Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
2000-01-18 / 14. szám
8. oldal - Tolnai Népújság GAZDÁLK ODÓKNAK 2000. Január 18., kedd ■■I Miért vetélt el a tehén? Izményi olvasónk tehene elvetélt az istállóban, kérdése az volt, hogy mivel malacot is tartott ugyanott, lehetett-e ez az oka a vetélésnek?A szomszédja szerint, akinek szintén több tehene is van, a malacok befolyásolták a tehene vetélését.- Elméletben valóban lehetett a vetélés oka az, hogy az istállóban malacokat is nevel, válaszolta a kérdésre Szabó Ákos. De tudni kellene azt is, milyen állategészségügyi helyzet okozhatta azt a betegséget, mely a vetéléshez vezetett. Tehát önmagában a megállapítással még nem lehet lezárni a helyzetet, ha a továbbiakban nem szeretne hasonló helyzetbe kerülni. Nakról kérdezte egy gazdálkodó, hogy szarvasmarhát hogyan érdemesebb tartani, hízóra való értékesítésre, vagy tenyész állatként?- Tenyész állatként jobb árat tudna kihozni az üszőjéből, de a befektetése is több lenne, hiszen jobban oda kell figyelnie a tartására. A hízóra való nevelésnél tájékozódnia kellene olvasónknak, hogy jelenleg milyen árakon veszik az üszőket, erre az állatvásárok a legalkalmasabbak. A tartás költségeit számolva legalább 200 forintos kilós ár lenne az, ami már nem csak fedezné a költségeket, de kevés hasznot is hozna a termelőknek. ■ Takarmányokról Paksi olvasónk kérdése: a tyúkokkal lehet-e etetni na.pra.for- gómagot?- Igen lehet, de önmagában nem elégséges a napraforgó mint takarmány, és nem is egészséges. Az olajos magvakat, ide tartozik a napraforgó is, állatokkal nagy tömegben nem szabad etetni. Figyelni kell tehát az arányokra. Viszont ha saját termelésről van szó, valóban kár lenne, ha nem használnák fel. Az, hogy mostanában elmarad a várt tojástermés, arról nem annyira a napraforgó tehet, inkább az a tény, hogy rövidek a nappalok és az évszakos ingadozást megérzik az állatok. Háztájiban ugyanis nehéz lenne a mesterséges körülményeket kivitelezni, mint azt a nagyobb gazdaságokban teszik. Ocsényi olvasónk kérdése: befejező csibetápot megetethetik-e a hízókkal, 40-50 kilós süldőkről van szó. (Megmaradt és sajnálnák kidobni.)- Természetesen szabad csibetápot hízókkal is etetni, legfeljebb nem olyan mértékben gyarapodnak tőle, mint amit nekik találtak ki. Valóban kár lenne veszni hagyni. ______ DOMBÓVÁRI E hető-e a beteg állat húsa? Őcsényből telefonált az az olvasónk, aki elmondta, hogy egy hónapja vásároltak sertést, amit rövid hizlalás után szeretnének levágni. Nem régen tudták meg, hogy a disznó valamilyen betegség ellen be lett oltva, az állat felépült, rendbe jött, szeretnék levágni, de mennyit kell várakozniuk, hogy biztosan ne legyen semmi bajuk az oltás miatt?- Természetesen a szerencsés az lenne, ha tisztázni tudnák a sertés régi gazdáival, hogy mi ellen kapott az állat injekciót, mondta dr. Szabó Ákos állatorvos. De mivel erre nincs lehetőségük, mert ismeretlentől vásároltak és nem tudnak utána járni a dolgoknak, így azt kell mondanom, hogy a leghosszabb élelmezés egészség- ügyi várakozási idő injekciót követően 45 nap, ha ezt betartják és az állat is szépen felépült, ahogy mondják, akkor vélhetően nem kell tartaniuk semmitől. Ha kételyük maradna, akkor érdemes a helyi állatorvost is megkérni, hogy nézze meg az állatot. Bonyhádi olvasónk kérdése a következő: levágtak egy hízót, akkor derült ki, hogy a máján fehér pöttyök voltak, melyek buborék- szemek és kemények voltak. Mi lehetett az állat baja, illetve ehető- e a húsa? A kérdező azt is elmondta, hogy már túl vannak ezen a disznóvágáson, nem merték elfogyasztani a sertés húsát, ezért a kutyáikkal etették meg. A káruk így elég jelentős, de szeretné tudni, ha legközelebb hasonló eset következne be, mi a teendője?- Az elmondott tünetek alapján kötőszövetes májgyulladása lehetett a levágott sertésnek, melyet orsóféreg okozhatott. De ez csak egy tipp, amit az adott helyszínen az állatorvos tudna megerősíteni. Ha valóban ez volt a baja, akkor a sertés húsát fel lehetett volna használni emberi fogyasztásra is. Sokan nem szeretik kihívni ilyen helyzetben az állatorvost, mert a leszállás és a húsvizsgálat pénzbe kerül, pedig a kár sokkal nagyobb lehet, például olyan esetben, amikor a húst a kutyák eszik meg, nem pedig a termelő. A nagyobb baj természetesen akkor van, ha az emberi fogyasztásra nem alkalmas húst mégis felhasználja az érintett család és a rokonság. __________________■ A múlt héten, pénteken a Tolnai Népújság zöld vonalán az őstermelői adózás, valamint az őstermelői igazolványok meghosz- szabbítása volt a témánk. Nagyon sokan telefonáltak olvasóink közül, a legérdekesebb kérdéseket és válaszokat összegyűjtöttük, íme egy újabb „csokor”. Diósberényből telefonált olvasónk, aki elmondta, hogy eddig munkahelye is volt és emellett kiváltotta az őstermelői igazolványát. A „250 ezer forintig nem kell adózni, se bevallást készíteni” kategóriát választotta, hiszen az éves bevétele 150 ezer forint körül alakult. Pár hónapja azonban megszűnt a munkahelye, sőt munkanélküli járadékot is kapott. Amikor a munkaügyi központban elmondta, hogy őstermelő és volt bevétele is, igaz csak 150 ezer forint, melynek jelentős része nem is jövedelem, amit számlával is tud bizonyítani - 80 ezer forintot költött vegyszerekre, műtrágyára, gázolajra, gépi műveltetésre, ami a 150 ezerből ezek után maradt, az lenne az éves jövedelme - közölték vele, hogy az eddig kifizetett 3 hónapra járó munkanélküli járadékot is vissza kell fizetnie és őket nem érdekli, hogy van számlája vagy nincs, vagyis mennyi volt a tényleges jövedelme a bevételből. Kérdése, miért? A kérdést továbbítottuk a megyei munkaügyi hivatal jogi osztályának vezetőjéhez, dr. Kaiser Katalinhoz.- Az idei évre vonatkozó szabályokat még nem ismerjük, de 1999 december 31-ig az addig érvényes foglalkoztatási törvény szerint kellett eljárni. A kérdezőt is ez érintette. E szerint, a munkanélküli járadékra jelentkezett egyén, aki lehet őstermelő, és ha az éves bevétele nem haladja meg a 250 ezer forintot, akkor jogosult a munkanélküli járadékra, ha meghaladja ezt az összeget, akkor nem jogosult rá. Vagyis ha a 250 ezer forintot nem érte el a bevétele, akkor nem minősül kereső tevékenységet folytatónak, ami azt jelenti, hogy nem kell készíteni sem adóbevallást, de nyilvántartást sem kell vezetnie róla. Ezt számlákkal sem kell lefednie. Ez az eset érinti a kérdezőt is, tehát nem értem, hogy miért kapott más választ. Abban az. esetben, ha az éves bevétele az őstermelőnek meghaladja a 250 ezer forintot, akkor más elbírálás alá esik. A foglalkoztatási törvény szerint ebben az esetben valóban mindegy mennyi volt az őstermelő költsége, csak a bevétele számít alapnak. Meg kell állapítani, hogy mennyi bevétele származott a növénytermesztésből és mennyi az állattenyésztésből. Például ha 500 ezer forintos bevétele van sertéstartásból, akkor ennek a 6 százaléka, azaz 30.000 forint számít jövedelemnek, amit 12-vel kell osztani, vagyis 2500 forint jönne ki havonta. Még ebben az esetben is jár munkanélküli járadék, hiszen a minimálbér felét (jelenleg 11.500 forintot) nem éri el ez a bevétel. Dalmandról azt kérdezte gazdálkodó olvasónk, aki állattartással foglalkozik, hogy mi történik akkor, ha az őstermelői igazolványa szerint ugyancsak 250 ezer forintig lehetne adózatlan jövedelme, de ezt a határt 70 ezer forinttal túllépte. Hogyan kell ezt követően elkészítenie a bevallását, és mennyit kell majd adóznia? A kérdést Véhmann Évának, a megyei adóhivatal osztályvezetőjének továbbítottuk.- Ebben az esetben 330 ezer forintot kell bevételnek számítani, tehát nem úgy számolunk, hogy 250 ezer forint, mi még nem számít adózandó bevételnek és plusz afölött 70 ezer forint, hanem mivel túllépte az összeget, így az alap 330.000 forint lett. A tételes adózás szabályai szerint kell adóznia olvasónknak, mivel az őstermelői igazolványa kiváltásakor ezt választotta. Ez azt jelenti, hogy a bevételből a számlákkal igazolt költségeket levonhatja, valamint a bevételének a 40 százalékát kistermelői költségátalány címen elszámolhatja. A fennmaradó összeg után kell majd adóznia. Báli Mónika, az adóhivatal munkatársa összefoglalta azokat a legfontosabb változásokat, melyek 2000-ben az egyéni vállalkozókat és az őstermelőket is érintik:- Az átalányadózás választásának lehetőségét minden vállalkozóra kiterjesztette a törvény- változás a következő feltételek együttes megléte esetén: főfoglalkozású egyéni vállalkozó legyen, évi 4 millió, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetén a 15 millió forintot ne haladja meg a bevétel, általános forgalmi adó törvény szabályai szerint alanyi adó- mentességet válasszon, kivéve a kiskereskedőket. Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozó is és mezőgazdasági kistermelő is, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást, de dönthet úgy is, hogy az egyik tevékenységre a tételes költségelszámolást alkalmazza. Az idei évben kezdő egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő a tevékenység megkezdésekor választhatja az átalányadózási módot (korábban legalább 183 napos működéshez kötötték ezt a választási lehetőséget). ______■ K érdések a zöld vonalon Az elmúlt héten, pénteken, állattartó olvasóink rendelkezésére állt a Tolnai Népújság zöld vonala. Gazdálkodó telefonálóink elsősorban a disznóvágás előtti teendőkről, a téli állattartásról, állatbetegségekről tettek fel kérdéseket. A vonal másik végén dr. Szabó Ákos, a bátaszéki körzetben praktizáló állatorvos fogadta a kérdéseket. A gazdálkodók többsége - kérdéseikből ítélve - azt szeretné, ha telefonon keresztül pontos diagnózist is mondana az állatorvos, illetve lediktálná a betegséghez szükséges gyógyszereket. Ez sajnos nem megvalósítható, hiszen látatlanban felelőtlenség lenne bármilyen diagnózist is felállítani. így a jövőben továbbra is elsősorban azoknak az olvasóinknak állunk a rendelkezésére, akik tanácsot szeretnének kérni egy adott helyzetben, vagy az állattartással kapcsolatban valamiben bizonytalanok és ehhez kérik a szakember segítségét. Köszönjük olvasóink hívásait, a legérdekesebb kérdéseket és a válaszokat, mások okulására is közöljük. __________________■ N yuszi bajok Tolnai olvasónk kérdezte: nyulai- nak időről időre ugyanaz a bajuk. Amikor az anyanyúl megfialt, ezt követően a 8-10 nap után az anya nem akar enni, majd büdös, laza lesz a széklete, nem szoptat és emiatt a kisnyulak elhullanak. Gyakran az anyanyúl is megdöglik. Mi lehet a visszatérő gondok hátterében, kérdezte a telefonáló.- A hasmenés, a laza széklet sok fajta betegségnek lehet a jele. Sajnos gyakran a gazdálkodók sem pontosan figyelik meg a tüneteket, éppen emiatt nem lehet diagnózist így felállítani. Tartási körülményeket, takarmányozást is vizsgálni kellene. Ha nem akar a gazda arra anyagiakat fordítani, hogy tisztázza a betegség hátterét, akkor sajnos ebből az ördögi körből, mely régóta tart nehéz lesz magától kitörnie. Még akkor is, ahogy a telefonáló mondta, hogy Rubophent adott az anyanyúlnak és úgy vette észre használt a gyógyszer. (Dr. Szabó Ákos ezt a megállapítást kizártnak tartotta a Rubophen összetételét ismerve, hozzá tette: ha ez a gyógyszer használt, akkor nem is volt beteg az állat.) Pincehelyi olvasónk nyugdíjas, kedvtelésből és egy kis bevétel miatt szintén nyulakat tart. Telefonálónk azt tette szóvá, hogy amikor leadta a nyulakat a helyszínen tartózkodó állatorvos kétszer is felszámolta a szállítási díjat. Kérdése, ez jogos vagy jogtalan volt?- Ma a jogszabály szerint a szállítást két vizsgálatnak kell megelőznie. Az első az udvart, az állattartás körülményeit hivatott ellenőrizni, hogy az állomány betegségektől mentes. Általában ezt az az állatorvos állítja ki, aki amúgy is jár a családhoz, vagy az adott körzetben praktizál. A szállításnál a hatósági állatorvos egy másik igazolást állít ki, mely már az orvosi engedélyre is épül. A hatósági állatorvos azt igazolja, hogy járványtani helyzet a szállítás idején és helyén nem állt fenn. Az adott helyzetben az fordulhatott elő, hogy a hatósági állatorvos helyettesíthette a kezelő orvost, így egy személyben két igazolást állított ki. Ez az eset jogszerű, bár érthető az olvasó idegenkedése. Szegény ember tehene A kecske a szegény ember tehene, következő címet jegyezzék fel: tartja egy régi mondás. Napjaink- Nagykovácsi, Szegfű u 1, telefon: ban azonban ismét divatba jött a 20-958-0861, OBEX Szövetkezet. kecske, melynek oka, hogy egy- __________________________1 s zerű a tartása és jó árat fizetnek a kecsketejért. Tolna megyében is egyre többen érdeklődnek a kecsketartás körüli teendőkről, a tartáshoz kapcsolódó támogatásról, ületve arról, hogy a kecsketejet hol lehet leadni. Azokat a termelőket akik erről többet szeretnének tudni a Mi okozza a malacok hasmenését? Őstermelőket érintő adóváltozások Több olvasónk is kérdezte, Szek- szárdról, Paksról, Szedresről és Kurdról, hogy a malacok hasmenését mi váltja ki?- A malacok hasmenését számos tényező kiválthatja, de leggyakrabban a coli-baktériumok a felelősek a bántalmak fellépéséért. Előfordulásának gyakoriságát, súlyosságát és klinikai megjelenési formáját tekintve a malac életében három kritikus időszakot különböztetünk meg: az élet első 1-2 hetében jelentkező, úgynevezett újszülött malacok coli-hasmenését, illetve a malac 3-4 hetes kora körül fellépő úgynevezett „fehér hasmenését”, a harmadik eset pedig a választott malacok hasmenése lehet. Ugyancsak bizonyos coli-törzsek felelősek a többnyire, a választást követő 1-2 hét után fellépő ödéma-betegség jelentkezéséért is, mely hirtelen robban be, többnyire nem gyógyítható és gyors elhullással jár. Ebben az esetben a megelőzésnek különösen nagy jelentősége van. A kérdés, hogyan történik a fertőzés? A malacok megszületésük után hamarosan, esetleg még el- lés közben, a szülőútban fertőződhetnek a coli-baktériumokkal. Az anyakoca elsősorban a bélsarával és hüvelyváladékával üríti tömegesen a coli-csírákat. Az újszülött malac már megszületése után nagy előszeretettel nyalogatja a padozatot és mindazt ami a környezetében előfordul. A beteg malac azután töméntelen mennyiségben üríti a kórokozókat, így fertőzi meg társait. A másik kérdés, hogyan gyógyítsuk az állatot?- Ahhoz, hogy a malac megfelelő ellenálló képességgel és fejlettséggel rendelkezzen, fontos, hogy a vemhes kocát megfelelően takarmányozzuk. Az ellés előtti hónapban adott EKODIAR egyrészt biztosítja a koca jobb kondícióját, másrészt hozzájárul egy kórokozókban szegényebb környezet kialakításához. Az úgynevezett fehér hasmenés 3 hetes kor körüli fellépését azzal magyarázzák a termelők, hogy a koca tejtermelése a korábbiakhoz képest jelentősen csökken, amit a malacok egyre több takarmány felvételével igyekeznek pótolni, ugyanakkor emésztőrendszerük még annak tökéletes megemésztésére nem mindig képesek. Az átalányadózás választásának lehetőségéről érdeklődött több olvasónk is, zöld vonalunkon. Véhmann Éva, a megyei adóhivatal osztályvezetője foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.- Az átalányadózás választásának lehetőségét minden adózóra kiterjesztette a törvényváltozás, melynek a következők a feltételei: főfoglalkozású egyéni vállalkozó legyen az érintett, évi 4 millió forintot (kiskereskedelmi tevékenységet folytatók esetén évi 15 millió forint) a bevétele ne haladja meg, az általános forgalmi adó törvény szabályai szerint alanyi adómentességet válasszon, kivéve a kiskereskedőket. Az a magánszemély, aki egyéni vállalkozó is és mezőgazdasági kistermelő is, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást, de dönthet úgy is, hogy az egyik tevékenységére a tételes költségelszámolást alkalmazza. Az idei évben kezdő egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő a tevékenység megkezdésekor választhatja az átalányadózási módot. Amennyiben valakinek megszűnik az átalányadózási jogosultsága, úgy ismételten csak akkor választhatja ezt az adózási módot, ha a megszűnés évét követően 4 adóév eltelt. Fontos változás, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő a következő adóévben is átalányadózást kíván alkalmazni, akkor erről nem kell külön nyilatkoznia. A törvény attól függően, hogy kiegészítő tevékenységet folytató (azaz nyugdíjas) egyéni vállalkozóról, avagy nem kiegészítő tevékenységet folytatóról van szó, a bevétel különböző nagyságrendű jövedelemhányadát határozza meg. (Például, bármely tevékenység esetén: az egyéni vállalkozónál ez 65 %, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál 83 %, csak meghatározott tevékenységet folytatóknál: egyéni vállalkozók esetén 20 %, kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknál 25 %). Az átalányjövedelmek utáni adómértékek változatlanok maradtak, vagyis a jövedelem ösz- szegétől függően 12,5 %, 25 %, 30 %, 35%. Őstermelőknek jár-e segély?
