Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-02 / 281. szám

1999. december 2., csütörtök Hazai Tükör 5. oldal Veszélyben van-e a korona? A korona szállítható, körültekin­tő szervezés mellett nem történ­het baja - állítja a Nemzeti Mú­zeum munkatársa. A Parlament­be való áthelyezés körülményei­ről azonban biztonsági okokból nem szólhat. A koronát, a palástot valamint a koronázási jelvényeket évente mintegy háromszázezren tekin­tik meg a Nemzeti Múzeum­ban. A kormány szándéka sze­rint a műtárgyegyüttest - a pa­lást kivételével - 2000. január 1-jén átszállítják az Országház kupolatermébe. A szabadde­mokraták és a szocialisták sérü­léstől féltik a felbecsülhetetlen értékeket, emiatt sem támogat­ják a költöztetést. Dr. Tóth Endre régész szerint hosszú ideig tartó rázkódást nem, egyszeri átszállítást azon­ban mindenképpen elviselnek a koronázási jelvények. Tökéletes állapotban, megfelelő biztonsá­gi körülmények között tárolják őket, restaurálásra nem szorul­nak, így fizikai akadálya nem le­het annak, hogy a múzeumból más helyszínre kerüljenek. A korona felső pántja ugyan több száz évvel ezelőtt eltörött, de azt később megforrasztották. „Rendeltetésszerűen” utoljá­ra 1916-ban, IV. Károly koroná­zása alkalmából használták az ereklyéket. A korona hányatott története során először akkor menekült meg, amikor a török hódoltság idején II. Szulejmán szultán a neki felajánlott ék­szert nem fogadta el. Nem tet­szett neki a csiszolatlan drága­kövekkel kirakott fejedelmi dísz. (horváth) Törvénytervezet az önálló orvosi tevékenységről Az állam 2000. január 1-jén az önálló orvosi tevékenység működte­tési jogát (a praxist) ingyenesen és automatikusan átadja a jelenleg dolgozó háziorvosoknak, gyermekorvosoknak és a területi ellátási kötelezettséggel működő fogorvosoknak. A parlamentben tegnap Gógl Árpád egészségügyi miniszter ismertette az önálló orvosi te­vékenységről szóló törvényter­vezetet. A praxis vagyoni érté­kű joggá válik, ami később örö­kölhető, eladható. A működte­tési jog alapján csak személye­sen lehet folytatni az orvosi te­vékenységet. A részleteket ké­sőbbi törvények, kormány- és miniszteri rendeletek szabá­lyozzák majd. Az expozé után többórás vita alakult ki arról, hogy egyáltalán miről kellene vitatkozni. Sokan úgy vélték, hogy fel kellene füg­geszteni a tárgyalást addig, amíg a képviselők meg nem ismerhe­tik a további tervezett jogsza­bályok tartalmát, hiszen nagyon sok kérdés csak ekkor tisztázó­dik. Mások arra figyelmeztettek, hogy az önkormányzati törvény szerint a települési önkormány­zat köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról, de az előterjesztett javaslat nem foglalkozik az önkormányzat és az új jogállású háziorvos kapcso­latával. A Fidesz ezért módosító javaslatot készít. Közben pedig hatpárti egyeztetés is folyik a háttérben, hogy esetleg módosít­ható legyen az önkormányzati törvény, ez ugyanis ellenzéki szavazatok nélkül nem megold­ható. Több frakció úgy nyilatko­zott, hogy támogatják az orvo­si praxis privatizációját, de nem ingyenesen és nem ilyen lóhalálában bevezetve. Szabó György (MSZP) volt népjóléti miniszter szerint arról van szó, hogy a mostani kormány egy befolyásos érdekcsoportot akar magának megvásárolni. Az Országgyűlés kedden, ké­ső este elfogadta a jövő évi költségvetés úgynevezett fő számait; a jövő héten újra meg­nyitja a részletes vitát, de akkor már csak az egyes fejezeteken belül lehet átcsoportosítani az összegeket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um végül csupán 260 milliárd forintot kapott, de a hitelinté­zetek által nyújtott agrárhite­lekre a kormány 65 milliárd fo­rint összegben kezességet vál­lal, vagyis az eredetileg terve­zett tízmilliárdot megtoldották a Torgyán József által igényelt 55 milliárddal. A pedagógusok minőségi bé­rezésére fordítható pótlék egy főre jutó átlaga jövő év szep­tember elsejétől 3000 forintra emelkedik. Az Országgyűlés megszavaz­ta azt a módosítást, hogy a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére 5 mil­liárd helyett 6 milliárd forintot fordítson jövőre a költségvetés. S. Á. Mérséklik a települések közti különbséget Kevés a regionális szakember A szokásosnál kevesebb vita kö­zepette zajlott le az Országos Területfejlesztési Tanács idei utolsó ülése. A fő téma annak az országgyűlési határozatjavaslat­nak a megvitatása volt, amely egyebek mellett a területfejlesz­tési támogatások és a decentrali­záció irányelveit határozza meg. A jövőben várhatóan nagyobb mértékben érvényesül a decent­ralizáció elve a területfejlesztés­re szánt pénzek elosztásánál, ez is indokolja az országgyűlési ha­tározat módositását - emelte ki dr. Szaló Péter helyettes államtit­kár. Ez a forrásnövekedés már az elmúlt évben is figyelemre­méltó volt. Két évvel ezelőtt a területfejlesztésre és a területi kiegyenlítésre szánt pénzekből 13,2 milliárd forintot osztottak szét, az idén már több mint húszmilliárdos volt ez a keret. Az igazi fejlődéshez a humán szféra erősítése is elengedhetet­len az egyes régiókban - értet­tek egyet az országos tanács tag­jai. Szaló Péter szerint az lenne ideális, ha minél hamarabb át­térhetnénk a programfinanszí­rozás rendszerére, erre azonban jelenleg még a régiók intézmé­nyi viszonyai nem alkalmasak. A jövő évi pénzelosztásnál ki­emelt szerepet kap a mezőgaz­dasággal összefüggő fejleszté­sek támogatása, hiszen a kon­cepció szerint nemcsak az egyes térségek, hanem a váro­sok és a falvak közötti fejlődés­beli különbséget is mérsékelni kell. (kocsány) A whiskys vallomása Ambrus Attila egy magas beosz­tású, a Belügyminisztérium állo­mányába tartozó személytől ka­pott információkat július 10-ei szökéséhez, sőt a fogda épületé­nek pontos tervrajzát is tőle kap­ta meg - derült ki a whiskys teg­napi tanúvallomásából. Ambrus annak a három fogda­őrnek a tárgyalásán tett tanú- vallomást, akiket az ügyészség kötelességszegéssel vádol, merthogy elősegítették szöké­sét júliusban a BRFK Gyorsko­csi utcai épületéből. A whiskys elmondta: a rendelkezésére álló információk birtokában a világ legkönnyebb dolga volt „kisé­tálni” a fogdából. Szökése rész­leteinek ismertetése során kö­zölte: amikor már az utcán volt, villamossal utazott át Pestre, ahol két rendőrrel is összefu­tott, de gond nélkül tovább tu­dott menni. Ambrus Attila leszögezte: a három vádlott­nak semmi köze nem volt szö­késéhez. Kijelentette, szökését előre megtervezte, tudomása volt az őrök létszámhiányáról és az épület belső kameráinak hiá­nyosságairól is. A titokzatos belügyminisztéri­umi alkalmazottról szólva kö­zölte: ismeretségük tízéves. A szóban forgó személy informáci­ókkal is segítette őt rablásainál, ezért cserébe ő a zsákmány tíz százalékát fizette ki neki min­den alkalommal. Segítője - aki­ről részleteket nem árult el - el­mondása szerint összesen körül­belül 14 millió forintot kapott az információkért. Új egészségbiztosítások 2000. január 1-jétől Ha valaki betegsége esetén egyágyas kórteremre vágyik, netán még saját televíziót is szeretne, az a kórházak egy részében már biztosítá­si alapon is hozzájuthat ezekhez a luxus szolgáltatásokhoz. Bár az egészségügyi reform még várat magára, az üzleti biztosítók ugrásra készen állnak a társadalombiztosítást kiegészítő választék bővítésére. 2000. január 1-jétől új lehetőségek közül válogathatnak azok, akik gondoskodni szeretnének előre nem látható betegnapjaikról. Az újfajta biztosítások napi tá­mogatást nyújtanak a kórházban töltött időre. A túlhajszolt élet­móddal összefüggő szívinfark­tus, agyvérzés és egyéb súlyos be­tegségekre egy összegű kártérí­tést kap az ügyfél. Ugyancsak kártérítést fizet a biztosító a munkaképesség elvesztése, tehát rokkantság esetére. Az öngon­doskodás persze nem olcsó mu­latság, s az egészségbiztosítás fe­jében adókedvezmény sem érvé­nyesíthető. Az egyik hazai biztosítótársa­ság illetékesétől megtudtuk, hogy a január elsejétől induló új szolgáltatások tarifáját minden ügyfélre egyénileg szabják. A fi­zetendő havi díj alapvetően a biz­tosított életkorától és egészségi állapotától függ. Természetesen annak figyelembevételével, hogy milyen mértékű kártérítésre tart igényt valaki akkor, ha beteg lesz. Például egy átlagos egészségi ál­lapotban lévő (kissé magas vér­nyomású, néhány szál cigarettát elszívó) 33 éves férfi havi 3886 forintos díj fejében tíz éven át a következőket várhatja a biztosí­tójától: a kórházban töltött na­pokra 2000 forintos térítést, a szerződésben rögzített kritikus betegségek valamelyikének bekö­vetkeztére 200 ezer forintot, mű­tét esetén 100 ezer forintot, rok­kantságra 400 ezer forintot, elhú­zódó lábadozás esetén gyógyulá­si támogatásként 100 ezer forin­tot, míg az otthoni táppénzes napokra 1000-1000 forintot. Ugyanezen szolgáltatásokért egy 50 éves nőnek már havi 10892 forintos díjat számolnának fel ja­nuár elsejétől. A szerződés megkötésekor az ügyfelek saját maguk töltenek ki .egy nyilatkozatot egészségi álla­potukról. A biztosítók által fog­lalkoztatott orvos szakértők csak vitás esetben közreműködnek. Eddig 23 kórházzal kötöttek együttműködési megállapodást a kiegészítő biztosítások érvényesí­tésére. Ezek között szerepel több neves magánklinika is. A biztosí­tási szakemberek szerint komoly gondot jelent, hogy az ország jó néhány kórházában nincsenek meg a kiegészítő biztosítások ér­vényesítéséhez nélkülözhetetlen, legalapvetőbb tárgyi és személyi feltételek. Németh Zsuzsa Hírek röviden Mennyi legyen a minimálbér Továbbra is nagy az eltérés a szakszerveze­tek és a munkaadói érdekképviseletek jövő évi minimálbér-emelési elképzelései kö­zött, nem közeledtek az álláspontok az Or­szágos Munkaügyi Tanács szerdai ülésén sem. A szakszervezetek fenntartják 27 ezer forintos igényüket, míg a munkaadói ér­dekképviseletek 24 500 forintot ajánlanak. A kormányzati oldal az ülésen változatla­nul a jelenleg 22 500 forintos minimálbér 25 000 forintra emelését tartotta elfogad­hatónak. A tárgyalások december 8-án folytatódnak. Agrártámogatások Az ország teherbíró-képességének megfe­lel az az eredmény, amelyet elértünk - je­lentette ki Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter szerdán az agrártárca jövő évi költségvetési támo­gatásával kapcsolatos koalíciós megálla­podást kommentálva. A korábbi összeg­hez képest megduplázódott a rendelkezés­re álló összeg és a tárca mozgástere is na­gyobb lett, közölte a miniszter. Drágul a vasúti szállítás A MÁV Rt. jövőre 12 százalékkal emeli a belföldi és 7 százalékkal a nemzetközi áru- szállítási tarifákat - közölte Bobál István, a MÁV Rt. szakigazgatója a fuvaroztatóknak tartott szerdai fórumon. A társaság az áru- szállításban is a menetrend megtartására és a megbízhatóságra törekszik. A szállítmá­nyok védelmét külső őrző-védő vállalkozá­sok alkalmazásával erősítik, és kamerákat szerelnek fel meghatározott helyekre. EU-tagságra érett az ország Magyarország sikeresen befejezte a gazda­sági rendszerváltást, intézményi, gazdasági struktúráját tekintve érett az európai uniós tagságra - mondta Szegvári Péter, a Mi­niszterelnöki Hivatal helyettes államtitká­ra az OECD szabályozási reform vizsgála­tának legfontosabb megállapításait ismer­tetve. Hazánk tavaly jelentkezett a vizsgá­latra, amelynek készülő anyaga öt fejezetet ölel fel: a kormányzati kapacitást, a ver­senypolitika, a kereskedelempolitika, az energiapolitika és a telekommunikáció helyzetét. A jelentés szerint Magyarország problémái nem különböznek azoktól, ame­lyekkel a szakértők a fejlett gazdasággal rendelkező országokban találkozhatnak. A maffia csapdája A magyar állampolgárok számára is ko­moly veszélyt jelenthet a Dél-afrikai Köz­társaságban működő nigériai maffiacso­portok tevékenysége, így a Külügyminiszté­rium a legnagyobb óvatosságot, illetve adott esetben az illetékes magyar rendőri szervek tájékoztatását is ajánlja - közölte szerdai tájékoztatóján a külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta: a nigériai maf­fiacsoportok általában pénzügyi vagy más üzletinek tűnő ajánlat útján irreális hasz­not ígérnek. Az érdeklődőket Dél-Afrikába csalják, elveszik értékeiket, útlevelüket, bankszámlájukat kifosztják, hozzátartozó­iktól váltságdíjat követelnek. Freddie Mercury-díjak. Az AIDS betegség megelőzését szolgáló felvilágosító munkájáért négy orvosnak és egy önkéntes segítőnek ítélte oda a Magyar AIDS Alapítvány a világhírű énekesről elnevezett díjat, amelyet tegnap, az AIDS világnapján Pusztai Erzsébet, az Egészségügyi Miniszté­rium politikai államtitkára adott át egy szakmai konferencián. fotó: feb/stefler balazs Tilos a petárda, ezért kelendő A kilátásba helyezett szigorú pénzbüntetés ellenére soha nem látott „petárdaeső” hullhat az országra az évezredváltás küszöbén. A piro­technikus a tiltás helyett mederbe terelné a külföldön jól jövedelmező üzletágat. Akkor a durrantgató kedvű emberek a kevésbé veszélyes eszközökre térnének át, s a hatóságok szélmalomharca is véget érne. Míg Európa több országában - részletes használati útmutatót mellékelve - kollekcióban árulják a különös hang- és fényjelenséget adó pörgőket, dongókat és vul­kánkúpokat, addig nálunk tilos a pirotechnikai eszközök forgalma­zása. Szabó Pétertől, a Nike Fiocci ügyvezető igazgatójától megtudtuk, egy 1978. évi kor­mányrendelet értelmében a gyu­fán és a csillagszórón kívül sem­milyen más tüzes eszközt, még tortagyertyát sem tarthatunk büntetlenül magunknál. Ennek ellenére a téli ünnepek közeledté­vel évről évre több, s egyre veszé­lyesebb holmi, főként petárda vándorol át feketén a határon. A külföldön pár forintért megvásá­rolt, robbanószerrel töltött papír­csövek között szép számmal akadnak selejtes, ezért fokozot­tan ön- és közveszélyes darabok. Gyakran hiányzik a magyar nyel­vű használati utasítás, így ki sem derül, hogy például 3-4 méternyi távolságon belül már komoly sé­rülést okozhatnak ezek a tárgyak. Az egyik legnagyobb pirotech­nikai cég vezetője szerint a meg­oldást a szigorú keretekbe foglalt EU-konform engedélyezés jelent­hetné. Az érintett gyártókat ösz- szefogó társaság már letette javas­latát a kormány asztalára, egyelő­re hiába. Ajánlásuk lényege az, hogy a jó minőségű és ártalmat­lan ünnepi durrantanivalókhoz csak az arra kijelölt üzletekben, s csak 18 éven felüliek juthassanak hozzá. Időnként - például kará­csony előtt - szigorú ellenőrzés mellett a magasabb kategóriákba sorolt termékeket is árusíthatnák, ám a megmaradt készletet ünnep után vissza kellene vinni. Szabó Péter úgy véli: csak az ő cégük legalább évi 30 millió már­kának megfelelő értékű árut ad­hatna el a hazai piacon, miköz­ben a hatóságokat is megkímél­nék az ellenőrzéssel és büntetés­sel járó, eredménytelen herce­hurcától. Ráadásul át lehetne szoktatni az embereket a petár­dáról a sokkal szellemesebb és látványosabb, forgó-pörgő eszkö­zökre. (takács)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom