Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-03 / 282. szám

1999. december 3., péntek Megyei Körkép 3. oldal Régi idők karácsonya egy kisvárosi postán címmel nyílt időszaki kiállítás tegnap délután Pakson, a Városi Múzeumban, A 2000. január 7-ig megtekinthető tárlaton egykori ünnepi képes­lakok, bélyegek, bélyegzők láthatók. A gazdasági kapcsolatokról tárgyaltak Megtanulnak szlovákul a szlovákok Ülést tartott tegnap Szekszárdon az Országos Szlovák Önkormány­zat Vállalkozásfejlesztési Bizottsága. Az ülés előtt kérdeztük Dr. Alt Gyulát, a bizottság vezetőjét.- Az önkormányzatnál az idén alakult meg a vállalkozói bizottság, öt taggal. Célja, hogy a hazai szlovák nemzetiség a gazdasági szférákban is tudjon együttműködni egymás között és a szlovákiai vállalkozókkal. A bizottság egyik tagja Kalmár Zoltán, a szekszárdi kisebbségi önkormányzat elnöke. Legutób­bi ülésünk Kiskőrösön volt. El­ső feladatunk, hogy feltérképez­zük a lehetőségeket a vállalko­zók körében, aztán pedig segít­séget, információt adunk az ér­deklődőknek az összeállított re­giszterek alapján. A szlovákokat is felmértük Losoncon, Léván, Nagykürtösön, Nyitrán és kör­nyékén. Az idén is megszerveztük az országos szlovák és hazai nem­zetiségi vállalkozók találkozó­ját, amelyen részt vettek a két követség illetékesei is, akik is­mertették az aktuális vám és adó témákat.- Hány szlovák önkormányzat van Magyarországon?- Hetvenkettő.- Mennyire becsülik a Ma­gyarországon élő szlovákok lélek- számát?- Százezerre, bár ez mozgó szám, hiszen a legutóbbi nép­számláson 13 ezer vallotta ma­gát szlovák nemzetségűnek. Az első világháború előtt közel fél­millió szlovák élt Magyarorszá­gon. A második világháború után, a lakosságcsere folyamán 73 ezer szlovák települt ki, saj­nos döntően az értelmiség. Ezért az egészet újra kellett kezdenünk.- Van-e valami feltétele, vagy szabálya annak, hogy ki számít szlováknak?- Aki annak vallja magát. Ha nézzük a szekszárdi önkor­mányzatot, vagy ahol én elnök vagyok, Vácot, kiderül, hogy nem éppen szlovák települé­sekről van szó. Vác környéké­ről úgy ezren, jó falunyian be­jöttek a városba, a nyelvüket, viseletűket használják. Kiállítá­sokat, hangversenyeket, nyelv­tanfolyamot indítottunk be 34 felnőtt résztvevővel. Kialakítot­tuk a határ menti kapcsolato­kat.- Mit lehet tudni a Tolna me­gyei szlovákokról? Hétszázötven évvel ez­előtt a munka után jöttek a Fel­vidékről a szlovákok. Három szlovák nyelvjárás van Magyar­országon, a keleti, a közép és nyugati. A Zemplén a kelet, a Besztercebánya a közép, az Ipoly és Pozsony a nyugati nyelvjárás. A borsodi szlovák­ság a zemplénit beszéli, a kö­zép-szlovákiait a Békéscsaba- tótkomlósi részen használják. A pilisi hegyeknél megőrizték az archaikus nyelvet, amit ku­tatnak is szlovákiai nyelvészek.- Tolna megyében hány szlo­vák élhet?- Ilyen felmérést nem végez­tünk. Alapelvünk, hogy a ma­gyarországi nemzetiségiekkel való foglalkozás nem létszám kérdése.- Kalmár Zoltán, a szekszár­di önkormányzat elnöke tud szlovákul?- Nem, de éppen most hoz­tunk szlovák tankönyveket, tervezik a nyelvtanfolyam meg­indítását.- Milyen napirendet tárgyal­nak meg Szekszárdon?- Az elmúlt évi munkát érté­keljük, elfogadjuk az idei mun­katervet, s reméljük, hogy tud­juk segíteni a vállalkozókat, hogy a szlovákiai gazdasági kapcsolatok beinduljanak. Tu­dom, hogy a jó borra van igény Szlovákiában is, s a faszén, amiből ott nagy a kínálat, itt kelendő lehet. Ihárosi Ibolya Adventi Esték Tolnán Holnap, azaz szombaton tartják a tolnai művelődési ház Adventi Esték című program- sorozatának első felvonását. A gyerekeket 14 és 16 óra között várják az intézménybe, ahol hasznos, érdekes elfoglalt­ságokat biztosítanak számukra. A felnőttprogram 18 órakor kezdődik, az ünnepi megnyitó­val. Az est során két előadás hangzik el, a keresztény hagy­ományok szerinti karác- sonyvárásról, illetve az advent és a karácsony közötti időszak néprajzi vonatkozásairól. A pro­gramot a zeneiskola gyer­mekkórusának fellépése, a Szent Mór katolikus iskola adventi műsora, a zeneiskolások koncertje, valamint egy zenés irodalmi összeállítás színesíti. Növekvő települési feladatok A Sárköz-menti Kistérségi Társulás tegnap Bogyiszlón rendezett tanácskozást a köz- igazgatási reformról és a terü­letfejlesztési törvény várható hatásairól. A rendezvényen hét térség­beli önkormányzat vezetői, tisztviselői jelentek meg, töb­ben olyan településekről, ame­lyek jelenleg nem tagjai fenti társulásnak. A tanácskozáson két szín­vonalas előadás hangzott el. Dr. Ivancsics Imre, a Janus Pannonius Tudományegye­tem tanszékvezetője, dékánja a közigazgatási reformról, a régiók kialakításáról, az ön- kormányzatok növekvő köz- igazgatási feladatairól refe­rált. Dr. Csefkó Ferenc, az Országos Területfejlesztési Tanács alelnöke a területfej­lesztési törvény várható válto­zásairól, annak hatásairól, a működés hibáiról, az állami befolyás növekedéséről be­szélt. Extra tejjel az unióba Állategészségügyi tanácskozás Bonyhádon Az európai unióba csak extra minőségű tejjel lehet betörni - hang­zott el tegnap a Bonyhádon megrendezett szarvasmarha egészség- ügyi és tenyésztési konferencián, amelyen Tolna, Baranya, Fejér és Somogy megye kilencven állatorvosa, tenyésztője és inszeminátora vett részt. Milyen stratégiát kell válasz­tani az Európai unióhoz történő csatlakozáshoz? Ez volt a ta­nácskozás fő gondolata - tudtuk meg dr. Kiszler Gyula főállator­vostól. Dr. Holló István, a Pan­non Agrártudományi Egyetem tanára indította a sort Szarvas­marha-tenyésztésünk az EU- csatlakozás tükrében címmel. Végig kell gondolni, megéri-e kis létszámú populációval foglal­kozni, s azt is, mi legyen a tej- marha-tenyésztéssel. Az EU- ban ugyanis 6-7 ezer liter az átla­gos tejhozam. S nem csupán ez a kérdés: a fő az, hogy csak ext­ra minőségű tejjel érdemes meg­jelenni az uniós országok pia­cán. A változás felveti a kérdést: érdemes-e húsmarhára áttér- ni.Nagyon valószínű, hogy a ha­tékony működés érdekében te­rület-összevonásokra is szükség lesz. Dr. Kudron Endre, a Szom­bathelyi Állategészségügyi Inté­zet osztályvezetője figyelmezte­tett: nem csupán e fenti követel­mények, hanem igen komoly ál­lategészségügyi előírások is meghatározzák, mennyire tu­dunk versenyképesek lenni. Az EU szigorúan előírja, iflilyen ví­rusos betegségektől kell az állo­mányt megszabadítani. - háj ­Medinai csatorna-beruházás Élni lehet a lehetőséggel Medinán is megtartották a - Szedressel közösen végrehajtandó - szennyvíz-csatorna beruházással kapcsolatos falufórumot. A jó hangulatú rendezvé­nyen mintegy hatvan állampol­gár vett részt. A fórumon szak­emberek tájékoztatták a lakos­ságot a jelenlegi helyzetről, a beruházás fontosságáról, a megvalósítás lehetőségéről. A feltételek ismertek, a lehetősé­gek adottak, most már „csak” arra van szükség, hogy a lakos­ság éljen is ezzel. Medinán is a lakossági tár­sulás létrehozását tartják a megfelelő megoldásnak. A köz­ségben vasárnapig 6 fős szerve­ző csapat „nyilatkoztatja” a polgárokat a társulásba történő belépésről. Az OTP-vel történő szerző­déskötésekre jövő héten szer­dán és csütörtökön nyílik lehe­tőség a medinai polgármesteri hivatalban.-ht­Elismerő oklevél. A Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter, több évtizedes szö­vetkezeti munkájának elismeré­séül „Miniszteri Elismerő Ok­levél” kitüntetésben részesítette dr. Tollár Tibort, a megyei köz­gyűlés alelnökét, a szekszárdi önkormányzat mezőgazdasági bizottságának elnökét. A faddi művelődési ház Tél­apója ma, azaz pénteken 16 órakor érkezik az intézmény­be, ahol műsorral várják. Fel­lép a művelődési ház bábszak­köre, diákszínjátszói, a helyi is­kola énekkara és gyermektánc csoportja, valamint a faddi óvó nénik alkalmi bábegyüttese. Alapítványi pénz szedresi ci­vileknek. Ülést tartott a Szed­res Községért Közalapítvány kuratóriuma. Úgy döntött, hogy az alapítvány vagyoná­nak kamataiból, valamint a magánszemélyek által az ala­pítványnak felajánlott - szemé­lyi jövedelemadó - „1%-os tá­mogatásokból” származó ös­szeget, 140 ezer forintot a helyi civil szervezetek között osztja szét. Ezen egyesületek támoga­tási igényeiket december 10-ig nyújthatják be a kuratórium­nak, amely december 13-án dönt az öszszeg felosztásáról. LAET-mikulás. Hetvenkilenc varsádi kisgyermeknek ad át ajándékcsomagot a Mikulás december 6-án, 15 órakor a he­lyi művelődési házban. A Mi­kulás-napot a Létminimum Alatt Élők Társaságának varsá­di szervezete, az önkormányzat rendezi a Czikk Halas Kft. és a Kop-Ka Áfész támogatásával. A tengelici kisebbségi önkor­mányzat jóvoltából december 6-án, este házhoz megy a Mi­kulás a községben. Akik élni kívánnak a lehetőséggel, a gye­rekeiknek szánt csomagot pén­teken, azaz ma 9 és 16 óra kö­zött leadhatják a tengelici pol­gármesteri hivatalban. A bogyiszlói iskola delegáci­ója ma, azaz pénteken reggel indul Schlitz-be, a község né­metországi partnertelepülésé­re, ahol részt vesznek az ottani karácsonyi vásáron. Az utazás célja a bogyiszlói diákok nyári schlitz-i csereüdültetésének megalapozása, előkészítése. Sokszoros véradókat kö­szöntöttek tegnap délután Bonyhádon, a Magyar Vörös- kereszt helyi szervezeténél. Harmincegy személynek mondtak köszönetét annak elismeréséül, hogy évek óta rendszeresen adnak vért. Kö­zülük a legszorgalmasabb vér­adók az ötvenszeresek: Basa Lajos, Barabás János és Hatmann Béla. ford karácsony, rengeteg ajándékkal Mi már most gondoltunk a Karácsonyi Ünnepekre. Ha ön november 20. és december 20. között szalonjainkban bármilyen típusú ford gépkocsit vásárol, nyereménysor­soláson vesz részt. A sorsoláson többek között családi hétvégét, hölégballonos 1 utazásokat, szervizutalványokat, ford karórákat, sapkákat, tollakat nyerhet, jflt Azokra is gondoltunk, akik most nem tudnak ford gépkocsit vásárolni, őket is ■»szeretnénk meglepni valami hasznos ajándékkal. Ha meglátogatják szigetvári, Hjfcipécsi, vagy szekszárdi szalonjainkat és megtekintik modelljeinket, valamint ■ sikeresen kitöltik rövid tesztünket, szintén részt vesznek a nyereménysor- soláson Számukra külön ajándékként egy 150.000 forint értékű, ford gépkocsi vásárlásakor beváltható utalványt is kisorsolunk. j^^ez az Ön karácsonya W ünnepeljen velünk! 7100 Szekszárd, Rákóczi u. 138. TeL/fax (74) 410-520,315-217. A FORD HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐJE ÉS SZERVIZE Tíz éve írták alá a szerződést Testvérvárosi évforduló Kerek évfordulóhoz érkezett Paks és a bajorországi Reichertshofen testvérvárosi kapcsolata, éppen tíz eszten­deje írták alá az akkor úttörő­nek számító szerződést. A gyökerek régebbiek, a második világháborút követő kitelepítésekig nyúlnak visz- sza. Akkor került sok dunakömlődi Németország­ba, egy jelentős részük Reichertshofenben települt le. A „vasfüggöny” lazulását követően a személyes kapcso­latok révén - amelyek erősíté­sének kovásza a Kömlődön született, 1946. óta Reichertshofenben élő Stenger Pál a mai napig is - egyre erősebbé vált a kapcso­lat. Ünnepséget tartottak teg­napelőtt este a paksi Prelátus kúriában a jubileum alkalmá­ból. Muzsika és versek között emlékeztek a tíz év előtti, alatti találkozásokra a két te­lepülés polgárai. Vajda Tibor az egykori Munkáskórus, mai Városi Kórus, az 1989-es ven­dégszereplésre, Sátor Géza tűzoltóparancsnok, a 93-as kölcsönös látogatásokra. Helmut Hammeri a bajor köz­ség képviselőtestületének tag­ja tolmácsolta Anton Westner polgármester üdvözletét, Bor Imre, Paks polgármestere vá­laszában kiemelte a jövő szempontjából a fiatalok sze­repének fontosságát.-rg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom