Tolnai Népújság, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-04 / 2. szám

2. oldal Világtükör 2000. január 4., kedd Az önálló Szlovákia létrejöt­tének hetedik évfordulóján tíz kiemelkedő közéleti személyt részesített magas állami kitünte­tésben hétfőn Rudolf Schuster szlovák államfő. A kitüntetettek között van a 83 éves Turczel La­jos pozsonyi magyar irodalom- történész, nyugalmazott egyete­mi tanár, a szlovákiai magyar irodalom nesztora. Posztumusz elismerésben részesült Alexan­der Dubcek, a prágai tavasz le­gendás alakja és Milan Simecka, a rendszerváltás előtti évtizedek vezető szlovák más­képp gondolkodója is. Megszállva tartja a PKS len­gyel buszvállalat több száz alkal­mazottja hétfő reggel óta a nyugat-lengyelországi Gorzów Wielkopolski vajdasági székvá­rosban a vállalat székházát. A sztrájkolok azt követelik, hogy helyezzék vissza hivatalába a vállalat eddigi vezetőjét, akinek szerződését a lubuski vajda nem hosszabbította meg. Aknavetőkkel lőtték pakisztá­ni források szerint hétfőn indiai oldalról a Pakisztánhoz tartozó Kasmírt. A támadásban legkeve­sebb három ember életét vesz­tette és heten megsérültek. Né­hány órával korábban nagy ere­jű robbanás rázta meg az indiai Kasmír városának egyik zöld­ségpiacát. A szrinagari rendőr­ség szerint taposóakna okozta a robbanást. A támadást, amely­ben tizenöten vesztették életü­ket, még egyetlen szervezet sem vállalta magára. Nyolcvannyolc halálos áldo­zatot szedett a Franciaorszá­gon egy héttel ezelőtt végigsö­pört szélvihar - közölték az újabb adatot, röviddel azután, hogy Orléans-ban egy fiatal párt holtan találtak a lány laká­sában. Egy héttel a pusztító szélvihar után még mindig több mint 440 ezer háztartás szenved az áramszolgáltatás hiányától. Montenegróban még az idén kivonják a forgalomból a jugo­szláv dinárt - közölte Bozsidar Gazivoda, a podgoricai pénz­ügyi tanács elnöke. A kisebbik jugoszláv köztársaság kormánya tavaly novemberben kettős valu­tarendszert vezetett be: a jugo­szláv dinárral párhuzamosan a német márkát is hivatalos fize­tőeszközzé tette. A keresztények és muzulmá­nok közötti összecsapásokban 25 kopt vesztette életét, és tí­zen eltűntek Felső-Egyiptom- ban - közölte az al-baljanai püspök. A biztonsági erők szil­veszterkor lezárták az el-Kuseh településről kivezető utakat, közvetlenül azután, hogy érte­sültek az első, sebesülésekkel járó összecsapásokról. A falu­ban számos házat és járművet felgyújtottak. Szerdán döntenek a választásról Jelcin népszerűsége csúcsán jelölte utódjának Putyint Az orosz felsőház szerdai rendkívüli ülésén dönt az elnökválasztások kiírásáról - közölte hétfőn a föderációs tanács sajtószolgálata. Az orosz el­nökválasztásokat eredetileg júniusra tervezték. Vlagyimir Putyin épp akkor váltja fel Borisz Jel­cint, amikor a gazdaság még betegeskedik, de már jobb állapotban van, mint az elmúlt évtized­ben bármikor. Putyinnak, a Szövetségi Biztonsá­gi Szolgálat volt főnökének el kell döntenie: ki- használja-e a kínálkozó lehetőséget, hogy megte­gye, amit Borisz Jelcin sosem tett meg: megtalál­ni a politikailag elfogadható módszereket Orosz­ország felvirágoztatásához. Az orosz fegyveres erők csecsenföldi általá­nos támadásuk során stratégiailag fontos magas­latokat foglaltak el a főváros, Groznij közelé­ben. A hadsereg további jelentései szerint a kau­kázusi köztársaság jobbára lázadók által ellenőr­zött hegyeiben orosz harci repülőgépek meg­semmisítették a muzulmán felkelők több védel­A Moszkovszkije Novosztyi kérdése: „Megvan?” mi állását. Más jelentések szerint azonban az orosz különleges egységeket és az oroszbarát csecsen milicistákat előrenyomulásuk közben az ellenség többször visszavetette, és az orosz katonák veszteségei sokkal magasabbak, mint a hadvezetés által megadottak. Lövöldözés volt a bejrúti orosz nagykövetség épületének közelében. A támadásban egy rend­őr és egy fegyveres támadó életét vesztette, több járókelő pedig megsérült. A tettes állítólag egy palesztin volt, aki Groznijért akart bosszút állni. Pontosan délben jelentette be lemondását Jelcin. Mindössze három órával később szólalt meg a tele­fon a központi televízió elnökének asztalán: Putyin Csecsenföldre látogat a katonákhoz, és moszkvai idő szerint reggel hatkor nyilatkozni szeretne; le­gyen egy forgatóstáb a helyszínen. A körzetből azonban - biztonsági okokból - már korábban ki­vonták a közvetítőkocsikat, műholdas kapcsolatra alkalmas berendezés pedig se közel, se távol. Légi szállításra sincs mód, maradt tehát az országid. Csakhogy az érvényes parancs szerint sötétedés után felszólítás nélkül lőnek a katonák mindenre, ami mozog. Délután négykor pedig már sötét van. Égtek a telefonok a vezérkar, a tévészékház és a kormányhivatalok között, de senki nem tudta ga­rantálni, hogy ha egy közvetítőkocsi elindul, épség­ben meg is fog érkezni. Az újságírókat, a technikai személyzetet sem lehetett kötelezni a veszélyes útra, maradt hát az önkéntes jelentkezés. Este hatkor két irányból két kocsi indult el: ha netán baj érné vala­melyiket, a másiknak legten esélye megérkezni. A kormánygép is felszállt, de a nag)’ köd miatt jó néhány száz kilométerrel távolabb tudott csak lan­dolni. Az ügyvezető államfő és miniszterelnök, vala­mint a kíséretében lévő hivatalos személyek sem te­hettek mást, kénytelenek voltak kocsiba ülni, és erős katonai fedezettel elindultak a csapatokhoz. A két tévés közvetítőkocsi eközben egész éjszaka valósággal „lopakodott" a sötétben, nehogy a kato­nák vagy a lázadók észrevegyék őket. Reggel fél hat­kor érkeztek meg. Hatkor elkészült az interjú. Az egyenes adásban nem volt fennakadás. A néző rosszallóan csóválta a fejét: lám a propa­gandagépezet megint működött, s jó előre meg­szervezték az ügyvezető elnök „belépőjét"... (sp) Újabb forduló a közel-keleti béketárgyalásokon Muzulmán merénylet Izraelben Washingtonba érkezett hétfőn Ehud Barak izraeli kormányfő és Faruk as-Saraa szíriai külügyminiszter, hogy folytassák a decem­berben megkezdett béketárgyalásokat. Barak és a kíséretében lévő Dá­vid Lévi külügyminiszter az Andrews légitámaszponton nem tett nyilatkozatot. Ezzel szemben As-Saraa egyik mun­katársa a kilátásokról azt mondta: „Ha Barak ugyan­olyan komolyságot tanúsít, mint az első fordulóban, akkor lesz haladás.” Magukat zsidó szélsőséges­nek nevező ismeretlenek meg­gyalázták Izz el-Din al-Kasszam muzulmán nacionalista sírját Izraelben, a Haifához közeli Neser településen - adta hírül hétfőn az izraeli rádió. A tette­sek horogkereszteket mázoltak a sírra, majd értesítették a rá­dió szerkesztőségét, és el­mondták, hogy a Baruch Goldstein Barátai elnevezésű mozgalom tagjai. Állításuk szerint szérvezetük több isz­lám szent hely ellen készül még hasonló akcióra. Izz el- Din al-Kasszam a palesztinai brit fennhatóság elleni küzde­lem kiemelkedő alakja volt. Az ő nevét vette fel a Hamász szél­sőséges mozgalom katonai szárnya, amely a kilencvenes években több öngyilkos rob­bantásos merényletet hajtott végre válaszul Baruch Gold­stein tömeggyilkosságára. Az elvakult zsidó telepes 1994. február 25-én huszonkilenc arabot mészárolt le egy hebroni mecsetben. A felbő­szült tömeg meglincselte, sírja a szélsőséges zsidók valóságos zarándokhelyévé vált. Sírem­lékét az izraeli legfelsőbb bíró­ság utasítására a múlt héten bontotta le a hadsereg. Moamer el-Kadhafi líbiai ve­zető kijelentette, hogy „Izrael­nek nincs jövője arab környe­zetben”, ezért a zsidók jobban tennék, ha az Egyesült Álla­mokhoz tartozó „Alaszkában alapítanának államot”. „Palesz­tina a zsidók temetője lesz” - mondta Kadhafi. A líbiai veze­tő magyarázattal is szolgált, miszerint az „identitása megőr­zésére törekvő zsidó nép szá­mára Alaszka azért lenne elő­nyös, mert távol esik a vallási jellegű háborúk helyszíneitől”. Szavazás Horvátországban í Horvátországban hétfőn megtar­tották az általános parlamenti vá­lasztásokat. Egy nappal koráb­ban a külföldön élő horvát állam­polgárok adhatták le szavazatai­kat: a hivatalos adatok szerint mintegy 350 ezer menekült volt jogosult voksolni az ország nagy­követségein, így például a bosz­niai Banja Lukában is. Hétfőn választott a kevéssel karácsony előtt elhunyt horvát elnök, Franjo Tudjman családja: Ankica Tudjman, a volt elnök özvegye (balra), lánya, Nevenka (közé­pen) és unokája Sinisa (balra). Vizsgálat Kohl ellen Több milliárdos büntetés várhat a CDU-ra A bonni ügyészség hétfőn vizsgá­latot indított Helmut Kohl exkan- cellár, korábbi CDU-elnök ellen, akit a pártja terhére elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. A Német Kereszténydemokrata Unió jelenlegi tiszteletbeli elnö­ke egy decemberi tévéinterjú­ban beismerte, hogy 1993 és 1998 között mintegy kétmillió márka adományt vett át kész­pénzben olyan személyektől, akik nevük titokban tartását kérték. A pénzeket Kohl nem könyveltette el a CDU pénzügyi igazgatóságával, hanem bizal­masai útján titkos számlákra fi­zette be, és ezzel megsértette a pártok finanszírozását szabály­zó törvényt. Az eltitkolt adományok miatt a CDU kénytelen volt helyesbí­teni az 1998. évi pénzügyi be­számolóját. A Bundestagnak benyújtott új változatban a párt illetékesei elismerték, hogy 2,4 millió márka adomány eredetét nem tudták földeríteni. Az ügy nyomán tetemes bírság vár a konzervatív uniópártra. A neve­zett törvény értelmében ugyanis a nem szabályos adományokat elfogadó pártnak az így átvett összeget, valamint a kétszeresét kitevő büntetést kell befizetnie a Bundestag pénztárába. Mint a CDU kincstárnoka, Matthias Wissmann közölte, a CDU máris 7,3 millió márkás tartalékot különített el a várható bírság céljára. Egyben sietett le­szögezni, hogy a tartalékképzés sem jogi, sem politikai értelem­ben nem jelenti a szóban forgó kötelezettségek elismerését. A CDU-n belül egyöntetű az a vé­lemény, hogy a bonni ügyészség vizsgálata nem fog vádemelés­hez vezetni Kohl ellen. A legjobb elnökök Amerikában megszavaztatták az olvasókat a lapok: kit tarta­nak a kilencszázas évek legem­lékezetesebb elnökének. A legtöbb szavazatot a meggyil­kolt Kennedy kapta, s csak ke­véssel maradt le Roosevelt, aki­nek a nevét az Újvilág gazdasá­gi fölvirágoztatásával és a máso­dik világháborús győzelemmel kapcsolják össze. A harmadik helyen Reagan végzett, aki a nyolcvanas években állt az Egyesült Államok élén. Az ő ér­deme, hogy a Szovjetunióra kényszerített fegyverkezési ver­sennyel sikerült alaposan meg­gyengíteni a bolsevik rendszert. Mire letelt második elnöki cik­lusa, már megkezdődött a szov­jet világbirodalom fölbomlása. A most 89 éves Reagan tel­jesen visszavonult: az Alz- heimer-kór miatt szellemi ké­pességei lecsökkentek. Amikor a balszerencsés Carter elnök után megválasztották, sokan ké­telkedtek benne, hogy a meg­nyerő, de közismerten szerény képességű színészből elfogad­ható politikus lehet. Ám ő erre rácáfolt: képes volt arra, hogy maga mögé állítsa az embere­ket. Ugyanakkor visszaadta az amerikaiaknak a vietnami hábo­rú miatt megingott önbizalmát, s a tehetőseket szolgáló adó- és szociális reformjaival segített megalapozni a háború óta leg­hosszabb gazdasági fellendü­lést. Mindezek alapján indo­kolt, ha Reagant a legjobbak kö­zött emlegetik. FEB Tűntettek a riksakulik. Jóllehet a bangladesi hatóságok szerint mindössze 300 ezer engedélyt adtak ki Daccában, felmérések szerint legalább a kétszerese üzemel a fővárosban. A daccai rendőrség statisztikái szerint ezek a lábbal hajtott bérjárművek okozzák a legtöbb közlekedési bale­setet. FOTÓ: FEB/REUTERS A szívek hercege. Vilmos, a brit trónörökös, aki édesanyjához, Dianához hasonlóan rendkívüli nép­szerűségnek örvend az alattvalók között, Cardifíban üdvözölte a köszöntésére összeverődött tömeget. Az újévi jókívánságokat tréfával fűszerezte, mondván: még kissé másnapos... fotó: feb/reuters 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom