működését minden év­ben végiggondolja, elemzi a közgyűlés, nem arról van tehát szó, hogy most az egyszer végre már ezt meg kellene tenni. Szekszár­don az intézményfinanszírozás már sok éve nem bázis szemlé­letű, hanem feladat-orientált. Minden évben null pontról in­dul az intézmények költségve­tése, s a jóváhagyott feladataik megvalósításhoz kapják a pénzt a várostól.- Mindazokkal együtt, amiről eddig szó volt, vagy ennek ellené­re a költségvetési koncepció olyan, mint egy kívánsághang­verseny. Minden benne van, amit jó lenne megcsinálni. Csak az a kérdés maradt nyitva, hogy mi­ből?- Igen, hiszen a feladatokat a képviselőtestület évek óta is­meri. A nagy feladatok mellett közepes és kisebb terjedelmű célok is vannak. A nagyok kö­zött a legismertebb a tehermen­tesítő út befejezése, a szenny­víztelep-rekonstrukció, a regio­nális hulladéklerakó építése. A kisebbek mellett fontos az in­tézményi rekonstrukciók foly­tatása, benne a Babits iskolá­val, és művelődési házzal. A ki­csi de fontos feladatok minden­ki előtt ismertek, sőt ezek a leg­ismertebbek a lakosság előtt. Ezek közé tartozik az útépítés folyatása, hiszen még mindig vannak földes utcák a város­ban. Egy város mindennapi éle­téhez és folyamatos fejlesztési feladataihoz hozzátartozik a járdaépítés, mert mire a végére érnénk, addigra már nagy terü­leteken indokolt a felújítás. Nem irigylem önmagunkat a költségvetés készítésének idő­szakában, hiszen a koncepció valóban reményeket fogalmaz meg, s úgy tűnik, hogy ezek a re­mények nemigen válnak valóra. Ihárosi Ibolya Kriminális Betörtek Harcon az italbolt­ba, már másodszor. Egyszer az ajtón, másodszor az ablakon ke­resztül jutottak be az ismeretlen tettesek. Mindkétszer pénzt vit­tek el, első esetben százhetven­ezer, másodszor negyvenötezer forint volt a zsákmány. Tanyabetörések. Folytatódott a szokásos téli tanyabetörés-so- rozat. A jelek szerint két csapat műve lehet, mert az egyik soro­zatban Leányváron egy tanyá­ból harmincezer forint értékű permetezőgépet vittek el, az őcsényi hegyen nyolcvanezer fo­rint volt a kár. Egy másik soro­zat-betörés pedig abból áll, hogy az illető eszik amit talál, alszik egyet, de nem visz el semmilyen használati tárgyat. A bosszúsá­gon és ügyintézésen kívül persze magából a betörésből is szárma­zik harmincezer forint rongálási kár. Ismeretlen tettesünk már tíz-tizenöt helyen töltött el egy kis időt. Drága orvosi vizsgálat. A nő­védelmi tanácsadóban történt, hogy egy hölgy a vetkőző fülké­ben hagyta a táskáját, s mire ki­jött az orvostól, lába kelt negy­venegyezer forintjának. Uj utcanevek A szekszárdi rendelet szerint a megyeszékhelyen a közterületek elnevezésére a közgyűlés jogo­sult, s e hatáskörét át nem adhat­ja. Utcanévre javaslatot tehet vi­szont a közgyűlés bármely tagja, Szekszárdon működő társadalmi szervezet és bármely szekszárdi polgár. Szerencsére ma már az utcanév változtatásoknál nem játszanak szerepet a napi politikai szem­pontok. A teljesség igénye nél­kül ismeretünk néhány új utca­nevet és indoklásukat. Nefelejcs köz A Kadarka utcát és a Nefe­lejcs utcát összekötő szakasz­nak előtte nem volt hivatalos ne­ve, mivel ott tanyák voltak. Az elmúlt években azokat átalakí­tották, és két étterem is műkö­dik, s mindenki azon a néven emlegette, ami végül is a hivata­los elnevezése lett. Vendel István Ahhoz is időnek kellett eltel­nie, hogy a két világháború kö­zött működött polgármester, aki elévülhetetlen érdemeket szer­zett a város fejlesztésében, utcát kaphasson . A Tolna Megyei Honismereti Egyesület is támo­gatta, hogy a Vendel tanyaként ismert részt érintő semleges Or­gona utca nevét változtassák meg. Az épületben élt haláláig a volt polgármester lánya, a Ba- bits-hagyaték megőrzésében el­évülhetetlen érdemeket szerzett Vendel-Mohay Lajosné muzeo­lógus is. Egy élet munkájának jutalma Ócsény Községért Emlékplakett Bősz Józsefnek Az őcsényi képviselőtestület 1996-ban alkotott rendeletet az „Őcsény Községért” emlékpla­kett alapításáról és adományázásáról. Ennek értelmében az emlékplakett annak a személy­nek adható, aki a község és lakossága érdeké­ben kiemelkedő munkásságot fejtett ki. Tavaly az önkormányzat az emlékérmet Bősz József nyugalmazott tanítónak, tanárnak, valamint posztumusz dr. Mátis Lajos körzeti orvosnak adományozta. Bősz József a Baranya megyei Kisnyá- rádon született 1921. január 13-án. Ott végez­te elemi iskoláit, középiskolában Budapesten tanult, majd Esztergomban az Érseki Tanító­képzőben szerzett tanítói oklevelet. Később a pécsi főiskolán végezte el a biológia-földrajz szakot.Első munkahelye 1942. augusztus 1-jé- től a gyönki járásban, Udvari községben volt. Ott tanított 1950 szeptemberéig, amikor áthe­lyezték a megyei tanács népművelési osztályá­ra, ahol 1959-ig dolgozott. Két éven át az osz­tály vezetője is volt. Őcsénybe 1951-ben költözött családjával, s azóta is itt lakik. A községbe 1959-ben kérte áthelyezését, s mint igazgatóhelyettes ment nyugdíjba 1981-ben. Szinte azonnal bekapcso­lódott a község közéletébe. Évekig volt a kul- túrház igazgatója, megszervezte a színjátszó csoportot, több darabot mutattak be Pakson, Bátán, Udvariban és más településeken. A né­pi együttessel minden akkoriban kezdődött versenyen részt vettek és eljutottak az orszá­gos bemutatókra is. A leány csoporttal orszá­gos első helyet értek el. Népszerű ismeretterjesztő előadásokat szer­veztek. A kultúrházat két alkalommal megyei pénzből teljesen felújították. Két éven keresztül volt a helyi sportkör elnöke, abban az időben a csapat a megyei első osztályban szerepelt. Éelesége húsz évig dolgozott a községi ta­nácsnál, s két választási ciklusban elnökhe­lyettes volt. A szorgos, alkotó életük tragédi­áktól sem volt mentes. Két fiuk közül a fiata­labbat elvesztették. Az idősebb jogi végzettsé­get szerzett és ugyancsak a közigazgatásban dolgozott. Józsi bácsi még nyugdíjas korában is dolgo­zott társadalmi munkában. A vadásztársaság vezetője is volt több éven át. Osztrák barátai segítségével az iskolának partnerkapcsolatot teremtett. Az iskola értékes könyvanyagot ka­pott, tavaly nagy mennyiségű, igen jó állapot­ban lévő iskolabútorhoz és technikai felszere­léshez jutottak. Jelenleg cserelátogatást szer­veznek, amelyhez támogatásként 6 ezer schil- linget kapott az iskola. Mind a mai napig élén­ken figyeli és időnként bírálja a község érdeké­ben végzett, vagy el nem végzett munkát, és kora ellenére minden adódó alkalommal nagy aktivitással vesz részt a szervezésben. Igazi közéleti személyiség, ezért kapta meg a kitüntető címet. Boldog, sikerekben gazdag új évet kívánunk a Szekszárd és kör­nyéke oldal minden kedves olvasójának. Felvételünk a Kadarka utcában készült. fotó: gottvald károly •*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom