Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-29 / 24. szám

Újabb anyakönyvek Bukovinából Falóim: Rudolf László folytatja a számítógépes feldolgozást Újabb anya­könyveket - . pontosabban azok másola­tait - sikerült | megszereznie a Székely Szövetségnek Radócon. Az ottani lelkész megengedte, hogy a XIX. század második harmadának hiányzó születési, halálozási és esküvői adatait tartalmazó iratokat lemásolják. Rudolf László így folytathatja azt a számítógépes feldolgozó munkát, amelyet még 1993-ban kezdett el. Radóc, Bátaszék ____ O lvasóink emlékezhetnek rá, hogy Rudolf László a bukovinai falvak közül a józseffalvi anyakönyvek számítógépes fel­dolgozásával kezdte. Munkájának köszönhetően ma már mindenki, aki e faluból származik, lekérheti családjá­nak az ősfáját 1820-ig vissza­menőleg. Józseffalva esetében 6600 születést, 4500 halálozást és 1200 esküvőt vitt fel számítógépre. Tevékenységével a Guiness rekordok könyvébe is bekerült. Az úgynevezett vándor anyakönyvek segítségével végezhette a többi bukovinai falu feldolgozását is. Ezeket a vándor anyakönyveket a lelkészek'hozták magukkal a Bukovinából Bácskába, majd onnan Tolnába történt településkor. Némely könyv azonban egyszerűen elveszett, vagy valahol elakadt. A bukovinai székelyek tudtak néhány hiányzó könyv létezéséről. Négy évvel ezelőtt, a székely szövetség egyik Rudolf László Radócon, a másolásban segédkező Popa Francire-vel kutatóútja során Potápi Árpád Radócon megtekinthette az ott maradt magyar anyakönyveket. Most, Rudolf Lászlóval együtt ismét felkeresték az ottani kato­likus papot, Joszip Dobost, aki másolásra rendelkezésre bocsá­totta a könyveket.- Óriási a jelentősége ennek a forrásnak - mondotta Rudolf László. Ezzel gyakorlatilag az összes andrásfalvi anyakönyv rendelkezésre áll 1793-tól 1944­ig. A hiányzó hét év lapjait - 1837 és 1843 között - Popa Francire segítségével sikerült lemásolnom. Az anyakönyvek eredetijét a Székely Szövetség diplomáciai úton igyekszik megszerezni - mondta el érdek­lődésünkre Potápi Árpád, a szövetség elnöke. Rudolf László az andrásfalvi anyakönyveket - e hiányzó hét esztendő kivételével - 1899-ig feldolgozta. Két éve - más ter­mészetű munkája miatt - szinte nem is nyúlt az anyakönyvekhez.- Jó lenne pedig, ha több időt szakíthatnék erre - mondja - hiszen egyre több helyről keres­nek meg, hogy az őseikről adjak adatokat. Ma, az internet korában nem csoda, ha Európán kívül Amerikából és Ausztráliából is érkeznek ilyen kérések.- Mennyi adatot kellene még fel­dolgozni?- Az öt bukovinai település esetében körülbelül 64 ezer születési, 13 ezer esküvői és 42 ezer halálozási bejegyzést kel­lene számítógépre vinni. Ez több esztendős elfoglaltság lenne, különös tekintettel arra, hogy az adatok között számos hibás is van. Jó lenne, ha ezt a munkát egy kis csapat foly­tathatná. Ez persze pénzbe kerülne, de remélhetőleg sikerül hozzá pályázati forrást talál­nunk. Hangyái Tolna megyei anekdotatár 4. Deák Ferenc és Dőry Lajos Nagyváradon született 1824. július 6-án és Ab­báziában halt meg Dőry 1892. február 15-én, de rokonsága révén 1847- től megyénkben tör­vényszéki bíró, 1848 nyarától nemzetőrsé­günk főhadnagya, ké­sőbb honvédtiszt, Vilá­gos idején főszázados. Büntetésből besorozták, de kiváltotta magát, 1861-ben Tolna megye másodal­ispánjává választják, s a helyi honvédegylet tagja. Degré Alajos róla szóló anekdotája egyaránt jellemez egy jellegzetes kort és nemzedéket. „Az előérzet, jószellem, vér­mes remény, vagy minek is ne­vezzem, sokaknál megvolt. Hogy mire építették, vagy honnan me­rítették a kilátást, maguk se tud­ták, de vég­re is hittek, és remél­tek. így em­lékszem, az elnyomatás legkese­rűbb kor­szakában, a pesti Nem­zeti Kaszi­nóban a helyzet komolyságáról folyt a tár­salgás, s maga Deák Ferenc sem sok biztatót bírt mondani. Dőry Lajos báró ismert könnyűvérűsé- gével Deák Ferenchez fordulva szólt:- Akárhogyan van, akármi lesz, annyi bi­zonyos, hogy én még száza­dom élén mint honvéd huszárkapi­tány fogok bá­tyámnak tisz­telegni.- Farsang­kor, ugye, öcsém? Nana, emlékeztetni fogom bátyámat. Évek után Dőry Lajos báró, ki az újonnan fölállított honvédség­nél régi honvédi állását vissza­foglalta, mint első kapitány szá­zada élén gyakorlatról lovagolt haza a Nagyhíd utcán át. Egy­szerre szemközt látja jönni Deák Ferencet. Eszébe jutott a kaszinói beszélgetés, s mikor Deák köz­vetlen közelébe ért, éles hangon vezényelte:- Igazodj, jobbra nézz! Szemével hamisan oda­vágott Deáknak, s ezzel azt látszott mondani: hát nem volt igazam? Deák Ferenc mosolygott a neki hozott katonai tisztelgésen.” S Dőry 1886-ban már vezér­őrnagy lett... Az ember elgondolkodik azon, hogy a megyénkben rokoni kapcsolatokat ápolt s 1849-ben itt bujdosott Deák ki­egyezést tető alá hozó bölcsessé­ge, vagy a Dőry-féle hit vezetett-e eredményre? Dr. Töttős Gábor A házasság nem tehertétel, hanem ajándék Beszélgetés Bíró László püspökkel a szeretetről, családról, házasságról lanul betöltheti vágyait. De ai ra nem gondolnak, hogy az is szabadság, ha nem tölt­hetjük be vágyainkat. A szülők is igyekeznek min­dent megadni a gyere­küknek, minden vágyu­kat betölteni, de ezzel megfosztják attól, hogy el­sajátítsa a lemondás készsé­gét. Ha a szabadságot úgy értelmezik, hogy szabad az, aki a vágyait korlátla­nul betöltheti, ak- ‘ä kor nem születik meg a lemondás készsége az ember­ben és aki nem tud lemondani, az kép­telen szeretni, mert a szeretet mindig együtt jár a le­mondással.- Mi teheti szilárddá a házasságot, a családo­kat?- A különbözőségek el nem mosása. Tudomá­sul kell venni a nemi kü­lönbözőségeket, helye­sen kell gondolkodni a nemekről, a generációk­ról. Sok szülő beöltözik a tinédzser gyereke ruhájába, ez­zel megfosztja őt attól, hogy le­gyen kihez felnőnie, kire felte­kintenie, infantilissá teszi a gye­reket. Ma nem a fiatal igazodik az öreghez, hanem az idősek kezdnek igazodni a fiatalokhoz, ami torzulást okoz. A Szent Csa­lád Vasárnapjára jelent meg a Boldogabb családokért című ki­advány a Magyar Püspöki Kar körlevele a hívekhez és minden jó akaratú emberhez. Ennek be­vezetője nagyon mély társadalmi elemzést ad a mai valóságról, ar­ról, hogy mi a házasság, a csa­lád. A katolikus egyház a maga ünnepeivel, jelképeivel, szimbó­lumaival megállítja az embert, ünnepelni hívja, szertartásai vannak. A kereszténység a maga létével családbarát. Ha egy csa­ládban gyermek született, ahhoz sokkal inkább szükség van a há­zastársak kapcsolatának minő­ségére, mint az anyagiakra. A gyereknevelés nem szülő-gyer­mek, hanem szülő-szülő vi­szony. Ezért a család kiinduló­pontja és célpontja a házasság. Az egyház emiatt házasságpárti. A jövő útja továbbra is a házas­ságra épülő család. Próbálunk megértéssel lenni azok iránt is, akik nem tudták az egyenes utat járni, de megpróbáltak szeretet­tel és hűséggel lenni egymás, a gyerekeik és szüleik iránt. F. Kováts Éva- Püspök úr, mi a jó házas­ság alapja: a szeretet vagy a szerelem?- A szeretetet sokszor össze­keverik a szimpátiával. Fiatalok azért szeretnek meg valakit, mert szőke, barna vagy okos, szép, de az ember változik, a tu­lajdonságai elhagyhatják. Amíg valaki a másik elfogadásában a tulajdonság szintjén áll, addig szeretetről nem beszélhetünk, csak szimpátiáról. A szeretet több ennél, az áthatol a felszíni tulajdonságon, a személyiség mélyébe hatol. A szeretettel azt mondja, jó hogy vagy, akarom hogy legyél. A szeretet a másik teljes elfogadása. Miközben a másikat elfogadjuk, közben megtapasztalhatjuk, hogy ő is az lehet végre aki, nem kell szere­pet játszania. Ma az emberek a szeretet mélységét azzal mérik le, hogy a másik ember mennyi­re teszi őket boldoggá, ami a má­sikban bizonytalanságot hoz lét­re, hogy mennyi ideig vagyok képes őt boldoggá tenni? A mai szeretet én központúvá vált, az igazi szeretet ezzel szemben „te” központú, azt keresi, hogyan te­hetné boldoggá a másikat.- Mi az, ami leginkább hi­ányzik a mai há­zasságokból?- A dialógus, a házasságon belü­li kommuniká­ció. Martin Bower azt mond­ja, a kommuniká­ció csak én - te kapcsolatban va­lósulhat meg, más esetben csak monológ lehetsé­ges. Minden pár­beszéd egymás kölcsönös elfoga­dásán alapul. A házasság attól tud boldog lenni, ha igazán odafigyelnek a házas­felek egymásra.- Talán azért hiányzik a kommunikáció, mert minden­ki rohan, a mindennapi megél­hetésért küzd.- Ez még nem indokolja a pár­beszédek elmaradását. Sokszor érzem, hogy az emberek össze­kevernek három fogalmat: a szó­rakozást, a pihenést és az ünne­pet. Szórakozásra, pihenésre még csak szakítanak időt, de az ünnepekre nem. Pedig az ünnep több a pihenésnél, szórakozás­nál. Az ünnep találkozás önma­gámmal, a másik emberrel, a lét­nek az értelmével. Ünneplés nél­kül nincs ember és családi élet. Nyugaton most kezdtek el küz­deni a vasárnapért, mint ünne­pért. Ha nem tudjuk tovább adni a nem­zeti értékeit és saját értékrendünket a gyerekeinknek és felnövekszik egy kö­vetkező generáció, amelynek érték­rendje idegen saját családjának érték­rendjétől, akkor nagy problémák lesznek. A Dohány utcában a zsidó hit­közösség múzeumá­ban vagy egy mon­dat: „Nem a szom­bat tartja meg a zsi­dót, a zsidó tartja meg a szombatot.” Nekünk a vasárnap őrzi meg a nemze­tet, a saját értékren­dünket. Elfelejtettük a vasárna­pot és nem tettünk a helyébe mást, mint munkát.- Visszatérve a házasságra. Miért tiltja a katolikus egyház a házasság felbontását, hiszen nemcsak jó párkapcsolatok lé­teznek, hanem lélekrombolóak is.- Nem passzióból tartja az egyház felbonthatatlannak a há­zasságot, hanem az ember ter­mészetétől felbonthatatlan. Nem tehertétel a házasság, hanem ajándék, hogy odaadhatja magát a másiknak. Érre a Földön senki nem képes, csak az ember. Az ál­lat idejét tudja adni a másik állat­nak, erejét az embernek, de egyedül az ember kiváltsága, hogy önmagát maradéktalanul egyedül testestül, telkestül oda­adhatja a másiknak és ebben éli meg a személyi voltát. Ezért probléma az ön-átadás. Teljesít­ményközpontú versenykorban élünk, ahol számon kérik az egyéni teljesítményt. Állandóan azt érezzük, hogy te kell győzni a másikat, és ezt az individualis­ta mentalitást a házasságba is magunkkal visszük. Pedig való­jában az ember a másik megva­lósításában tesz önmagává.- Sok ember azért ódzkodik a házasságtól, mert attól fél, szabadságát elveszíti.- Igen, ma sokan úgy gondol­ják, hogy az a szabad, aki korlát­A szeretetről, a keresztény családokról, házasságról tartott előadást Szekszárdon Bíró László rektor, a Magyar Püspöki Kar családi referense. i I > I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom