Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-04 / 283. szám
1999. december 4., szombat Hétvégi Magazin 11. oldal A kezdetektől napjainkig A leendő egészségügyi intézmény helyének kijelölése után a Pécsi Tervező Vállalat munkatársai 1962-ben fogtak hozzá az épület műszaki rajzainak elkészítéséhez. Az első kapavágás a következő év őszén történt. A kórház kivitelezését a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatra bízták. Annak ellenére, hogy az építkezés során számos probléma adódott, a munka jó ütemben haladt. Az első orvosi műszerek 1967-ben érkeztek meg. Ugyanebben az évben dr. Zahorcsek Alfonzot kórházigazgatónak, Fehérváry Ferencet pedig gazdasági vezetőnek nevezték ki. Hamarosan újabb munkatársakkal, főmérnökkel, műszaki vezetővel és fűtőkkel bővült az intézmény dolgozói kollektívája. A főorvosok - akik jórészt a pécsi klinikákról meg a szekszárdi kórházból érkeztek - részt vettek osztályaik berendezésében és felszerelésében. A 97 millió forintos költséggel felépített és a Medicor Vállalat által 38 millió forint értékű műszerekkel, valamint felszerelési tárgyakkal ellátott járási kórházat 1969. december 19-én a megyei és a helyi vezetők jelenlétében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter avatta fel. A 444 ágyas intézmény 58 orvossal, 162 nővérrel és ápolóval, valamint 210 egyéb dolgozóval kezdte meg a működését. A kórházi hagyományok szerint az első operációt a gégészet fiatal orvosán, dr. Pássá Józsefen végezték el. A rendelőintézetben a járóbetegek ellátása is megkezdődött. Ebben az épületben kapott helyet az 1970-es évek elején a központi körzeti orvosi ügyelet, majd reumatológiai szakrendelő nyílott, a kórházban pedig urológiai osztály létesült. A következő évtizedben felnőtt- és gyermek-ideggondozó, mozgásszervi rehabilitációs osztály, valamint kardiológiai gondozó kezdte meg működését. Az 1988-ban nyugdíjba vonult orvosigazgató, dr. Zahorcsek Alfonz utóda dr. Hajós Károly lett, majd a következő esztendőben váltás történt a gazdasági vezetői poszton is: Fehérváry Ferenc helyére Nagy Béla került. A kórház átadása után húsz évvel szükségessé vált az épület felújítása. Az északi oldalon lévő nyílászárók cseréje és a homlokzat javítása 150 millió forintos céltámogatással valósult meg. Közben megnyitotta kapuit az aneszteziológiai és intenzív osztály. Az utóbbi öt évben korszerűsítették a sebészeti műtőket, áttértek a földgáz-fűtésre, felújították a konyhát, új röntgen- és ultrahangkészüléket vásároltak, a központi sterilizálóban kicserélték a régi berendezéseket, számítógépesrendszert helyeztek üzembe, elvállalták a tamási rendelőintézet üzemeltetését és 1999 januárjától már ápolási osztály is működik a dombóvári kórházban. „Most türelemre van szükség!” Emlék az első napról A napokban elővettem a fotóalbumot és kinyitottam azt az 1969-es évnél. A megsárgult képeken a kórház átadási ünnepsége látható, melyre dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter csak úgy tudott eljönni, hogy autója előtt szovjet katonák hókotrókkal felszabadították a Hőgyész és Dombóvár közötti utat. Az avatást követő ünnepi vacsorára csak az orvosigazgató és a gazdasági vezető volt hivatalos, a főorvosok nem ülhettek egy asztalhoz a helyi, valamint a megyei vezetőkkel. Kollégáimmal qzonban az osztályokon mi is „ bulikat" rendeztünk, ahol a doktorokkal együtt a nővérek és az ápolók is nagyon jól érezték magukat. Éjfél felé aztán valamennyien lementünk a könyvtárszobába és felfaltuk azt a sok ételt, ami azért maradt meg, mert a környékbeli tsz-elnökök a hatalmas havazás miatt nem jöttek el a megnyitóra. Akkori főnővérem, Bozóky Ilona még a Vörös Csillag Étterem zenekarát is iderendelte a késői órán és velük együtt hajnalig mulattunk. A nyitás óta itt dolgoznak: Almacht Lászlóné, Bárdosné Kiss Mária, Bencze Jánosné, Benei Istvánná, Berta Lászlóné, Bertók Lajosné, Csíkos Imréné, Dóra Vincéné, dr. Fata Mária, Fábián Jó- zsefné, Gallai Andrásné, Gerber István, dr. Gyurkó Éva, Győr Varga Istvánná, dr. Halas Zoltán, Kazay Istvánné, Kopasz Mihályné, Kovács Miklósné, dr. Kőszegi György, Martinka Istvánné, Marton Jenőné, Már- kusné Cseh Zsuzsa, Mezei Istvánné, Molnár Mihályné, dr. Mutschler Ferenc, Nagy Domonkosné, Pandur Lászlóné, Papp Pétemé, Péter Lajosné, Polgár Ár- pádné, Simon Sán- domé, Steiber Andrásné, Szabóné Tímár Györgyi, Szűcs Gyula, Szűcs Gyu- láné, Az intézmény jelenéről és jövőjéről a kórházat működtető Dombóvári Integrált Egészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezető igazgatóit - dr. Hajós Károlyt, valamint Nagy Bélát - kérdeztük.- Elsőként a kórház átadásának negyedszázados jubileumára kiadott évkönyvből szeretnék idézni: „A jövő útja csak a következő lépésig látható tisztán. Egy biztos: valamennyien elkötelezettjei vagyunk a gyógyításnak. Lelkiismeretűnk és felkészültségünk szerint a továbbiakban is szeretnénk a dombóvári, valamint a környékbeli lakók érdekében dolgozni” - mondja dr. Hajós Károly. Ars poeticánk azóta sem változott, csak ezt ma minőség- politikai nyilatkozatnak nevezik. Sajnos az is megmaradt, hogy legfeljebb a következő lépésig látunk, ám néha csak egészen homályosan.- Mi hozta a legnagyobb változást az intézet életében?- Az, hogy 1995 július elsején megalakult az a közhasznú társaság, mely egy évvel később aztán átvette a kórház működtetését - emeli ki Nagy Béla. Most - amikor egymás után jönnek létre az egészségügyben a kht-k - talán már elmondhatjuk, hogy nagyon nagy butaságot nem követtünk el akkor, amikor létrehoztuk a non- profit-szervezetet. A számos nehézség ellenére túléltük az átmeneti időszakot. Ma még nehéz reálisan értékelni az átalakulás hatásait és következményeit, hiszen az elmúlt három évben jelentős változásokon ment egyébként is keresztül az egészségügy. Az azonban biztos, hogy gazdaságilag sikesok útjába kerülhetünk. így a sokszor hangoztatott Mátrixrendszer bevezetését el kell ha- lasztanunk a szakmai kollégiumok szint-meghatározó munkájának végéig, mert különben értelmetlen korlátozó intézkedések alá kerülhetünk. Most türelemre van szükség!- Mik azok a feladatok, melyek rövid időn belül megoldást igényelnek?- A kórház épületének teljes rekonstrukcióját meg kell kezdeni - válaszol Nagy Béla. A tető felújítása, a villamoshálózat és a gépészeti berendezések, valamint a belső burkolatok cseréje nem tűr további halasztást. A mosoda korszerűsítését és az egyéni tálcás étkezés bevezetését is napirendre szükséges tűzni. Jó hír, hogy a liftek felújítása a napokban megkezdődik és még az idén üzembe helyezzük az új gasztroszkópot. Jövőre kicseréljük a tüdőgondozó és a kórház központi röntgenét. Pályázati pénzek elnyerésével megpróbálunk korszerű ultrahang- és EKG-készüléke- ket, valamint altató- és lélegeztető gépeket beszerezni. Ezt nem lesz könnyű kivitelezni, ugyanis az önerő előteremtésében szinte csak a kht. tulajdonosára, a város önkormányzatára számíthatunk. Abban reménykedünk, hogy a betegirányítási modellkísérlet - melyben a település háziorvosaival együtt mi is részt veszünk - olyan objektív adatokat szolgáltat a biztosítónak, hogy az a lakossági fejkvótát legalább részben átadja az ellátónak. Ennek birtokában talán már nem lesz álom az, hogy saját erőből is tudunk majd új beruházást, vagy felújítást indítani.-glaubrült átvészelnünk az összes finanszírozási újítást, változatlan a szakmai palettánk és az ágy- szám-csökkentéskor sem kellett jelentős veszteséget elkönyvelnünk.- Milyen a cégnek a beteg- forgalma ?- A kórház 426 ágyán az idén 14 ezer embert kezelünk, a dombóvári és a tamási rendelő- intézetet pedig közel 150 ezren keresik fel. Betegeink ellátásáért 59 alkalmazott és 10 vállalkozó orvos, 382 egészségügyi dolgozó, valamint 181 gazdasági, műszaki és egyéb munkatárs felel. lesz fenntartani. Persze azt nem tudhatjuk, hogy a mostani törvények, rendeletek és utasítások meddig maradnak érvényben. Ám közülük most is ismerünk jó néhányat, melyeket senki sem vesz komolyan és nem is tartja be azokat. A legnagyobb hiba az, hogy az észszerű betegellátási rendszerbe egyre gyakrabban és ráadásul meghatározó módon szól bele a gazdasági kényszer. A most divatba jött centralizáció számos meglepetést tartogathat még számunkra, bár már most is érezzük annak negatív hatásait. Elegendő, ha csak a szakorvosNagy Béla és dr. Hajós Károly- Hogyan tovább?- Nem egyszerű erre a kérdésre válaszolni, ugyanis nem ismertek az egészségügyi kormányzat határozott jövőbeli elképzelései. Terveink ezért egy kicsit a futurológia területén értelmezhetőek - veszi vissza a szót dr. Hajós Károly. Már látható, hogy a jelenlegi szerkezetet hosszú távon képtelenség FOTÓ: BAKÓ JENÓ képzés új rendszerét említem. Az egészségügyi intézmények belső szerkezeti átalakításai leginkább külső kényszer hatására történnek. A korábbi „előre meneküléseknek” most nincs értelmük, mert nem látható a „csapások” iránya. Vagyis: a szakmai változtatásokkal csínján kell bánni, ugyanis a folyamatos átalakítáők a jelenlegi vezetők: I. Belgyógyászat dr. Maros Éva II. Belgyógyászat dr. Petz Ádám Sebészet dr. Schmidt László Szülészet-nőgyógyászat dr. Mutschler Ferenc Urológia dr. Fél Pál Csecsemő- és gyermekosztály dr. Engel Miklós Orr-fül-gégészet dr. Bárdos Éva Szemészet dr. Kőszegi György Ideggyógyászat dr. Somoskővi Csilla Aneszteziológiai és intenzív osztály dr. Kerekes László Rehabilitáció dr. Szollár Zoltán Ápolási osztály Takács Sándorné Laboratórium dr. Gyurkó Éva Röntgen és ultrahang dr. Kiszler Gyöngyi Kórbonctan dr. Szekeres György Véradó állomás dr. Fata Mária Gyógyszertár Gerber Szilvia Tüdőgondozó dr. Magda Tamás Kardiológia dr. Bereczki Mária Bőr- és nemibeteg gondozó dr. Brenner Judit Onkológia dr. Tóth Lajos Gyermek ideggondozó dr. Salamon Éva Felnőtt ideggondozó dr. Bauer Margit Dr. Kőszegi György Harmincéves a dombóvár j