Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-29 / 303. szám

Megyei Körkép 3. oldal 1999. december 29., szerda Nagymányok újabb kori története Összefogás és együttműködés Nagymányok újabb kori történe­te címmel igényes kötet jelent meg a települési önkor­mányzat kiadásá­ban. A könyv szer­zője Wusching Ádám és Guth Fe­renc, szerkesztője Guth Ferenc, lekto­ra Grósz József. Az emberi kö­zösség természetes igénye a múlttal való szembenézés. Is­merni kell azt az utat, ahonnan elindultunk.” - írja előszavában i Wusching Adám, a könyv egyik szerzője. A kötetet a Blandl György volt nagymányoki espe­res-plébános történetfeltáró mű­ve folytatásának tekintik. A né­hai lelkész a falu történetének 1015 és 1935 közötti szakaszát írta le. Ezért kezdődik a Nagymányok újabb kori törté­nete című könyv 1936-ban. A mű igyekszik a realitások talaján megmaradni, ami egyes esetekben nagyon nehéz - fogal­maz Wusching Ádám. Hozzáte­szi: A község német lakossága i nemcsak szenvedő alanya, ha­nem részben e nagyarányú vál­tozás előidézője is volt. A község lélekszáma a há­ború után a nagyarányú betele­pítések következtében 2800-ra emelkedett. Ez a 250 éve német település nyelvét, szokásait meg­változtatta. A könyv foglalkozik e folyamattal s azzal, hogy a há­ború után csak igen lassan in­dult meg a fejlődés a települé­sen. Összefogás és együttműkö­dés - e két szót ajánlják az olva­sók figyelmébe a szerzők, utalva arra, hogy mit is jelentett, ami­kor az emberek jóban-rosszban megkeresték és-megtalálták egy­más kezét. A vaskos, igényes megjelenésű kötet két fő fejezetre osz­lik. Az első - szer­zője Wusching Adám - a község történetét mutatja be, a második ipar- történet - a szerző Guth Ferenc. A községtörténe­ti részben a község általános bemutatá­sa után térképeket és történelmi visz- szatekintést talál az olvasó. Fel­sorolják a település régi elneve­zéseit, az egykori mányokiak és csalapusztaiak, az elköltözött és elhalt személyek neveit. Részle­tesen közli a könyv a lakosság életvitelére vonatkozó adatokat, foglalkozik a második világhá­ború előzményeivel, közvetlen és utóhatásaival, az újrakezdés­sel, az 56-os forradalommal. Kü­lönös figyelem övezi a németek tevékenységét, a hagyományőr­zést, majd a német kisebbségi önkormányzat megalakulását. Természetesen nem maradt ki a kötetből a közigazgatás, az egészségügy, az iskola és az egy­ház a mezőgazdaság, az ipari és a szolgáltató vállalkozások tör­téneti bemutatása. Az ipartörténeti részben rész­letesen esik szó a mányoki szén­bányáról, a brikettgyárról, a kő­bányászatról és a bányászat jö­vőjéről, a munkásmozgalomról és a bánya hatásáról a társada­lom életére. Kivánjuk, hogy az itt élő em­berek azon munkálkodjanak, hogy az utókornak szebb, jobb, igazságosabb élete legyen - írja Wusching Ádám, s reményét fe­jezi ki, hogy a kötet szórakozta­tó de főleg tanulságos időtöltés lesz az olvasóknak. Olvasóként csak annyit: a szerző nemhiába reménykedett. Hangyái NAGYMÁNYOK ÚJABB KORI TÖRTÉNETE Alkotások az államalapításról A Magyar Iparművészeti Főis­kola Tanárképző Tanszéke más intézményekkel együtt pályáza­tot hirdet középiskolai tanulók számára vizuális alkotások létre­hozására a képzőművészet, a vi­zuális kommunikáció és a tárgy- kultúra terén. Részvételi feltéte­lek: a pályázaton nappali tago­zatos középiskolai tanulók ve­hetnek részt. A pályázat kétfor­dulós: az első fordulóban otthon elkészített és beküldött munkák vesznek részt, a második fordu­lóra bejutottak pedig helyszíni rajz- és művészettörténeti fel­adatokat oldanak majd meg. Az első forduló témája: Az államalapítás műve és kora. Olyan művek létrehozását vár­ják, amelyek emléket állítanak a magyar állam létrejöttének, beil­leszkedésének Európába, a ke­reszténység felvételének, a társa­dalom átalakulásának, az élet­módváltásnak és István király­nak. A témával kapcsolatban kép­zőművészet, vizuális kommuni­káció és tárgykultúra kategóriá­ban lehet pályázni. Beküldési határidő: 2000. január 12. A pá­lyamunkákat beadni, illetve to­vábbi információt kérni a követ­kező címen lehet: Magyar Ipar- művészeti Főiskola Tanárképző Tanszék, 1027 Budapest, II. kér., Henger u. 2. Munkaügy: tekintettel a változásokra Mindössze egy, de tartalmában annál fontosabb napirendi pontot tárgyalt meg tegnap a Tolna Me­gyei Munkaügyi Tanács. A mun­kaerő-piaci alap megyei foglal­koztatási alaprészének ez évi fel- használásával kapcsolatos beszá­moló mellett dr. Brebán Valéria , a megyei Munkaügyi Központ igazgatója a jövő évi keretfelosz­tás irányelveit is részletezte. Tolna megyében a foglalkoz­tatási alap összege megközelíti a 866 millió forintot. A tavalyi évhez képest ez az összeg nem egészen 50 millió forinttal keve­sebb, de ennek ez alkalommal nincs különösebb jelentősége: hiszen a foglalkoztatási törvény megváltozása miatt bizonyos területek és eszközök - mint például a munkahely teremtő és munkahely megőrző támoga­tások - működtetése is felesle­gessé vált a munkaügyi közpon­tokban. Emellett a most rendel­kezésre álló pénzt pályázatok révén tovább lehet gyarapítani. Dr. Brebán Valéria elmondta, hogy a jövő évben beindítandó térségfejlesztési program leg­alább 40 millió forint központi támogatást jelenthet a megye számára. A bizakodás ebben a tekintetben az igazgató szerint megalapozott, már csak azért is, mert a kistérségekkel - Bátaszék, Decs, Dunaföldvár, Kaposszekcső, Nagydorog - kapcsolatos fejlesztési terveket országos viszonylatban is a leg­jobbak között tartják számon. A jövő év tavaszától térségen­ként három-három segítő dol­gozik majd azon, hogy minél gördülékenyebben valósuljanak meg a különböző programok. A tervezést az is segíti, hogy szűkebb pátriákban a támoga­tottak fegyelmezetten eleget tesznek visszafizetési kötele­zettségeiknek. Az innen szár­mazó bevétel a jövő esztendő­ben elérheti a 30-40 millió fo­rintot. A 2000. év egyébként új ten­denciákkal köszönt a munka­ügyi központra és a tanácsra is, hiszen a törvényi változások mi­att tizenkét hónapról kilenc hó­napra csökken a munkanélküli ellátás. Ez az ellátási idő csak akkor hosszabbodik meg, ha a munkanélküli még a hatodik hó­nap előtt átképzésen vesz részt. A jövő év májusától megszűnik a jövedelempótló támogatási rendszer is, helyette csak a rend­szeres szociális segély vehető igénybe. Mindezen változáso­kat, illetve következményeiket ugyancsak figyelembe kellett vennie a munkaügyi tanácsnak a hosszú távú tervezésnél. Az mindenesetre már most bizo­nyosra vehető, hogy az elkövet­kező esztendőben a munkaügyi tanács többször is módosítja a pénzügyi felhasználást, annak érdekében, hogy valóban a kellő helyre jusson el a támogatás.-szá­Vidám év végi bulira hívják a várost Jelmezes, maszkás Bonyhádolás Egész napos bulira, jelmezes maszkás ezredváltó bonyhádolás- ra hívják december 30-án, tehát holnap a bonyhádiakat azok, akik az augusztus végi nyárbú­csúztatón közel ezer embernek kínáltak kellemes napot. A fő­szervezőt, Szőts Bélát kérdeztük a részletekről. A napfordulókhoz- kötődő természeti jelenségek már a rég­múlt idők népeinél is rituális ce­remóniákban jelentek meg. Ná­lunk, a Kárpát-medencében a lucázás, a balázsolás és a regö- lés őrzi népszokásként a termé­kenységhez, a gazdálkodás sike­réhez kötődő jókívánságok játé­kos rituáléját. Ebből kiindulva gondolt egy merészet és nagyot Szőts Béla, a Herei kisvendéglő tulajdonosa, és Bonyhádolás címmel egész napos őrületet szervezett.- Ennek az a lényege - mond­ja Szőts Béla - , hogy 3-5 fős csapatok nevezhetnek be a 30- án délelőtt tízkor kezdődő játé­kos pontszerző versenybe. A be­lépő természetesen egy regölő, azaz egy újévi köszöntő vers. Az akadályverseny-szerűen lebo­nyolításra kerülő programban a csapatoknak jelmezben és álarc­ban húsz helyet kell felkeresni­ük. Akárcsak rég, amikor a há­zakhoz mentek, most is a vers­sel kell belépni, csak ma nem magánházakhoz, hanem cégek­hez, intézményekhez vonulnak a köszöntők. Összesen húsz bonyhádi vállalkozást sikerült megnyer­nünk a programhoz. Az állomá­sok megtalálása is a feladat ré­sze, így némi túlzással tájékozó­dási futóversenynek is aposztro­fálhatjuk a keresést. Az állomá­sokon a csapatoknak az adott helyhez kapcsolódó kérdésekre kell válaszolniuk, illetve gyakor­lati feladatokat kell megoldani­uk. A szigorúan titkos feladatok közül mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy a távfűtő mű­nél fát kell vágni. (Egyesek sze­rint az ügyvezető igazgató há­tán, ő egyébként is „szokva va­gyon”, merthogy jár képviselő- testületi ülésekre.) Ezek a csapatok - „helyi jára­tok” - aztán visszatérnek a „pá­lyaudvarra”, azaz a Herei kis­vendéglőbe, ahol éjszakába nyú­ló előszilveszteri mulatságon ve­hetnek részt. Előtte azonban még átadják a díjakat: a jó han­gulat mellett az összesen száz­ezer forint értékű ajándékért is érdemes lesz bonyhádolni. A húsz állomás tulajdonosa mel­lett hat további támogató aján­lotta fel a díjakat. Valahová tartozni kell - vall­ják a szervezők, akik ezt a ren­dezvényt is hagyománnyá sze­retnék tenni, sőt, újabb ötleteik is vannak, de ezekről még nem írhat a krónikás. Azt viszont elárulták, hogy azok, akik még kedvet éreznek az egész napos bulihoz legké­sőbb még ma, 29-én estig jelent­kezhetnek a Herei sörözőben. Hangyái Korszerűsítéssel megtakarítást lehet elérni Távfűtés: plusz hat százalék Hat százalékkal emelkedik a távfűtés Bonyhádon - erről rendkívüli testületi ülésen dön­tött tegnap este a bonyhádi kép­viselőtestület. A kérdés polgármesteri vétó nyomán került ismét a testület napirendjére. A legutóbbi ön- kormányzati ülésen az előter­jesztés nem kapta meg a szük­séges számú szavazatot. Teg­nap arról folyt a vita, hogy a ta­valyi 17 százalékos emelés után szabad-e még 6 százalékkal ter­helni a fogyasztókat, vagy a ta­valyi változtatás csupán az elő­ző évek lemaradásait ellensú­lyozta. A fűtőmű vezetője, Bölcsföldi Árpád újabb doku­mentumokkal érkezett, s bemu­tatta hogy korszerűsítéssel markáns megtakarítást lehetne elérni. A képviselők közül ezúttal már csak Szentes Antal tartóz­kodott, a tizenegy igen azt je­lenti, hogy január 1-jétől 246 helyett 261 forint/köbméter/év lesz az alapdíj. Az első közös ünnep A Fogyatékosok Nappali Foglalkoztatóját idén tavas­szal nyitották meg Szekszár- don. Mint azt Máténé Poór Katalin intézetvezető el­mondta, mindenkinek, aki a foglalkoztató létrehozásában részt vett, hálával tartoznak azért, hogy karácsonykor az intézetben is kigyulladhattak a fények a fenyőfán. Külön öröm, hogy egy pályázat se­gítségével ajándékokra, játé­kokra is sikerült pénzt sze­rezniük, s felemelő érzés volt látni gondozottjaik szemé­ben a boldogságot. Tolvajok jártak Bátán Kétszer is szerepel a megye legdélibb községe, Báta a teg­napi rendőrségi jelentések­ben. Egyik esetben a bátai mezőgazdasági szövetkezet­től loptak el több, mint hét­ezer tojást. Szerencsére meg­lett az eltulajdonított áru, s el­kapták az elkövetőket is. A dolog érdekessége, hogy egy biztonsági őr is a gyanúsítot­tak közé került. A másik eset kárvallottja szintén a szövetkezet: a rak­tárból tíz mázsa, mintegy 180 ezer forint értékű halliszt „úszott el” nyomtalanul. Leányvári tanyabetörések Sióagárd-Leányváron két ta­nyát is feltörtek ismeretlen tettesek. A behatolás kará­csonykor történt, de azt csak tegnap fedezték fel a tulajdonosok. A tűzoltók a megye több településén is 15-20 köbméter vizet szi­vattyúztak ki a lakások alag­soraiból, így például Szek- szárdon a Széchenyi utcá­ban, Bátaszéken az Orbán utcában és Paks-Gyapa- pusztán a Cecei úton. Tűzijáték Aparhanton A szabadidőparkba várják szilveszterkor az aparhanti- akat. A polgármesteri kö­szöntő és az éjfélkor elhang­zó Himnusz után tűzijáték kezdődik. Az önkormányzat egy pezsgős koccintásra is meghívja a településen élő­ket. Nagyon kevés a csatorna Tolna megyében Környezet, ami körbevesz bennünket Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tolna Me­gyei Intézete, az itt végzett mun­ka egyöntetű elismerésben része­sült a megyei közgyűlés legutób­bi ülésén. Dr. Brázay László igazgató tájékoztatója alapján a képviselők átfogó képet kaphat­tak a megye népegészségügyi helyzetéről. Ez alkalommal a környezet-egészségügyre vonat­kozó részből idézünk néhány fontosabb megállapítást. Az emberi élet alapja a víz. Éppen ezért az ÁNTSZ kiemel­ten és folyamatosan ellenőrzi a megye ivóvizeinek minőségét. Szűkebb pátriánk lakosságának 99 százaléka részesül vezetékes ivóvíz ellátásban, mindössze Palatincán és Rozsdáson van szükség ivóvíz szállításra. A há­lózati vizek bakterológiai kifo- gásoltsága megyénkben válto­zatlanul meghaladja az orszá­gos átlagot. Ezen belül igen ár­nyalt a kép, néhány településen és kistérségben egyenesen ag­gasztó a helyzet. A felmérések és az ellenőrzések azt is bizo­nyítják, hogy a vízközművek üzemeltetői számára - tisztelet a kivételnek - a vízminőség biz­tosítása nem folyamatosan vég­zendő feladat. Több üzemelte­tő esetében szakmai hiányossá­gok lelhetők fel. S mivel a víz díja a tulajdonos, azaz az ön- kormányzat számára mondhat­ni politikai kérdés, nem egy­szer a felújítások, karbantartás­ok mellőzésével érik el a díj mérséklését. Ebben az évben az ÁNTSZ kiemelten foglalkozott a bonyhá­di Déli Vízbázis - Hidas felőli - klórbenzol szennyezés veszé­lyeztetettséggel. A vizsgálatok alapján kimutatható, hogy a Dé­li Vízbázisról való lekapcsoló- dás néhány éven belül szüksé­gessé válik Bonyhádon. Szek- szárdon a helyes üzemeltetési el­járások eredményeként a háló­zati ivóvíz megbízhatóan megfe­lel az egészségügyi normáknak. A megye csatorna hálózattal való ellátása továbbra is az or­szágos átlag alatt van, s az idei, elbírált pályázatok ismeretében ez a helyzet nem is változik. A levegőt tekintve jelentős ipari szennyező nincs, közegészség- ügyi szempontból a legtöbb gondot - a megfelelő önkor­mányzati rendeletek hiánya mi­att - a háztartási gázkészülékek füstgázainak kivezetése jelenti. A megye területén lévő sze­méttelepek közül egy sem felel meg az EU előírásoknak. A mintegy hetven telep közül csak öt rendelkezik a törvény által előírt környezetvédelmi enge­déllyel. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy több telep közvetle­nül veszélyezteti a felszíni vízfo­lyást, illetve a felszín alatti vizet. Az üzemeltetés számos esetben gondatlan, személyzet nincs, rendszeres nyilvántartást nem vezetnek, rovar és rágcsáló ir­tást nem végeznek. -szá­Délvidék, 1944 hideg tele Pontosan nem tudjuk, hogy 1944 végén és 1945 elején a Vajdaság­ba bevonuló szerb csapatok hány magyart öltek meg, bosszút állva 1942 „hideg napjaiért.” A meg­torlás mindenesetre többszörös volt, az ártatlan áldozatok száma tízezrekben mérhető. Egészen a kilencvenes évek elejé­ig tabu témának számított Jugo­szláviában is az 1944/45-ös ma­gyarirtás. A csendet először az a Teleki Júlia törte meg, aki minap a megyeszékhelyen, Halmai Já­nos meghívásának eleget téve tar­tott előadást az 55 évvel ezelőtti vészterhes eseményekről. Teleki Júlia Szekszárd testvérvárosában, Becsén él: két évvel ezelőtt, első könyvének megjelenésekor már járt Tolna megye székhelyén, ahol - illetve a környéken - sok olyan ember talált új otthonra, aki fél évszázaddal ezelőtt a „megtisztításra” ítélt települések­ről, Csurogról, Mozsorról és Zsablyáról menekült az anyaor­szágba. A meghívott vendég idén újabb kötettel jelentkezett: A Ke­resem az apám sírját címet viselő összefoglaló munkát a szerkesz­tő, Bállá Lajos ajánlotta a megje­lentek figyelmébe. Mint mondta, a legyilkoltaknak még ma sincs emlékparkjuk, pedig arra szükség lenne, hogy az utódok leróhassák kegyeletüket. Teleki Júlia sajnál­kozva jegyezte meg, hogy érzése szerint az anyaország - azaz Ma­gyarország - sem fordít kellő fi­gyelmet erre a tragédiára, arra, hogy például megemlékezzen az áldozatokról. Talán az anyaorszá­giak nem is tudják, hogy mi tör­tént itt, azaz a Délvidéken a világ­háború végén. A vajdasági ma­gyarok viszont ma sem feledhetik a szörnyűségeket. -szá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom