Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)
1999-12-23 / 299. szám
1999. december 23., csütörtök Egészséges életmód 7. oldal A szűrővizsgálatok fontosak Dr. Simon László egyetemi tanár a Tolna Megyei Kórház EL sz. gasztroenterológiai belosztályá- nak osztályvezető főorvosa, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke, számos orvosi könyv szerzője. Munkásságáért többször kapott kitüntetést, elismerést. A tanár úr lassan jubilál, 2000. augusztusában lesz 20 éve, hogy a szekszárdi kórházban irányítja a gasztroenterológiai osztály munkáját. Korábban a szegedi egyetemen, majd a jászberényi kórházban dolgozott, ott volt az első emésztőrendszeri endoszkópiával foglalkozó osztály. Dr. Simon László fő kutatási területe a fekélybetegségek, a vastagbél daganatok, és az operatív endoszkópia. Az utóbbi megjelölés azokat a kisebbfajta műtéteket jelenti, amelyek has- felmetszés nélkül, endoszkóppal elvégezhetők. A főorvos az operatív endoszkópiából írta kandidátusi dolgozatát is. Több évtizedes munkásságának elismeréseként idén nevezték ki egyetemi tanárnak a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Új vizsgálati eljárások A szekszárdi kórház gasztroenterológiai osztályán - ha egészségügyben mondhatunk ilyet -, akkor „nagy a forgalom”. Az osztály ugyanis nemcsak a megyét, hanem a dél-dunántúli régiót is ellátja bizonyos speciális beavatkozások kapcsán. Az osztályvezető főorvos a II. számú belgyógyászaton több olyan módszertani eljárást bevezetett, amit eddig csak Olaszországban, Franciaországban, illetve az Egyesült Államokban alkalmaztak. Az új diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően nagy mértékben megnőtt az időben felismert és így még eredményesen operálható bélpolipok és vastagbél daganatok száma. A vastagbél daganat ugyanis nagyon alattomos megbetegedés, amikor az első tünetek megjelennek, a vizsgálat már kifejlett daganatot mutat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minél koraibb stádiumban sikerüljön felfedezni a betegséget. Ezért ha bárki véres székletet észlel, akkor azonnal forduljon a háziorvosához, aki előzetes vizsgálat után meg tudja állapítani, hogy mi lehet ennek az oka. A vér nem mindig látható a székletben, sokszor csak biokémiai vizsgálatokkal mutatható ki, ráadásul a magyar étkezési szokások mellett a meglehetősen drága vizsgálat gyakran hamis eredményt jelez. Éppen ezért a betegséget kizárni csak vastagbél tükrözéssel lehet. Örökölhető rákfajták A vastagbélrák egyes fajtái örökölhetők, bizonyos „polipozis” szindrómák száz százalékban átöröklődnek. Ez a betegség szerencsére aránylag ritka, Tolna megyében jelenleg négy ilyen családról tudnak. Az öröklődéssel kapcsolatos másik dolog, a családi halmozottság, ami azt jelenti, hogy a daganatos megbetegedés esélye egy adott populációban két-háromszor magasabb, mint másoknál. Ha a bélnyálkahártya genetikailag kész a buijánzásra, akkor a bél nem megfelelő kitöltése hajlamossá tesz daganatra. Ugyan így öröklődik a polip- hordozás, ami azért veszélyes, mert ha azt nem távolitják el a vastagbélből, akkor előbb-utóbb rosszindulatú daganattá fejlődik. Hogy mikor következik be ez a folyamat, az függ a genetikai adottságoktól, másrészt az étkezési szokásoktól, harmadrészt a környezettől. Ezért nagyon fontos, hogyha bárki, bármilyen problémát észlel, akkor haladéktalanul keresse fel háziorvosát, aki ha indokoltnak látja, beutalja endoszkópos vastagbél vizsgálatra a szekszárdi kórház II. sz. belgyógyászati osztályára. Szűrővizsgálatok Simon László főorvos úr már 1984-ben megszervezte egy alkalommal Tolna megyében a vastagbél szűrést. A szűrés eredményeképpen közel félszáz betegnél fedeztek fel és távolítottak el polipokat, amivel a rák kialakulását előzték meg. A szekszárdi kórház II. sz. belgyógyászati osztályán 1980-tól regisztrálják a vastagbél daganatokat, ettől az időponttól kezdve a mai napig mintegy 80 százalékkal nőtt a betegek száma. Ennek oka nemcsak az, hogy egyre többen szenvednek ebben a megbetegedésben, hanem ajavuló diagnosztikai módszerek és az, hogy sok az időskori megbetegedés. Genetikai térkép Jó hír, hogy 2000. január 1-től a Tolna Megyei Kórház gasztroenterológiai osztályán bevezetik a genetikai tanácsadó szakrendelést. Ennek keretében azoknál, akiknek családjában előfordult vastagbél daganat, vér- vizsgálattal megállapíthatják, hogy az illető veszélyeztetett-e, vagy nem. (*1309*) Megyénk, környezetünk A természet védelme, a növény- és állatvilág sokféleségének vedelnie már a régi latin mondás alapján („varietas delectat”) is igazolható lenne, de ennél sokkal többről van szó. A növény és állatvilágban rejlő genetikai ismeretanyag, egyrészt az emberiség fejlődésének kiapadhatatlan kincsestára, másrészt földi létünk záloga. Minden egyes faj kihalásával csökkennek a lehetőségeink, az esélyeink. Növekedett megyénk védett területeinek aránya, 1999-ben létrejött a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet. A változatosság gyönyörködtet! A Föld növény és állat fajainak kihalása az evolúció természetes velejárója, de rendes körülmények között ez ritka és talányos jelenség, a kipusztulás természetes- vagy „háttér” - aránya körülbelül évi 1-10 faj. Ezzel szembe a tudósok becslése szerint ebben a században a kihalás felgyorsult, és mértéke legalább évi 1000 fajra nőtt. Ezek a számok azt jelzik, hogy a természetes kipusztulás sodrában élünk - a földi élet összetételének és sokféleségének általános evolúciója megbolydulásában. Ezért a tendenciáért a Kék bolygó legmagasabb rendű faja, az ember a felelős. A harmadik évezred küszöbén talán egyre inkább felismeri az emberiség természetes környezetének drasztikus átalakulását, annak visszafordíthatatlan pusztulását és elsősorban a természetes élőhelyek gyors eltűnését, a természetvédelem jelentőségét. A természetvédelem olyan intézkedési tevékenység, amelynek célja világunknak ember által nem, vagy csak kevésbé befolyásolt részének megőrzése. A környezetvédelem ennél tá- gabb fogalom, hiszen nem csak egyetlen populáció, az ember létfeltételeinek optimalizálását tartja szem előtt, hanem a Föld természetes életközösségeit alkotó sok-sok populáció, és élet- közösség megőrzését. Ezért elsősorban a természetes élőhelyek megőrzése a cél, aminek egyik lehetséges módja a védett területek létesítése. Megyénk teljes területén a pécsi központú Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága látja el az országos jelentőségű védett területek hatósági és szakmai felügyeletét, fenntartását, ill'etve természetvédelmi hatóságként általános természet- és tájvédelmi feladatokat lát el. Tolna megyében jelenleg az önkormányzatok felügyelete alá tartozó helyi jelentőségű védett értékek száma 19, és sajnos 1990 óta ez a szám nem növekedett. Hazánk megyéivel összehasonlítva sajnos szomorú képet kapunk. A megyék sorrendjében, ahol a négyzetkilométerre számított átlag értéket vették alapul, ez Tolnában 108 négyzetkilométer, ennyi négyzetkilométerre jut egy helyi védett érték, és ezzel az utolsó előtti helyre szorultunk. Megyénknél egyedül Csongrádban szomorúbb a helyzet. Ezen az állapoton mindenképp változtatni kell, hiszen a megye, vagy az érintett település nem ritkán nemzeti vagyont, kiemelkedő értékeket ment a védetté nyilvánítással. Sajnos megyénk az országos jelentőségű védett területek arányát tekintve is nagyon hátul kullog. A hetvenes évek derekáig Tolna megye „a feltáratlan fehér foltok” közé tartozott. A térségben egyetlen természetvédelHomoki nőszirom mi terület volt, a Tengelici Arborétum. Tolna megye a későbbi időkben is méltatlanul a természetvédelem mostoha gyermeke maradt. Tételesen csupán a Ge- menci erdő Dunántúlra eső fele, valamint a gyulaji vadrezervá- itílHV létt védelemre tervezve, mindkettő tájvédelmi körzetként. A Gemenci Tájvédelmi Körzet 1977-ben alakult meg, ami azóta Nemzeti Park védettséget élvez, de sajnos a gyulaji terület azóta sem került védelem alá. Az ötvenes években a Gyulaji-erdőben felfedezett illír sárkányt a megyei tanács védelem alá rendelte, majd a korlátlant gyűjtése miatt, a szúrós csodabogyót is. Ezek a védelmi intézkedések évekkel megelőzték korukat és visszatekintve büszkék lehetünk rá, de sokáig egyedüli megyének számított Tolna, amelynek nem volt kizárólagos tulajdonú országos védettségű területe. A nyolcvanas évek végén 1987-ben (Szedresi tarka sárfányos TT, Németkéri- Látóhegy TT, Bikácsi Ökörhegy TT, Kistápéi-láprét TT) és 1988- ban (Bölcskei tátoijános TT), majd 1990-ben (Pacsmagi halastavak TT) megalakultak az első országosan védett területek. Ezután jött létre idén, a majd tiz évig elhúzódó védetté nyilvánítási folyamat eredményeként, a közel 7500 ha-os Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzet, aminek köszönhetően végre lényegesen növekedett megyénk védett területeinek aránya. Vitathatatlan, hogy megyénk védett területei közül a legértékesebb, legismertebb a hajdani Sárközből megmaradt Gemenc, Közép-Európa legnagyobb ártéri élő rendszere. A tájvédelmi körzet státust 1996-ban, a Duna- Dráva Nemzeti Park létrejöttével a legmagasabb védettségi kategória váltotta fel. A terület igazi védettségét, háborítatlanságát azonban a korábbi évtizedekben kialakult sajátos helyzete, a világhírű vadállományra alapozott kiemelt vadászterületi rangja adta. A rendszerváltás óta ez a rang mindjobban háttérbe szorult, s mára igazi kincsei, a természeti értékei kerültek előtérbe. Az újonnan létesült Dél- Mezőföld Tájvédelmi Körzetet 11 különálló egységből áll, amelyek ritka növénytársulásokat (nyílt és zárt homoki gyepeket, löszgyepeket, homoki erdőket stb.) és jellegzetes élővilágot rejt. A térség ritka és érzékeny élővilágát csak a gazdálkodás erőteljes kontroljának megvalósításával, illetve rendszeres természetvédelmi kezeléssel lehet megtartani. A mezőgazdaságban az extenzív formák elterjedését kell ösztönözni. Minimálisra kell csökkenteni a kemikáliák alkalmazását (műtrágyát, rovarirtó szert). Ha ez megvalósítható lesz, még sokáig gyönyörködhetünk a Mezőföld változatos szépségű természeti tájaiban, növényeiben és állataiban. A már védett területek mellett, megyénk még további természetvédelmi értékekkel bővelkedő térségei várnak a törvényes oltalomra. Jó lenne ha a természetvédelmi hatóság mellett a települések önkormányzatai is, minél több helyi jelentőségű védett területet hoznának létre. Ezzel mindenki saját háza táján tehetne megyénk még megmaradt természeti kincseinek megőrzéséért. így - utalva cikksorozatunk első részének indián mondás idézetére - talán a Földet úgy adhatjuk át unokáinknak, ahogy apáinktól azt kaptuk. Kováts László Duna-Dráva Nemzeti Park Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet Telefondoktor Dr. Simon László belgyógyász főorvos, egyetemi tanár válaszolt a Tolnai Népújság zöld vonalán a vastagbél daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban az elmúlt héten. Olvasóink érdeklődését mutatja, hogy nagyon sokan telefonáltak. Az alábbiakban néhány közérdeklődésre számot tartó kérdést illetve választ közlünk. Lehet-e fizikai munkát végezni?- Vastagbél daganattal műtötték 50 év körüli férfi olvasónkat. A műtét után mennyi idővel lehet fizikai munkát végezni? - kérdezte.- Hasműtétek után mindenképpen kerülni kell a hasizom feszülését. A műtét után, ha a seb begyógyult, lassan, fokozatosan kell visszatérni a fizikai munka végzésére -, hangzott a válasz. Az, hogy a műtétet követően mennyi idővel nyeri vissza valaki a fizikai erejét, több tényezőtől függ, így például életkorától, korábbi munkakörétől, attól hogy mennyire edzett, sportolt-e. A hangsúly a fokozatosságon van. Hashajtót ne! Szekszárdi 70 éves hölgynek elmondása szerint gyakran van vastagbél gyulladása, ilyenkor hasa felfúvódik, fáj. Gyakori a telt- ségérzet is, illetve a székrekedés. Béltükrözést már végeztek nála, de nem találtak semmit. Lehet-e, hogy mégis daganata van, csak nem ismerték fel? - kérdezte. A főorvos szerint a telefonáló panaszai nem utalnak sem vastagbélgyulladásra, sem daganatra. A krónikus székrekedés nagyon sokféle panaszt okozhat, ez esetben is erről van szó. Rendszeresen hashajtót szedni nem jó, helyette próbálkozzon inkább a hölgy természetes gyógyhatású készítményekkel, például a gyógynövényboltokban kapható Tamarin lekvárral. De nagyon jó hatásuk van az emésztésserkentő teáknak, vagy az éhgyomorra fogyasztott, kefirbe kevert étkezési búzakorpának, illetve tejbe kevert lekvárnak. Utókezelés Idős férfi olvasónknál CT- vizsgálattal daganatot állapítottak meg a „bél-éren”. Az illetőt nyáron megoperálták, a műtét után utókezelést nem kapott, csak reflexológiai kezelést. Le- het-e, hogy a rákos daganat átterjed a vastagbélre is, kérdezte? Telefonon, a zárójelentés nélkül nem lehet a kérdésre pontos választ adni. Mindenesetre ha bármilyen gondja és panasza van a telefonálónak, akkor elsősorban a műtétet végző orvost illetve a Tolna Megyei Kórház IV- es belosztályán található klinikai onkológiai osztályt keresse fel. Egyébként valószínű, hogy a daganat éppen a vastagbélből indult ki, nem pedig fordítva. Szedhet-e gyógyszert? Bonyhádról telefonált az a női előfizetőnk, akit két hónapja műtötték vastagbél polippal Szekszárdon. Most keze-lába elkezdett fájni, kérdése az, hogy ha elmegy reumatológushoz és az gyógyszert ír fel a panaszaira, akkor azt szedheti-e?- Vastagbél betegség után nyugodtan szedhető reumatikus panaszokra gyógyszer, egyes reumatológiai szerek kimondottan pozitív hatásúak ilyen esetben, mondta a főorvos. Mindenesetre minél előbb tisztázni kell, hogy mi okozza az ízületi tüneteket. Az egészségügy hírei Új terepjáró az ügyeletnek Új Lada Niva terepjárót vásárolt a hőgyészi önkormányzat a hétvégi orvosi ügyelet ellátásra. A terepjárót az önkormányzat vásárolta pályázati pénzből, illetve a társulásban résztvevő települések hozzájárulásával A hőgyészi székhellyel működő orvosi ügyelet 11 települést lát el. Mobilon hívható az orvos Simontornyán négy háziorvos - három felnőtt és egy gyermekorvos - látja el a hétközi és hétvégi ügyeleti szolgálatot. Mivel az orvosok nem központi ügyeletén, hanem saját rendelőjükben fogadják a betegeket, az önkormányzat mobil telefont vásárolt, amely mindig az ügyeletet ellátó doktornál van. A betegek így a 06- 30-9279-830-as állandó telefonszámon hívhatják az ügyeletes orvost, tekintet nélkül annak személyére. Vér nélküli prosztata műtét Megkezdték a lézerrel végzett prosztata műtéteket a Tolna Megyei Kórház Urológiai Osztályán. Az eljárás lényege, hogy a húgycsövön keresztül üvegszállal bevezetett lézer sugárral távolitják el a vizelési akadályozó prosztata daganatot. A műtét fájdalmatlan, vérmentes, nem terheli a beteg szervezetét, így vérzékeny, véralvadás gátló gyógyszert szedő, rossz általános egészségi állapotban lévő betegeken is végezhető, akik a hagyományos prosztata műtétekre alkalmatlanok.
