Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-22 / 18. szám
M .£ G Y E ! T ÜKÖR ■ ■■ 2000. JANUÁR 22., SZOMBAT Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Csalóka remény Ha .armincon inneni fiatal pár, falun élnek, minden vagyonuk egy kisebb családi ház. Egy gyereket és két csikót nevelnek. Az asszonyka gyes-en van, a férfi munkanélküli. Lassan felőrli őket az évek óta tartó bizonytalanság, a szüntelenül feléledő és kihunyó remény, hogy most végre normális állást talál a férj, megoldódnak a gondok, megnyugodhatnak. Beadta már a férfi - főiskolai végzettséggel - jelentkezési lapját, önéletrajzát számos helyre, számtalan személyes megbeszélésen volt, kevés eredménnyel: megkapja az állást, de a közlekedést magának kell megoldania, megkapja az állást, de minden garancia nélkül, próbaidőre, úgy, hogy bármikor felmondhatnak neki, megkapja az állást, de megalázó éhbérért. Ma 1őst feléledt a remény, pályázatot adtak be, állatokat akarnak tenyészteni. Nem akarnak, vagy nem mernek belegondolni, mennyi minden kell az állattenyésztéshez: szaktudás, állandó állatorvosi felügyelet, az állomány megbetegedhet és elhullhat egy hét alatt, jöhet szélvihar, árvíz, bármi, ami pillanatok alatt elsöpri mindenüket. Nem akarnak tudni róla, mert akkor végképp elvész a remény. Azt hiszik, hogy néhány millió forinttal lehetséges ma Magyarországon virágzó kisgazdaságot létrehozni, amely nem elég, hogy eltartja őket, hanem hasznot is hoz. Nem akarnak tudni arról, hogy a világ fejlettebb felén is állami támogatással termelnek a magángazdaságok, amelyeknek az átlagos területe jóval nagyobb, mint amennyin ők gazdálkodni szeretnének. Nem akarnak tudni róla, hogy néhány állat, néhány hektár föld még arra sem elég, hogy a családot eltartsa. Pedig olvashattak, hallhattak róla éppen eleget. Ne, 'em ők a hibásak mégsem. Hanem azok, akik immár évtizede el akarják hitetni a hozzájuk hasonlókkal, hogy ennyiből és ennyivel is lehet gazdálkodni, hogy megállt az idő, hogy a nad- rágszíj-földecskék kora köszöntött be, fél évszázad után újra... Bérlőcsere a borozóban A felújítás, átalakítás költségeit lelakhatják Bérlőt cserélt Szekszárdon a Vármegye Borozó. December 1-jétől a Fesztiváliroda és a REKMARK BT. bérli a régi Vármegyeházán található patinás vendéglátóhelyet. Szekszárd A bérlőváltás okairól a tulajdonost, a megyei önkormányzatot kérdeztük.- Miért volt szükség a bérlőcserére, hiszen a határozatlan idejű szerződése volt a korábbi bérlőnek.- Az előző bérlőnek, az Alis- cavin Rt.-nek valóban határozatlan időre szóló szerződése volt, de az a bérleti konstrukció az önkormányzat számára nem volt megfelelő és szabályszerű. Az Aliscavin ugyanis „albérletbe” adta a borozót, amihez az önkormányzat hozzájárulása kellett volna. Ezenkívül a bérleti díjjal sem voltunk megelégedve. A borozó ugyanis a város frekventált helyén van, nagyobb forgalmat és ezért nagyobb bérleti díjat szerettünk volna. Ezen kívül a vendégek jelzése alapján úgy láttuk, hogy a borozóra ráférne egy nagyobb felújítás, ezért írtunk ki pályázatot.- Mikor írták ki pályázatot az ingatlan bérletére?- Az elmúlt év novemberében.- Hányán pályáztak?- Két jelentkező volt, az egyik az a hölgy, aki addig működtette a borozót, a másik a Fesztiváliroda a REKMARK Bt-vel közösen. Az utóbbi pályázó nyerte el a bérleti jogot.- Mi szerepelt a pályázati kiírásban?- A bérlemény kötelező felújítása. Erre korábban már készített az önkormányzat egy tervet, mely szerint a borozót az utcafront felé kell megnyitni. Az új bérlő vállalta a hárommillió forint értékű átalakítást, felújítást, aminek ellenértékét lelakhatja.- Mennyiért adta az önkormányzat bérbe a borozót?- Havi 125 ezer forintért (áfás ár), ami évente az infláció mértékével nő.- Mennyi időre szól a szerződés?- Határozatlan időre.- Mikor kezdődik a felújítás?- Információim szerint tavaszszal, hogy a nyár elejére új formájában nyithasson a Vármegye Borozó. F. KOVÁTS Nem rossz ha többet akarunk, de próbáljunk a realitások talaján maradni! - mondta dr. Pásztor Hilda, a paksi rendelőintézet igazgató-főorvosa a csütörtök esti egészségügyi fórumon, amelyre a város orvosait, az alap- és szakellátás területein tevékenykedő dolgozóit hívták meg. Paks Az igazgató-főorvos asszony megjegyzése a kórház kérdésére vonatkozott és ezzel meg is adta a fórum alaphangját. Az önkormányzat megrendelésére a Citifund Kft. készített egy átfogó tanulmányt Paks egészségügyének helyzetéről. Az elemzést több bizottság véleményezte, az előkészítő program egy fontos állomása volt a szakma számára rendezett fórum, amelyen természetesen mások is - így például a Paksi Kórházért Alapítvány - meghívót kaptak. Bor Imre polgármester „vezényelte le” az eszmecserét, amely a Citifund Kft. tanulmánya nyomán készült egészségügyi fejlesztési feladatokat tárgyalta. Most „csak” a szakellátásról és az ügyeleti és mentőszolgálati közös központ létrehozásáról, valamint a gyógyvíz hasznosításáról esett szó (a kórházon kívül), hiszen az alapellátásról a háziorvosi praxisjogot szabályozó új törvény parlamenti elfogadásáig nem lehet érdemben állást foglalni. A fórumon résztvevők alapvetően egyetértetek az ön- kormányzat egészségügyi és szociális bizottsága által kidolgozott fejlesztési tervvel, amelynek lényege, hogy a Rákóczi utcai TÍZEZER LAKOSRA JUTÓ KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMA MAGYARORSZÁG RÉGIÓIBAN 1999. JANUÁR 1-ÉN rendelőintézet korszerűsítésével, esetleges bővítésével a városban szétszórt szakrendelők egy helyre Kórház állami beruházásban A decemberi közmeghallgatáson éles vita bontakozott ki Bor Imre polgármester és a Paksi Kórházért Alapítványt képviselő Vaj- nai Attila között a kórház ügyéről. Akkor Vájná Attila vitatta a Citifund Kft-nek a beruházással kapcsolatos adatait. Most kiderült, nincs alapvető különbség az alapítvány által felkért szakértő és a tanulmány adatai között, előbbi ugyanis összeadási hibát vétett a kórház alapterületének számításánál. A kórházzal kapcsolatos vitában most mindkét fél - Bor Imre és az alapítvány képviselői is - önmérsékletet tanúsított. A polgármester ügyes „dobással” zárta le a vitát: megszavaztatta a mintegy hetven résztvevőt: elfogadják-e, hogy Pakson állami pénzen, állami tulajdonú kórház épüljön. A 99,9 százalékos igen lezárta a kérdést és megdöntötte azt az álítást is, miszerint a paksi orvosok elleneznék a kórház építését. kerülhetnének, a tüdőgondozó, váamint a bőr- és nemibeteg gondozó pedig a Barátság úti rendelőben kapna helyet. A másik megoldás, megfelelő pénzügyi háttér esetén pedig egy egészségügyi járóbeteg centrum megépítése lehet, ahol minden szakma helyet kaphatna. Bogáncs János városi képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, lobbiznia kell a városnak a kormányzat felé, az utóbbi változat érdekében, hiszen ehhez hétszázmillió forintra van szükség a számítások alapján. Bor Imre szerint a fejlesztési program a követező három-öt évben reálisan megvalósítható. Ugyancsak egyetértett a szakma a kisvárosi modellnek megfelelő ügyeleti és mentőszolgálaü központ létrehozásával, amelyet a betegek megfigyelését szolgáló 24 órás fektetővel lehet kiegészíteni. A város vezetői, a hozzászólók többsége és Citifund képviseletében jelenlévő szakértők hangsúlyozták: a fejlesztések középpontjában az embernek, a betegek kell állnia. RÁKOSI GUSZTÁV Sikeres főiskolai hallgatók Magyar Kultúra Napján a pedagógiai főiskolán 1989. február 22. óta, Kölcsey Ferencre emlékezve hivatalos napja is van a magyar kultúrának. Ebből az alkalomból szerveztek ünnepséget a Pécsi Tudomány- egyetem Illyés Gyula Főiskolai Karának környvtárában tegnap Szekszárdon. Szekszárd Sifter Józsefné, a továbbképző és humánszolgáltató iroda vezetője ünnepi köszöntőjében méltatta a nemzeti kultúra nagyjait, beszélt a kultúra ápolásának sajátos szerepéről az oktatásban. A Magyar Kultúra Napja alkalmából dr. Várady Zoltán főigazgatóhelyettes jutalmat adott át a tanító- képzősök és óvodapedagógusok részére Kaposváron megrendezett 4. országos népdaléneklési versenyen elért 1. helyezéséért Völdi Izabella másodéves hallgatónak, és felkészítő tanárának, Pajor Márta tanszékvezető főiskolai docensnek. Jutalomban részesült az országos matematika versenyen eredményesen szerepelő hallgatók csapata, és felkészítőjük, dr. Csatlósné dr. Fü- löp Sára főiskolai docens. Adjunktusi kinevezést kapott Juhászné Kiér Andrea pszichológus, Kiss Natália angolnyelv tanár, és Szabados Ágota, szociál-poli- tikus. Jubileumi jutalmat 25 éves közalkalmazotti munkakörben végzett munkájáért Simon Inlréné vehetett át. Az ünnepi műsorban elhangzott szavalatokban és zenei műsorszámokban főiskolai hallgatók, illetve előadók szerepeltek. A könyvtárban az utóbbi három év magyar könyveiből kiállítást is rendeztek az ünnepi alkalomból. ______ipéteru Hí rek ARANYKATEDRA-DÍJAT kapott Dévényi Ferencné, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanára. Az elismerést tegnap bensőséges ünnepség keretében adta át Ónodi Szabolcs, az iskola igazgatója. ISTENTISZTELET. Dombóváron az ökumenikus imahét alkalmából ma este öt órakor a Bezerédj utcai metodista kápol-« nában Aradi András evangélikus lelkész, holnap 17 órakor az újdombóvári római katolikus templomban Tóth István református lelkész hirdet igét. MAGYAR PRÉDIKÁTOROK. A nagy magyar prédikátorokat hangkazetta által bemutató sorozat újabb állomásaként január 23-án, vasárnap 16 órától Szekszárdon, a Bezerédj utcai Református Gyülekezeti .Házban Czanik Péter fővárosi espereslelkipásztor Ki a boldpg ember? címet viselő igehirdetése hallgatható meg. KÖTÉLUGRÁS. A kötélugró diákolimpia országos döntőjét a hét végén Szolnokon rendezik, ahol érmes reményekkel mutatja be gyakorlatát a dombóvári Apáczai Csere János Szakközépiskola egy és a József Attila Általános Iskola kilenc versenyzője. BIZOTTSÁGI ÜLÉSEK. Á dombóvári önkormányzat egészségügyi, szociális és foglalkoztatási bizottsága következő ülését hétfő délelőtt 11 órakor tartja a városházán. FOGADÓÓRA. Fehérvári Tamás, a dombóvári térség ország- gyűlési képviselője hétfő délután fél négytől az attalai községházán, fél öttől pedig a kapospulai polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. Minimax a megyében A jelenlegi hat óra helyett márciustól legalább napi tizenkét órában sugároz rajzfilmeket a gyerekeknek a Minimax nevű televíziós csatorna. A csatornát működtető Blue Notes Rt. a napokban a kábeles továbbításról írt alá szerződést a kábeltelevíziós hálózatokat üzemeltető DSP Kft.-vei. így a Minimax műsora újabb 86 ezer háztartásba jut el Dél-Magyarorszá- gon. Tolna megyében egyébként a Tarr Kft. által üzemeltetett rendszer révén van jelen - több településen is - a Minimax, mely például Dombóváron, Dunaföldváron és Szekszárdon is fogható. Miért (nem) sztrájkol a vidéki vasutas? „A tervek szerint ezer kilométer hosszú veszteséges vasútvonalat akarnak megszüntetni“ Február 1-től ismételt, ezúttal határozatlan időre szóló sztrájkot hirdettek a vasutas szakszervezetek, bár a legfrissebb hírek szerint közeledtek az álláspontok. A MÁV azt állítja, csökken a sztrájk támogatottsága. Tény: a vidéki kis vasútállomások dolgozóinak részvétele erősen megoszlik. A vasutasok egyébként nem szívesen adják nevüket véleményükhöz. Pincehely Egy megyeszéli kisváros állomásának váltókezelője azzal hárítja el kérdésünket: az egész azoknak a „bulija”, akik havi négy-ötszázezret visznek haza, az ő pénze nem lesz több a sztrájkkal. 1975 óta dolgozik a vasútnál, több, mint húsz éve a Vasutasok Szak- szervezetének tagja, öt gyerekről kell gondoskodnia. A pincehelyi állomásfőnökséghez tartozó simontomyai, tolnanémedi és rétszi- lasi állomáson összesen harmincnégyen dolgoznak. Mozdonyvezető nincs közöttük, két szakszervezet működik az állomásokon: a réginek mondott Vasutasok Szakszervezete és a radikáli- sabbnak tartott Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete. A sztrájkhoz javarészt rétszilasiak csatlakoztak, ahol többen tagjai a VDSZSZ-nek. Simontomyán nyolc főből ketten támogatták a sztrájkot. Pincehelyen két vasutas tagja a VDSZSZ-nek, de egyik sem sztrájkolt - tudjuk meg Hazai Fülöptől, a pincehelyi állomásfőnök helyettesétől. A vasutasok, tartanak a nyilvánosságtól. Ennek okát egy nevének mellőzését kérő vasutas abban látja: ma már van létszámfelesleg a MÁV-nál, köny- nyen az utcára kerülhet az ember. Szerinte látni kell azt is: nemcsak a bérekért folyik a harc, hanem a vasút ügyéért is. A tervek szerint ezer kilométer hosszú veszteséges vasútvonalat akarnak megszüntetni. Az árufuvarozás stagnál, de a sztrájk ezen a helyzeten csak ront. Szintén nevének elhallgatását kérő forgalomirányító azon a véleményen van: meg kellene próbálni kicsit csöndben maradni. - Sok más cég van, ahol az emberek létminimumon dolgoznak. Én nem panaszkodhatom a keresetemre, nem vagyok harmincéves, és viszonylag jól keresek, ötvenezer forint körül. Nem értek egyet azzal sem, hogy szinte minden év sztrájkkal kezdődik. A sztrájkkal csak* saját magunkat utáltatjuk meg. Volt két év, amikor nem sztrájkolt a vasút, és észrevehető volt a vasúti fuvarozás- emelkedése. A sztrájk nyilvánosság előtti megjelenéséről úgy véli: úgy lett beharangozva, hogy 8,5 százalékos béremelésben részesülnek a vasutasok. - Mi tudjuk, ez nem azt jelenti, hogy a fizetés nő ennyivel. Ebben benne van a vasutasnapi jutalom, a háromévenkénti előléptetés, ez a 8,5 csak 6 százalék alatti béremelést jelent.- Nem hiszem, hogy elbocsátástól tarthatnak, akik sztrájkolnak. Ha demokrácia van, nem lehet megbünteti ezeket a dolgozókat. Hozzám a sztrájk előtti este telefonált egy szakszervezettől valaki, csak annyit kérdezett, hogy részt veszek-e a sztrájkban. Nem jöttek ide elmondani, hogy mi a cél. t. f. Bér és szerződés Farkas László, a VDSZSZ regionális vezetője szerint tény,' hogy a nagyobb állomásokon szervezettebbek a vasutasok. A VDSZSZ szervezettsége Tolna megyében közepes - mondta - van, ahol száz százalékos. Simontomyán, Szakályban, Keszőhidegkúton a szakszervezet tagjai a sztrájkhoz is csatlakoztak. A szakszervezeti vezető szerint sok fenyegetőzés is elhangzik, hogy nincs szükség ennyi vasutasra, ez pedig meggondolásra készteti a dolgozókat, főleg a kisebb állomásokon. A vasutasoknak nem a béremelés mértéke a legfontosabb, hanem a kollektív szerződés, amelynek hiánya sokkal nagyobb anyagi veszteséget jelent. A MÁV jelenlegi ajánlata főleg a kisebb állomásokon járna reálbércsökkenéssel, ahol kisebb az alapbér is. Példaként a Nagydorog-Cece- Vajta vonalon dolgozók esetét említette: kollektív szerződés nélkül ott tíz százalékos reálbércsökkenés érte volna a dolgozókat, azonban sikerült kompromisszumos megoldást elérni. - Kérdezték tőlem többen: miért akarunk sztrájkolni. Azt válaszoltam, nem akarunk, de nincs más megoldás. Most azonban reméljük, lesz esély a megegyezésre. Az egészségügy fejlesztéséről Hétszázmillió forintra van szükség
