Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-04 / 283. szám

ft 4. oldal Megyei Körkép — Tolna És Környéke 1999. december 4., szombat Nem a városatyákon múlott? (Folytatás az 1. oldalról.) A mezőgazdaságból szár­mazó egyéb jövedelmeknél jelentősebbek voltak azonban a más tevékenységekből nyerhető pénzforrások. Tol­nán 1850 táján 500 iparos élt. A kézműipar mellett jelentős volt a sörfőzés (évi 4 ezer hektó sört főztek, ami jobbára helyben el is fogyott), a ha­muzsír főzés és a téglaégetés (évi 500 ezer tégla). És persze mindezeken felül ott volt a Duna. Pest és Baja között Tolna volt a legjelen­tősebb kikötőváros, óriási forgalommal: 1855-ben pél­dául 140 ezer szekémyi áru érkezett Tolnára, ami napi 500(!) szekeret jelent. A város lakosságának kb. fele kötődött valamilyen mó­don a hajózáshoz. A kikötői 700 hajóból 30 tolnai tulaj­donban volt. Egy-egy ilyen 50 méter hosszú járművön 8-10 fős személyzet teljesített szolgálatot. Mivel gőzhajók még nem voltak, a Dunán fel­felé vontatni kellett a jármű­veket. Ezt a rendkívül ke­mény munkát kezdetben még emberek is (napszámosok, il­letve rabok) végezték. A von­tatás nem ment gyorsan, az útviszonyoktól függően napi 5-30 kilométert tudtak ha­ladni. A Pest-Bécs távolságot 25 nap alatt tették meg. Ké­sőbb általánossá vált a lovak­kal történő vontatás, amelyre külön szakma is alakult. Tol­nán kb. 70 ilyen vállalkozó volt. A Dunából éltek termé­szetesen a halászok és számos hajómalom is működött ek­kortájt. Az előadó külön kitért az élő Duna elvesztésére, a fo­lyószabályozásra, amely Tolna környékén 1843-ban kezdődött és 1852-ben feje­ződött be. Az újonnan ásott, ekkor még keskeny árokból 1855-re a Duna fő ága lett, a Tolna alatti ág pedig egyre jobban eliszaposodott, és las­san hajózhatatlanná vált. A mai tolnaiak nagy része úgy tudja, hogy a folyót nem kellett volna feltétlenül „elve­zetni” a város alól, sarkantyúk építésével orvosolni lehetett volna a problémát, amit a Duna ezen a kanyargós sza­kaszon okozott. A közvéleke­dés szerint - amit egy-két for­rás is alátámaszt - a meder át­vágása az akkori tolnai veze­tés szűkmarkúsága miatt tör­tént meg. Dr. Glósz József szerint azonban ebben a kér­désben Tolnának nem volt szava, a döntés országos szin­ten született meg. A történész emellett kifej­tette azt is, hogy meglátása szerint nem a Duna elvesztése törte meg Tolna fejlődését. Rámutatott, hogy a XIX. szá­zad közepétől a vasúti fejlesz­tések váltak meghatározóvá a települések fejlődésében. Példaként említette Baját, vagy Dunaföldvárt, amely vá­rosok a Dunával együtt is megakadtak a fejlődésben, il­letve Dombóvárt, Kaposvárt, amelyeket viszont a vasút tett jelentéktelen településekből „naggyá”. -es­Fácánkert: nem emelnek adót A fácánkerti önkormányzat jövőre nem kívánja emelni a gépjármű- és a kommunális adót. Szorgalmazzák vi­szont a szigorúbb fellépést az adó-adósokkal szemben. Egyebek mellett erről volt szó a helyi képviselőtestület legutóbbi ülésén. Eredményes volt az első há­romnegyed év önkormányzati gazdálkodása — derült ki az erről szóló beszámolóból. A költségvetés idén fejlesztése­ket is „elbírt”, ezen kívül va­lószínűleg pénzmaradvánnyal zárják az évet, hitelt idén sem kellett felvennie a település­nek. Az elfogadott jövő évi költségvetési koncepció is a korábbiakhoz hasonló, taka­rékos gazdálkodáson alapul. Tervezik az önálló iskolai gondnokság megszüntetését és a polgármesteri hivatalba történő integrálását. Ez az in­tézkedés a jobb munkameg­osztást segítené, megtakarí­tást nem hozna. „Spórolni” a körjegyzőség megalakításával lehetne. (A fácánkerti képvi­selők már korábban elfogad­ták az erről szóló szándéknyi­latkozatot, az esetleges kör­jegyzőségi társtelepülés, Sió- agárd képviselőtestülete vi­szont első körben lényegében elvetette ezt, és önálló jegyzői pályázatot írt ki, amelynek el­bírálására december 7-én ke­rül sor.) A képviselőtestület „dicsé­retben részesítette” a község­háza dolgozóit a polgármes­teri hivatal munkájáról szóló beszámoló kapcsán. Az ülésen szóba került az iskola jövője is. Februárban fórumot hívnak össze, amely­nek során meghallgatják a szülők véleményét, elképze­léseit a felső tagozat jövőjé­ről. Amennyiben megma­radna a felső tagozatos okta­tás, elképzelhető, hogy osz­tályösszevonásra kerül sor. Nagycsaládosok „nagyüzeme” házat rende­zett, és hama­rosan adventi vásárt és bör­zét is tartanak majd. A múlt va­sárnap nyílott kiállításuk sa­ját alkotásai­kat - a „gyermekraj­zoktól a nagymama szőtteséig” - mutatta be. A tárlatot meg­nyitó Mözsi Szabó István festőművész kiemelte, hogy a sze­rinte helye- FOTÓ: GOTTVALD sebben tolnai „nagycsalá­dok” egyesületének nevezendő társaság nem jogokért küzd, hanem - a mai elanyagiasodott világban - a helyes értékítélet visszaállítását műveli, a terem­tés örömének felfedez(tet)ésé- vel, sugárzásával. A gyermekrajzoktól a nagymama szőtteséig A Nagycsaládosok Tolnai Egyesületében szinte mindig történik valami. Különösen igaz ez az év végéhez köze­ledve. Ezen a héten rendezték Miku­lás-délutánjukat, amelyen ön­álló, családi produkciókkal szó­rakoztatták egymást és a Téla­pót, aki ezt meghálálván meg­lehetősen bőkezűen osztogatta az ajándékokat. Az egyesület két hete játszó­Tolnai állampolgárok a hulladéklerakóról Csak nem jönnek vissza az oroszok!? Közmeghallgatás zajlott a héten Tolnán, amelynek egyik fő témája a városban (is) tervezett regionális hulladéklerakó volt. Bár a képviselők közül sokan nem vettek részt az eseményen, a lakosság ezúttal sem tudta lét­számban felülmúlni a város­atyákat: Tolna 12,5 ezer lako­sából mindössze 12 állampol­gárjelent meg a közmeghallga­táson. A jelenlévők zöme azonban aktív volt, többnyire markáns véleményeket fogalmaztak meg a létesítménnyel kapcsolatban. (Bár voltak képviselői hozzá­szólások is, alább - elsősorban - a lakossági véleményeket kö­zöljük.) Elsőként egy olyan megfo­galmazás hangzott el, amely szerint „ne gyűjtsük mi a kör­nyező települések szemetét”, tekintve, hogy nem lehet tudni, milyen károkat jelent egy ilyen hulladéklerakó. Erre a felvetésre egy másik állampolgár úgy válaszolt: olyan létesítményre ma már nem adnak engedélyt, amely környezetszennyező. Hozzá­tette, hogy egy ilyen lerakónál sokkal környezetszennyezőbb vállalkozások működnek jelen­leg a városban. A felszólaló azt kérdezte a polgármestertől: nem „ijesztették-e meg” a szek­szárdi, szintén regionális hulla­déktároló létesítésére vonat­kozó tervek (a múlt szombati számunkban közöltük a szek­szárdi Héliosz Kft. igazgatójá­nak e tárgyban írt levelét és az arra adott tolnai polgármesteri választ — a szerk.). A polgár- mester erre azt felelte, hogy a tolnai önkormányzat ebben a kérdésben jelenleg éppen any- nyira érdekelt és elkötelezett, mint két hónappal ezelőtt. Egy következő hozzászóló szerint a létesítmény több szempontból is - iparűzési adó, munkahelyteremtés és (befo­gadó településként) méltányo- sabb szemétdíj - kedvező lehet a városnak. Erre egy képviselő, aki már járt egy olyan város­ban, ahol ilyen lerakó működik, azt válaszolta, hogy egy ilyen telepen mindössze 10-en dol­goznak, az adott városban a szemétdíj azért alacsonyabb a környékbelieknél, mert az ön- kormányzat fizeti egy részét, a vállalkozás pedig csak 8-10 év után lesz rentábilis. Volt, aki úgy vélekedett, hogy a szemét-problémát meg kell oldani, de okulva korábbi - a környék településeit is érintő beruházásokból - azt alapos körültekintéssel kell végezni. Más arra hívta fel a figyel­met, hogy a hulladéktárolóról történő döntést illetően a város erős késésben van. Felvetődött, hogy vajon egy ilyen létesítmény mennyire be­folyásolná kedvezőtlenül a holtág hasznosítását, a város későbbi idegenforgalmát. Erre válaszul egy olyan példát hoz­tak fel - fényképekkel illuszt­rálva -, amely szerint egy tiroli idegenforgalmi centrumban is működik hulladék-telep. A telep esetleges helyszíné­ről is több vélemény hangzott el. A legemlékezetesebb, derűt kiváltó megfogalmazás szerint a kiszemelt volt szovjet lőtéri terület esetében két szempontot kell mérlegelni: van-e másik, jobb hely? (a hozzászóló sze­rint nincs); illetve, hogy azért nem szabad-e oda telepíteni a lerakót, mert esetleg visszajön­nek az oroszok. További két állampolgári hozzászólás szerint is megfe­lelő lenne a célra a lőtér terü­lete, ezen vélemények szerint kicsi az esélye - főként az ot­tani állapotok miatt -, hogy az ingatlan iránt más befektetők is érdeklődnének. (Két képviselő viszont aggályokat fogalmazott meg a területtel kapcsolatban.) Többen szorgalmazták, hogy bízzák szakemberekre a hely­szín kérdését, a testület viszont mielőbb döntsön arról, hogy le­gyen-e Tolnán tároló, vagy sem. Az esetleges népszavazást két állampolgár is túl drágának tartotta, megjegyezve, hogy akit érdekelt a téma, az részt vehetett a közmeghallgatáson (ld: tizenkét érdeklődő.) -s­HíREK Internet Bogyiszlón is E hét hétfőtől a bogyiszlói iskola is csatlakozott az in­formációs világhálóhoz, az Internethez, a diákok nem kis örömére. A bogyiszlói iskolában a számítógépes oktatásra fokozott figyelmet fordítanak, a gyerekeknek így bőven van alkalmuk - a tanórákon és a szakköri fog­lalkozásokon - az Internet­tel történő ismerkedésre is. A dinnyéről Szedresen A havazás miatt november­ben elmaradt, vetőmag-áru­sítással egybekötött dinnye­termesztési szakmai dél­utánt december 6-án, hétfőn 17 órától rendezik meg Szedresen, a művelődési házban. Az előadás témái között szerepelnek a korai dinnyetermesztés országos tapasztalatai, a jövő évi gö­rögdinnye termesztés lehe­tőségei, a fajtakérdés, a sár­gadinnye-termesztés új táv­latai. A rendezvényre várják a helyi és a környékbeli termelőket, érdeklődőket. * Városi Télapó-ünnep Holnap, azaz vasárnap 14 órától a tolnai művelődési házban városi Télapó-ünne­pet tartanak. Műsort adnak a Selyem óvoda kisdedei. Tolna megye helye a világban Folytatódik a népfőiskolái előadássorozat Kölesden. December 6-án, hétfőn 18 órától dr. Töttős Gábor főis­kolai tanár Tolna megye he­lye hazánkban és a világban címmel tart referátumot a helyi művelődési házban. A századelő hangu­lata a századvégen Ezzel a címmel nyílik rend­hagyónak ígérkező kiállítás Ódryné Horváth Krisztina kerámiáiból - és más alko­tásokból - a faddi művelő­dési ház minigalériájában december 7-én. Nyugdíjasok ünnepélye A tolnai nyugdíjas érdek- szövetség december 7-én, 14.30-tól tartja karácsonyi ünnepségét a helyi művelő­dési házban. Az egyesület 406 hetven éven felüli tag­jának külön ajándékkal kedveskedik. Rendőrőrs Egy balhéból négy bűntett Buszlopásnak indult egy eheti, a kora hajnali órákban lezajlott eset. Mözsön, az Ady Endre utcában parkoló Volán-buszt egy erősen ittas mözsi lakos feltörte, eredetileg állítólag azért, hogy melegedjen benne. Időközben azonban a motort is beindította, sőt a járművel né­hány métert haladt is előre. A rendőijárőr viszont tetten érte, és az illetőt kijózanodásáig a szekszárdi kapitányságra vit­ték. Később derült ki, hogy a „melegedésen” és a furikázá- son kívül más is történt azon az éjszakán. A buszból ugyanis eltűnt a rádiós magnó, a forgalmi engedély és egyéb iratok, amelyek az illetőnél tar­tott házkutatás során végül előkerültek. így aztán egy balhé kapcsán jármű önkényes elvétele bűntettben, lopás bűn­tettben, okirattal való vissza­élés vétségben és ittas jármű- vezetés vétségben indul eljárás a férfi ellen. Libát loptak szegények Bogyiszlói „legények” a héten 17 darab tenyészlibát loptak a helyi szövetkezet libatelepé­ről. Az éjjeliőr és a vagyonő­rök azonban üldözőbe vették őket, és kettőt közülük elcsíp­tek. Az egyik lefülelt libalopó, aki sokszorosan büntetett előé­letű, megtagadta a vallomásté­telt. Sokat magyaráznia egyébként teljesen felesleges is lett volna, hiszen amikor megfogták, két fehér madár lógott a nyakában. Négy tolvaj viszont elmenekült, közülük akadt, aki gumicsizmáját és zokniját is hátrahagyta a nagy futásban. A rendőrség meg­próbálja őket is kézre keríteni. A hírek szerint a libák egy ré­sze különösebb trauma nélkül megúszta a kalandot. Már megint légkábel A közelmúltban már többször is írtunk arról, hogy Tolnán, a volt DÉDASZ telepen gyakori vendégek a tolvajok. Nemré­giben ismét behatoltak a te­lepre és onnan ezúttal 450 ki­logramm alumínium légveze­téket vittek el, amelynek ér­téke 270 ezer forint. A rendőr­ség tájékoztatása szerint már többször kérték az illetékese­ket, hogy fordítsanak több fi­gyelmet a telep védelmére, ám ilyen irányú intézkedés eddig nem történt. Alagsori betörések szezonja Várható, hogy a következő időszakban ismét elszaporod­nak a panelházak alagsori táro­lóhelyiségeiből történő lopá­sok. Legutóbb a tolnai vásár­téri házak alagsorába hatoltak be ismeretlenek az ajtó dróthá­lójának elvágása után. A helyi­ségből kisnyugdíjasok öt szál szalámiját vitték el. A rendőr­ség kéri az ilyen házakban la­kókat, hogy kísérjék figye­lemmel a lépcsőházakban az idegen emberek mozgását, és gyanú esetén értesítsék a rend­őröket. Csődület a gyümölcsszósz körül A legdrágább kincsünk A mözsi I. István iskola 6. osz­tályos tanulója, Vastag Adri­enn a nemrég lezajlott tolnai Egész-ség Hónap kapcsán írt levelet szerkesztőségünkbe. Alább ebből közlünk részle­teket. Idén is gazdag programok vár­ták a diákokat. A 2. osztályo­soknak például a helyes fogmo­sásról, az egészséges fogakról tartottak előadást. Volt ételbemutató és kóstoló is, az egész iskolának. A gye­reksereg egymást lökdösve megrohanta az italokat. Min­denki elsőnek akarta megkós­tolni a finom Herbária szörpö­ket. A tanárok lekvároskiflivel megpakolt tálcákat vittek az osztályokba, ezek is hamar el­fogytak. A hatodikosok az egészséges táplálkozásról hallgattak elő­adást. A fő téma a csontjainkat erősítő kalcium és egy időskori betegség, a csontritkulás elke­rülése volt. Az én mamám is ebben szenved, így tudom, mi­lyen komoly problémát jelent. Végül sok kalciumot tartal­mazó ételeket lehetett kóstolni. A nagy csődület után kő kövön nem maradt. A gyümölcsszósz és a paradicsomos gombóc nagy sikert aratott. Míg az ember gyerek, azt hi­szi, örökké egészséges és fiatal marad. Ám ha nem figyel oda bizónyos dolgokra, ráébredhet, hogy tolószékhez kötött, öreg, beteg és megkeseredett lesz. Az egész életünk erre épül, vigyáz­zunk rá, mert a legdrágább kin­csünk az egészségünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom