Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-04 / 2. szám

2000. január 4., kedd Gazdáknak 7. oldal Különleges zöldségek A rebarbara A rebarbara (Rheum rhapon- ticum) levélnyele kora tavasz- szal és ősszel fogyasztható. Közép- Ázsiából és Kinából terjedt el fokozatosan Európá­ba is. A hideget és meleget egyaránt jól tűri, bár jobban szereti a napsütötte dombol­dalakat, mint a félámyékos he­lyeket. A terület kiválasztása­kor legyünk figyelemmel arra, hogy több évig a helyén ma­rad. Ha jó termést akarunk, a akár másfél-két méteresre is megnövő növény - nagy zöld­felülete miatt - főként az első évben öntözést kiván. Az 50-60 cm. mélyen meg­forgatott, alaposan istállótrá­gyázott (legalább 30 kg/négy- zetméter) területet legeredmé­nyesebben tőosztással telepít­hetjük be. Az elöregedett, ki­ásott töveket annyi részre vág­juk, ahány tőrészen legalább 3- 4 egészséges hajtásrügy találha­tó. Ezeket októberben jól el­munkált talajba ültessük el, a rügyek 2-3 cm-el kerüljenek a talajfelszín alá, majd kupacol­juk fel azokat. Április végén magról is vethető, de nehezen csírázik. A növények egymás­tól legalább egy méter távolság­ra kerüljenek. A tövek közét ka­pálással gyomtalanitsuk, tart­suk porhanyósan, évente négy­zetméterenként 3-5 dkg vegyes műtrágya bedolgozásával. A telepítést követő évtől kora tavasszal és ősszel törjük legfejlettebb leveleit, de tö­venként 3-4 levélnél ne többet egy-egy alkalommal, hogy a tő ne gyengüljön le. Levélle­meze egyáltalán nem fo­gyasztható. Levélnyele sem, a meleg nyári időszakban. Ez is, az is a vesekőképződést elősegíthető igen magas oxál- savtartalom miatt. Tavasszal és ősszel, amikor kevés a le­vélnyél oxálsavtartalma ízle­tes salátákat, kompotokat, sü­teménytöltelékeket, krémleve­seket készíthetünk belőle. Szakái László Rebarbarás lepény Hozzávalók: 30 dkg liszt, 10 dkg porcukor, 20 dkg vaj, 3 to­jás, tejföl, dió, rebarbara levél­nyél. A lisztet, vajat, porcukrot morzsoljuk össze, majd állít­suk össze két tojássárgájával és annyi tejföllel, amennyit fel­vesz. A tésztát osszuk két rész­re és nyújtsuk egy centiméteres vastagságúra. Az egyik lappal béleljük ki a tepsit, tegyük rá az ízlés szerinti mennyiségű kevés cukros vízben párolt re­barbarát, hintsük meg darált dióval és takarjuk le a másik tésztalappal. Szurkáljuk meg villával, kenjük meg a harma­dik tojással és az előző kettő fehérjéjével, majd előmelegí­tett sütőben süssük ki. (Sz.L.) Tanulmányúton Hollandiában Tavaly, december 8-11. között a Holland-Magyar Burgonyaprog­ram keretében a DLV, HZPC és az APH szervezetek vendégeként elsősorban a holland szaktanács- adási rendszert tanulmányoztuk, és rövid tréningekkel azt gyako­roltuk is. Az Országos Burgonya Terméktanács elnökeként e rövid látogatás keretén belül a követke­ző fő tapasztalatokkal gazdagod­tam: 1999-ben bőven termett vető- és étkezési burgonya Hollandiá­ban is, és Európában is. Hollandi­ában 40-60 tonna közöttiek a ter­mésátlagok. Hollandiában a beruházási hi­telkamat 5%, míg úgynevezett zöidhitelhez a gazdálkodók 7-8% kamattal jutnak pénzhez. Az inf­láció mértéke 2,5%-ra tehető. Figyelembe véve az állatte­nyésztést és a kertészeteket is, az átlagos farm nagyság 10-15 hektá­ros. A szántóföldi növénytermesz­téssel foglalkozó farmok átlago­san 30-50 ha-os nagyságúak. Ter­mészetszerűleg 200 ha-os és ettől nagyobb, 3.500 ha-os farm is van. Például Endhoven környékén több magántulajdonból létrejött 370 ha-os farmon összesen 5,5 fő dolgozik. A jellemző az, hogy al­kalmazottak nélkül, a család tag­jai látják el az aktuális munkákat, megfelelő gépesítéssel. A farmerok a burgonyát jel­lemzően szerződéses alapon ter­melik, tárolási díj ellenében saját épületükben tárolják, és ütemezés sze­rint, előminő­sítés után ad­ják át a keres- kedőknek, feldolgozók­nak, illetve annak a szö­vetkezetnek, amelyikkel kapcsolatban állnak. 1998- ban nagyon sok farmernak a bur­gonyája a földben maradt időjárá­si okok miatt. A holland állam olyan mértékű segítséget adott a kár enyhítésére, hogy 1999-ben nyugodtan tudták a termelést folytatni. Tavaly a szerződött ve­tőburgonyát kb. 60,- Ft-ért, az ipa­ri feldolgozásra szerződött étke­zési burgonyát 20-25 Ft/kg áron tudták értékesíteni a farmerok. A termelési költségek figye­lembe vételével a fedezeti összeg 0-50% közötti, de minőségi gon­dok miatt veszteséges termelés is előfordulhat. Hollandia dunántúli nagyságú terület, de az intenzív termesztés következtében kb. 10 millió ton­na burgonyát forgalmaznak a ma­gyarországi kb. 1 millió tonna összterméshez viszonyítva. A sikeres termesztés egyik fon­tos eleme a fajtaváltás gyorsasá­ga. Szinte minden évben állíta­nak elő új fajtát, és a meglévő faj­tákat is nemcsak termesztési szempontokból tesztelik, hanem azokat főzési szempontok szerint is minősítik.- Különleges élmény volt az ÁPH bemutató-termének látoga­tása, ahol a tárolási és osztályozó gépeket láthattuk.- A szaktanácsadást a DLV Szaktanácsadó Központban és a farmeroknál tanulmányoztuk. Hollandiában ez a munka több, mint 40 évre tekint vissza, és FAHR támogatással indult. Je­lenleg árucikknek, produktum­nak nevezhető ez a munka, és ál­lami támogatás nélkül, önerőből működik. A lehetséges 3.000 hol­land farmerből 2.000 farm igény­be veszi ezt a nem kevés pénzbe kerülő szerződéses szolgáltatást. A konkrét szaktanácsadás nem­csak a kiadványokon, különféle szolgáltatásokon és helyszíni ta­nácsadáson keresztül valósul meg, hanem farmer klubokat, úgynevezett tanuló klubokat is szerveznek. A tanácsadás kiter­jedhet üzleti tervek, pályázatok, kalkulációk készítésére is, mező- gazdasági szakmai, vagy közgaz­dasági, de komplex feladatok tel­jesítésére is, a farmer megbízása szerint. A kapcsolat úgy kezdő­dik, hogy a farmer felveti a prob­lémát telefonon, írásos formában, vagy személyes látogatások alkal­mából, és elmondja, hogy miben kér segítséget. A szaktanácsadó kiválasztja a legjobb megoldáso­kat, készít egy tervet, és azt ajánl­ja a farmernek azzal együtt, hogy ez a munka mennyibe kerül. Ezt követően létrejöhet egy szerződés, ami alapján dolgozik a szaktanácsadó egy évig. A farmer fizet, és minősíti a szaktanácsadó munkáját rendszeresen. A néhány napos látogatás al­kalmából mindenkitől őszinte és nyílt tájékoztatást kaptunk min­denféle tekintetben a hollandiai munkáról, ami alapja lehet a ma­gyarországi sajátosságok figye­lembe vételével arra vonatkozó­an, hogy igény esetén hogyan le­hetne elkezdeni nálunk a mun­kát. Kiemelendő tapasztalat volt az is, hogy a hollandiai farmer érthetően azért is veszi igénybe a szaktanácsadók szolgáltatását, mert így házhoz jön az informá­ció, a lehető legjobb megoldások birtokába kerülhet, és napraké­szen, nyugodtan végezheti a csa­ládjával együtt a saját munkáját. Szentes Nándor Műtrágyázzunk takarékosan és hatékonyan Konyhakertjeink tavaszi vetés­tervét már elkészítettük. Ez jó alapot szolgáltat arra is, hogy a talajerő biztosításához a drága mútrágyaféleségeket célirányo­san, az egyes növényféleségek szükségletei szerint szerezzük be és használjuk fel. Semmiképpen nem célszerű a műtrágyák „egykaptafára” történő szétszórá­sa, mert vagy aláadagolással nem használjuk ki egyes növényfélesé­gek termőképességét, vagy pedig túladagolással ugyanolyan kárt tehetünk a termés minőségében, mint a növényvédő szerek „ma- rokmérleges” adagolásával. Kutatóintézeti kísérletekkel megállapították minden egyes szántóföldi és kertészeti növény­féleségnek a biztonságos, jó mi­nőségű termés eléréséhez szüksé­ges alapvető makróelemekből - tehát nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) - álló tápanyagszük­ségletét. Optimális állapotú kö­zépkötött talajon ezt a szükségle­tet műtrágya-hatóanyag deka-, vagy kilogramm/100 négyzetmé­terben szokták meghatározni, ami természetesen nem azonos a kiszórandó műtrágya mennyisé­gével, hanem annak hatóanyag­tartalom százaléka és az előírt tiszta N, P, K szükséglet hánya­dosával. Például, ha 100 dkg/100 négy­zetméter a tiszta hatóanyag-szük­séglet, akkor a 20 százalékos ha­tóanyag-tartalmú műtrágyából 5 kg-ot (mert 100:20=5), a 34 szá­zalékosból kerekítve 3 kg-ot kell kiszórni, bedolgozni. Ezekből az alapadatokból egyszerű osztással a kisebb területekre való szükség­let könnyen kiszámítható. (250 dkg/100 négyzetméter szükség­letnél ugyanaz 250:20=12,5; 250:34=7,4 kg). Néhány legfontosabb konyha­kerti növényféleségünk alapvető tápanyagszükséglete dkg /100 négyzetméter: Paradicsom N: 130, P: 100, K: 250. Paprika N: 90, P: 80, K: 160. Zöldborsó N: 110, P: 70, K: 120. Zöldbab N: 100, P: 60, K: 120. Sárgarépa, petrezselyem N: 60, P: 40, K: 120. Vöröshagyma: N: 130, P: 130, K: 150. A takarékos, okszerű táp­anyag-felhasználás érdekében ér­demes az ezzel foglalkozó szak­könyveket forgatni. Szakái László Gyümölcstermesztők gondjai Az elmúlt évtizedben a hazai gyümölcstermő terület 10-15, a termés mennyisége pedig 40 szá­zalékkal csökkent. Még ennél is drasztikusabban romlott a minő­ség. A visszaesés ellenére az ágazat termelési értéke 60-80 milliárd forint között mozog. A Magyar Kertészeti Tanács elkészítette az ágazat európai csatlakozási ajánlását, amely a gyümölcstermelés lehetőségeit és fejlesztéseit vette górcső alá. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy hosszú tá­vú telepítési program keretében az országban évente legalább 3000-3500 hektár új ültetvényre van szükség. Ezt a támogatást az európai csatlakozásig szüksé­ges fenntartani. A dokumen­tum készítői szerint jelentős ál­lami segítséget igényel a csoma­golás és a tárolás fejlesztése is. Ezt a támogatást elsősorban a termelőknek kell juttatni. A szakértők a hazai gyümöl­csök közül piacképesnek ítélték a cseresznyét, amelyből a jelen­legi 20-22 ezer tonnás termelést 30-40 ezer tonnára lehetne nö­velni, s ezáltal többszörösére emelkedhetne a ma még csak néhány ezer tonnás export. Piacképes a magyar meggy is, 50-60 ezerről 80 ezer tonná­ra bővülhetne termelése. A mál­na minőségének javításával pár­huzamosan 25-30 tonnára lehet növelni a termelést is. Az euró­pai piacokon versenyképes kaj­sziból a 60-80 ezer tonnás ter­més stabilizálható. Körtéből jelenleg nem tudják kielégíteni a kertészek a piaci igényeket. A termelést elsősor­ban Nyugat-Magyarországon és a Bodrogköz térségében kellene fejleszteni, ösztönözni. Javítani kell a magyar alma versenyképességét is. Jelenleg telített a piac, s az árak nyomot­tak. Ezért csak a kiváló termő­helyi adottsággal rendelkező te­rületeken és csakis a legkorsze­rűbb ültetvények támogatását lehet elképzelni. Hosszú távon mintegy 600 ezer tonna almára van kereslet, s ebből az előrejel­zések szerint csupán 50 ezer tonna exportra lehet számítani.- ug ­Ha meszes a talaj Hőgyészi olvasónk a prospektus szerint savanyú talajt igénylő cserjét szeretne telepíteni a házikertjébe, de ott a talaj igen meszes lösz, tehát lúgos kémha­tású. Mit lehet tenni? Szakái László azt javasolta a Tolnai Népújság rendszeres olvasójá­nak, hogy átmeneti megoldás­ként az ültetés helyén cserélje ki a talajt az erdőből hozott ta­lajjal, és évente a cserjék köré terítsen ugyanilyen avardús, er­dei talajt. így egy idő után el- savanyodik a talaj. Mindez for­dítottja a szikes talajok digózá- sának, azaz magas kalciumtar­talmú sárga földdel történő ja­vításának. A főzelék megóv a csontritkulástól A berni egyetem szerint bizonyos gyógyfüvek és főzelékfélék meg­gátolják a csontok leépülését, és így megvédenék a csontritkulás­tól. Hatásos a hagyma, a brokkoli, a fejes saláta, a paradicsom, a fokhagyma, a petrezselyem és a kapor. Ezek fékezik a csontokban az ásványi anyagok mennyiségének csökkenését. FEB A nyúl-, a galamb- és a tyúktrágyáról Akik tartanak otthon tyúkot, csirkét, nyulat, galambot, gyak­ran kérdezik, hogy a háztájiban tartott baromfiak, a házinyulak és a galambok trágyáját fel lehet- e használni a kert talajának javí­tására? Igen, ezek igen értékes és jól hasznosítható trágyaszerek. Nagy a nitrogén tartalmuk, ame­lyet a növények gyorsan vesznek Virágsarok Ilyenkor télen nem szabad nagyon ültetgetni a szobanövényeket, de van, amikor ez elkerülhetetlen. Előfordulhat ugyanis, hogy ronda állatkák szaporodnak el a földben, netán teljesen kifehére- dik a talaj felszíne. Szerencsére most is kapható kerti föld az üzle­tekben, a benzinkutaknál. A cse­repet mindenesetre alaposan fel. A gyökérperzselés elkerülése céljából ajánlatos a kisállatok trá­gyáját vivőanyaggal (homok, fű­részpor, tőzeg stb.) elegyíteni. A kiszórt trágyát haladéktala­nul, sekélyen be kell munkálni a talajba, mert a talaj felszínén ma­radva tápanyagainak jelentős ré­sze elillan, s a talaj felszínén fe­hér bevonatot képez. mossuk ki, meleg, de nem mosó­szeres vízzel súroljuk meg, és for­rázzuk le. Ha a virágcserép ki­hűlt, tegyük bele a friss földet és a virágtő körül nagyon alaposan nyomkodjuk meg a talajt. Ön­tözzük meg és hagyjuk megnyu­godni a cserepes dísznövényt, va­gyis tavaszig lehetőleg ne pakol­juk át a szoba másik sarkába. Le­het, hogy egy kicsit megáll a nö­vény a fejlődésben, de egy biztos: megmentettük. Kapálja és öntözze! Iskolába dugott dugványok Ha időt nem is, de pénzt mindenképpen spórolhat a nö­vények házi szaporításával. Sza­porítani csak bőven termő és egészséges egyedeket érdemes. Sok gyümölcsfélét csak magról lehet hajtatni. Minél rövidebb ideig tárolja a magvakat, annál jobb. Inkább korán ősszel vesse el őket. Novemberben csak a dió és a mandula magjait kell rétegezni. Rétegezés: Ásson körülbelül 40 centiméter mély gödröt; szé­lessége a magok mennyiségétől függ. Ültessen egyszerre több magot, mert nem biztos, hogy mindegyik kikel. A gödör aljába szórjon egy réteg homokot, erre helyezzen egy sor magot. Majd újabb réteg homok következ­zen, és így tovább, amíg a mag­vak el nem fogynak. Ezután a gödörből kiásott földet halmoz­za a tetejére. Ajánlatos megje­lölni a gödör széleit, hogy ta­vasszal, amikor a rétegzett mag­vakat ki kell ásni, megtalálja őket. Amelyek addig nem csí­ráztak ki, fedje be vékonyan földdel, és a nap melege még csírázásra bírhatja őket. Az el­ültetett magok ágyását tartsa tisztán, azaz kapálja és gyomlál­ja. Egy év alatt erősödnek meg annyira a csemeték, hogy végle­ges helyükre ültethetők. Vigyáz­zon, nehogy a kiemelt fácskák gyökérzete kiszáradjon, ezért a lehető leghamarabb fejezze be az átültetést. A tavasszal, késő tavasszal telepített csemeték sokkal nehezebben gyökeresed­nek meg, mint az ősziek. Lé­nyeges, hogy ültetés után jó ide­ig a gyökerek körül mindig ned­ves legyen a föld. A gyümölcs- termő növények persze nem­csak magról szaporíthatóak. A málna föld alatti száráról új haj­tások fakadnak. Ezeket szedje ki gyökerestül, majd ültesse el újra. A szamóca a tövéről növeszt hosszú hajtásokat. Ezeken új növénykék fejlődhetnek, ame­lyek gyökeret eresztenek. A meggyökeresedett indákat lehet telepítésre használni. A gyökér nélküli vesszőt dugványozni kell. Vigyázzon, mert csak laza szerkezetű földben gyökerese­dik meg. Célszerű a vesszőből 25-30 centiméteres darabot le­vágni; az alsó rügy alatt metssze el. A gyökeresedésnek indult növénynek fontos a levegős föld, ezért gyakran kapálja, per­metezve öntözze. így biztosan megered. Ősszel a dugványokat szedje ki, és ültesse végleges he­lyükre. Telepíteni lehet ősszel és tavasszal is. A kora őszi tele­pítés a legjobb, mert a növény télen vegetálhat, utána pedig biztosabban megfakad. Dísznö­vények szaporíthatok levél, il­letve hajtás-dugványozással is. A levelet úgy vágja le, hogy a meggyökeresedéshez elegendő hosszúságú nyél maradjon raj­ta. Hajtásdugványozáskor a nö­vény új hajtását kell leválaszta­ni és meggyökereztetni, majd virágcserépbe ültetni. Fontos, hogy a talaj elegendő tápanya­got és vizet tartalmazzon, mert az új ültetés sokkal sérüléke­nyebb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom